Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

Vm. október W. 4 Szerda TUDOMÁNY- TECHNIKA A hosszú távú űrutazásokat készíti elő a kozmikus orvostudomány Milyen problémáikat kell meg­oldania az élettani kutatásoknak, hogy biztonságosan indulhasson útnak az űrhajós a Holdra, vagy valamelyik bolygótesitvérimkre? Amint dr. Echter Tibor, a MTESZ központi asztronautikai szakosztá­lyának vezetőségi tagja elmondot­ta, ebben a tekintetben az életta­ni kutatások előterében jelenleg több kérdéscsoport áll. Mindjárt az első feladat a táp­lálkozás és általában az anyag­cserével kapcsolatos kérdések megoldása, akár kémiai módsze­rekkel, akár algák vagy más élő­lények közbeiktatásával. A másik nagy probléma a huza­mos ideig kicsiny, zárt helyen tar­tózkodó emberben jelentkező lé­lektani zavarok megelőzése, il­letve leküzdése. Ugyanakkor gon­doskodni kell izomzatának foglal­koztatásáról is. nehogy a tétlen­ségtől sorvadásnak induljon, mint például a hosszú időre gipsz­be tett végtag. A hosszabb utakon természetesen más, hatásosabb edzőgyafcorlatokat kell végeznie, mint az eddigi rövid űrutazások­nál. Olyanokat, amelyek a gravi­táció lététől vagy hiányától füg­getlenül követelik meg az izmok erőkifejtéséi. Külön kérdés a magányérzet­nek, pontosabban magának az egyedüllétnek a kiküszöbölése. Most folynak a vizsgálatok: ebből a szempontból a két külön űrka­binban egymás közelében utazó Az elektronikus gépek, a filozófusok és az egyház... Az elektronikus számo­lógépek alkalmazásával az ember tehermentesíti magát a szellemi munkában. Amikor azt mondjuk, hogy az elektronikus gép „gon­­dolgozik”, ,,emlékszik”, „kozmikus rakéta pályáját számítja ki és he­­lyesbíti”^ ezekkel az ember és a gép viszonyában beállott változás, ra, fejlődésre hívjuk tói a figyel, met. Korábban a gépek ugyanis az ember fizikai erejét növeltek meg csupán. Ma tudósok kutatják, hogy az ember és az állatok ideg­­rendszere és agyveleje miképpen dolgozza fel azokat a jeleket és jelzéseket, hangokat, beszédet stb. amelyeket érzékszerveik segítsé­gével fognak fel. Olyan gépeket — elektronikus géprendszereket — dolgoznak ki és alkotnak meg ezek nyomán, amelyek ugyancsak jeleket — úgynevezett informáci­ókat — dolgoznak fel, sőt, a jele­ket, jelzéseket átalakítva az em­ber által tudatosan megszabott program végrehajtására használ­ják fel. Ilyen értelemben például nyelveket fordítanak, olvasnak, számolnak, azaz „szellemi mun­kát” végeznek. Mivel pedig e gé­pek segítségével az ember sokkal nagyobb értékű szellemi munkát végezhet el — például a statiszti­kai adatok óriási mennyiségét dől. gozhatja fel rövid idő alatt —, mint eddig, világos, hogy az elekt­ronikus gépek bevezetése új tudományos módszerekre vezetett és általában új tudományos irány, zatot hozott létre, amelyet „infor­­.máció-elméletnek”( „kibernetiká­nak” neveznek. Amikor egy új tudomá­nyos irányzat jelentkezik — erre tanít a tudomány története is —, kétféle káros kísérőjelenség köve­ti feltűnését. Az egyik tendencia a konzervatívizmus, amely taga­­dőan lép fel. A másik tendencia, amely túlértékeli, elferdíti az új, tudományos irányzat jelentőségét és gyakran „mindenhatóvá” kiált, ja ki. Mivel az elektronikus gépek se­gítségévéi nagymérvű automatizá­lást lehet az iparban végrehajtani, ezért a kapitalista országokban sok ellenzője akad e gépeknek és a hozzájuk fűződő tudományos gyakorlatnak. A kapitalisták ugyanis nem tudják az automati­zálást munkanélküliség nélkül megoldani. Félnék azonban más okból is. Marx óta ismeretes ugyanis, hogy a magasabb mate­matika fontos segédeszköz a kapi­talista gazdasági válságok szük­ségszerűségének kimutatásában. És valóban, elektronikus számoló­gépekkel kimutatták, hogy a ka­pitalista gazdasági rendszer nem stabil, s hogy lehetetlen olyan szabályozást kitalálni, amely meg­mentené a válságoktól... A* idealista filozófusok mégis „megjósolták” az olyan elektronikus gépek megalkotását, amelyek a politikai hatalmat majd ,,automatizálják”, önműködően gyakorolják. Mi több, célzatosan azt is állítják, hogy á"z elektroni­kus géprendszerek tökéletesebbek lesznek az embereknél és végül fellázadnak ellenük. Az egyház eleinte mereven elle­nezte a tudósok törekvését, a szellemi munka automatizálását az isteni bölcsesség elleni lázadás, nak és az ember isten fölébe he­lyezésének bélyegezte. Ile „mit ad isten?” Ma már Olaszországban, a régi „szentírások” nyelvészeti fel­dolgozására ugyancsak számoló­gépet használnak és a gépeket ma­ga a milánói érsek áldotta meg legutóbb. Emlékezünk még arra, hogy az egyház ugyanígy volt más új tudományos felfedezésekkel — a Föld forgásának tagadásától az atomelmélet kétségbevonásáig... Szólnunk kell arról is, hogy az, mivel az elektronikus gépek működéséhez idealista filo­zófia is fűződött, az megzavart több marxistát is, akik szintén az információ-elmélet éllen léptek fel, dogmatikus szemszögből bírál­ták és ítélték el. Ma már a Szov­jetunióban, az információ-elmélet alkalmazásai, az elektronikus gé. pék félhasználása a gazdasági tervezésben, a műszaki tudomá­nyokban, a biofizikában, a bioké­miában, az űrkutatásban nagy mé­reteket öltött, a konzervatív, dog­matikus irányzat ezen a téren is a múlté. Ljapunov és Szoboljev szovjet akadémikusok legutóbb bejelentették, hogy olyan elektro­nikus géprendszer készül el a Szovjetunióban, amely több ter­melési. brigád munkájának ered­ményét összehasonlítva maga is „megtanulja” a legjobb munka­­módszert, amelyet aztán önállóan í felhasznál a termelés irányítására. Elképzelhető, hogy milyen sok­oldalú szellemi munka van ezek mögött az eredmények mögött, amelyek azért is olyan értékesek, mert a kapitalista világ remény­telen „gépkorszakának” perspek­tívájával szemben a Szovjetunió az elektronikus gépcsodákat a kommunizmus felépítésének meg­gyorsítására és az ember szolgála­tára használja fel. Szlitka Emii űrhajók helyzete a kedvezőbb-e, vagy az egy fülkében összezárt két pilótáé. Az utóbbi esetben termé­szetesen alaposan meg kell vizs­gálni, hogy milyen tulajdonságok­kal rendelkező emberektől várható a hosszú ideig tartó összezártság elviselése, sőt egymás bajtársi se­gítése is, s hogy milyen „edzé­sekkel” lehetne ezeket a tulajdon­ságokat fejleszteni. A harmadik nagy feladat az űr­hajózás közben fellépő kóros illú­ziók, kényszerképzetek leküzdése. Ha a teljesen stabil helyzetben száguldó gép felhőbe kerül, a pi­lótában máris felléphet a kóros inger: a dőlés, forgás, lógás érzé­se, amely azonban megszűnik ab­ban a pillanatban, amint ismét megpillantja a természetes hori­zontot. Ha tehát az űrhajóban — esetleg giroszkóp alkalmazásával — sikerül valamilyen állandóan rögzíthető fixálható pontot ki­alakítani, amelyet látva az űrha­jós „be tudja mérni” helyzetét, a kóros illúziók már nem jelentkez­nek. Az immár önálló tudományággá vált kozmikus orvostan kutatói mindenesetre nagy erőfeszítéssel dolgoznak, hogy minél előbb élet­­tanilag is jól előkészített útra in­dulhasson el az ember az űr na­gyobb mélységed felé. (MTI) Őszi napfény az óvodában Foto: Kocziszky László Az Orosházi Üveggyárban íartja októberi ülését az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága legközelebbi ülését október 18-án az Orosházi Üveggyárban tartja meg. A me­gyei bizottság tagjai a délelőtti órákban megtekintik az építke­zést, majd ezután rendezik meg a tanácskozást. A megyei bizottság ülésén, ame­lyen részt vesz az Orosházi Üveg­gyár főépítésvezetőségének több Az éterbe küldte a jelentést, hogy maga többé nem létezik. Vagyis ő teljesítette a megbíza­tást. Kinek a megbízatása volt ez, Scsuko? Feltehetően a ma­ga gazdáinak a megbízatása. Ki más uszíthatta volna magá­ra ezt az öreget? Scsuko összegörnyedve, roska­tagon ült, s egész idő alatt a fal egyetlen pontját nézte. Hallga­tott. Nem zavarták. így telt el néhány perc. Végre aztán fel­emelte a fejét. — Vigyenek innen el — kérte. * ) Este Szemin őrnagy jelentke­zett Azizovnál. Közölte: a kór­házból jelentették, hogy Scsuko kéri, menjen el hozzá Azizov ezredes. tagja, a szocialista címért ver­senyző brigádok vezetői és több meghívott vendég, Devosa Sándor műhelybizottsági titkár mond be­számolót az üveggyári építkezés termelési tömegmunkájáról. Ez­után Tóth Gézáné, az Építők Szakszervezete megyei bizottsá­gának nőfelelőse a megye terüle­tén termelésben dolgozó nők hely­zetéről tart referátumot. — Nem bírta tovább — ne­vette el magát Szemin. Azizov • legyintett. — Van ennek esze, nem esett a fejére. Nem akarja megfoszta­ni magát az utolsó reménytől. ... Másnap korán reggel Ismét Scsukóhoz ment Azizov és Sze­min. Scsuko, amikor meglátta őket, felkönyökölt az ágyban. — Eltörték a csontomat a lá­bamban tegnap, nyomozó pol­gártárs — mondta Scsuko. Azizov sietve ránézett. Szemin pedig az ajtó felé fordult, hogy orvosért induljon. — Várjon, legyen szíves — ál­lította meg Scsuko. — Nem jól értették, amit mondtam... Az orvosok törték el a csontomat. Mert a röntgen kimutatta, hogy rosszul forrott volna össze. El­törték, aztán még egyszer össze­illesztették, de most már úgy, ahogy kell. És újra begipszelték. Scsuko felemelte a takaró egyik szélét, s megmutatta a friss gipszkötést, amelyben a a lába nyugodott. Szemin leült a székre. Azizov cigarettáért nyúlt a zsebébe. — Akkor hát mit óhajt tő­lünk? — kérdezte kissé türel­metlenül Azizov. — Én... Scsuko izgatottan megnedvesítette a szája szélét. — Ha már az orvosok így... Még röntgennel is... — Rövidebben! — Tehát mégse lőnek főbe? — 0 híradástechnikában használatos 85 féle kohászati termék küziil 65 már itthon készül A híradástechnikában használa­tos 85 féle finomkohászati alap­anyagból a Csepeli Fémműben je­lenleg már 65 félét gyártanak, az import tehát igen nagy mértékben csökkent. Külföldi anyagok he­lyettesítésével eddig körülbelül félmillió dollár értékű behozatal­tól mentesítették a népgazdasá­got. (MTI) Scsuko lélegzetét is visszafogva, tágra nyílt szemmel meredt Azizov arcába. — Ezt én nem tudom, Scsuko — felelte az ezredes. — Majd a bíróság dönti el, mi lesz a sorsa. Tudja jól, hogy a kém, akit há­borús időben tetten érnek... — De hát kivételek mindig vannak! — Valóban, mindig van kivé­tel. De magának tudnia kell, hogy 'ehhez igen alapos indok szükséges. Természetesen, ha va­laki őszintén bevall mindent és ezenkívül valami értékes infor­mációt szolgáltat... — Én mindent elmondok, amit csak tudok. — Szóval — folytatta Azizov — ha a nyomozati anyagok se­gíteni tudnak a szovjet katonai szerveknek, akkor természete­sen kedvezőbb helyzete lesz. Megértett engem, ugye? — Igen. Megértettem, nyomozó polgártárs. — Scsuko hadarva, idegesen beszélt. — Kérdezzen és én válaszolni fogok minden­re. Bízom magában, mert ma­ga... — Hagyja a szenvelgést — szakította félbe Azizov. — Csak akkor beszéljen, ha ténylegesen van mondanivalója. — Kérdezzen, nyomozó pol­gártárs. Mindenre válaszolok. — Mindenekelőtt hogy hívják? — kérdezte Szemiri. — Mi az igazi neve?

Next

/
Thumbnails
Contents