Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

1962. október 30. 5 Kedd Újfajta antibiotikum Az amerikai Seattle városban két kutató, Kirby és Rosenfeld, mintegy hatvan betegen kipróbál­ta az Oxacillin nevű új antibioti­kumot, amellyel sikereket értek el olyan esetekben, amikor a peni­cillin nem használt. A svéd nők és az alkohol Svédországban olyan ijesztően emelkedik a női alkoholisták szá­ma, hogy a jelenleg működő alko­holelvonó intézetek képtelenek valamennyi rászorulót kezelésben részesíteni. A svéd népjóléti mi­nisztérium most másfél millió ko­ronás beruházással új intézetet óhajt létesíteni, kizárólag női al­koholisták kezelésére. Remarque mondása , „Aki ma utópisztikus regény megírásához kezd, nem tudhatja, mire művét befejezi mondaniva­lójából nem lesz-e valóság.” Sztárok a telefonnál Judy Garland amerikai filmszí­nésznő Londonban telefonrekor­dot ért el. Naponta 500 dollárt költött óceánon túli telefonbeszél­getésekre. Az előző csúcstartó Frank Sinatra volt, aki naponta 400 dollárért telefonálgatott Hol­lywoodba. A nagy telefonszámlák ösztönzője azonban nem a szere­lem, sőt „ellenkezőleg”. A film­sztárok válóperes ügyvédjükkel beszélgetnek ilyen sokat, Amerikában nincs hely Einstein-emlékmű számára A New York Herald Tribune egyik legutóbbi számában foglal­kozik egy német csoportnak az­zal az ajánlatával, hogy fedezné Robert Barks szobrász hét méter magas Einstein-emlékművének felállítási költségeit. Robert Barks már kilenc évvel ezelőtt elkészí­tette Albert Einstein szobrát, de — mint New York-i újságíróknak mondotta — az Egyesült Államok­ban eddig „nem találtak helyet a szobor számára” és nem tudták előteremteni a felállítás költségeit sem. „Maszek” kritikus George Cantworth az Egyesült Allamok-beli Spandor városában három év óta hetenként egyszer saját költségére kinyomatja és ki­­plakatírozza film- és színikriti­káit. A lakosság állandó figyelem mel kíséri mondanivalóját és so­kat ad a véleményére. Ért a nőkhöz... ötvenéves Jubileumára készül az orosházi szimfonikus zenekar Az Orosháza Erkel Ferenc szim­fonikus zenekar a közeljövőben ünnepli meg fennállásának 50 éves jubileumát. A zenekar előd­je az Orosháza Filharmonikus Társaság 1912-ben alakult, egy lel­kes és önzetlen zenebarát. Sza­mosi József polgári iskolai tanár kezdeményezésére. Az akkori ze­nekar tagjai közül néhányan még ma is aktív muzsikusok és a ju­bileumi évfordulón is szerepelnek. Kovács József, a zenekar karna­gya, az orosházi zeneiskola igaz­gatója úgy tervezi f hogy a - jubi­leumi hangversenyt országos mé­retűvé bővítik, és ebből az alka­lomból kiadványt jelen tetoek meg, melyben megemlékeznek a zenekar történetéről, 50 esztendő alatt szereplő tagjairól. A hang­verseny előkészületeit már meg is kezdték. Az egyik híres párizsi kozmeti­kus új arckikészítési eljárást dol­gozott ki, továbbá egyszerű, de hatásos módszert talált, hogy az arcápolásra megjelent hölgyek nem kívánatos szóáradatát megfé­kezze: a kezelés kezdetekor tük­röt nyom a kezükbe. Huszonöt évi „néma” házas -Nagyszabású könyvbarát-napot rendeztek vasárnap Mezőkovácsházán sag A jugoszláviai Bjelusa faluban él egy hetvenéves öreg paraszt a feleségével, ötven éve házasok, de már huszonöt éve egyetlen szót sem váltottak egymással. A belg­rádi „Politika” tudósítása szerint senki sem tudja már a faluban, talán ők magük sem, hogy erede­tileg min vesztek össze. Kétségte­len azonban, hogy valahányszor mondanivalójuk van egymás szá­mára, azt egy szomszédon keresz­tül közlik. Egy választópolgár vélemé­nye^ Az ausztriai Salzkammergutban a községi választásoknál az egyik választó a következőket írta rá a szavazócédulájára: „Lásd Ézsaiás könyve 41. 