Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

Wffü. november 16. 2 Péntek I pártkiadványek terjesztéséről tanácskoztak Gyulán GYULÁN, az új pártszékház­ban értekezletet tartottak a párt járási és városi alapszervezeteinek propagandas n y ag terjesztőd. A megyében hosszú idő óta ez az el­ső olyan szélesebb körű tanácsko­zás, ahcfl. a kongresszusi irányel­vek alapján az ideológiai munká­ban megnövekedett követelmé­nyeknek megfelelően foglalkoztak a pártfciadványok, a folyóiratok, a propagandaanyagok és könyvek terjesztésével. Az értekezleten Balogh Imre elv­társ, a gyulai járási-városi párt­­bizottság agitációs és propagan­da-osztályának vezetője tartott vi­taindító tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy az általános műveltség, az emberek szocialista tudatának fejlesztésében igen nagy szerepe van a propaganda­­anyagok, folyóiratok és a szép­irodalmi művek terjesztésének, az olvasottságnak. Mint mondotta, az emberek műveltsége, széles lá­tókörűsége, a tudat, végeredmény­ben visszahat a gazdaság fejlesz­tésére, anyagi erővé, társadalmi értékké válik kifogyhatatlan ener­giaforrása. Bírálta az olyan néze­teket, melyek szerint egyes alap­szervezetekben úgy tekintik a fo­lyóiratok, könyvek terjesztését, mint valami szükséges rosszat. Pedig ez a feladat egyike a leg­szebb pártmunkának. A TANÁCSKOZÁSON sokan szólaltak fel. A véleményekből ki­tűnt, hogy több alapszervezetet kivéve nem elég aktív és nem eléggé kollektív a terjesztő mun­ka. Amíg az egyik alapszervezet­­ben gyorsan szétkapkodják a fo­lyóiratokat és könyveket, mert a terjesztők és a pártszervezet nagy gondot fordít erre, addig van olyan pártszervezet, ahol ki sem bontják a kiadóból érkező csoma­got A gyulai járásban 3200 párttag dolgozik, s közülük csupán alig több mint félszázan veszik meg a Pártéletet. Társadalmi Szemléből mindössze 14 tagra jut egy, a Bé­ke és Szabadságból minden hu­­szonkilencedik elvtársiba jut egy. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy sok helyen csak a hivatalok és vállalatok az előfizetők, akikor ez az arány még tovább csökken. TÖBBEN kifogásolták, hogy a kiadványok megrendelésében, kiküldésében a címek változásai és, a felelős személyek cseréje, vagy adminisztrációs hibák miatt Múzeumi szobát rendeznek be Károlyi Mihály emléktárgyaiból Károlyi Mihály emlékeit, sze­mélyi tárgyait özvegye a közel­múltban a Legújabbkori Történe­ti Múzeumnak ajándékozta. A múzeum vezetői és munkatársai elhatározták, hogy Károlyi Mihály emléktárgyai számára múzeumi szobát rendeznek be. A Károlyi­­szobában helyet kapnak Károlyi Mihály könyvei, feljegyzései, fényképei, levelei, oklevelei is. (MTI) Szovjet műszaki segítség Indiának Delhi Delhiben szerdán megállapo­dást írtak alá, amelynek értedmé­­bem a Szovjetunió fúróberende­zéseket, szállítóeszközöket, geofi­zikád, földrengésjelző és laborató­riumi berendezéseket szállít Irt' diának. (MTI) akadályok jelentkeznek, melyek gátlóan hatnak a terjesztési mun­kára. Az említett kérdések meg­oldására hasznos javaslatok hang­zottak el az értekezleten. Taná­csolták a pártalapszervezeteknek, hogyha nagy a létszámuk, ne csu­pán egy elvtársat bízzanak meg a terjesztői munkával, s időnként tűzzék vezetőségi ülések és párt­­taggyűlések napirendjére ezt a kérdést. Kísérjék figyelemmel el­sősorban a vezetők, a propagan­disták és