Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-06 / 234. szám
IM2. október 6. 5 Szombat A szülő sem lehet gyermeke fejlődésének akadályozója Egy édesanya arról panaszkodott nemrég, hogy gyermekét méltánytalanság érte. Nem vették fel a főiskolára, azon a címen, hogy létszámfeletti. Azzal vigasztalták, jelentkezzék jövőre, addig pedig vállaljon munkát valahol, ö ezt sértőnek tartja, mivel tudtával, nem is egy olyan négyes rendűt vettek fel, mint a fia. — Mert a protekció így meg úgy... — legyintett. Pillanatig sem tagadtam előtte, hogy bizony szubjektív véleményezések is becsúszhatnak ilyen esetben. Ellenszenv, rokonszcnv, baráti vagy egyéb kapcsolat is szerephez juthat még az iskolai felvételeknél, akárcsak másutt. Ez azonban sajnálatos és súlyosan Az történt, hogy a napokban megnéztem Békéscsabán az utóbbi évek lengyel filmgyártásának egyik legkiválóbb alkotását, mely mély emberi érzéseket és igaz figurákat élethű konfliktusok tükrében hoz elénk a vásznon. A társadalom különböző rétegeinek mesterien kidolgozott élő figurái, az apró emberi gyengeségek, hibák néhol tragikomikus — de hangsúlyozom csakis tragikomikus ábrázolása az első perctől kezdve feszült figyelmet kelt a nézőkben. Eddig nem is lenne semmi hiba. A néző figyel, a cselekménybe s a szereplők helyébe képzeli magát, majd a végén haszamikor volt szíves ejtőernyővel kiugrani a repülőgépből és földet érni nálunk. Azizov elvette Szemintői a fényképcsomót, s válogatni kezdett benne. — Tessék. Itt van, amint ereszkedik az ejtőernyőn ... Ezen pedig az ejtőernyőt ássa a föld alá. Még egy: vonatra száll, s ellenőrzik az igazolványait... Ez itt pedig már Bakuban készült. Azizov, miközben beszélt, sorban egymás után adta át árnyképeket Scsukonak, aki szó nélkül, kifejezéstelen arccal népe azokat. — Néhány fénykép alaposan megdolgoztatott bennünket. Kissé sötétre sikerült, mert kevés volt a fény. De az ön kedvéért igyekeztünk, mindent elkövettünk. Amint látja, nem is olyan rosszul sikerültek a képek. Azizov összeszedte a fényképeket, s félrelökte. Scsuko erőlködve fordult meg az ágyon. — Nos, akkor beszéljen. — Nem értem magát, parancsnok polgártárs. Valamit összekever. Rám akar varrni egy ügyet, de nem sikerül. — Beszéljen — ismételte Azizov változatlanul egyenletes, nyugodt hangon. — Tolvaj vagyok — mondta Scsukó. — Tolvaj, érti? És kész. Pont. — A ponttal még ráérünk. elítélendő dolog, amit ha esetenként bátran felfednek, nem marad büntetlenül. Azonban rendszerünkre nyilván nem ez a jellemző. Éppen ezért jelen esetben is, amellett, hogy a jelentkezőnek elsősorban az osztályzatát nézték, nyilván azt sem hagyhatták figyelmen kívül, hogy addigi iskolai életében, azaz 12 esztendőn míg mások minden alól kihúzzák magukat, a vizsgabizottság — amíg csak engedi a felvételi keretszám — elsősorban az előbbiek közül választ, az erkölcsükben és társadalmi magatartásukban is jeleskedőket részesíti előnyben. Ez rendszerünk erkölcsi velejárója. Példánk esetében a diák négyes rendű, ami még nem lenne nos vagy haszontalan véleményt alkot Nem igy tesznek azok a — gondolom velem egykorú fiatalok, akik számomra, s még sok más etnber számára (akik nem azért járnak moziba, hogy megmérhetetlen mennyiségű szabad idejük egy részét valamivel elüssék) szinte élvezhetetlenné tették az előadást. A legdrámaibb pillanatokban, a felszabadult emberi érzések, érzelmek és ösztönök igaz hangulatában — bocsánat a kifejezésért — hangosan felröhögni nem csupán