24.” A bibliában ehe­lyütt a következő olvasható: „Imé, ti semmiből valók vagytok, és dol­goztok is semmiből való, utálat az, aki titeket szeret.” Vasárnap, október 28-án nagy­szabású könyvbarát-napot rendez­tek Mezőkovácsházán. Az egész napos program nyitánya délelőtt 9 órakor kezdődött a mezőhegye­st MEDOSZ művelődési otthon úttörő-zenekarának térzenéjével Közben a község úttörői hazról­­házra járva elbeszélgettek a csa-, ládákkal a könyvbarát-mozgalom­­ról és ismertették a legújabban megjelent könyveket. Délelőtt 10 Megjelent a szarvasi felsőfokú óvónőképző 1962-es évkönyve A szarvasi felsőfokú óvónőképző in­tézet tavalyi, nagy sikerű és országos hirre szert tevő évkönyve után el­hagyta a nyomdát az 1962-es évkönyv is. Az évkönyvben ör. Kovács Györgyi Szakács György, és Elek László az óvodapedagógia köréből jelentetett meg tanulmányokat, a neveléstörténe­lem és a néprajz tárgyköréből pedig dr. Hanzó Lajos és dr. Tóth Lajos. Kató József szintén történelmi tanul­mánya mellett igen érdekesek Szűcs Gyula és Dutkon László keleti-mari népdalfordításai. Az évkönyvet az in­tézet rajztanárainak — Bessenyei An­talnak és Zsáki Istvánnak — alkotásai­ról készített reprodukciók zárják. A színvonalas összeállítás szerkesz­tője dr. Hanzó Lajos Kossuth-dijas, szerkesztőbizottságának tagjai: Elek László, dr. Hanzó Lajos és dr. Tóth Lajos volt. Különös kirándulás órakor kezdődött a művelődési házban Simái Mihály és Szeker­ei zés József írók találkozója • olva­sóikkal. A tallákozón érdekes és hasznos eszmecsere alakult ki a megjelentek és a két faró között Ugyancsak ebben az időben, dél­előtt 9-től 12 óráig került sorra a KISZ járási bizottságán az az an­két, melyen a járási művelődési házak igazgatói, a járási könyvtá­rak vezetői, a KlSZ-alapszerveze. tek kultúrfelelősei és a József Attila olvasómozgalom községi fe­lelősei vitatták meg soron követ­kező feladataikat, A könyvbarát­­napot Gala bárdi Zoltán író ta­lálkozása zárta be az Űj Alkot­mány Termelőszövetkezet gazdái­val, melyet a szövetkezet klubjá­ban rendeztek meg. OKTOBER 3». Békési Bástya: Keresztesek I—II. Békéscsabai Brigád: Különös kirán­dulás. Békéscsabai szabadság: Az el­nök úr látogatása. Békéscsabai Terv: Északi történet. Gyomai Szabadság: A kapó. Gyulai Petőfi: Pillantás a híd­ról. Gyulai Erkel: Amikor a fák még nagyok voltak. Mezőkovácsházi Vö­rös Október: Kísértetkastély Spes­­sartban. Orosházi Béke: Kasmír földjén. Orosházi Partizán: Fiatalok voltunk. Sarkad! Petőfi: Az utolsó va­csora. Szarvasi Táncsics: Aki átmegy a falon. Szeghalmi Ady: Carmen Jo­nes. A Békéscsabai Brigád mozi október 30-án és 31-én játssza az angol filmgyártásnak ezt az érdekes, fordulatokban gazdag, kacagtató al­kotását. A film története az autógyártás hőskorából származó gép­kocsik „különös kirándulásáról” szól. aewwwwBew Az Orosházi Ruhagyár üzemi könyvtár munkájáról A szakszervezetek, üzemi és ter­melőszövetkezeti vezetőségek kul­turális nevelő feladatai jelentősen megnőttek. A szocializmus gazda­sági alapjainak lerakásával elő­térbe került a kulturális nevelő­munka. Jelentőségére legjobban a párt VIII. kongresszusának irány­elvei mutatnak rá. Az ideológiai harc új fegyvereket követel, egye­bek között sok könyvet is. v A könyv csak akkor válik hasz­nos fegyverré, ha olvassák. Olva­sottságával nő az értéke. Ha tehát a könyvet, mint ideológiai fegy­vert, jól akarjuk forgatni, olvas­tatni kell. És nemcsak a járási könyvtár könyveit, hanem üzeme­inkét is. A könyvtármunka nem kis do­log. Elmélyült, gondos szervezést, olvasottságot igényel. Aki nem is­meri a könyv mondanivalóját, az nem is tudja ajánlani azt. Nem elég csak könyvtári órát tartani, hanem kínálni, sőt ha kell, más könyvtárból meg is kell szerezni a kívánt műveket. Ismerni kell az olvasó igényét, érdeklődési körét, ízlését. Ilyen gondos könyvtármunkát találunk az Orosházi Ruhagyár szakszervezeti bizottságánál, mit a rendszeresség, pontosság, körülte­kintés jellemez. A könyvtári órák a legjobb időpontban, műszakvál­­tás alatt vannak, de Dér Jánosné könyvtáros bármikor rendelkezés­re áll. Az utóbbi hetekben 57 fő­vel szaporodott az olvasók száma és nem ritka, hogy a félórás köl­csönzési időben 50—60 könyv ta­lál új olvasóra. A