Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-05 / 233. szám
tm október 3L 3 Péntek BEMUTATJUK Egy szorgalmas szövetkezeti KISZ-tag T>gy ®fk, hogy aki KISZ tag, péidat mii taeson a munkában. Bakó Brzrsóbetet emellett az te példamutatásra köteted, hogy ódesapja, Bakó Pák brigäcHveaetö a mezőkovácshássi 09 Alkotmány Tenmeiőeaövetkezettben. E két tényező mellett az te ösztönző hatással! van rá. hogy aki jól dtolgoefk, az jó jövedeiembez jut a szövetkezetben. Tavaly te 4900 forint Készpént kapott kéEibee a zárszámadáskor, s az idén, miután késapénzrész esedéere tértek át, iu-A. - . ^.**i<HM>«fiilnÉfr Bakó Erzsébeí &k*ái havonta csaknem 1200 forintot visz haza. A pénz egy részén már megvásárolta. a férjhezimenéshez szükséges bútort, más részét, több ezer forintot pedig a takarékszövetkezetben tartja. Különben növényápoló, s amellett, hogy a vállalt egy hold cirkot, két hold kukoricát és egy hold cukorrépát jól művelte, részt vett különböző közös munkában is, abban, hogy minden növénj három kapálás: kapjon a terme lőszövetkezetben. r Építkeznek, gazdagodnak a gyulai járás szövetkezetei Növeljék tsz-eink a töezsbaromfl'álloniányt Hatmillió fölé növekedett megyénkben a keltető-kapacitás — Baromfitenyésstési ankét a békéscsabai Karneválban — Mintegy 43 millió forinttal gazdagodtak 1962-ben a város és járás szövetkezetei. Áz állam 33 millió forintot hosszú lejáratú hitelből juttatott, míg a többit saját erőből fedezték. A beruházásokat főleg állatférőhelyek, magtárak, fúrott kutak, öntözőtelepek, halastó építésére és gépek vásárlására fordították. 500 Felépült ebben az évben 509 férőhelynyi növendékistálló, 2420 féíőhelynyi sertésszállás, 39 ezer íérőheiynyi baromfiól, melyek az állattenyésztés egyik alapvető feltételét biztosítják A magtárak 128, a górék 30 vagonnal bővültek és öt fúrott kutat építettek a járás szövetkezetei. Az építkezések jó ütemben haladnak. Azok az építkezések, melyeket a tsz-építőbrigádok végeznek, sokkal jobban állnak, mint akár a vállalati vagy ktsz-kivitelezésben készülők. 30 Kirívó esetnek kell megemlíteni a békési ktsz vállalásában épülő gerlai Magvető Tsz 30 férőhelyes fiaztatóját, mély már május óta épül, de befejezése kilátástalan. Ugyanakkor jó munkájáért és az épület határidőbeni átadásáért a Gyulai Kislakásépítő Ktsz-t lehet megdicsérni. A házibrigádok több százezer forintos építkezéseket végeznek Eleken, Üjkígyóson, a gyulai Aranykalász és Népköztársaság Tsz-ben. Az utóbbinál az ács-szakmunkáshiány hátráltatja az építkezés befejezését. A tsz-ek a többtermelés és szárazság leküzdésére újabb öntözőtelepeket építettek, amelyek egy részét már a nyár folyamán, különösen Dobozon, Gyulaváriban, valamint a gyulai Béke, Népköztársaság, Erkel és Vörös Csillag Tsz-ekben hasznosították. 150 Sajnos, a gyulai Erkel Tsz-ben az elmúlt évben épített 150 holdas öntözőtelep tereprendezés hiányában még ma is használhatatlan. A Vörös Csillag Tsz-ben pedig 233 holdas öntözőtelep építését tervezték, amelynek tervezője és kivitelezője a Gyulai Vízügyi Igazgatóság lett volna. A tervezéshez azonban az OMI talajvizsgálati és szakvéleményét a mai napig nem kapták meg. Így e beruházás megvalósításáról le kellett mondaniuk. Gyulaváriban azonban még ebben az évben befejezik egy 130 hold területű 'halastó építését. A járás és város termelőszövetkezeteiben 2700 holdon építettek árasztásos öntözőtelepet és négymillió forint értékben vásároltak öntözőgépet. Rácz Ferenc. a gyulai járási tanács dolgozója Az elmúlt években jelentősen növekedett megyénkben a baromfikeltető-állomások kapacitása, s mind nagyobb a termelőszövetkezetek naposbaromfi-igénye. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Békéscsabai Baromfikeltető Állomás ezért október 3- án megbeszélésre hívta össze azokat a termelőszövetkezeteket, amelyektől a szükséges tenyésztojás-szállítást várja a békéscsabai keltebőállomás. Az ankéton megjelent és felszólalt Martin Lajos elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium előadója is, s elmondotta, hogy államunk eddig egymilliárd forintnál többet áldozott baromfiférőhelyek építésére, s 1963-ban újra jelentős összeget bocsát a nagyüzemi gazdaságok rendelkezésére, 553 ezer baromfiférőhely építéséhez. Jelenleg mintegy kétmillió tyúkállomány számára áll rendelkezésre férőhely, a tenyész- és az árutojásellátással mégis probléma van. azért, mert a túlságosan vegyes törzsbai-omfi-állornány darabonként mindössze évi 90 tojást ad, holott a Hampshire és Leghorn fajták elszaporításával csaknem kétszeresére lehetne növelni a tojástermelést. Amint Martin elvtárs mondotta: a tojás nagyon keresett exportcikk, Londonban havonta 215 millió tojást fogyasztanak, ezzel szemben Magyarország tavaly mindössze 160 millió tojást tudott exportálni. Bár az utóbbi években jelentősen emelkedett az árubaromfi nevelése, de még ebből sem tudjuk megfelelően kielégíteni az exportigényeket is. A megye termelőszövetkezeteinek jövő évi baromfitenyésztési és nevelési feladatait Supala Pál elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette az ankéton részt vevő szövetkezeti vezetőkkel és állattenyésztőkkel. Bevezetőben hangoztatta, hogy a megye mezőgazdaságának ötéves tervében az 1960. évinél 40—50 százalékkal több tojás és baromfihús van előirányozva. A termelőszövetkezetekben évről évre növekszik az érdeklődés a baromfinevelés és tenyésztés iránt, azonban eddig a szövetkezeteknek csak 60 százaléka foglalkozik a jelentős jövedelmet biztosító baromfineveléssel és tenyésztéssel. Az érdeklődés bizonyítására megemlítette Supala elvtárs, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek kétmillió 273 ezer, a háztáji gazdaságok pedig 2 millió 650 ezer naposcsibét vittek ki a kelletőállomásokról. — Megyénk keltetőállomásai évről évre mind több csibe keltetésére rendezkednek be, s jövőre már 6,3 millió csibe keltetéséhez rendelkeznek kapacitással. Azonban — hangsúlyozta — félő, hogy termelőszövetkezeteink nem tudnak e kapacitáshoz szükséges számú tenyésztojást szállítani. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának az az álláspontja, hogy a jövő évben csakis a termelőszövetkezetek törzsbaromfi-állományától vegyenek át tenyésztojást az állami és a szövetkezeti keltetőállomások, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az eddig kijelölt mintaközségek túlságosan vegyes és nagy részben különböző betegségekkel fertőzött tojást szállítottak a keltetőállomásokra. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek ki tudják elégíteni a tenyésztojás-igényt, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya úgy látja, hogy az arra alkalmas termelőszövetkezeteket tenyésztojás-termelésre, a többieket pedig árutojástermelésre kell specializálni. Emellett természetesen nagy gondot kell’fordítani az árucsibe-nevelésre. Ennél is szükséges azonban, hogy termelőszövetkezeteink ne a sertéstelepeken foglalkozzanak a baromfineveléssel. Vigyázzanak arra is, hogy he költségesen, öt vagy ennél több kiló takarmányon állítsanak elő egy kiló csibehúst. Az ésszerűtlen takarmányozás mellett drágítja a csibenevelést az is megyénkben, hogy még sok a parlagi baromfifajta. Befejezésül azt hangoztatta Supala elvtárs, hogy termelőszövetkezeteink gondoskodjanak a baromfigondozók továbbképzéséről, s mind nagyobb tudású baromfitenyésztő szakemberek alkalmazásáról. Hozzászólásában Tamás Mihály, a békési Október 6 Tsz állattenyésztője elmondotta, hogy náluk eddig túlságosan kisüzemi módszerrel történt a baromfitenyésztés, ennek következtében különböző betegségek — májgyulladás, tüdővizenyő — léptek fel, s emiatt ideiglenesén kénytelenek megszüntetni a törzsbaromfi tartását. Azonban biztosította a keltetőállomást, hogy jövőre a tyúktojás helyett jelentős mennyiségű pulykatojást szállítanak az 500 darabos törzsállománytól. Hozzászólása további részében elmondotta, hogy drágának tartják a különböző láptakarmányokat, annál is inkább, mert azok nem mindig megfelelő minőségűek. Ehhez kapcsolódva Szabó Lajos, az új^zalontai Béke Tsz elnöke elmondotta, hogy náluk mérgezést idézett elő a baromfitáp-szállítmány a csibeállományban. A további hozzászólók a táptakarmány keverésénél előforduló felületességet azzal támasztották alá, hogy a ke verő-üzemek a sós hallisztet figyelmen kívül hagyva, mechanikusan hozzáadták a táphoz az előírt sóadagot, s ez — például az egyik mezőberény termelőszövetkezetben is — jelen tős megbetegedést, elhullást idé zett elő a csibék között. Kelemen Sándor, a békési Kos suth Tsz állattenyésztője elmon dotta, hogy náluk most készül e egy ötezres tojóház, s az ez évi 3Í ezer tenyésztojásnál jóval többe tudnak jövőre szállítani a keltető, állomásnak. Uhrin György, a békéscsabai Petőfi Tsz állattenyésztője is arról számolt be, hogy az idei kétezer helyett jövőre ötezer törzsbaromfitól, s 500 helyett 1500 pulykától szállítanak tojást a keltetőállomásra. Ugyanígy az ez évi 300 mazsf helyett jövőre 500 mázsán felül húsbaromfit értékesítenek. Michnay László, a Bameva. szakfelügyelője hiányolta, hogy egyes termelőszövetkezetekben olyan épületre is terveznek csibenevelést és törzsbaromíi-tartást, amelyek még év végére sem épülnek fel. Ezzel kapcsolatban Gecsei Zoltán is megemlítette hogy a rendelkezések szerint a baromfiférőhelyeknek az év első felében kellene elkészülniük, de gyakran előfordul, hogy még év végére sem készülnek el. Ungi Imre elvtárs, a békéscsabai keltetőállomás vezetője elmondotta, hogy jövőre 38 vagy ennél több keltetőgép üzemel a keltetőállomáson, amennyiben a szövetkezetek gondoskodnak az ezekhez szükséges több niint hárommillió tenyésztojásról. Amint elmondotta, felmérték: a békéscsabai keltelőállomás körzetébe tartozó tsz-ek több mint 48 ezer törzsbavomfi-férőhellyel rendelkeznek, ennek ellenére a törzsbaromfi-állomány jelenleg alig haladja meg a 31 ezret, s ezek tojástermelése is nagyon alacsony. Az ankéton nem jelent meg a meghívott baromfitenyésztő termelőszövetkezetek vezetőinek egy része, de a tanácskozás így is elérte célját, biztosra vehető, hogy a keltetőállomások jövőre i6 el lesznek látva megfelelő számú tenyésztojással, s az idei 650 vagon árubaromfinál lényegesen többet ad megyénk közfogyasztásra és exportra. Az ÉM. 44. sz. Építőipari Vállalat Budapestre felvesz kőműveseket, ácsókat, állványozókat, lakatosokat, vasbetonszerelőket; ÉM.-vizsgával rendelkező könnyűgépkezelőket, kubikosokat vegyes munkára és férfi segédmunkásokat. Tanács-igazolás és munkaruha szükséges. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth L. tér 13—15. 50961 Kukk Imre KAPHATÓ AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZAKBAN SZÖVETKEZETI ÁRUHÁZAKBAN ES SZAKBZIETEKBEN ‘ ,,