illetlenség! — Több annál! Sajnos, fájó, hiszen fiatalságunk egyes tagjairól van szó. (Medveczky) Pontot csak jó idő múlva tudunk ennek az ügynek a végére tenni — felelte Azizov, s a hangjában fenyegetés érződött. Elvett Szeműitől egy borítékot. — Közlöm, hogy a szobájában, abban, amelyet özvegy Szuhovától bérel... Azt hiszem így hívják az asszonyt, ugye? — Szuhova — bólintott Szemin. — Szóval ebben a lakásban, az ön szobájában házkutatást tartottunk. És az ön bőröndjében egy újságot találtunk. Scsuko vállat vont. — Lehet. írni, olvasni tudok, ezért időnként újságot is veszek. Sőt néha könyvre vetemedem. — De az újságon titkosírás van! Scsuko mozdulatán észrevették a nyomozók a csodálkozást. — Tessék — folytatta Azizov — nézze meg ezt az írást. Kiterítette az újságot, s megmutatta. — Nem az enyéfn — mondta sietve Scsuko. — Életemben először látom. És nem én írtam. Ellenőrizzék az írást. Nem az enyém. Azizov, mintha nem is hallotta volna Scsuko szavait, folytatta: — A rejtjeles írást megfejtettük. A pontos szövege: „Szerencsésen megérkeztem. Várom a küldöncöt a csomaggal”. Tessék, megnézheti maga is. Ez itt a titkosírás, ez pedig itt hozzá a rejtjelkulcs. így van ez, Scsuko. át, általában hogyan viselkedett szüleivel, nevelőivel, diáktársaival és egyáltalán az egész közösséggel szemben, melyben élt és él. Mert mi sem természetesebb annál, hogy ha két vagy több egyforma bizonyítványú fiatal jelentkezik főiskolai vagy egyetemi felvételre és egy részük nemcsak a tanulásban, hanem „hiba”, azonban mikor kisdobosnak, úttörőnek jelentkezett volna, szülei nem engedték. Nem kötelező, minek az. Nyolcadikos korában azonban már maguk noszogatták — azzal a hátsó gondolattal, hogy amikor középiskolába íratják, „legyen jó pontja”. Az addig „soha rá nem érő” mama is egyszeriben élénken tevékenykedni kezdett a szülői munkaközösségben, ott is lehetőleg az előtérben. A középiskolában ugyanez ismétlődött. A fiú a negyedik osztályban „beléphetett” a KISZ-be, hogy majd a főiskolai jelentkezésnél legyen „kellő nyomaték”. A méltatlankodó szülő egyébként rendes, becsületes a maga módján, csak éppen régiesen gondolkodó. Pedig ha igazán szeretné a fiát, akkor megértené az „idő szavát”, ráeszmélne arra, hogy gyermeke jelenének és jövőjének igazi táptalaja, ez a mi fejlődő szocialista közösségünk. Ebben virul ki minden fiatalban a ..mindenki egyért és egy mindenkiért” mély közösségi érzés. Lányaink és fiaink személyes boldogulásának és boldogságának ez a társadalom az egyedüli kiteljesitője. Gyermekük igazi érdeke ellen cselekednek akaratlanul is azok az édesanyák és édesapák, akik elavult nézeteik béklyóiban vergődve, szeretteiket is le akarják rántani a való élet napfényes útjáról. Huszár Rezső — Nyomozó polgártárs! — Scsuko felült az ágyon, s a fejét fogta. — A színigazat mondom: én ezt az újságot soha életemben nem láttam! — Mi célból jött ide? Scsuko hallgatott. Kopogtak az ajtón. Azizov elégedetlenkedve fordult abba az irányba. Szernin felállt, s kinyitotta. Egy percig hallgatott valakit, aki az ajtó mögött állt, aztán visszajött. — önt keresik, ezredes elvtárs — mondta. Azizov kiment. Egyik beosztottja várta a folyosón. — Ezredes elvtárs! Most jelentették, hogy egy kis faluban, pontosan itt— térképet terített ki, azon mutatta — egy idős férfi hullájára bukkantak. Odahaza halt meg. Hirtelen halál. Az a gyanú, hogy a szíve okozta. A lakás átvizsgálásakor egy rejtett lejáratot leltek, amely a padló alatti titkos helyiségbe