kölcsönzési nyil­vántartó lapok sok mindenről tanúskodnak. Gészpor 'Klára, Koch Judit, Dénes Jánosné, Szen­­czi Jánosné, Sonkolyos Józsefné és sorolhatnánk még sok asszonyt és leányt, akik megtalálják örö­müket és szórakozásukat a jó könyvben. Dolgozó asszonyok és lányok, akik az üzemi és otthoni munka mellett is szakítanak időt olvasásra. A termelőmunka mel­lett Móricz Zsigmond, Szabó Pál, Solohov és Viktor Hugo alkotásai­ban is megtalálják a szépséget, a kulturálódás nagyszerű érzését. F. .1. £ A TÖRTÉNET ÚGY KEZ­DŐDIK, hogy Zsilinszky György, a Mezőberényi Gépállo­más fiatal csárdaszállási trakto­rosa felül a szovjet traktor-óriás, az SZ—100-as nyergébe, és a Pe­tőfi Tsz földjén, a barát-halmi részen mélyszántásba fog. Re­mek gép, príma, mélyszántást csinál: egy-egy barázda mélysé­ge majdnem ott jár a 60 centi­nél. Ezzel kezdődött. Azzal, hogy ez a föld soha nem kapott ilyen mély szántást, így aztán sen­ki nem is sejthette, hogy mit rejteget magában. Zsilinszky György éjszakai műszakban dolgozott. A traktor hatalmas port kavart, a munka­lámpa belehasított az éjszaka sötétjébe, egymás után fordul­tak ki a hosszú barázdák, fényes rögöket hasított az ekevas, mint­ha kés futna a vajban. Amikor pedig az első ébredő fények le­világítottak a földre, meglepe­tésében szólni sem tudott. A HALOM OLDALÁN, és lefelé, majdnem egészen az or­szágúig koponyák, emberi cson­tok fehérlettek, és furcsa alakú Neve-nincs-falu üzent a múltból — Koponyamező a csárdaszállási Barát-halmon -kettétört téglák, barnára égetett edénydarabok feküdtek szerte­szét! Nem tudom, mire gondolt akkor Zsilinszky György, de az biztos, hegy rettenetesen elcso­dálkozott. A történet ott folytatódik, hogy jelentette a dolgot a gépál­lomáson. Valach István, a gépál­lomás igazgatója azonnal telefo­nált Csárdaszállásra, Hidvégi János tanácselnöknek. A tanács­elnök elüzent Gajdán Ferenc tanárért, akiről tudta, hogy ér­tője a régészeti dolgoknak. Gaj­dán jött, kimentek a Barát-ha­lomhoz, és ők is elcsodálkoztak. — Micsoda érték ment tönkre! — sóhajtottak. — Persze, a mi derék traktorosunk nem sejthet­te, mit fordít ki az ekevas. Éjsza­ka, a nagy porban alig látni visszafelé... 0 INTÉZKEDTEK. Telefon Békéscsabára, dr. Tábori György múzeum-igazgatónak. Az igazga­tó kiszáll. Jelentés a Történeti Múzeumnak. A múzeum intéz­kedik: ifj. Olasz Ernőt, az oros­házi Szántó Kovács Múzeum tu­dományos munkatársát bízza meg: nézzen körül Csárdaszállá­son, és kezdje el a leletmentést, a leletek korának, jellegének meghatározását. A fiatal régész munkához lát... A kép, ami előtte kibontako­zott, nagyon érdekes, és tudo­mányos értéke sem mindennapi. A Barát-halom — véleménye szerint — mesterséges domb, fel­tehető, hogy az Árpád-korban emelték, hogy templomot építse­nek rá. A templom alapjainak maradványait ki is forgatta az ekevas. A jellegzetes, nagymére­tű, de a mostaninál sokkal lapo­sabb téglák pontosan kimutatják az alap kiterjedését, formáját. A templomot középkori szokás sze­rint temető vette körül. A becs­lések szerint körülbelül 60 sirt bolygatott meg a szántás, ezek a sírok legalább 6—800 évesek, a XI—XIII. század időszakából valók... (£ MÁS IS VAN MÉG a több holdnyi területen! A temető szélétől nem messze tisztán ki­formálódnak a földbe ásott és felmenő falú házak alapjai, a tűzhelyek és a külső kemencék helye. A föld felszínét ezen a ré­szen széttört edények, cserép­bográcsok maradványai fedik. Kérdés formálódik. — A múlt üzent tehát. De hány évszázad messzeségből? A válasz tudományosan meg­alapozott. A falu a XI. század­ban települt, és a török hódolt­ság kezdetén söpörte el a harcok zivatara. Eddig még semmit sem tudtunk róla. Krónikák nem je­gyezték fel a-nevét... £ ENNYI A TÖRTÉNET. régésznek csemege, olvasónak kuriózum, az események sodrá­ban néhány perc. De azért érde­mes megállni ott, a csárdaszállá­si Barát-halmon, erre a néhány tovatűnő percre. Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents