Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-02 / 257. szám
W6t. november 2. 3 Péntek Beruházás Az 1962. évi népgazdasági terv országosan 10 százalékkal több beruházást irányzott elő, mint az 1’961-ben teljesített beruházások összege. A XI. ötéves terv pedig ágy rendelkezik;, hogy a beruházási keretek nagyobb hányadát kell a vidék iparosítására fordítani, mint a korábbi években. A megyében az év első három negyedévében 433,3 millió forintot fordáfcotéak beruházásokra, mintegy 64 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; és a beruházási célokra megnyitott hitelkeretek összege jóval meghaladta a 606 millió forintot. A második ötéves népgazdasági terv előírásainak megfelelően megyénkben jelentősen csaknem 45 százalékkal nőtt az ipari beruházások értéke, 38 százalékkal a mezőgazdasági beruházásoké. Az első félév végén megkezdte működését a Békéscsabai Konzervgyár; jó ütemben haladnak a Békéscsabai Hűtőház és az Orosházi Üveggyár építési-szerelési munkái. Befejezték a Mezőhegyest Cukorgyár részleges korszerűsítését is. Ipar Az áSHami ipar teljes termelése t962 első három negyedévében — cukoripar nélkül — 7,6 százalékkal, a minisztériumi iparé 7,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar termelése cukoriparral együtt számítva azonban csaknem két százalékkal elmaradt az egy évvel korábbá termelési színvonaltól. Ennék oka, hogy egyes állami vállalatok termelése az év elején nagymértékben visszaesett. Elsősorban a tégla- és cserépipar, valamint a cukoripar termelése ősökként. A cukoripar az egy évvel -előbbinek alig a felét termelte, mivel az 1961/62. évi kampányban a cukorgyártás előbb fejeződött be, mint az 1960/61-es idényben. Az állami helyi ipari vállalatok első három negyedévi termelése a múlt évinél csaknem 16 százalékkal nagyobb volt, a viszonylagos több t ermelés azonban nem egyenlítette ki a tégla- és cserépiparban, valamint a cukoriparban az év elejétől szeptember 30-ig bekövetkezett, összesen mintegy 4 százalékos visszaesést. Jelentősen megváltozott a termékösszetétel. Mind jelentősebb részarányt foglal el a megye ipara termelésében a konzervipari termékek termelése és új ágazat a megye iparában a földgáz- és kőolaj-kitermelés. Az: állami iparban az egy munkásra jutó termelés az idényszerű élelmiszeripar nélkül számítva egy százalékkal nőtt 1961 első három negyedévéhez viszonyítva. Az állami iparon belül a termelékenység a helyüparban 7 százalékkal nagyobb volit, mint egy évvel korábban. A termelés és a termelékenység egyenletes emelkedését, az önköltség csökkentését, esetenként gátolta a tervszerűtlenség, a termelés ütemtelensége, amelyeket egy-egy anyag— sokszor importanyag — hiánya, a vállalatok közötti kooperációs hibák idéztek elő. Egyes termékekből a tervezettnél lényegesen többet, másokból lényegesen kevesebbet gyártottak. Az importanyagok hiánya és a belföldi anyagoknak (főként az élelmiszeripar részére átadott vágóállatoknak) a tervezett időponttól való szállítási eltolódása'gyakran zavarta a termelés folyamatosságát A tervszerűtlenség, az ütemtelenség azután sok esetben növekvő túlórafelhasználást okozott. 1962 I—III. negyedévében 220,7 ezer túlóra merült fel, csakA Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1962 első három negyedévének gazdaságig szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről nem 76 százalékkal több, mintegy évvel korábban. Ezenkí vül nőtt az üzemi balesetek száma is (3,1 százalékkal) ugyanakkor nőtt azok súlyossága. A megye iparvállalataiban és kisipari termelőszövetkezeteiben ez év első 9 hónapjában átlag 857-tei töb munkás és alkalmazott dolgozott, mint egy évvel korábban. A munkások létszáma 570-nel (4,5 százalékkal) volt több. A munkások havi átlagkeresete egy év alatt 1,6 százalékkal emelkedett Építőipar Az állami építőipar feladatai 1962 első három . negyedévében 1961 hasonló időszakához képest jelentősen megnőttek. Olyan létesítmények, mint a Békéscsabai Konzervgyár és a hűtőház, az Orosházi Üveggyár, az Orosházi Kórház és más beruházások, az építőipari tevékenység nagyarányú növelését tették szükségessé. Ennek megfelelően 1962 első három negyedévében az építőipari munkások száma mintegy 36 százalékkal, az építőipari termelés 47 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A nagyarányú fejlődés ellenére az állami építőipar 99,7, ezen belül a tanácsi építőipar csak 93,7 százalékra teljesítette az első 9 havi termelési tervét. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat az év első három negyedévében mintegy 163 millió forint értékben, 1,3 százalékkal termelt többet a tervezettnél és 1,4 százalékkal termelékenység tervét fe túlteljesítette. A tanácsi építőiparban a termelés növekedése 1961 I—III. negyedévéhez képest csaknem 28 százalékos volt. A termelékenység is nőtt. Az egy építőipari munkásra jutó termelés a tervezettnél 2, az 1961 első 9 havinál 1,4 százalékkal több volt. A szövetkezeti iparban az 1962 I—III. negyedévi termelési terv teljesítése csak mintegy 93, a termelékenységé 92 százalékos volt, azonban a termelés körüllbeiül 31 százalékát lakossági rendelésre végezték. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés növelését, a termelőszövetkezetek megerősítésén keresztül a kormány 1962-ben is jelentősen segítette. A megyében az első 9 hónapban 15 ezer tonnával több műtrágyát hoztak forgalomba, mint egy évvel korábban. Ennek alapján a termelőszövetkezetek 1962. szeptember 30-ig 6,3 ezer tonnával több műtrágyát használtak fel, mint áz elmúlt év azonos időszakában. A termelőszövetkezetek műtrágyakészlete is mintegy 2000 tonnával több volt, mint 1961. szeptember 30-án. A termelőszövetkezeteik részére több mint 160 millió forint hitelkeretet biztosított kormányzatunk. A saját erőből előirányzott 62 millió forinttal együtt mintegy 222 millió forint beruházási keret állt rendelkezésre. Ebből a keretből szeptember 30-ig több mint 65 millió forint értékben szereztek be különféle mezőgazdasági gépeket; többek között 208 traktort és 923 különféle munkagépet. Üzembe helyeztek, illetve építés alatt áll több szarvasmarha-, sertés- és baromfitartásra szolgáló épület és egyéb létesítmény, mintegy 142 millió forint értékben. A rendszeres előlegoszitás azonban még ma sem megoldott. A közös munkáiban részt vetít tagoknak csak 86 százaléka kapott előleget. A gépi beruházás eredményeképpen javult a gazdaságok gépi ellátásának és a munkák gépesítésének foka. A kalászosok mintegy 82 százalékát géppel aratták, ezen belül több mint 54 százalékát kombájnnal. Jelentősen javult a gépkihasználás is. A kalászos növényeik termésátlagai — a kedvezőtlen téli időjárás következtében — a tavaszi árpa és a zab kivételével, alatta maradtak az előző évinek. A hosszú tél különösen a búza termésátlagát befolyásolta kedvezőtlenül. A külföldi búzafajták termésátlagai azonban így is négy mázsával meghaladták a magyar fajtáikét. Az egyes búzafajták termésátlagai a következőképpen alakultaik: Magyar fajták 7,6 Külföldi fajták 12,0 Bezosztája 4 12,1 Bezosztája 1 16,7 Szkoroszpelka 10,9 San Pastore 11,7 Autonómia 10,9 <pkat. hold. Az egyes búzafajták termeléséhez kát. holdanként az alábbi mennyiségű műtrágyát