Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

W68. október X 4 Vasár«*»* A tanulók egyharmada társadalmi ösztön d íj as A szarvasi felsőfokú mezőgaz- s ebből 40 társadalmi ösztöndíjas. dasági technikumban az ország minden részéből tanulnak fiata­lok. A termelőszövetkezetek több­ségétől ösztöndíjat kapnak a tana. lók, havonta 400—500 forintot, de van olyan tsz is, ahol har­­vonta 15—30 munkaegységet ír­nak jóvá egy-egy tanulónak, s az erre járó összegből segítik a fia­talt. Az idén 117 első és második év­folyamos fiatal tanul az iskolában, Az iskolában főleg öntözési szak­embereket képeznek ki, s ezeket igénylik is a tsz-ek. Az 1961—62- es tanévben a 23 végzett növendék közül húsznak már óv közben meg volt a munkahelye. A három tanuló pedig év végén több mun­kahely között is válogathatott. Sok tsz-böl már most felkeresik az iskolát és szerződést kötnek a tanulókkal, hogy tanulmányaik befejezésével biztosítva legyen a tsz-ekben az öntözési szakember. Központi meghívás a békéscsabai KPVDSZ „Napsugár“ bábegyőttes részére A békéscsabai Balassi művelő­dési otthonban elhelyezett KPVDSZ Napsugár bábegyüttest az a megtiszteltetés érte, hogy a bábegyüttesek világszervezetének, az UNIMA-nak, Budapesten, ez év november 25-től december 2-ig megrendezésre kerülő 9. elnöksé­gi konferenciája alkalmával, mu­tassa be az elmúlt évek alkalmá­val megyénkben és az országban, sőt külföldön is nagy sikert elért műsorát. A Lenkefi Komád ve­zette csabai bábosok, a bemutató számos hazai és külföldi vendége, delegáltja előtt, műsoruk kereté­ben Weöres Sándor—Kovács Ildi­kó nagy sikerű, művészi bábjá­tékát, a Vásár címűt is bemutat­ják. Felléptiek a kontárok ellen A kisiparosak helyzetéről tárgyalt a kétegyházi községi tanács A kétegyházi tanács végrehaj­tó bizottsága a hét elején megtar­tott rendes ülésén megvitatta a községben dolgozó kisiparosok helyzetét. A tanácskozáson többek között elhatározták, hogy a KlOSZ-szal együttműködve fellépnek a kon­tárokkal szemben, akik elsősor­ban legháborithatatlanabbul az építőiparban tevékenykednek. A végrehajtó bizottság ülésén részt vett Enyedi Sándor a járási tanács iparügyi előadója és Csep­­regi Károly a KIOSZ megyei tit­kára. 9 OMMHIH H Mt« HE.»»’-» I 13 I Azizov visszatért a kórterem­be. Feltett még néhány kérdést a letartóztatottnak. Miután nem kapott rájuk választ, abbahagy­ta a kihallgatást. Tíz perc múlva a kis tenger­­parti falu felé rohant a gépkocsi Azizovval és Szemdnneil. A halott arccal a föld felé feküdt, karját előre vetve, lábát behajlítva, mintha kúszni akart volna. Alsóruhában volt. Az ágy igen rendetlennek látszott: a matrac oldalt lecsúszott, s kilátó szott a rozsdás sodrony, a lepedő és a takaró összevissza volt gyűr. ve. a párna a földre esett. Azizov és Szemin mindezt azonnal észrevette. Figyelmesen végignézték, átvizsgálták a szo­bát, ellenőrizték az ablakzára­kat. — Mikor állt be a halál? — kérdezte az ezredes a lakásban felügyelő nyomozótól. — Reggel nyolc óra körül vet­ték észre, hogy halott A szom­­szédéknak tehene van, s az öreg mindennap vett tőlük tejet. A kislány szokta áthozni, a szomszéd lánya. Mais a szokott időben jött... — Értem — szakította félbe Azizov. — Hogyan vették észre a rádióleadót? •— Az orvosnak, aki idejött, hogy megállapítsa a halál té­nyét, feltűnt egy különös szám­csoportokkal teleírt papírlap, amely az asztalon, a nyitott Ko­rám mellett feküdt. Háború van. az emberek éberebbek, figyel­mesebbek. Hát ő is bejelentette a dolgot a rendőrségen. Onnan kijöttek, hívtak szakértőket... — A Koránt használták, hogy összeállítsák a rejtjeles szöve­get? — Igen. Ügy látszik, az öreg dolgozott, aztán rosszul érezte magát és lefeküdt. Még rosszab­bul lett, az ablakhoz akart men­ni, de már nem jutott el. — A halál oka? — Szí vszólhüdés!... Miután megtalálták a rejtjeles írást, ke­resni kezdték a leadót is. így bukkantak rá a föld alatti lejá­ratra és az ottani rejtekhelyre. Azizov nem hallgatta végig. Szemin. aki a sarokban nézett valamit, visszafordult, s fejével intett az ezredesnek. Azizov odament, s a fogason egy bá­­ránybőr-kucsmát látott meg. — Barna — mondta Szémin. Azizov bólintott. — No... és a szilvakék öltöny? kutatva nézett körül. Szemin a szekrényhez lépett, Kisdobosok lettünk A felavatott új kisdobosok. Az első sorban: Kökényes! Gabi, ührin Zsuzsa, Kökény esi Klári, Adamik Judit, Schlett Kornélia. Laczó Margit, Csepregi Kati, Béres Mária és Pintér Zoli.’ Nagyon ízlett az uzsonna: a kakaó és a friss kalács. Annyira, hogy Horváth András, Bíró Irén és Martikán László még arra sem ér rá, hogy felpillantson kicsit. Finom uzsonna volt és kedves, szép aján­dék, az I. kerületi elvtársak szeretetét, figyelmességét bizo­nyító tta. Anyuka boldog’, kisdobos lett » kislánya. A fotoriporter Dohányos Jánosné és Évikéje örömét leste el. Az elmúlt szombaton fehér­­blúzos, kék és piros nyakkendős úttörőkkel telt meg a békéscsabai I. kerületi pártház udvara. A III. számú általános iskola, a kerület iskolája itt rendezte meg 56 kis­dobosának avatását. Még alig volt 3 óra, amikor már meg is érke­zett a szépszámú csapat, velük a szülők, pedagógusok és a meghí­vott vendégek. Jelentéstétel után dobpergés kísérte a csapatzászlót hozó úttörők bevonulását, majd Kvasz Pál tanár, az iskola úttörő­­csapatának vezetője engedélyt kért Csete Józsefné igazgatónőtől az avatási ünnepség megkezdé­sére. A pajtások nyílegyenes sorok­ban, fegyelmezetten hallgatták meg Lakos Mária. az úttörőház igazgatójának szívből jövő, szép szárnyalásé beszédét, majd Novak András főhadnagy után csengő hangon, itt-ott kicsit bátortala­nul, mégis tisztán, érthetően mondta el 56 kisdobos az ígéret szövegét. A mai naptól büszkén vise­lem a kisdobos nevet. Pajtásaim előtt ígérem, a hat pontot mindig megtartom, sok örömet szerzek szüleimnek, nevelőimnek és paj­tásaimnak.” Az ígéret szavad után a legna­■*■*-*-**-* ............................. » « amely a szoba másik felén volt. Kinyitotta az ajtaját. — Ott van? — Itt — A zsebeket! — mondta Azizov. Szemin átkutatta a ruhát. A szék támlájára tett zubbony bel­ső zsebében megtalálta, s nyom­ban átadta az ezredesnek a sár­ga irhabőr irattárcát. — Jól van — mondta. — in­tézkedjen, hogy a személyazo­nosság megállapítása végett hoz­zák ide özvegy Szuhovát és a teázó vezetőjét. — Értettem. — Szemin távo­zott. Azizov az ablakhoz ment s le­ült a székre, amely ott volt. Ci­garettát vett elő és rágyújtott. Néhány percre gondolataiba mé­lyed! Ujjai közt forgatta a gyu­fát, amelyről az imént meggyéj­­totto cigarettáját, majd miután megtalálta a megoldást — beosz­tottját hívta. — A fényképész? — Itt van, ezredes elvtárs. — Hallgasson ide figyelme­sen ... De talán még jobb lenne, ha felírná magának. Rendkívül fontos ügyről van szó. Adják rá az elhunytra az inget, a szilva­kék öltönyt, amely a szekrény­ben van, s azt a kucsmát, on­nan a fogasról, látja? ... Aztán ültessék a székre és fényképez­zék le. Több beállításban is. Ügy kell hatnia, mintha élne. Inkább retusálják a képeket, csak olya­nok legyenek, mint kell. — Értettem, ezredes elvtárs. Azdzov az órájára nézett. — Aztán helyezzék vissza a halottat a földre, pontosan úgy, ra várom a felvételeket. — Értettem. — A nyomozó gyorsan befejezte az írást. Azizov és Szemin ebéd után megint elment a kórházba. Azizov folytatta a kihallga­tást: — Nézze, Scsuko. Miközben az ügyeivel foglalkoztam, többször megkérdeztem magamtól: miért jutott valakinek eszébe, hogy ki­kezdjen magával a villamoson, zsebmetszéssel vádolja meg, lár­mát csapjon, s rendőrkézre ad­ja? — De hiszen valóban kivettem a zsebéből az irattárcát! — Pillanatnyilag elhisszük. Tegyük fel, hogy igazat mond, s valóban elkövette a lopást. De akkor miért viselkedik ilyen kü­lönösen a kárvallott? Először te­lekiabálja a villamost, magába akaszkodik, és odatuszkolja a rendőrhöz, aztán meg, amikor magát letartóztatják, eltűnik. Mi­vel magyarázza, hogy a kárval­lott nem jelentkezett a rendőr­ségen? — Nem tudom. Azizov elővette a fényképeket, amelyeket nem sokkal előtte ké­szítettek az öregről, s odanyúj­totta Sósukénak. — Ö az? — Igen — felelte Scsuko. — Pontosan az az illető, akitől el­loptam az irattárcát. — örülök, hogy felismerte. Nem akarja, hogy most pedig megmagyarázzam, miért tűnt el olyan hirtelen, s miért nem je­lentkezett a rendőrségen, mint más megkárosított? {Folytatjuk) gyobb élmény, a nyakkendők fel­kötése jött sorra, azután pedig az ! kerületi pártszervezet kedveske­dett finom kakaós-kalácsos uzson­nával a felavatott kisdobosoknak. így teltek el az ünnepség emlé­kezetes percei; a zászló átadása, a szalagozás, szavalatok, az ének­­> kar műsorszámai és végül több Iszáz úttörő és kisdobos énekelte ! jókedvűen az úttörők pattogó­­' ütemű indulóját. Nyemcsok Pálné, az I. kerületi pártszervezet titkára társasjátéko­kat ajándékoz a kisdobosoknak. Körülveszik: Dancsó Pali, Király Gábor, Balogh Zsuzsi, Molcsányi Erzsi és Veszelka Márti. & E. *-*» IIMMIIMIII ahogy találtuk. Délután két őrá­

Next

/
Thumbnails
Contents