Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-13 / 240. szám
1362. október 13. 3 Szombat Főként a víz vezető csatornák J és a közutak mentén létesítsünk erdősávokat Mi gátolja a jövő évi búzatermesztési tervteljesítést Szarvason? Államunk jelentős összeget fordít az ország fásítására. Ennek nemcsak a faanyag termelése, hanem a mezőgazdasági terméseredmények növelése, de a népegészség javulása szempontjából is nagy a jelentősége. ötéves tervünk Békés megye I960, évi 13 916 hektár erdőterületének 16 248 hektárra (2,8 százalékra) való emelését írja elő — 1965-ig. Ebben a munkában jelentős feladat hárul a Gyulai Vízügyi Igazgatóságra is. Sajnos, feladatunk végrehajtása közben gyakran találkozunk meg nem értéssel. A csatornafásítások legcélravezetőbb módja a gyorsan növő fajokkal történő fásítás, mert nemcsak a megtermelt faanyaggal, hanem az általa védett mezőgazdasági területeken előálló terméstöbblettel is jelentős gazdasági eredményt produkál. Szélfogó hatása a téli csapadék tárolását, a mikroklíma megfelelő alakulását (párolgás-, harmaüképződés, ^tb.) segíti elő. Szovjet megfigyelések szerint a búza nyílt területen 600 gramm vizet használ el 1 gramm száraz-anyag felépítéséhez. Erdőkkel. erdősávokkal védett helyen ezzel szemben csak 450 gramm vízre van szüksége 1 gramm száraz-anyag előállításához. Ez a tény a mi eléggé aszályos vidékünkön nem közömbös. A „nemtermő” erdősávok védelmében a gabonafélék 50. sok esetben 100 százalékos, a kapás- és takarmánynövények 50—150 százalékos terméstöbbletet érnek el. Az erdősávok telepítéséljek ellenzői szívesen hivatkoznak a gyökér- és árnyékhatás kedvezőtlen voltára. A megoldás önként kínálkozik: 1’ásil.uk a csatornák, utak. vasutak mentét, vigyük oda a tsz-ek, állami gazdaságok, tanácsok fásítási kivitelezéseit, s helyezzük melléjük a dülőutakal. Ezzel többszörös célt valósítunk meg. Biztosítva lesz ezeknek a műtárgyaknak esztétikai színvonalemelése, emelkedik a terület vadeltartó képessége, megvalósul a műtrágya védelme (például hófúvás ellen). Jó együttműködéssel a .mezővédő erdősávok rendszerét is kialakíthatjuk. S mindez a megye meglévő erőforrásainak észszerűen összehangolt ' felhasználásával történhet. Az erdősáv telepítésével nemcsak az ország élőfakészlete növekszik. hanem ugyanakkor a felszabaduló területek mezőgazdaságilag művelhetővé válhatnak. Az erdősávok védelmében az emelkedő átlagtermés bősége „kárpótlással” szolgál a fásítással elfoglalt terület „terméskiesésével” szemben. A faanyag ezen a módon többletterméssé válik. Sokan hivatkoznak az erdőtelepítésről szóló VI-ós törvényre. A törvénynek azonban ne csak a betűjét, a szellemét is vizsgáljuk meg. A bevezetés így jelöli a törvény célját: „A növekvő igényeket... csak akkor lehet kielégíteni, ha a földek termőképessége az észszerű gazdálkodással tokozódik, és ha a mezőgazdaságilag hasznosított földek területe a lehetőséghez képest növekszik.” A VIII. törvény (az erdőkről és a vadgazdálkodásról konkrét intézkedést tartalmaz. Az 1. paragrafus az erdősítés célját így határozza meg: „A meglévő erdő korszerű kezelése, az új erdőtelepítések és a fásítások lévén az ország élőfakészlete tovább növekedjék”... „az erdők és fásítások fokozottabb mértékben töltsék be talajvédelmi, vízgazdálkodást szabályzó, helyi éghajlatot befolyásoló, egészségvédő és egyéb hasznos rendeltetésüket. „Elrendeli”, hogy ,.a víz és a szél káros hatásainak mag akadályozása céljából erdősávokat vagy fasorokat kell telepíteni a talajvédelmi terveknek megfelelően kialakított táblák határvonanalán. a legelők szakasz-határain, a majorok körül és a közutak, vasutak, vízfolyások, csatornák mentén." Amint látjuk, a vízügyi fásítások jelentősége igen nagy, azok szerves részei az országfásításnak. Nagy kárt okozunk, ha gátat emelünk a csatornafásítások végrehajtása elé. A Vízügyi Igazgatóság örömmel építené ki a többi íásító szervekkel a szoros együttműködést. Az együttműködést, a tervek! összehangolását a