használták fel: Magyar fajtáknál 136 Külföldi fajtáknál 318 Bezosztája 4-nél ' 301 Bezosztája 1-nél 478 Szkoroszpélkánál 280 San Pastore-nál 344 Autonómia-nál 290 kg A takarmánygabona-termés mennyisége kisebb volit, mint 1961-ben. Részben emiatt, részben pedig a szálastakarmányoknál várható kiesések következtében a megnövekedett állatállomány megfelelő takarmányellátása ismételten nehézségeket okoz. Jelenleg a szarvasmarha-állomány meghaladja a 140 ezret, csaknem 6 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az állami gazdaságok állománya 10, a termelőszövetkezeteké pedig 9 százalékkal nőtt. A megye sertésállománya 1962 Ifi. negyedév végén több mint 741 ezer volt. Az állami gazdaságok állománya mintegy 14, a termelőszövetkezeteké pedig 11 százalékkal több, mint 1961 hasonló időpontjában A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok sertésáliománya ugyanezen idő alatt 9 százalékkal csökkent. A beruházások eredményeképpen javult az állategészségügyi helyzet. A termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 9 hónap alatt sertésből mintegy négyezerrel, baromfiból körülbelül 65 ezerrel kevesebb hullott elj mint egy évvel korábban. A terméskiesés következtében az állami és szövetkezeti felvásárló szervek kenyérgabonából 1,7 ezer vagonnal kevesebbet vásároltak fel, mint 1961 X—III. negyedévében. Állatot és állati terméket általában többet vásároltak fel: szarvasmarhából 11 ezer, sertésből mintegy 24 ezer, baromfiból 12 ezer mázsával és tejből körülbelül 12 ezer hektoliterrel többet. A tojásfelvásárlásnál azonban jelentős lemaradás van. Belkereskedelem A megye kiskereskedelmi forgalma 1962 I—III. negyedévben egymilliárd 821 millió forint volt. 59 millió forinttal több. mint a múlt év azonos időszakában. A forgalom szerkezeti összetételére továbbra is jellemző volt, hogy mind nagyobb arányt tett ki az élelmiszerek és a vegyesiparcikkek értéke, a ruházati forgalom terhére. A vegyesipar-cikkek aránya az összes forgalomnak 34,4 százalékát képezi. Különösen a nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkek értékének növekedése jelentős. Az áruhitelakcióba bevont árucikkek körének évről évre történt bővítése folytán a dolgozók mind nagyobb mértékben tudták megvásárolni a nagyobb értéket képviselő tartós fogyasztási cikkéket, fizetési kedvezménnyel. A forgalom értékbeni növekedésében jelentős szerepe volt annak, hogy a lakosság viszonylag több félkész-, mirelit-árut és élvezeti cikket vásárolt, húsfélékből, vörös-áruból és kolbászfélékből inkáb a nagyobb értékű cikkeket hozták forgalomba, egyes zöldség- és gyümölcsfélék ára pedig magasabb volt, mint egy évvel korábban. A vendéglátás forgalma 4,7 százalékkal, ezen belül az ételforgalom mintegy 9 százalékkal nőttl 1961 I—III. negyedévéhez képest. Egészségügy 1962 I—III. negyedévében emelkedett a rendszeres gyógyító eljárást igénylők száma. Sok megbetegedést okozott az év elején az influenza-járvány, majd a harmadik negyedévben fellépett dizentéria-járvány. A körzeti orvosi rendeléseken többen jelentek meg, a szakrendeléseken több gyógykezelést végeztek, mint egy évvél ezelőtt. A balesetek száma együttesen csökkent. A körzeti orvosok az év első felében a rendeléseken és a meglátogatottaiknál együttesen egymillió 263 ezer — az előző év azonos időszakához képest 12 százalékkal több — esetben nyújtottak segítséget. Tovább nőtt a szakrendelések igénybevétele is. Az 1—111. negyedévben az előző évi azonos időszakkal szemben 2,3 százalékkal több, összesen 636197 gyógykezelést végeztek. A belgyógyászati, sebészeti és a szemészeti szakrendeléseken