Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-06 / 234. szám
1963. október 6. 6 Szombat Pusztaottlaka már nem puszta Vannak lakóhelyek, melyek nevüket valamilyen sajátos adottságnak köszönhetik. Ez az eset állhat fenn a zsírosföldű Pusztaottlakával is. Nem is olyan régen még egyetlen utcából állt az egész település, melyet körülvett a végtelen puszta. Se vasúti hálózat, se más jármű nem zavarta nyugalmát. Igaz, vasút ma sem közelíti meg, de busz-járat naponta kétszer van, mióta elkészült a bekötőút a. másfélezernyi lakosságú faluban. Az elöljáróknak nem kellett — mint másfelé — „kimenni ä határba” megnézni, milyen termés várható, hiszen a tanácsháza, a legkijjebb eső ház, ott van a falu szélén. Azaz csak volt! Aki mostanában nem járt Pusztaottlakán, nem győz csodálkozni, mennyire megváltozott az arculata ennek a tanyai jellegű falucskának. A legszembetűnőbb talán az új, hat-tantermes iskola, amely dicsőségére válna bármelyik nagyközségnek, vagy éppen városnak is. Ha van is ilyen a mezőkovácsházi járásban, bizonyára nem sok lehet. Tágas, világos, ablakai úgy csillognak a puszták messzeségei felé, mint egy gyöngyszem a napfényben. Minden tanteremben beépített esempekályhák, gyönyörű szekrények, tükörfényes parketta és villanyvilágítás. A folyosókon fogasok és vízcsap, melyből felfelé szökik a víz. Hátul, a tágas udvaron lakások a pedagógusok részére. Szintén új épületben. Nem is lehetne ócska, ’hiszen tavaly még szántottak a helyén. Ottjártamban éppen egy értekezleten találtam a tantestületet, a községi elnököt és a járási kiküldötteket, Tóth Zoltánt, Földi Jánost. Az iskolareformmal kapcsolatban az úgynevezett „hármas törvényt” vitatták meg. Jogtanácsosunk válaszol Egy olvasónk kérdezi Gyuláról: Mikor lesz érdemtelen valaki az öröklésre? Érdemtelen az öröklésre: a) aki az örökhagyó életére tört; b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte; c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében a részesített személy életére tört. Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást az örökhagyó, illetőleg az. aki ellen irányult, megbocsátotta. Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. M. K. kérdezi Orosházáról: Az örökbe fogadott gyermek örökli-e az örökbefogadó vagyonát? Az örökbefogadott — az örökbefogadás fennállása alatt — az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. . Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Az örökbefogadott után — ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem szűnt meg — leszármazó és házastárs hiányaiban az örökbefogadó, illetőleg annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök, az örökbefogadott vér szerinti rokonai. B. L. olvasónk kérdezi Gyoméról: Mit értünk egyenlőtlen munkaidő alatt? Olyan dolgozók részére, akiknek munkakörében rendszeresen megismétlődő időszakos munkatorlódás fordul elő (pl. bérelszámolók, könyvelők), a túlmunka elkerülése érdekében a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben a rendes havi (heti) munkaidőkereten belül egyenlőtlen munkaidőt állapíthat meg a következő szabályok szerint: a) Az egyenlőtlen miinkaidőbeosztásban dolgozó napi munkaideje — azokon a napokon, amikor dolgozik — 4 áránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet, b) A munka időbeosztást. lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy egyegy osztályon belül az egyenlőtlen munkaidővel foglalkoztatott dolgozók naponkénti munkaideje azonos legyen, c) A tárgyhónapra vonatkozó munkaidőbeosztást az előző hónap 25. napjáig a dolgozóval írásban vagy hirdetmény útján közölni kel! és azt a hő folyamán megváltoztatni nem szabad1. A bolti dolgozóknál a munkaidőbeos^tást egyheti időtartamra is lehet közölni, de legalább egy héttel korábban. Azokat a munkaköröket, amelyekben egyenlőtlen munkaidőbeosztást lehet megállapítani, a miniszter és a szakszervezet javaslatára a Szakszervezetek Országos Tanácsa határozza meg. Ki-ki a maga módján Ahmed Husszein kairói egyetemi docens szokatlan módszert gondolt ki női hallgatói teljesítményének fokozására. Megígérte, hogy feleségül veszi azt a diáklányt, aki az ő tantárgyából, a kereskedelmi jogból valamennyi vizsgát kitűnően teszi le. Ígéretét betartotta, rövidesen megtartja esküvőjét a 19 esztendős «Fatima el-Khelyvel. Felveszünk útépítésben jártas brigádokat azonnal, jelentkezés: Békéscsaba, Szarvasi u. 1. Telefon: 13—71. 