aktívák olvasottságát, igényüket növeljék ez irányban. AZ ÉRTEKEZLETEN részt vett és felszólalt Enyedi Lajos elvtárs, a Kossuth Könyvkiadó megyei ki­­rendeltségének vezetője. A drá­gább könyvek megvételénél je­lentkező kifizetési problémák megszüntetésére azt javasolta, hegy az ilyen könyveket adják 2—3 havi részletre. Viszont a be­folyt készpénzt ne fektessék el a szervezetekben. Utalt arra, hogy az adminisztrációs hibákat mini­málisra lehet csökkenteni, ha az alapszervezetekből időiben közük a címekben és megrendelésekben történt változásokat és azonnal jelzik a kézbesítési hibákat. Az aktívák örömmel fogadták az író- és olvasó-ankétok szervezésére szóló tanácsot. Jó terjesztési mód­szerként került szóiba, a könyvvá­sárok és a termelőszövetkezeti könyvhetek megrendezése. A TANÁCSKOZÁSON részt vett Kovács Ferencné elvtársnő, a megyei pártbizotság ágit. prop. osztályának munkatársa, s a párt­­bizottság nevében könyvjutalmat, nyújtott át a terjesztőd munkában kivált elvtársaiknak. Többek kö­zött felhívta a pártszervezetek fi­gyelmét és kérte a terjesztőket, munkájukkal hassanak oda, hogy a pártkiadványok terjesztése szer­ves részévé váljon a pártmunká­nak Boda Zoltán Kislermetüek vendéglője Los Angelesben vendéglő nyílt az átlagosnál alacsonyabb terme­­tűek számára. A belépés feltétele: a vendég 1,60 méternél nem le­het magasabb. A berendezési tár­gyak, edények, az adagok, de az árak is a vendégek méreteihez al­kalmazkodnak. A személyzet is alacsony termetű a Kisebbrendűsé­gi érzés kiküszöbölésére. Drágul a temetés Angliában Angliában a drágulási hullám az élet minden területére kiter­jed. Az anglikán egyház bejelen­tette, hogy száz százalékkal fel­emeli a temetkezési illetéket, de drágulnak a keresztelési és eske­­tési illetékek is. Frizura a szekrényben Ismét divatba jön a paróka. Az „elfoglalt” hölgyek Nyugaton nem érnek rá órákig a fodrásznál ülni, miért is az élelmes figarók újból „feltalálták” a parókát. Színház, bridge, estély, és egyéb alkalmak­ra külön-külön paróka kerül a szekrénybe. Űj amerikai játékok Az amerikai játéküzletekben nagy keresletnek örvendenek az elektronikus puskák és pisztolyok. Az idei év slágere: a távirányítású dinosaurus! Elege van a férfiakból Martine Carol a népszerű fran­cia filmszínésznő öngyilkosságot követett el Pompidou miniszterel­nök unokaöccse, a szőke Jean- Marie Dalét miatt. A család ugyanis erélyesen tiltakozott a filmsztárral való kapcsolata ellen. Martine Carol öngyilkossági kí­sérletéből szerencsésen felgyó­gyult, és most üdülni utazik Svájcba, majd folytatja a filme­zést. Legújabb fűjének éppenség­gel az a címe: Elegem van a fér­fiakból. KOMMENTÁR Lelkiismeretfurdalás Regényt és színdarabot írtak, filmet készítettek Claude Eatherly tragédiájáról. Az amerikai repülő-őrnagy a „Vidám fickó” nevű B—29-es bombázógép fedélzetén teljesített szolgá­latot, amikor 1945 augusztusában Hirosimára dobták az atom­bombát. Lelkii'ismeretfurdalásai voltak, rémlátásai, leszerelését kérte. De egyre tovább csúszot az őrületbe: álmaiban japánok százezrei kísértették és üldözték. Ideggyógyintézetbe szállítot­ták, de az sem használt, többször megszökött és valóságos ámokfutásokat rendezett. Eatherly sorsa eléggé ismert. De kevesen tudják, hogy a helyettes parancsnok, Tibbets ezredes, ugyancsak' teljes ideg­összeroppanást kapott, Leroy