Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-16 / 268. szám
»62. november Hi, 3 Péntek Ez a mi véleményünk is: Á szaktudás a jó munka alapja jmt jnatatoafe az önkölteégszámítások az endrődi Búzakalász Tsz-ben című cikk adta kezemibe a tol-lat. Ugyanis szó van benne: a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak vezetői szorgalmazzák a termelőszövetkezeteket, hogy térjenek rá az önköltség-számításra. Ez nagyon helyes, egyrészt azért, ment a tez-ek minden egyes termény, tennék önköltségi értékét figyelemmel tudják kísérni és az esetleges magas önköltséget így csökkenteni tudják. Csakis így törekedhetnék a magasabb jövedelemre. Ehhez persze, mint ahogyan az endrődi Búzakalász Tsz főkönyvelője is mondotta, fontos a pontos adatszolgáltatás és a lelkiismeretes könyvelés. A legnagyobb hiba legtöbb szövetkezetnél ezen a területen van. A könyvelők legnagyobb része túl van terhelve és csak megfeszített erővel tudja ellátni a reá ja bízott feladatot. A másik lényeges hiba, hogy a könyvelők tekintélyes része még mindig nem rendelkezik kettős könyvelői képesítéssel. Amióta tsz-eink áttértek a kettős könyvelésre, a jó munka megköveteli a képzettséget, mert az elmélet és a gyakorlat összetartozik. Sajnos erre még nem sokat adnak egyes tsz-vezetők. A megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak veae-A fényest tanyai általános iskola úttörői ebben az évben gazdálkodtak első alkalommal falusi ifjúsági szövetkezetben. A zárszámadást a napokban tartották, és ez alkalommal ünnepélyes csapatgyűlést szerveztek. Az úttörők tói vegyék figyelembe ezeket a problémákat és segítsenek meggyőzni az ilyen téves felíogásúakat. Lássák világosan, hogy a könyvelés fontos szerve a szövetkezetnek. A jó munka érdekében azok a dolgozók, akik még nem szerezték meg a képesítést, törekedjenek erre. Tsz-vezetők pedig az áj munkaerők beállításánál feltétlen vegyék figyelembe a szaktudást. Se. ft. mindössze két holdon gazdálkodtak. és munkájuk nyomán ez az aránylag kis terület igen szépen jövedelmezett, A jövedelemből 3 ezer forintot a nyári táborozásra fordítanak, és a megmaradt kilencezer forintot a tagság között Ünnepélyes zárszámadás Terven felül ad sertéshúst a Zöld Mező Tsz osztják szét. A legjobban Gyeraj György tanuló dolgozott, aki 1106,46 forintot keresett. Dezső László 614, Nemesi András 491 forintot kap munkájáért, de a többi A gyulaszabadkai Zöld Mező Termelőszövetkezet gyorsan megteremtette a sertéstenyészetét, amelyet egy kis jóindulattal most már nagyüzemi sertéstenyésztésnek is lehet mondani. 1961-ben több mint 700 darab sertést adott át a népgazdaságnak 1 200 000 forint értékben. Ebben az évben több mint ezer darab sertést szerződött le, amely a tsz-nek 1 600 000 forint jövedelmet jelent. Jövőre hasonló terveket „szőnek”. Ebben az évben, a tervezett 600 sertés helyett 800 hízott sertést adnak át. Ötszáz darabot már leszállítottak, 300 darab viszont szépen fejlődik és még ez évben át fogják adni. A hízott sertések súlygyarapodása jónak mondható, hisz darabonként eléri a havi 16 kilót. A most befogott 300 darabnál ráhizlalással akarják emelni az átlagsúlyt. Jól alakul a sertéshús előállításának önköltsége, hisz ebben az évben kilónként csaknem 14 forintra szorították le. A süldőnevelés kilónként 16 forintba kerül. A hízott sertések mellett 270 darab süldőt neveltek. Elhullásuk minimális volt. Nagyon jó sertésgondozó gárda alakult ki, akik néhány éves tapasztalattal rendelkező szakemberek már. A jövő év biztosítására 80 anyakoca 900 szaporulatát állítják be. Csak saját nevelésű malacot és süldőt tenyésztenek. A Zöld Mező Tsz-ben három év alatt sikerült lerakni a nagyüzemi sertéstenyésztés alapját. A technika előrehaladásával rohamosan növekszik az ország több milliard forint értékű irodagép-állománya. Érthető tehát, hogy az irodagépek üzembe állítása, karbantartása és javítása egyre nagyobb feladatot jelent. Ezért néhány hónapja külön szolgáltató üzemet hoztak létre a drága importgépek zavartalan működésének biztosítására. Az Irodagép-technikai Vállalat ma már 314 féle irodagép zavartalan működéséről gondoskodik, A vállalat az idén eddig több mint 300 000 különféle irodagép karbantartását, javítását végezte el. Az idén mintpajtás sem vallott szégyent. Igen aktívan vett részt a munkában Marik András és Mihály, Berkes Péter, Szigeti Lajos, Kern András, Szlancsiik Erzsébet, Milyó Margit és Gyebrovszki Ilona is. A jó eredményeket látva, a pajtások elhatározták, hogy jövőre is katrészt szereztek