71430 Az értekezlet után módomban volt néhány pedagógus véleményét meghallgatni új iskolájukról. Egy mondatba összesummázva nyilatkozataikat, így hangzik: „Ilyen iskolában öröm tanítani és tanulni.” No, de Pusztaottlaka csupán azért, mert új iskolát kapott, még mindig csak afféle tanya maradna. Ez azonban — úgy® látszik — csak az első lépés volt. Az iskola körül egy egész új villaszerű házsor épült. Előtte betonjárda. Tehát egy új utca, a „Telep utca” és annak a sai-kán szintén egy új középület, amelynek a vakolatja még alig szikkadt meg. Itt lesz a hússzék elsejétől kezdve. Valamivel odább busz-garázs készül, mert ezentúl több busz-járat is. lesz Ottlakán. A busz váróterme szintén új. Így a tanácsháza már nem a legszélső ház a faluban. Egy új utca van kialakulóban, változik a falu arculata, elveszti a „pusztai vad” jelleget, községgé érik. A kultúrház felirata kétnyelvű, előtte elég szép számú termelőszövetkezeti dolgozót találtam. Szabad pártnap volt hirdetve. A pártkongresszus irányelveiről tartott előadást a megyei kiküldött. Sokan szóltak hozzá. A hozzászólásokból az is kicsendült, hogy náluk is még sok javítanivaló álcád', hogy az „Egyetértés” elnevezésű gazdaság tagjai valóban egyetértésben éljenek. Egyelőre úgy vannak, mint egy iskola tanulói, kiknek egy része tanul, de a többiek lerontják az eredményt. Szerencsére egyre többen látják be, hogy az emelkedés útja elsősorban az ő munkájukon múlik. Kultúrházuk éz évi munkaterve sok olyan előadást. film szakmai tanfblyamot tartalmaz, amely hozzájárul, hogy a falu jellegével együtt az emberek tudata is felfrissüljön. Talán éppen ennek az új iskolának a falai közül kerülnek ki majd olyan szakmunkások, értelmiségiek, akikre nemcsak szüleik — egykori magyar, román, szlovák cselédek — lesznek büszkék, hanem az egész társadalmunk. Ivános Illés Emléksorok Gáli János tábornokról, Tótkomlós nagy szülöttéről Tótkomlós szülötte Gáli János tábornok, akit szülőhazájában alig ismernek vagy legalábbis igen kevesen tudnak róla, pedig a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa volt. Gáli János Zalka Mátéval harcolt egy sorban mint önkéntes a Spanyol Köztársaság védelmében. Az 1936-os év végén szervezték meg a 15. nemzetközi brigádot, melyben angolok, kanadaiak, csehek, lengyelek és magyarok tömörültek; parancsnokuk Gáli János tábornok volt. Hamarosan kiemelkedő alakja lett a spanyol szabadságharcnak és a szabadságharcról szóló leírásokban vastagbetűvel szedik Tótkomlós szülöttjének nevét. Ügy gondolom, élettörténetének ismertetésével törlesztünk valamit abból az adósságból, mellyel a nemzetközi munkásmozgalom már-már elfelejtett egyik nagy alakjának tartozunk. Gáli János — eredeti nevén Gálic János — 1897-ben Tótkomlóson született. Szülei többgyermekes zsellérparasztok voltak, akik gyermekeik iskoláztatására kevés gondot fordíthattak. Mint a többi zsellérgyerekek, ő is szolgálni járt, majd az eszes, tanulékony fiút a kalocsai érsek szegődtette inasnak. Innen hívták be közkatonának és került ki az első világháború orosz frontjára. A világháború Gáli János számára orosz hadifogsággal záródott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely később belőle is új embert formált, a tomszki hadifogolytáborban érte. A szintén Tomszkban lévő Kun Béla, dr. Münnich Ferenc és más forradalmárok hatására felismerte osztályhelyzetét, fegyvert fogott és belépett a Vörös Gárda soraiba. A forradalmi harcok befejezte után a Szovjetunióban maradt, katonai akadémiát végzett és a Szovjet Hadsereg hivatásos tisztje lett. 1936-ban önként jelentkezett a spanyol szabadság védelmére. A spanyol köztársasági kormány tábornoki rangban megbízta a 15. nemzetközi brigád parancsnokságával, később pedig már hadosztályparancsnokká nevezték ki. Két évig harcolt a spanyol polgárháború frontjain a fasizmus ellen. A szabadságharc bukása után visszatért a Szovjetunióba és 41 éves korában, fiatalon meghalt. Gáli János élete során a népek szabadsága védelmének következetes harcosaként tűnt ki. Minden mozdulata értelmet, erőt sugárzott, félelmetes hírű céllövő volt. Mesélik róla, hogy pisztolyával a feldobott pénzdarabot röptében is eltalálta. Az emlékezetes j aramai hadműveletben az úgyneve-» zett „B” hadosztályt vezette és irányította. A spanyol szabadságharc egyik legnagyobb csatája, amely a köztársaságiak győzelmével végződött, nagymértékben az ő nevéhez fűződik. Az ütközet után a nemzetközi brigádok főbiztosa személyesen kereste fel a j aramai hadszíntéren és köszönetét, elismerését tolmácsolta Gáli János tábornoknak. Gáli János és harcostársainak bátor helytállásához, hősi cselekedeteihez az adott erőt, hogy majd egyszer hazájuk és népük szabadságáért is, szülőföldjük felszabadításáért is fegyvert foghatnak. Ezt a vágyukat az egyik spanyolországi röplapban a következőképpen fogalmazták meg: „Kötelességünk szülőhazánkkal szemben, hogy itt figyeljünk, tapasztalatokat gyűjtsünk, hogy egy napon elvégezhessük ezt a munkát otthon is!” Gáli János tábornok becsülettel teljesítette hazafiúi kötelességét, bár fiatalon halt meg, emlékét őrzi a magyar történelem és szeretettel kell, hogy ápolják szülőföldjének lakói is. Zagyva Béla határőr őrnagy ■ ■■■■■■■■ :::::: :::::: :::::: JÓ NAPOT, TELEVÍZIÓ! Méhkeréken öt televíziós antennát számoltam meg, tehát öt készülék van a faluban. Az öt közül egyik az iskolában. Ezt választottam ki, hogy közelebbi ismeretségbe kerüljünk, külön, ben is sok kérdésem lenne hozzá. A nagyszünetre érkezem, először üdvözöljük egymást Goron Sándor igazgatóval, majd Beilu Rodanti tanárnő és Martyin György tanár, az úttörőcsapat vezetője kalauzol el abba a tanterembe, alifil hamarosan felismerem nagyszemű ismerősömet, a televíziós masinát. — Jó napot, televízió! — köszöntőm, még mindig tisztelettudó ünnepélyességgel, mely feltétlenül kijár a korszak zseniális találmányának — jó napot, engedje meg, hogy... A televíziós masina közbeszól. — Jó, jó, értem. Szóval újságíró? Ne higgye, hogy ebben a kis faluban nem olvasunk újságot. Olvasunk! És meg is van a véleményem magukról. Minek piszkálják folyton a műsoromat?! Töredelmesen megvallom, hogy én csak egy, azaz egyetlen esetben ragadtattam magam efféle piszkálásra a tv-műsort és imitt-amott a technikai lebonyolítást illetően, és ez annyira elenyésző más kollégáim állandó televíziós görbe tükreivel szemben, hogy szóra sem érdemes. A méhkeréki tv megnyugszik, és hellyel kínál. — Üljön le, ide az első padba, hogy jól értsük egymást. Különben Kékes vagyok. Gyorsan bemutatkozom és máris rátérnék a tárgyra, ahogy szokták mondani ilyen esetekben. Kékes úr viszont mintha meghátrálna. — Mit akar? Interjút? Tőlem? Hát ez meg micsoda formabontó ötlet? Hát tudok én beszélni? (Hajaj — gondolom —, sokszor többet is, mint kellene. Már végigszalad bennem a gondolat, amikor eszembe jut, hátha gondolatot is tud olvasni ez a masina, elég. ördöngős hozzá...) Szerencsére nem tud. Vitázunk egy kicsit, aztán mégiscsak elhangzik az első kérdés. — Mondja kérem, hogyan került ide, a méhkeréki román .iskolába? (Jó kérdés volt. Zöldes színű képernyője elmosolyodik, még ki is húzza magát egy kicsit. Politúrja fénylik, mint' a gyémánt.) — Hogy én? Nahát, figyeljen! Először az antennám készült el, a tanács csináltatta meg községfejlesztésből. Akkor még úgy volt, hogy a tanács Munkácsyját hozzák ide, a gyerekek azonban másképp határoztak. írja csak! Huszonöt órát dolgoztak a termelőszövetkezetben, az egész felső tagozat, sőt, többször a negyedikesek is eljöttek. Mi lett a vége? Pénz. A pénzből pedig megvettek engem és ide hoztak. Amint hallottam, nem is költötték el mind, jutott még a nyári úttörőtáborra is. Tudja, hol voltak az én kis barátaim? A \