Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-12 / 239. szám
W#2. október 12. 3 Péntek A közös munka és élet friss korászai Szocialista címért versenyző brigádvezetők tapasztalatcseréje Muronyban — Wem törekedtek ünnepi külsőt adni a békési járás párt-, tanácsáé népfrontvezetői a szocialista címért ■versengő termelőszövetkezeti brigádvezetők tapasztalatcsere-összejöveteléinek. A muronyi községi kultúr ház termében nem volt friss felirat, valamikor hetekkel, vagy hónapokkal ezelőtt aggathatták fel a mennyezetre a krepp-papír szalagokat is.Egyszerű szavak nyitották meg az értekezletet és ünnepélyességre való törekvés nélkül hangzott el a szocialista címért versenyző brigádok számáról, munkájáról, eddig elért eredményeiről szóló tájkoztatás is. Ennek éllenére ünnepi érzéseket keltettek az elhangzott szavak. Olyan érzéseket, amilyenek a kőművesekben és az ácsokban támadnak, amikor az új épület falaira rákerül a tetőszerkezet ... © A mi brigádunk A szövetkezeteknek eddig — átvitt értelemben — csak a falai épültek, s most kezdik tetőzni őket. A gazdák közül jó néhámyan csak testileg voltak a szövetkezetben, hiányzott a közösért való lelkesedés és a szorgalom, pedig ezek nélkül nincs tartós előrehaladás, mint ahogyan nincs kenyér élesztő és kovász nélkül. A békési járás 27 szövetkezete közül még csak 12-ben alakulj szocialista címért versenyző brigád, szám szerint 23. De e kis, öt és huszonöt tagot számláló kollektívák jelentős erővel hatnak a termelés és az emberek gondolkodásának alakulására. — A mi szocialista címért versenyző brigádunk csak azt vállalta, hogy a tervezettel szemben 10 százalékkal növeli a termést, a valóságban ez a felajánlás legalább 30 százalék többletet jelent, mert ennek a brigádnak a tagjai ösztönző hatást gyakoroltak jó munkájukkal, szorgalmukkal a szövetkezeti gazdák egészére — mondotta Bereczki Imre, a békési Október 6 Tsz-ből. —Soha sem nevelték, bírálták azelőtt nálunk úgy a hanyagul dolgozókat, a közös vagyonnal nem törődőket, mint az idén. de a beteges, vagy a munkaképtelen embereket sem segítették még soha úgy szövetkezetünkben, mint most — jelentette ki Tóth János elvtárs, a muronyi Lenin Tsz elnöke. S ez így van csaknem minden szövetkezetben, ahol szocialista címért versenyző brigádok alakulták, s magukévá tették a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni jelszót. Nemcsak arra gondoltak, hogy a betegeskedő emberek területe meg legyen művelve, hanem például Kovács Mátyás 12 tagú növénytermesztő brigádja a muronyi Lenin TSz-ben a saját területe mellett még megművelt egy olyan hét holdnyi területet is, amit otthagyott az, aki a tavaszszal elvállalta. Egy másik brigád ugyancsak ebből a szövetkezetből Lipcsei István vezetésével elhatározta, hogy jövőre egy hétnyolc holdnyi plusz-területet vállalnak, s az ezért járó részesedésből szociális alapot létesítenek a brigádnak, hogy az megajándékozhassa a házasságkötő vagy gyermeket szülő brigádtagokat és segítsék azokat, akiknek meghal a hozzátartozój ük. & Szakmunkás® vizsga Ez a terv nagyon tetszett a jelenlevő brigádvezetőknek, s elhatározták, hogy ők is „kasszát” csinálnak ebből a célból is, de azért is, hogy többször mehessen a brigád tanulmányi kirándulásra, színházba, moziba. Egyébként a szocialista címért versenyző brigádok tagjainak nagy része politikai vagy ezüstkalászos tanfolyamra, általános iskolai vagy technikumi levelező tagozatra iratkozott. Jó néhány olyan brigád is van, amelynek minden tagja újságelőfizető, s olyan is van, amely rendszeresen mindennap sajtótájékoztatót és vitát rendez. Például a muronyi Lenin Tsz-ben Ilyés László 15 tagú fogatosbrigádjából hárman szaíkmunkáskép zőre, ketten gépkocsivezető-tanfolyamra, egy technikumba, a többiek politikai oktatásra és ezüstkalászos tanfolyamra iratkoztak