Lehmann, a vezető pilóta pedig vallási tébolyba esett és Pater Antonioként a karthausi rend Serra San Bruno-i kolostorába vonult. A vállalkozás közvetlen parancsnoka, William Sterling pedig, miután Hirosimában járt és saját maga is látta annak a bombának pusztítását, amelyet ő oldott ki — szívrohamban meghalt. A Hirosima fölött járt repülőgép személyzetének ez a szinte általános lelkiismereti válsága azonban úgy látszik, mégsem általános. Amikor tegnapelőtt Washingtonban, az ar­­tingtoni temetőben a második világháború áldozataira emlé­keztek és az Egyesült Államokban a veteránok napját tartot­ták, a Pentagon vezetői különös beszédeket mondottak. McNa­mara hadügyminiszter új háborúkról, új áldozatokról, a nukleá­ris fegyverkezési hajsza fokozásának további szükségességéről szónokolt. Gilpatrick hadügyminiszter-helyettes nyilatkozatából — idézzük a hírügynökségeket — a militarizmus és az agresszió dermesztő hidege áradt. Jó lenne, ha a Pentagon vezetői a második világháborús megemlékezés napján intő példaként tanultak volna annak a B- 29-es bombázógép katonáinak sorsából. És levonnák a követ­keztetést, hogy mindenkinek, saját magúiknak is jobb lenne a lelkáismeret-vizsgálat, lelkiiismeretlen akciók előtt, mint után... 1 R. U—2 kémrepiilőgépek brit támaszpontokon London (MTI) Az angol alsóháziban több aggó­dó hangú kérdés hangzott el a Nagy-Britanniában állomásozó amerikai U—2 kémrepülőgépek nyugtalanító tevékenységéről. Frank ATlaun munkáspárti kép­viselő megkérdezte, hány U—2-es ELETIT A kötőipari vállalattól a pártkongresszusig AZ igazság Szabó Ferencné éJet­­útja nem a gyulai ko­­h v tőipari vállalatnál kezdődött, hanem a Weinckheim gróf pósteleki uradal­mában. Itt élte gyermekkorát. Édesapja uradalmi cseléd volt. Ta­lán ennyj is elég, hogy Szabó Fe­­rencné gyermekéveit el tudjuk képzelni. Ö is osztozott a sok tíz­ezer zsellérgyermek keserű sorsá­ban. Igaz, nem sokáig. Később még keserűbb lett a sorsa. Alig múlt él 11 éves, már a harisnya­gyárban dolgozott, ahogy ő mond­ja — megkárosították munka­könyvében —, mert a látszatra a régi rendszer is adott. így azután dolgozhatott három műszakban 11 éves fejjel, mert munkakönyvé azt igazolta, hogy nem gyermek már. Heti keresete akkor három—négy pengő volt, tíz kiló kenyérnek az ára. Dolgoznia kellett, mert az élet farkastörvényei belemartak volna sovány, fejletlen gyermektestébe. Ez is hozzátartozik Szabó Fe­­renené életútjához. 1953-ig dolgozott a harisnya­gyárban, de 1945-ben már azok közé sorolta magáit, alak első­nek léptek a párt soraiba. Amióta a kötőipari vállalat létrejött, ott dolgozik, sőt ennek az üzemnek azóta is párttitkára. Nem halk szavú, lágy tékám­kÜSÖnCS csendes. Csak l jj akkor válik harcias-Effluer sá, ha a dolgozók ér­dekeit sérti valami, ha a dolgozók jogaiért hallatja szavát. Munka­társai szeretik, bíznak benne és jo­gos ez a bizalom. A munkaszeretet, a párthoz és a dolgozókhoz való hűség jutalmai megtalálták őt. Kiváló dolgozó lett, s most, november 7-én mun­kaérdemérmet kapott. Azután en­nél is nagyobb kitüntetés érte. A kommunisták megyei tanácskozá­sa küldöttnek választotta a VIII. pártkongresszusra. Előbb azt hitte, tévedés. Nem akarta elhinni, hogy rá szükség van a pártkongresszusom. Nem érezte, hogy a pártkongresszus a Szabó Ferencnék tanácskozása, olyan embereké, akik a párt útján haladnak és akik vezetik ezen az úton az embereket. Azóta született. Mit visz ma­jqJj gával a komgresszus-j I , ra? Milyen gondola­yOIHHUdld tokkal tehetné termé­kenyebbé a kongresszus munká­ját? Mit jelenthet neki az, hogy a legjobbak tanácskozásán ő is ott lehet? Ő így mondotta el: — „Kádár elvtárstól fogom hal­lani a szocializmus építésének nagyszerű feladatait.’’ Nem fűzött hozzá kommentárt, de éreztem, hogy mit jelent számára ez a gon­dolat. Messzenéző szeme mondotta el, hogy a kongresszusi terembe képzelte magát és látta annak a nagy eseménynek alkotó zaját, amely hosszú időre irányítani fog­ja a szocializmus építésének ma­gyarországi útját. „Ha lehet, a dolgozó anyák ne­vében szólalok fel, vagy legalábbis az ő problémáikat viszem a kong­resszusra. Azt szeretném, ha na­gyobb segítséget kaphatnának a gyermeknevelésben, ha több böl­csőde, óvoda, napközi otthon épül­ne, ha a gyermeknevelés gondját jobban levennék a vállukról, ha több segítséget kapnának a mun­ka, a gyermeknevelés és a háztar­tás még mindig gyötrő gondjainak könnyítésében. Higgye el, sokkal jobban átadhatnák magúkat a munkának. Munka közben nem a nagymosás, nem a gyermekért való aggódás gondjai, hanem az ésszerűsítési, újítási, művelődési problémák foglalkoztatnák őket. Jobban bekapcsolódhatnának az oktatásba, lépést tudnának tartani a férfiakkal, a műveltség területén is.” gép állomásozik jelenleg Angliá­ban, és miilyen mértékben ellen­őrzik repüléseiket a brit hatósá­gok. Júliám Amery repülésügyi mi­niszter a következőket mondotta: — Jelenleg három U—2 repülő­gép állomásozik angol földön. A washingtoni kormánnyal történt megállapodásunk értelmében hoz­zájárultunk ahhoz, hogy időjárás­kutatás céljából repüléseket vé­gezhetnek. Az U—2-es gépek mindaddig Nagy-Britanniában maradnák, míg az előirányzott programnak megfelelően felada­tukat nem teljesítették. Egy másik kérdésre a miniszter azt válaszolta, hogy őt személye­sen tájékoztatják e gépek útirá­nyáról. (MTI) Hát ez az ember Szabó Ferencné. Gyer­mekéveiben a nélkü­lözés, most pedig munkásszíve kénysze­­szeríiá arra, hogy másokért dol­gozzon, hogy segítsen ott, ahol er­re szükség van és annyit, ameny­­nyit lassan fogyatkozó ereje még elbír. Életút ez. Olyan, amilyet so­kan jártak végig. A szocializmu­sért dolgozó emberek magasztos életútja. Kotlánk János Az amerikaiak és az angolok radioaktív „hulladékokat“ süllyesztenek a tengerbe Moszkva. (TASZSZ) A Vodnij Transzport (Vízi’ köz­lekedés) című szovjet lap csütör­töki számában cikket közöl arról, hogy az Egyesült Államok 1946 óta sok ezer acél- és betontartályt süllyesztett áz Atlanti- és a Csen­des óceánba. A tartályok az atom­iparban keletkezett radioaktív melléktermékeket tartalmazzák. Az angolok öt év óta az ír-tenger­be süllyesztenek hasonló tartályo­kat. A lap megállapítja, hogy ez az eljárás ellenkezik a nemzetközi joggal, egy 1958-ban elfogadott nemzetközi egyezménnyel és ve­szélyes az emberiségre nézve. Nem a vízbe, hanem a földbe kell tenni a radioaktív melléktermé­keket, A lap rámutat arra, hogy a Szovjetunióban kidolgozták, ho­gyan lehet veszélytelenül eltüntet­ni a radioaktív melléktermékeket. E termékeket átdolgozzák, külön­leges tartályokban a földbe teme­tik. A radioaktív izotópok mellék­­termékeit külön e célra kijelölt „temetőkbe” ássák el.

Next

/
Thumbnails
Contents