továbbra is nagy volt a zsúfoltság. Város- és községfejlesztés A községfejlesztési alap 1962. évi módosított bevételi előirányzata mintegy 89 millió forint, amit szeptember 30-ig 85 százalékra teljesítettek. A kiadási előirányzat teljesítése csak 64 százalékos. A lakásépítés tovább folytatódott. Állami erőből ez évben Békéscsabán épült a legtöbb lakás: a Bánszká utcában 36, a Szabadság téren 18, továbbá Szarvason is épült 16 pedagóguslakás. Az állami építkezéseken kívül jelentős a magánerőből, illetve az CTP-kölcsön segítségével épített lakások száma is. Ez év első kilenc hónapjában csaknem 27 millió forint OTP-kölcsönt folyósítottak 361 építtetőnek. A vízmű üzembe helyezése után az év elején megkezdődött Békéscsaba csatornahálózatának építése, melynek költségvetési összege mintegy 30 millió forint. Az első ütem első szakasza 4366 méter hosszúságú lesz, s ebből szeptember 30-ig 1100 méter csővezetéket fektettek le. Ezenkívül elkészült a két szennyvízátemelő is. A csatár, nahálózat első szakaszának üzembe helyezése az év végére várható. Oktatás Az 1962/63. iskolai évben 333 általános iskolában, 1723 osztályteremben kezdődött meg az alsó fokú oktatás, amelyben 68 737 tanuló részesül. A tanulók száma 1,6 százalékkal több az előző évinél. Az oktatás körülményeinek javulását eredményezte a szertárak és a műhelytermek számának jelentős növelése, az összevont, s főképpen a vegyes összevanású tanulócsoportok arányának csökkentése, mivel ezekben a tanítás komoly nehézségeket jelent. Az általános iskolai tanerők száma (2716 fő) mintegy százzal kevesebb az előirányzottnál, ezért 76 iskolában tanerőhiány van. A gyakorlati oktatás évről évre szélesedik. Az 1962/63. tanévben 104 általános iskolában (amelyek közül 81 saját műhélyteremmel rendelkezik) 23 199 tanuló vesz részt gyakorlati jellegű oktatásban. A középiskolai hálózatot — a szükséglet növekedésére való tekintettel — tovább kellett fejleszteni. Az új iskolai évben 21 önálló és 6 tagozatként működő középiskolában kezdődött meg a tanítás, 7325 tanuló részére, akiknek száma 12,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az első évfolyamon tanulók száma 16 százalékkal több, mint az előző tanévben. A célkitűzéseknek megfelelően, mind több gimnáziumi tanuló részesül gyakorlati oktatásban. Továb fejlődött a felnőtt-oktatás. A középiskolák esti és levelező tagozatain 4492 felnőtt kezdte meg a tanulást, számuk 36 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Népművelés A szervezett oktatáson kívül bővült a lakosság kulturális ellátottsága is: különösen a területi könyvtárak fejlesztésén, a rádió- és televízió-vásárlásokon keresztül. A mozi és színházi előadások látogatottsága csökkent. A területi könyvtárak száma hússzal, könyvállománya több mint 47 ezer kötettel gyarapodott az év eleje óta. A harmadik negyedév végén a 261 könyvtárban, mintegy 358 ezer kötet áll a több mint 50 ezer olvasó rendelkezésére, akik ez évben már körülbelül 300 ezer könyvet kölcsönöztek. A mozik az év első 9 hónapjában 26 091 előadást tartottak, amelyeken közel négymillió látogató jelent meg. Egy előadást átlagosan 15-el kevesebben néztek meg, mint az előző év hasonló időszakában. A Jókai Színház szeptember 30-ig 327 előadást tartott a megyében. Az előadások átlagos látogatottsága csokiként. A helybeli előadásokon a látogatók a színház befogadóképességének kétharmadát vették igénybe. A rádióelőfizetők száma 2276- al emelkedett, s számuk szeptember 30-án 104 564 volt. A televízió-előfizetők száma megközelíti a 8 ezret, 2616-al több, mint 1961. I december 31-én volt.
