Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-02 / 257. szám

W62. november 2, 4 Péntek Mit mutatnak az önköltségszámítások az endrődi Búzakalász Tsz-ben Tfl megyei tanács, de a járási tanácsait mezőgazdasági osztályainak veze­tői is évek óta szorgalmazzák a termelőszövetkezeteket, hogy téri­jének rá az önköltségszámításra, elemezzék alaposan, hogy mit mi­lyen költséggel termelnek, s asze­rint igyekezzenek minél megfon­toltadban, olcsóbban termelni. A megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya nemcsak szorgalmazza ezt, hanem lehetőséget teremtett arra is, hogy a termelőszövetkezeti könyvelők ilyen, irányú ismerete­ket szerezzenek. Tavaly tavasszal többek között 56 főkönyvelőnek tartott ötnapos ömköltségszámítási 1 an folyamot Ennek ellenére mégis keresni kell az olyan szövetkeze­teket, ahol fontosságának megfe­lelő«! elemzik a termelés önkölt­ségét. Ezek közé a kevesek közé tartozik az endrődi Búzakalász Tsz is, ahol Szurovecz László főköny­velővel beszélgettünk az önkölt­­ségszármtásrai. — Miután hazajöttem az ötna­pos önköltségszámítási tanfolyam­ról, mindjárt hozzáláttam Gerlai Sándcmé és Gerlai Vincéné segít­ségével az ágazati könyvelés kiala­kításához. Nem volt könnyű mun­kánk, hiszen három hónap adatait kellett felbontani, s bármennyire igyekeztünk, ez három hetet vett igénybe. De megérte, mert az ága­zati könyvelés1 nemcsak azt mutat­ja ki, hegy mit termelünk drágán, hanem szinte ösztönzőleg hat a termelés jobb, gazdaságosabb szer­vezésére. Természetesen csak ak­kor, hogyha jó mind az állatte­nyésztés, mind az agronómia adatszolgáltatása. Tavaly elég so­ka* küszködtünk, míg ezt sikerült megszervezni, az idén, ha még nem is tökéletes, de már elég jó­nak mondható ez. T — fa elmúlt évi önköltségalakulást nagy figyelemmel hallgatták a szövetkezet gazdái a zarszámadó közgyűlésen. Most is csak erről tudok részletesen beszélni, mert az idei költségalakulást még nem tudjuk pontosan, kimutatni. Any­­nyit mondhatok róla, hogy egyik­másik árut a tavalyinál olcsóbban, egyik-másikat viszont drágábban tudjuk megtermeltetni. — Tavaly egy mázsa búza elő­késsámso-n község új kulturális kombinátját, a művelődési ott­honit. A két és féL millió forintos költséggel épülő létesítmény falai már állnak. Terv szerint még az állítási költsége 171,24, egy mázsa takarmánygabona (tavaszi árpa, őszi árpa és zab) 92,12, egy mázsa májusi morzsolt kukorica pedig 158,58 forintba került. Mindjárt megmagyarázom, hogy miért van olyan nagy különbség a búza és a takarmánygabona önköltsége kö­zött. Először is azért, mert például a takarmánygabonát csaknem tel­jes egészében géppel, vagyis kom­bájnnal takarítottuk be, a búza betakarítása viszont jórészt kiska. szávai és aratógéppel történt, s növelte a költséget az azt követő csóplés. Másodszor azért, mert ta­karmánygabonából átlag 15,16, bú­zából pedig csak 11,76 mázsa ter­mést értünk el holdanként. A ku­korica termelését is a sok kézi kapálás, a kézi törés és szárvágás drágította meg. Ezen okulva az idén a kukoricaszámak mintegy 70 százalékát silókombájnnal ta­karítjuk be. Ez azért is jobb, mert a tépett szárat szívesebben fo­gyasztja a jószág, s kevesebb be­lőle a hulladék is. • — Ezek után I néhány adatot az állattenyésztésből: egy kiló sül­dőhús előállítási költsége 12,72, egy kiló hízott sertés előállítási költsége pedig 11,06 forint volt az elmúlt évben. Véleményünk szerint ez nem rossz a 16 forint ér­tékesítési árat figyelembe véve. A gyapjút bizony kilogrammonként 54,34 forint önköltséggel állítot­tuk elő az 50 forintos átvételi ár­ral szemben. Egy kiló marhahús előállítási költsége 12,93, a hizó­­marha előállítási költsége 10,95 fo­rintba került a 12 forint értékesí­tési átlagárral szemben. A tej lite­renkénti előállítási költségéről nem szívesen beszélek, mert ta­valy ez öt forint volt. Itt meg­jegyzem, hogy az adatszolgáltatás