Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
1962. október 30. 5 Kedd Újfajta antibiotikum Az amerikai Seattle városban két kutató, Kirby és Rosenfeld, mintegy hatvan betegen kipróbálta az Oxacillin nevű új antibiotikumot, amellyel sikereket értek el olyan esetekben, amikor a penicillin nem használt. A svéd nők és az alkohol Svédországban olyan ijesztően emelkedik a női alkoholisták száma, hogy a jelenleg működő alkoholelvonó intézetek képtelenek valamennyi rászorulót kezelésben részesíteni. A svéd népjóléti minisztérium most másfél millió koronás beruházással új intézetet óhajt létesíteni, kizárólag női alkoholisták kezelésére. Remarque mondása , „Aki ma utópisztikus regény megírásához kezd, nem tudhatja, mire művét befejezi mondanivalójából nem lesz-e valóság.” Sztárok a telefonnál Judy Garland amerikai filmszínésznő Londonban telefonrekordot ért el. Naponta 500 dollárt költött óceánon túli telefonbeszélgetésekre. Az előző csúcstartó Frank Sinatra volt, aki naponta 400 dollárért telefonálgatott Hollywoodba. A nagy telefonszámlák ösztönzője azonban nem a szerelem, sőt „ellenkezőleg”. A filmsztárok válóperes ügyvédjükkel beszélgetnek ilyen sokat, Amerikában nincs hely Einstein-emlékmű számára A New York Herald Tribune egyik legutóbbi számában foglalkozik egy német csoportnak azzal az ajánlatával, hogy fedezné Robert Barks szobrász hét méter magas Einstein-emlékművének felállítási költségeit. Robert Barks már kilenc évvel ezelőtt elkészítette Albert Einstein szobrát, de — mint New York-i újságíróknak mondotta — az Egyesült Államokban eddig „nem találtak helyet a szobor számára” és nem tudták előteremteni a felállítás költségeit sem. „Maszek” kritikus George Cantworth az Egyesült Allamok-beli Spandor városában három év óta hetenként egyszer saját költségére kinyomatja és kiplakatírozza film- és színikritikáit. A lakosság állandó figyelem mel kíséri mondanivalóját és sokat ad a véleményére. Ért a nőkhöz... ötvenéves Jubileumára készül az orosházi szimfonikus zenekar Az Orosháza Erkel Ferenc szimfonikus zenekar a közeljövőben ünnepli meg fennállásának 50 éves jubileumát. A zenekar elődje az Orosháza Filharmonikus Társaság 1912-ben alakult, egy lelkes és önzetlen zenebarát. Szamosi József polgári iskolai tanár kezdeményezésére. Az akkori zenekar tagjai közül néhányan még ma is aktív muzsikusok és a jubileumi évfordulón is szerepelnek. Kovács József, a zenekar karnagya, az orosházi zeneiskola igazgatója úgy tervezi f hogy a - jubileumi hangversenyt országos méretűvé bővítik, és ebből az alkalomból kiadványt jelen tetoek meg, melyben megemlékeznek a zenekar történetéről, 50 esztendő alatt szereplő tagjairól. A hangverseny előkészületeit már meg is kezdték. Az egyik híres párizsi kozmetikus új arckikészítési eljárást dolgozott ki, továbbá egyszerű, de hatásos módszert talált, hogy az arcápolásra megjelent hölgyek nem kívánatos szóáradatát megfékezze: a kezelés kezdetekor tükröt nyom a kezükbe. Huszonöt évi „néma” házas -Nagyszabású könyvbarát-napot rendeztek vasárnap Mezőkovácsházán sag A jugoszláviai Bjelusa faluban él egy hetvenéves öreg paraszt a feleségével, ötven éve házasok, de már huszonöt éve egyetlen szót sem váltottak egymással. A belgrádi „Politika” tudósítása szerint senki sem tudja már a faluban, talán ők magük sem, hogy eredetileg min vesztek össze. Kétségtelen azonban, hogy valahányszor mondanivalójuk van egymás számára, azt egy szomszédon keresztül közlik. Egy választópolgár véleménye^ Az ausztriai Salzkammergutban a községi választásoknál az egyik választó a következőket írta rá a szavazócédulájára: „Lásd Ézsaiás könyve 41. 