vezetett. Itt egy álcázott üregben nagy hatósugarú rádió adó-vevő berendezést találtak. Az áramforrás be volt kapcsolva, tehát nem sokkal előbb használhatták ... Az öreg . . . Azizov félbeszakította a nyomozót. — Hívjon azonnal kocsit. És telefonáljon, hogy semmihez se nyúljanak. Küldjön a helyszínre szakértőket és fényképészt Azonnal ott leszünk mi is. (Folytatjuk) mindenben becsülettel helytállt. Vajon figyel a néző? Utazás a léggömbön Lamorisse alkotása a játékfilm és a dokumentumfilm elemeinek különös keveréke, sajátos, gyakran lírai hangvételével a rendező egyéni stílusát tükrözi. Maga a történet nagyon egyszerű, de szokatlan alapötlete a Verne-regényeket idézi: az öreg tudós és unokája léggömbön kel útra, és bejárja Franciaország különböző vidékeit. Az atomenergia, a szputnyikok korában úgy suhan a narancsvörös léggömb a gyönyörű tájak felett, mintha a meséből libbent volna elő. Érdekes még megemlíteni, hogy a rendező e különleges nézőpontból valósággal felfedezteti a nézővel Franciaország szépségeit. (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi október 6—10-ig.) Múzeumba Kerül a sárkányos vascímer Gyulán él Fejes Bertalan, az ország egyik leghíresebb műlakatos mestere. A ma 81 éves mesternek 150 tanuló volt egykor keze alatt, s közülük sokan hálásart' emlékeznek vissza jó tanítómesterükre, bár többen a föld minden tájára, még a tengeren túlra is szétszóródtak. Az öreg műlakatos — aki még mostanában is pepecselget műhelyében — arról nevezetes, hogy a varrógéptől kezdve a sebészeti műtőasztalig és a toronyóráig mindent megcsinált. 1899-ben készített inasremekét, a szinte élőnek ható vasrózsákkal díszített virágtartó asztalát sokan megcsodálják. A művészies kezű Berci bácsi munkáját dicséri a gyulai zeneiskola és a tanácsháza díszes vaskapuja és balkonja, ő csinált műtőasztalokat budapesti kórházba, s az általa húsz évvel ezelőtt gyártott ételszállító termoszkocsikat használják ma is a gyulai megyei kórházban. Egyik remekül unkája^két, tüzes nyelvet öltő, madártestű vassárkány is, melyek készítéséhez ötven évvel ezelőtt — amikor önállósult — abból a célból kezdett hozzá, hogy az utcán kiakasztja mesteri cégtábláját tartó címerének. Közben olyan sok más dolga volt, hogy a címercsinálás félbemaradt. 81 éves korában azonban elhatározta, befejezi a szobornak is beillő vas-remekművet, hogy a helyi múzeumnak ajándékozza. OKTOBER 6. Békési Bástya: A nagy Caruso. Békéscsabai Brigád: Utazás a léggömbön. Békéscsabai Szabadság: A két „N” úr. Békéscsabai Terv: Ki tud Júliáról? Gyomai Szabadság: En. és a nagyapám. Gyulai Petőfi: Elveszett paradicsom. Gyulai Erkel: A nagy olimpia. Mezökovácsházi Vörös Október: Feltámadás I—II. Orosbázi Béke: Randevú Koppenhágában. Orosházi partizán: Halál a Cukor-szigeten. Sarkad! Petőfi: Legenda a vonaton Szarvasi Táncsics: A kétéltű ember. Szeghalmi Ady: Nevessünk. Régi családi lakóházából újat varázsol olcsó árban a Mezőberényi Építő Ktsz Mostani lakóháza összes felhasználható anyagainak figyelembe vételével adunk önnek előzetes költségvetést 2 szobás, összkomfortos, modern követelményeknek megfelelő lakásra. Ilyen építkezés irányára cca 50 0Ö0 forint. OTP-kölcsön itt is igénybe ' vehető! t Mindet) természetű családi lakóházépítést azonnalra és 1903. évre is vállalunk. Hívja azonnal — ha építkezni akar — Mezőberény 3-at telefonon és mi a legnagyobb készséggel állunk rendelkezésére. Keresse lel bizalommal szövetkezetünket! Mezőberényi Építő Ktsz 547