sem volt tökéletes, de a magas önköltség fő oka az, hogy tavaly a 82 tehéntől átlag csak 1680 liter tejet fejtek tehenészeink. Itt is, mint a búza esetében is, igazoló­dik az, hogy minél alacsonyabb a hozam, annál magasabb az előál­lítási önköltség. Az idén jóval ol­csóbban állítunk elő egy liter te­jet Eddig 2,60 forint mutatkozik literenként a közvetlen költség alapján. A különböző termények önköltsége azonban elég magas lesz a szárazság miatti alacsony termésátlag következtében. idén tető alá kerül az épület. Je­lenleg a tetőszerkezethez szüksé­ges vasbeton-elemek hiányoznak, de előreláthatólag az illetékes vál­lalatok rövid időn belül pótolják a hiányt, és így nem lesz fenn­akadás az építkezésen. A fentiekből az derül ki, hogy nemcsak érdemes, hanem szüksé­ges is minden termelőszövetkezet­ben az önköltségszámítás. A gyo­mai járási tanács egyelőre nyolc termelőszövetkezetben látta bizto­sítottnak az ehhez szükséges felté­teleket, de bizony ezek közül is döcögve megy még néhányban az önköltségszámítás. Legjobban az endrődi Búzakalász Tsz-ben fog­lalkoznak ezzel a járás területén, éppen ezért megkérdeztük Szuro­­vecz Lászlót, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a termelőszövetkeze­tekben bevezessék az ágazati köny. vetést és a költség alakulása a ba­rométer szerepét töltse be a terme, lőszövetkezeti gazdálkodásban. Q — Nem sok 1 minden keil az önköltségszámításhoz, csupán annyi, hogy jó legyen az állatte­nyésztés és a növénytermesztés adatszolgáltatása, lelkiismeretesek legyenek a könyvelésben dolgo­zók, s mindig hiteles, pontos le­gyen a könyvelés. Nálunk nem hi­ányoznak ezek a feltételek, hiszen jómagam ötévi főkönyvelői gya­korlattal, Géllai Sándomé 11, Gellai Vincéné pedig 7—8 évi könyvelői gyakorlattal rendelke­zik. Könyvelésünk mindig pontos és napra kész, igaz, hogy megfeszí­tett munka árán, mert hárman ke­vesen vagyunk a 4300 holdas gaz­daság rengeteg adatainak feldol­gozásához. Nem nagyon van időnk a körmünket piszkálni, mert a könyvelést csak úgy tudjuk nap­ra készen tartani, hogy reggel 7 órától este 6—7 óráig dolgozunk, de gyakran még haza is kell vinni a munkából. Ezt csak részben szántam panasznak, főleg annak bizonyítására mondtam el, ha lel­kiismeretesek a könyevlők, akkor meg lehet oldani az elég sok munkával járó önköltségszámítást. No meg azért is, mert ha többen lennénk, akkor ón nem lennék úgy az íróasztalhoz kötve mint most, gyakrabban kijárhatnék ellenőriz­ni, a számszaki ember szemével figyelni a gazdálkodást vagy az esetleges pazarlást. K. L 35 Utána néztem: azon a napon a környékben elhelyezett katonai egységektől tíznél is több embert engedtek el szabadságra. Sorka­tonákat és tiszthelyetteseket. Bohlm tanácstalanul vállat vont. Becker folytatta: — Természetesen ellenőrizzük azokat a katonákat, akik tegnap és ma érkeztek Ostburgba. S csak azért mondtam el ezeket az aggodalmaimat, hogy ne korlá­tozzuk magunkat ennek a két katonának a keresésére... Nem tudom, érti-e, mire gondolok, Standartenführer úr? — Igen — felelte Bohlm. Majd egy kis szünet után elgondolkoz­va tette hozzá: — Bár ezek sem-Termelőszövetkezeti tagok figyelmébe: Az évi 180 forint díjú háztáji általános biztosítás a hízósertés elhullása vagy kényszervágása esetére is kiterjed! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ 578 Tető alá kerül a művelődési otthon Nemrégiben kezdték építeni Bé-Új üzletház épül Kaszaperen A battonyai ktsz vállalta, hogy a mintegy 22 méter hosszúságú üz­letház épületét november 30-ig tető alá húzzák. 