24.” A bibliában ehelyütt a következő olvasható: „Imé, ti semmiből valók vagytok, és dolgoztok is semmiből való, utálat az, aki titeket szeret.” Vasárnap, október 28-án nagyszabású könyvbarát-napot rendeztek Mezőkovácsházán. Az egész napos program nyitánya délelőtt 9 órakor kezdődött a mezőhegyest MEDOSZ művelődési otthon úttörő-zenekarának térzenéjével Közben a község úttörői hazrólházra járva elbeszélgettek a csa-, ládákkal a könyvbarát-mozgalomról és ismertették a legújabban megjelent könyveket. Délelőtt 10 Megjelent a szarvasi felsőfokú óvónőképző 1962-es évkönyve A szarvasi felsőfokú óvónőképző intézet tavalyi, nagy sikerű és országos hirre szert tevő évkönyve után elhagyta a nyomdát az 1962-es évkönyv is. Az évkönyvben ör. Kovács Györgyi Szakács György, és Elek László az óvodapedagógia köréből jelentetett meg tanulmányokat, a neveléstörténelem és a néprajz tárgyköréből pedig dr. Hanzó Lajos és dr. Tóth Lajos. Kató József szintén történelmi tanulmánya mellett igen érdekesek Szűcs Gyula és Dutkon László keleti-mari népdalfordításai. Az évkönyvet az intézet rajztanárainak — Bessenyei Antalnak és Zsáki Istvánnak — alkotásairól készített reprodukciók zárják. A színvonalas összeállítás szerkesztője dr. Hanzó Lajos Kossuth-dijas, szerkesztőbizottságának tagjai: Elek László, dr. Hanzó Lajos és dr. Tóth Lajos volt. Különös kirándulás órakor kezdődött a művelődési házban Simái Mihály és Szekerei zés József írók találkozója • olvasóikkal. A tallákozón érdekes és hasznos eszmecsere alakult ki a megjelentek és a két faró között Ugyancsak ebben az időben, délelőtt 9-től 12 óráig került sorra a KISZ járási bizottságán az az ankét, melyen a járási művelődési házak igazgatói, a járási könyvtárak vezetői, a KlSZ-alapszerveze. tek kultúrfelelősei és a József Attila olvasómozgalom községi felelősei vitatták meg soron következő feladataikat, A könyvbarátnapot Gala bárdi Zoltán író találkozása zárta be az Űj Alkotmány Termelőszövetkezet gazdáival, melyet a szövetkezet klubjában rendeztek meg. OKTOBER 3». Békési Bástya: Keresztesek I—II. Békéscsabai Brigád: Különös kirándulás. Békéscsabai szabadság: Az elnök úr látogatása. Békéscsabai Terv: Északi történet. Gyomai Szabadság: A kapó. Gyulai Petőfi: Pillantás a hídról. Gyulai Erkel: Amikor a fák még nagyok voltak. Mezőkovácsházi Vörös Október: Kísértetkastély Spessartban. Orosházi Béke: Kasmír földjén. Orosházi Partizán: Fiatalok voltunk. Sarkad! Petőfi: Az utolsó vacsora. Szarvasi Táncsics: Aki átmegy a falon. Szeghalmi Ady: Carmen Jones. A Békéscsabai Brigád mozi október 30-án és 31-én játssza az angol filmgyártásnak ezt az érdekes, fordulatokban gazdag, kacagtató alkotását. A film története az autógyártás hőskorából származó gépkocsik „különös kirándulásáról” szól. aewwwwBew Az Orosházi Ruhagyár üzemi könyvtár munkájáról A szakszervezetek, üzemi és termelőszövetkezeti vezetőségek kulturális nevelő feladatai jelentősen megnőttek. A szocializmus gazdasági alapjainak lerakásával előtérbe került a kulturális nevelőmunka. Jelentőségére legjobban a párt VIII. kongresszusának irányelvei mutatnak rá. Az ideológiai harc új fegyvereket követel, egyebek között sok könyvet is. v A könyv csak akkor válik hasznos fegyverré, ha olvassák. Olvasottságával nő az értéke. Ha tehát a könyvet, mint ideológiai fegyvert, jól akarjuk forgatni, olvastatni kell. És nemcsak a járási könyvtár könyveit, hanem üzemeinkét is. A könyvtármunka nem kis dolog. Elmélyült, gondos szervezést, olvasottságot igényel. Aki nem ismeri a könyv mondanivalóját, az nem is tudja ajánlani azt. Nem elég csak könyvtári órát tartani, hanem kínálni, sőt ha kell, más könyvtárból meg is kell szerezni a kívánt műveket. Ismerni kell az olvasó igényét, érdeklődési körét, ízlését. Ilyen gondos könyvtármunkát találunk az Orosházi Ruhagyár szakszervezeti bizottságánál, mit a rendszeresség, pontosság, körültekintés jellemez. A könyvtári órák a legjobb időpontban, műszakváltás alatt vannak, de Dér Jánosné könyvtáros bármikor rendelkezésre áll. Az utóbbi hetekben 57 fővel szaporodott az olvasók száma és nem ritka, hogy a félórás kölcsönzési időben 50—60 