be a külföldi gépekhez, s ez lehetővé teszi a vidéki szövetkezeti és helyiipari javítóváll'alatok alkatrészellátásának javítását is. Az Irodagép-technikai Vállalata következő években fokozatosan kiépíti országos szervízhálózatát. A megyeszékhelyeken, a nagyobb ipari centrumokban jól felszerelt, gépkocsikkal ellátott javító fiókokat hoznak létre, amelyek így területükön több kilométeres körzetben tudják biztosítani az irodagépek zavartalan működését. (MTI) <K-k) I közösen gazdálkodnak. Vidéki szervízhálózatot épít ki az Irodagép-technikai Vállalat egy 3—4 millió forint értékű al-Látogatás az endrődi Béke Tsz tyúkfarmján A falutól alig néhány kilométerre a messzire nyújtódzó szántás közepén, mint valami kis szi_ get, emelkedik ki az endrődi Béke Tsz baromfitelepé. Lipták Jani bácsi, a telep vezetője éppen a gyöngyösöket csalogatja etetésre, miközben erősen rázza a kezében lévő nyeles csengőt. — Ez a hívójel — mondja kérdés nélkül, észrevéve arcomon a csodálkozást. Mert a csengő ékes szólására még a szomszéd dűlőben bogarászó gyöngyösök is szaladnak a hang irányába. — Gyöngyösből — 6493 van a telepen — folytatja Jani bácsi. — A megyében ez a legnagyobb állomány. Eddig még nem nagyon foglalkoztak a tsz-ek gyöngyös-neveléssel. Nálunk is idegenkedett tőle a tagság, mert nagyon kényes jószág. A múlt évben azért mégis megpróbáltuk nóhányszáz darabbal. Sikerült. Nem is bántuk meg. A június közepén hozatott naposgyöngyösök ma már darabonként elérik az átlag 1 kilogramm súlyt. Szállításukat már ebben a hónapban meg is kezdik. Nemcsak a gyöngyöseire büszke Jani bácsi, hanem a csirkékre is. Készséggel tessékel a nappali fényben ragyogó „csirkelakásba”, melynek belső rendjéről, tisztaságáról, csak elismeréssel lehet beszélni. A dicséretre Jani bácsi így válaszol. — Szív kell ehhez öcsém, lelkiismetes munka. Na, meg a szakértelem. Mert nem mindegy ám, hogy hogyan és milyen takarmánnyal tápláljuk a jószágot. Mi mindennap pontosan etetünk és csak annyit kapnak, amenynyit jó étvággyal elfogyasztanak. Továbbtenyésztósre nevelik valamennyit. A szarvasi Vörös Csillag Tsz már be is jelentette igényét 800 csirkére. A szabadban a hatalmas dróttal kerített udvar is tiszta, rendezett. A bejárati kapu előtt figyelmeztető tábla: Belépés előtt fertőtlenítsd lábad. A szorgos kezek munkája látszik, bármerre néz az ember. A szalmakazal tövében gyöngyösök fürdőnek az őszi napfényben, az udvar másik szögletében pedig tyúkok kárainak, melybe vidám nótaszc vegyid. Bohrát Gizella éppen a tojásokat gyűjti össze a csapóajtós tojató ládákból. Rövid időre állunk meg vele beszélgetni, de ez is elég ahhoz, hogy megtudjuk: február óta közel négyszáz munkaegységet szerzett. Bohrát Gizellán kívül még két fiatal dolgozik itt: Dávid Erzsi és Hegedűs István. — Szorgalmasak ezek mindhárman — mondja Jani bácsi elismerően —, csakhát fiatalok és vágynak több szórakozás után. Egy-egy moziba, vagy előadásra szívesen elmennének ők is. Vagy beülnének a cukrászdába. Bizony itt nagyon kevés a szabad, idő. így kívánja a munka. És ők maradnak. A baromfitelep valamennyi dolgozójának jó munkájáról pedig sokat mondanak a kiskönyvben bejegyzett egységek ie. Sztanyik Károly Hubertus Bezárul a kör. Bokrok mögül, kukoricatáblák szélein a hatalmas buckók között mintha a földből nőttek volna ki, előtűnnék a puskás emberek. A tapsi fülesek riadtan szaladgálnak és keresik az élelet biztosító menekvést. Még riad. tan látják, hogy valaki gyors mozdulattal az életükre kapja a puskát, s aztán csodálkozva látják, hogy valamennyien szabadon mealattvalói nekülhetnek a körből — nem lőnek rájuk. Ezen a napon csak a fácánkakasok voltak terítéken, a tapsifülesek élete néhány hpttel meg lett hosszabbítva. Békési vadászok között jártunk, Hubertusnak, a vadászok védőszentjének alattvalói között, akiknek egy napjáról számolnak be képeink. L». A kör bezárult, de a zsákmány még szegényes. A legfáradhatatlanabb vadásznak is jólesik egy kis cigarettaszünet. íme, a „rettenthetetlen” lövészek egy csoportja. Aznap nagy szerencse érte a vadászokat, így a fotoriporter is örömmel vette lencsevégre, amint Zsiga János és Nagy Károly vadászok annak a fácánkakasnak gyűrűjét vizsgálják, amely valahonnan messziről repült Békésbe. A gyűrű a Madártani Intézet jelzőszámát viseli. A legöregebb vadász, Szűcs bácsi Barta Pityukának, kis hajtójának, a jövendőbeli vadásznak adja át a zsákmányt. íme, a teríték. Aznap 40 kakas került puskavégre, sorba rakják zsákmányaikat a vadászok. K. M. Foto: Kocziszky