be. Hasonlóan tanulnak a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben Fazekas Jánosné brigádjának tagjai is. © Az értetlenkedők A szocialista címért versenyző brigádoknak persze nemcsak a mostoha időjárással, hanem helyenként az értetlenséggel is meg kellett, kell még most is küzdeni. A mezőberényi Aranykalász Tszben sem akarták néhányan, hogy a nagy brigádon belül kis brigád alakuljon. Az ellenérv az volt, hogy elég a családos asszonyoknak az adódó napi munka is, hiszen reggel sem, este sem „látszanak ki” a házi tennivalókból. Az ellenzőknek azonban csak azt sikerült elérniük, hogy a 26 taggal alakult brigád 16-ra csökkent, de így még jobban összeforrtak, s most már azt latolgatják: jövőre hogyan érhetnek az ideinél is nagyobb eredményeket. A mezőberényi Aranykalász Tsz-beliekhez hasonlóan akadékoskodók példájával magyarázható az, hogy a járás 15 szövetkezetében még nem láttak hozzá a szocialista címért versenyző brigádok megszervezéBánkúti Állami Gazdaság, Bánkút (Békés megye) dolgozókat keres kukoricatörésre 35 q-s termésig 230 Ft kh-ként és mázsánként 3 kg kukorica természetben. Térítés ellenében étkezés és lakás biztosítva van. 548 séhez. Pedig ebből csak előnye származhat a közösnek, hiszen ezek a brigádok nemcsak példamutatóan dolgoznak, hanem tanítanak és nevelnek is. Nagy dolog, ha csak annyi eredményt érnek el, amennyit Ilyés László fogatosbrigádja, hogy amióta a szocialista címért versenyeznek, jobban rendben vannak a szekerek, a lószerszámok, nem törnek, szakadnak annyira, s a termés behordásakor nem hull, nem szóródik a széna és a gabonakéve, amire azelőtt többen jóformán rá sem hederítettek. De ennél többet is elérnek. Például a mezőberényi Dózsa Tszben 25—30 százalékkal többet termel a tervezettnél a szocialista címért versenyző kertészeti brigád, s így tovább a többiek is. © Ébresztő lett A békési járási tanács és a népfront járási elnöksége tapasztalatcserének szánta az október 10-i összejövetelt. Azonban több lett ennél: ébresztő, hogy a járás valamennyi szövetkezetében lássanak hozzá ennek a nagyszerű mozgalomnak a szervezéséhez, mert a példák azt bizonyítják, hogy mindenütt jócskán vannak olyan szövetkezeti gazdák, akik egyre inkább a közös eredményekben látják saját érdekeiket, s hajlandók többletmunkára, beteg vagy idős társaik önzetlen segítésére is. Kukk Imre Próbaüzemei az automata terítőgép Képünk a Békéscsabai Ruhagyár új konstrukcióját, a keskenyszövet automata terítőgépet és alkotóját: Szendrői László osztályvezető mérnököt mutatja be. Magyarországon ez az első ilyen programvezérlésű terítőgép, bár két külföldi gép még dolgozik, azok nem hasonlóak a békéscsabaihoz. Az új terítőgép jelenleg próbaüzemei. 000000000000000000000000000000000009000000000000 Békéscsabai kisiskolások a szabadkígyósi technikumban Először látogattak nagyüzemi gazdaságba a békéscsabai I. számú, Petőfi utcai általános iskola harmadik és negyedik osztályos tanulói a napokban. A kisiskolások pedagógusaik vezetésével a Szábadkígyósi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában és ősparkjában voltak tanulmányi kiránduláson. A tangazdaság vezetői és dolgozói szeretettel fogadták a csabai gyerekeket és szívesen megmutatták nekik a mintaszerű kertészetet. A ta nulók megnézték a veteményes- és a kísérleti kerteket, a melegágyakat, az érdekes gépeket, és még pa radicsomot is szedhettek. Láthatták a különleges fákat és növényeket megfigyelték a park állatvilágát madarait. A sok új élménnyel, hasz nos ismerettel gazdagító kirándulás játékkal fejeződött be a lombok övezte technikumi sportpályán. 