könyv talál új olvasóra. A kölcsönzési nyilvántartó lapok sok mindenről tanúskodnak. Gészpor 'Klára, Koch Judit, Dénes Jánosné, Szenczi Jánosné, Sonkolyos Józsefné és sorolhatnánk még sok asszonyt és leányt, akik megtalálják örömüket és szórakozásukat a jó könyvben. Dolgozó asszonyok és lányok, akik az üzemi és otthoni munka mellett is szakítanak időt olvasásra. A termelőmunka mellett Móricz Zsigmond, Szabó Pál, Solohov és Viktor Hugo alkotásaiban is megtalálják a szépséget, a kulturálódás nagyszerű érzését. F. .1. £ A TÖRTÉNET ÚGY KEZDŐDIK, hogy Zsilinszky György, a Mezőberényi Gépállomás fiatal csárdaszállási traktorosa felül a szovjet traktor-óriás, az SZ—100-as nyergébe, és a Petőfi Tsz földjén, a barát-halmi részen mélyszántásba fog. Remek gép, príma, mélyszántást csinál: egy-egy barázda mélysége majdnem ott jár a 60 centinél. Ezzel kezdődött. Azzal, hogy ez a föld soha nem kapott ilyen mély szántást, így aztán senki nem is sejthette, hogy mit rejteget magában. Zsilinszky György éjszakai műszakban dolgozott. A traktor hatalmas port kavart, a munkalámpa belehasított az éjszaka sötétjébe, egymás után fordultak ki a hosszú barázdák, fényes rögöket hasított az ekevas, mintha kés futna a vajban. Amikor pedig az első ébredő fények levilágítottak a földre, meglepetésében szólni sem tudott. A HALOM OLDALÁN, és lefelé, majdnem egészen az országúig koponyák, emberi csontok fehérlettek, és furcsa alakú Neve-nincs-falu üzent a múltból — Koponyamező a csárdaszállási Barát-halmon -kettétört téglák, barnára égetett edénydarabok feküdtek szerteszét! Nem tudom, mire gondolt akkor Zsilinszky György, de az biztos, hegy rettenetesen elcsodálkozott. A történet ott folytatódik, hogy jelentette a dolgot a gépállomáson. Valach István, a gépállomás igazgatója azonnal telefonált Csárdaszállásra, Hidvégi János tanácselnöknek. A tanácselnök elüzent Gajdán Ferenc tanárért, akiről tudta, hogy értője a régészeti dolgoknak. Gajdán jött, kimentek a Barát-halomhoz, és ők is elcsodálkoztak. — Micsoda érték ment tönkre! — sóhajtottak. — Persze, a mi derék traktorosunk nem sejthette, mit fordít ki az ekevas. Éjszaka, a nagy porban alig látni visszafelé... 0 INTÉZKEDTEK. Telefon Békéscsabára, dr. Tábori György múzeum-igazgatónak. Az igazgató kiszáll. Jelentés a Történeti Múzeumnak. A múzeum intézkedik: ifj. Olasz Ernőt, az orosházi Szántó Kovács Múzeum tudományos munkatársát bízza meg: nézzen körül Csárdaszálláson, és kezdje el a leletmentést, a leletek korának, jellegének meghatározását. A fiatal régész munkához lát... A kép, ami előtte kibontakozott, nagyon érdekes, és tudományos értéke sem mindennapi. A Barát-halom — véleménye szerint — mesterséges domb, feltehető, hogy az Árpád-korban emelték, hogy templomot építsenek rá. A templom alapjainak maradványait ki is forgatta az ekevas. A jellegzetes, nagyméretű, de a mostaninál sokkal laposabb téglák pontosan kimutatják az alap kiterjedését, formáját. A templomot középkori szokás szerint temető vette körül. A becslések szerint körülbelül 60 sirt bolygatott meg a szántás, ezek a sírok legalább 6—800 évesek, a XI—XIII. század időszakából valók... (£ MÁS IS VAN MÉG a több holdnyi területen! A temető szélétől nem messze tisztán kiformálódnak a földbe ásott és felmenő falú házak alapjai, a tűzhelyek és a külső kemencék helye. A föld felszínét ezen a részen széttört edények, cserépbográcsok maradványai fedik. Kérdés formálódik. — A múlt üzent tehát. De hány évszázad messzeségből? A válasz tudományosan megalapozott. A falu a XI. században települt, és a török hódoltság kezdetén söpörte el a harcok zivatara. Eddig még semmit sem tudtunk róla. Krónikák nem jegyezték fel a-nevét... £ ENNYI A TÖRTÉNET. régésznek csemege, olvasónak kuriózum, az események sodrában néhány perc. De azért érdemes megállni ott, a csárdaszállási Barát-halmon, erre a néhány tovatűnő percre. Sass Ervin