megyei erdészeti és vadászati felügyelő irányításával már az őszi telepítési időszak előtt végre lehet hajtani. A Vízügyi Igazgatóság gát- és csatornaőr-hálózata révén nagy segítséget tud adni a fásítások védelméhez a fák rongálóival szemben. Hízó Tibor erdész Gyulai Vízügyi Igazgatóság A szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet 22 ezer holdas határában nagy a sürgésforgás: .harmincnyolc szántó traktor és 75 univerzális gép dolgozik éjjel-nappal, az emberek százai törik a kukoricát. A traktorosok valóságos porfelhőben dolgoznak a száraz talajon, de kongresszusi versenyvállalásukhoz híven kiváló minőségű magágyat készítenek az őszi kalászosok alá. — Meddő küzdelem marad a mi erőfeszítésünk, ha másoktól üres ígérgetéseket kapunk — magyarázza Szabó János gazdaság vezető. — Őszi búzát például 3200 holdat vetünk. Jövőre 19 mázsás átlagtermést terveztünk. Ä mi talajviszonyaink között azonban rendkívül fontos az alaptrágyázás, mert különösen az erősen kötött talajú Kákái és Sárgahegyesi kerületben táperőu tánpótlás nélkül hiába adjuk a jó magágyat, a megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagot. Fosziör, káli és egyéb jellegű műtrágyát kaptunk, de pétisót egy dekát sem, pedig ötven vagonra kötöttünk előszállítási szerződést az AGROKER-rel. Ha üres ígérgetéseket adnak továbbra is a gyors segítség helyett, akkor félmunkát végeztünk. Traktorosaink hiába tesznek emberfeletti erőfeszítéseket. Pedig a népgazdasági terv — amelynek a mienk egy kis része — tőlünk holdanként 19 lázsás átlagtermést vár. Ezt el is érhetnénk, ha alaptrágyát szórhatnánk most a vetőágyakra. Foszfort egyedül nem adhatunk a talajba, mert az is nitrogénlekötő. így csak ártanánk az ügynek. Eddig mindenütt csak ígéretet kaptunk, pedig ha csak két mázsával termelünk kevesebbet a tervezettnél, akkor is 44 vagon lesz a kiesés. Mi pedig főleg vetőmagra termelünk, s nem mindegy, hogy mennyit. 1300 holdon istállótrágyát szórtunk az őszi kalászosok alá, így próbálunk segítem, ahol csak lehet, de saját erőből képtelenek vagyunk mindent megoldani. A 980 hold öntözött ősgyep és egyéb növényféleség is várja a nitrogén tartalmú műtrágyát. El kellene már érni végre, hogy mindenki teljesítse szerződésben vállalt kötelezettségét, és semmilyen terv se maradjon papíron. — Ary — Miniatűr Geológiai felszerelések moszkvai konstruktőrei elkészítették a világ legkisebb fúrógépét, amely hátizsákban szállítható. Az ország óriási térségeit. így a nehezen hozzáférhető tajgákat és hegyvidékeket kutató geológusok nagy érdeklődéssel fogadták az újdonságot. A hordozható fúrógépnek még csak a kísérleti példányait próbálták ki. de' máris'ötszáz kutató-részleg jelentette be igényét. fúrógép A jövő év elején egyidejűleg három gyárban kezdik meg a miniatűr fúrógépek sorozatgyártását. A fúrógép súlya 14 kiló. Főleg ritkafém-leiőhelyek feltárására bzolgál. Hét méter mély kutatólvuk fúrható vele. Talaj- és vízminták vételére egyaránt alkalmas. Teljesítménye óránként 30 méter. Kipróbálásakor a 7 méteres mélységet 12 perc alatt érte el: a gépet két ember kezeli. (TASZSZ) A jövő csendül a mából Szántási mélységmérő Ez a szovjet konstrukciójú ké- tozva. A készülék íélcentiméteszülék teljesen gépesíti a szántási mélységmérés munkaigényes műveletét. A 0—40 centiméteres átlagos szántásmélység mérésére szolgáló készülék bármely eketípuson alkalmazható. A minimális táv, amelyen a mérés végrehajtható, 20 méter, a maximális nincs koriá. rés pontossággal mér. A szántás mélységének megállapításán kívül alkalmas a kultivátorozas átlagmélységének, kombájnnal történő betakarítás esetén a szármetszés átlagmagasságának megállapítására és más célokra. Már javában folyt a titkári beszámoló feletti vita, amikor Vári Imre elvtárs, az általános iskola ■igazgatója a falusi kultúrforradalom eredményeiből idézett. — Tizenöt általános iskolai jelentkező lappal jöttem ide. Egy maradt belőle. A többit elkérték az elvtársak. Gyorsan végigpásztázom az iskola évkönyvét. Dolgozók esti iskolája. önálló osztály. Évek óta 10 —15 tanuló. Most viszont csupán egy este az 52 alapszervezeti küldött közül 14-en választották a tanulást, mindenféle agitáció nélkül. Agitáció nélkül? Nem. Tizennyolc év óta a felnőttek körében is sokszor elhangzott az iskolába hívás. Az eredmény: 4—5000 felnőtt közül Köröstarcsán is — csak 10—15 pótolta a mulasztottakat. Most a küldöttértekezleten megjelent 52 ember közül 14 döntött a tanulás mellett. Jól «löntöttek. S ahogy én ismerem a tarcsaiakat, nem maradnak követők nélkül az eddig jelentkezők... Peregnek az események. Egy középtermetű, csinos, fiatal pedagógusnő, Brlázs Ilona, a községi könyvtár kezelője beszél az olvasómozgalom fejlődéséről. — Most 628 rendszeres olvasója van kis könyvtárunknak. A falu lakosainak 15 százaléka olvas. De ahogy végignézem a küldött elvtársakat, meg kell mondjam, sokukkal még nem találkoztam a könyvtárban. Pedig jő könyveink vannak. Jókai-regényektől a szakkönyvekig minden. A tanács — a mi forintjainkból — évről évre tízezret költ a könyvtár fejlesztésére. Sok ifjúsági regényünket már salátára olvastak, de hol van az idősebb nemzedék? Miért nem jönnek? A termet beárasztja a csend és a figyelem. A könyvtáros pedig hívja, mintha a könyvtárba csalogatná az embereket. Minden szavából kicsendül elhivatottsága. Bársonyos arca is kipirul. Amikor befejezi hozzászólását, felcsattan a taps. hosszan tartó taps.... Biztosra veszem, ha nem is mind 52 küldött, de közülük jó néhányan megértették, sokat kell olvasniok, hogy még eredményesebben dolgozhassanak a közönségért. Ügy tűnik, mintha a pedagógusokon kívül más nem szólalt volna fel. De igen, az 52 küldött közül 12-en mondták el véleményüket a párt politikájáról. A mából csengett a jövő. S a szó immár arról hangzott, mit kellene tenni, hogy Tárcsán még gazdagabban éljenek az emberek, kommunisták és pártonkívüliek együtt, úgy ahogyan a hétköznapok rengetegében dolgoznak. Űj öntözőtelepek épülnek a Körös mindkét partján. Egy már elkészült. A félhalmi, ahonnan 1200 hold kap vizet Most épül a paprévij ez 560 holdas lesz, s szerves része a félhalminak. így kettesben alkotnak majd egy egészet. A jövő év tavaszától az öreggát és az új gát között egészen a gyomai határig öntözhetnek. Soksok millió forint beruházás, igen sok és kemény emberi munka eredménye ez, s ez vár a továbbiakban is az itteniekre. .4 távolabbi jövő mar nincs messze. Meg kellene szelídíteni a mérgesi részt — ez a Körösön túl van a Sebes-Körös és a Ladányba vezető műúttal határolt terület —, nagy darab, föld. Mihály-zugban lesz egy műtárgy. Fővízkivétel. Eddig jut a Tisza vize. (A Sebes-Köröst nyáron a Tisza táplálja.) A nyár rekkenő hőségében így jut majd éltető víz a bíbic-szigetekre, s termőbbé válik az itteni föld. Nagy terv, szép terv — így jellemezte Ábel János, a Petőfi Tsz főagronómusa. Hogy megvalósul, ahhoz nem férhet kétség. Akkor majd igazi aranybánya lesz ez a sokat átkozott mérgesi határrész is. Még hosszan lehelne idézni a tárcsái kommunisták pártértekezletéről. A beszámoló feletti vitában senki sem magyarázkodott, ki-ki alkotó módon a gazdag jövő közelségébe vetett hittel mondta el terveit, véleményét. E tervekkel az egész falu egyetért, s valóra is váltja kemény hittel, vasakarattal. Dupsi Károly Békés megye kisiparosai a lakosság szolgálatában Bármilyen szolgáltatás, javítási, átalakítási munkák elvégzésére van szüksége, vegye igénybe a helyi kisiparosok munkáját! Fordul jón bizalommal a járási KIOSZ munkaszervezési bizottságához. A kért szakembert Önhöz küldjük! Békéscsabai KIOSZ, tel.: 13—26. — Gyulai Járási KIOSZ, tel.: 158. — Orosházi Járási KIOSZ, tel.: 108. — Szarvasi Járási KIOSZ, tel.: 270,— Gyomai Járási KIOSZ, tel.: 41. — Mezőkovácsházi Járási KIOSZ, tel.: 69. — Sairkadi Járási KIOSZ, tel.: 14. —Békési Járási KIOSZ, tel.: 63. — Szeghalmi Járási KIOSZ. Békés megye kisiparosai a lakosság minden igényét pontosan és szakszerűen elégítik ki. 557