99 Hej halászok, halászok 99 • • • Mit láttam a gyulavári halastó mögött? Három bőrt húznak le a gyulavári rókáról! — Potykák csapnak fél a vízből egyszerre több helyen is. Ezüstös pikkelyeiken meg-megcsillan az őszi nap fénye. Néhol a sekély víz. bői szigeteket alkotva leldugta fejét a muhar. A víz tükrén szellő kergeti az apró hullámokat, fölötte pedig alacsonyan repülve egy gém húz észak felé. Ebédelni jöhetett, de nem mert leszállni. Sok mosj az ember a fiatal tó part ján. *, Kovács József elvtárs, a hét és fél ezer holdas Lenin Hagyatéka Szövetkezet elnöke kísért él az új halastóhoz^ s közben elmondotta hogy született meg egy évvel ezelőtt a gondolat,' majd utána a kétszáz holdas halastó egyik nyolcvan holdas része, no meg a vízátemelő szivattyútelep. — Tulajdonképpen több ok segítette elő ezt a tervet és az okok mindegyike igen lényeges a szövetkezet további fejlődése szempontjából. Ez a halastó mindenféleképpen kincsesbányát jelent a tsz-nek. Maga a halgazdaság' nem is a leglényegesebb, bár a tavasszal csaknem ötven mázsa ponty-ivadékkal már benépesítettük a tavat és ezek ma már olyan 60—70 dekás egyedek. Mégis ... Legfontosabb nekünk a víz. Az olcsó és bőséges víz. A halastó egyben a víztároló szerepét is be fogja tölteni és a túlfolyó vizét öntözésre használjuk fél. így a halaknak állandóan friss vizük lesz és bőségesen jut mindig a szomjas gyulavári földnék is. Beszélgetés közben a Fekete-Kö. röe mellé épített szivattyútelephez érkezünk. A magas partról végigszalad a tekintet a községig. A túlsó part már Románia. Aht község tornya közelebb van, mint a gyulavárié. — Ezt a szivattyútelepet úgy tervezte a Gyulai Vízgépészeti Vállalat — mutat Kovács elvtárs a meder felé —_ hogy a tavaszi normális vízálláskor szinte automatikusan feltölthető a tó vize. Nyáron pedig, ha sekély a víz, a vízkiemelőtelep dolgozik és látja el a tavat, no meg a földeket a szükséges mennyiségű vízzel. Érdekes ez a tó. Messziről látható magas partok veszik körül. Tulajdonképpen csak a partok mellett mélyítették, máshol a tó feneke azonos a környező földek szintjével. Azaz: tó a földek fölött — A helyet úgy választottuk, hogy ne essen távol a folyótól. Ez a gyenge föld, amely most a tó alatt van. szinte kínálta-tta magát. Mindig gyenge termést adott, akár kapás-, akár kalászos-növényeket vetettünk bele. Hői most „vetettünk bele” halat! A tó elkészítése csaknem kétmillió forintba került, de hamarosan kipréseljük belőle. Az idén még csalt 300 mázsa termésünk lesz, de jövőre már halivadékból több száz mázsát szeretnénk telepíteni, amelyet tervszerűen hizlalnánk. Most még csak az anyákat és az idei halivadékot teleltetjük át, jövőre azonban már a telelő tó is kész lesz és akkor nem lesz ritkaság a többkilós potyka. Azonkívül, hogy a halastó ellátja majd vízzel a közel húsz kilométer hosszú csatornahálózatunkat és segít az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében, még egy harmadik bőrt is le akarunk húzni erről a gyulavári „rókáról”. A halastavon kacsái akarunk tenyészteni. Jövőre harmincezer kacsa szerepel az elképzelésünkben. így a vizen hamar bevasaljuk a kétmilliót. — Persze — folytatja Kovács elvtárs —, ha őszinték, akarunk lenni, akkor meg kell mondani azt is, hogy gyenge a munkaerő-mérlegünk, kevés a dolgos kéz vagy még inkább, sok a föld. Ezt a kétszázholdas területet most már csak néhány ember fogja „művelni”, tehát munkaerőt is szabadít fel ez a tó. Ráadásul, erről a gyenge földről így többet szeretnénk „learatni”, mint a jó földjeinkről. Ezért született meg ez a halastó — fejezi be Kovács elvtárs. — Reméljük, találkozunk elképzeléseinkkel és ez a többszörös hasznú víz tovább segíti szövetkezetünk gazdasági felemelkedését. * / Még ficánkolnak a Dontyok — amikor elindulunk —, gyűrűket rajzolva a vízre. Az erdő felől pedig lassú szárnycsapásokkal két gázlómadár repült a tó félé. Mintha csak távozásunkat várták volna. A tó többszörös hasznából úgy látszik, ők is ki szeretnék venni a részüket. Kollarik János