300000000000000000000000000000000000000000000000 Terven felül egymillió 700 ezer forint nyereséget ad a népgazdaságnak a Hidasháti Állami Gazdaság A Hddasháti Állami Gazdaság igazgatói szobájában a Miniszter­­tanács és a SZOT Vörös Vándor­zászlaja alatt beszélgettünk a gaz­daság vezetőivel. Elmondották, hogy a rendkívüli szárazság miatt a tavalyi eredményt nem érik el 1962-ben, de a háromnegyed évi felmérések azt igazolják, ho^y terven felül most is adnak egy­millió és 700 ezer forint nyeresé­get a népgazdaságnak. Lucerna­­magból pl. 125 mázsa termett ter­ven felül. — Ebben az évben a kongresz­­szusí versenymozgalom és ezen belül is a nagyarányú takarékos­ság adott sokat — mondotta Gaj­dács András igazgató. — A ver­kátni a földet, mert csak így vár­hatunk jövő nyáron jó termést. Beszámoltak arról is, hogy a gé­pek zöme két műszakban dolgo­zik. A szállítás hajnaltól .késő es­tig nem szünetel, hogy mielőbb felszabaduljanak a vetésre szánt területek. A pánttitkár és az űb-elnök a téli oktatásról beszélt Elmondot­ták, hogy a téli hónapokban mint­egy négyszáz dolgozójuk tanút Csupán az általános iskolába 88-an jelentkeztek. Továbbképző szaktanfolyamokra, technikumig főiskolai levelező oktatásra, poli­tikai iskolákra iratkoztak fiatalok és idősebbek egyaránt A tanulás iránti nagyfokú érdeklődést örönv­senymozgalomhoz minden dolgo­zónk csatlakozott. A saját terüle­ten igyekeztek jobb munkaszerve­zéssel csökkenteni az önköltséget. Ez az év különben nemcsak a terméshozamban, de az őszi drága vetőágykészftésben is sok gondot okoz. A száraz talajt többszöri gépi munkával porhanyósítjuk, de igyekszünk megfelelően etmun­mei fogadta a gazdaság vezetősége és igyekszenek megfelelő körül­ményeket biztosítani a tanulók­nak. A munkabeosztásnál figye­lembe veszik, ki mikor jár isko­lába, s a távollakókat gépjármű­vel szállítják az iskolába. A dol­gozók tanulása jövő nyáron bizo­nyára kedvezően érezteti hatását a munkákban. — Arg —­md szín alatt sem azok, akiket mi várunk... — Miért? — Mert akiket mi várunk, azoknak Karlslustebói kell jön­niük. Az pedig mindössze száz­ötven kilométerre van ide, s nincs olyan épeszű ember, aki ezt a rövid távolságot repülőgép­pel tenné meg. — No és ha egyenesen Kelet­ről jöttek? — Becker egészen előrebajolit, kezével az asztal szélébe kapaszkodott. — Mi van, ha egyikük épp az a... — Georg Homann? érájára nézett — Ma találkoz­tunk vele. Ami pedig a többi in­tézkedést illeti, itt a lista: — Egy papírlapot tett az asztalra; Amikor Becker visszament a szobájába, Adolf Torp Sturm­­führer hívatta. Torp foglalko­zott a bankrablása üggyel. De semmi vigasztalót nem tudott mondani. Az erdő túloldalán nyomuk veszett a tetteseknek. Valószínűleg autó várta ott őket. Bedker utasítást adott, hogy a bankrablás nyomozását vegye át más, Torp pedig foglalkozzék az ejtőernyősökkel. — Igen. Bohl a szája szélét rágta. — Ez túlságosan nagy szeren­cse lenne. — De miért ne lenne szeren­csénk, ha olyan fáradságos mun­kával készítettük elő, Standar­tenführer úr! Gondolja meg, mi­be került nekünk ez az akció!... — Nagy munka volt — sóhaj­tott Bohlm. — Meggyőződésem, hogy jó úton vagyunk — folytatta Bec­ker. — Ha pedig helyesek a kö­vetkeztetéseink és egyikük va­lóban Homann, akkor kizárt do­log, hogy elkerüljék a „Zöldet”. — Állj! — Bohlm felállt, meg­kerülte az asztalt, s közvetlenül Becker mellett állt meg. — Most azonnal kapcsolatba kell lépni a „Zölddel”! — Már megtörtént — moso7 lyodott el Becker, miközben az Megküldték az Abwehrhez azoknak a névsorát, akik az utolsó két nap alatt a városban jártak. Becker és Torp minden különösebb érdeklődés nélkül nézte a névsort. Kizártnak tar­tották, hogy azok, akiket ők ke­resnek, bejelentkeztek a város­ban. A névsor elején az a katona­csoport volt, amelyet most bo­csátottak el a kórházból, s sza­badságra küldtek, hogy felerő­södjenek egy kicsit. Heten vol­tak. Együtt jelentkeztek a pa­rancsnokságon. Néhánynak a fe­lesége is ott volt. A parancs­nokság beosztottjai kettőt, mint helybeli lakost megismertek. Bohlm megfordította a névsort, s mind a hét nevet kihúzta onnan. Utánuk két berlini kereskedő következett, majd egy kereske­delmi utazó, akinek Hamburg-

Next

/
Thumbnails
Contents