Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

1962. október 28. 2 Vasárnap TÁVIRAT — TÁVIRAT — TÁVÍRAT „Bármilyen áldozatra készek vagyunk” A BÉKÉSCSABÁN SZOLGALATOT TELJESÍTŐ 3616 ALAKULAT KATONÁINAK TÁVIRATA A PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ ÉS A HADSEREG PÁRTÉRTEKEZLETÉHEZ Tegnap, Békéscsabán a 3616 ala­kulat másodéves katonái táviratot küldtek a párt Központi Bizottsá­gához és a Magyar Néphadsereg hétfőn összeülő pártértekezletéhez. A táviratot az alakulat valameny­­nyi leszerelés előtt álló katonája aláírta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, A Magyar Néphadsereg pártértekezletének Mindannyian úgy érezzük, hogy becsülettel teljesítettük drága hazánk, a Magyar Népköztársaság iránti kötelezettségünket. Kétéves becsületes munka után várjuk a leszerelést. A két év alatt jól meg­tanultunk bánni a harci technikával. Tudjuk, hogy mi, katonák ak­kor szolgáljuk becsülettel a béke ügyét, ha a ránk bízott feladato­kat, parancsokat becsülettel végrehajtjuk. Esküt tettünk, hogy hazánkat, ha kell fegyverrel is megvédjük. Ismerjük a napokban kialakult provokációt. A szocializmus és a béke drága számunkra. Drágább mindenné! és ha ezt veszély fenye­geti, bármilyen áldozatra készek vagyunk. Hajlandók vagyunk to­vább szolgálni, ha a szocializmus és a béke védelme ezt követeli tőlünk. Együtt érzünk és tettekkel is készek vagyunk támogatni a test­véri szocialista országok népeinek érdekét Hajlandók vagyunk har­colni a szocializmus és a béke érdekében. A varsói szerződés alap. ján ránk háruló feladatoknak, ha ez szükséges, mindenképpen ele­get teszünk. Ezzel válaszolunk mi, másodéves katonák az imperialisták ag­resszív lépeseire, Békéscsaba, 1962. október 27. A 3616 alakulat másodeves katonáinak aláírásai Fokozódik a tiltakozási mozgalom megyénkben Megyeszerte fokozódik a tilta­kozó mozgalom az Amerikai Egye­sült Államok Kuba-ellenes agresz­­sziója miatt. Az üzemekben, ter­melőszövetkezetekben, intézmé­nyekben békegyűléseket tartanak. A képviselő-csoport legutóbbi ér­tekezletén a képviselők maguk és választóik nevében tiltakoztak az USÁ-nak a nemzetközi jog szabá­lyait tipró eljárása ellen. Szerkesztőségünkhöz a megye minden részéről érkeznek tiltako­zó táviratok és levelek. Tiltakoz­tak a körösladányi földművesszö­vetkezet, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, a Békésszentandrási Szőnyegszövő, a mezőkovácsházi községi tanács, a Kondorosi Gép­állomás, a kamuti Béke Termelő­­szövetkezet, a szarvasi ÖRKI, a mezőhegyesi állomás, a nagyka­­marási általános iskola, a csaba csüdi iskola dolgozói, a battonyai gimnázium KlSZ-szervezetének tagjai, a békésszentandási földmű­­vesszövetkezet, a bélmegyeri ter­melőszövetkezetek dolgozói, szarvasi kisiparosok és mások, tiltakozó levelekkel együtt szoli­daritásukat fejezik ki a hős kubai néppel. Százával érkeznek a szolidaritást kifejező és az Amerikai Egye­sült Államok agresszív politikáját elítélő táviratok a Kubai nagykövetségre s az Országos Béketanács központjába. A Ku­bai Köztársaság nagykövetségén rendezik a tömegesen érkező táviratokat. (MTl-Xoto—Fényes Tamás felvéted-} Hruscsov válasza U Thant október 25-i táviratára „ MOSZKVA (TASZSZ) TISZTELT U THANT ŰRI Megkaptam és tanulmányoztam az ön október 25-i táviratát, megértem, hogy ön aggódik a béke fenntartásáért és én nagyra értékelem azokat az erőfeszítéseit, amelyek a háborús konfliktus megakadályozására irányulnak. Valóban, ha a Kubához vezető útvonalakon valamilyen konfliktus keletkeznék — márpedig az elkerülhetetlenné válhat az Egyesült A llamok kalózintézkedéseinek kö­vetkeztében — akkor ez kétségtelenül komolyan megnehezítené az érintkezés fenntartására tett ama erőfeszítéseket, hogy tárgyalások alapján vessünk véget a válságos helyzetnek, amelybe az Egyesült Államok agresszív tevékenysége sodorta a világot. Ezért elfogadjuk az ön javaslatát s uta­sítást adtunk ki ama szovjet hajók kapitányainak, amelyek Kuba felé tartanak, de még nem érték el az amerikai hadihajók kalóztevékenységének övezetét, hogy — mint ön javasolja — tartózkod­janak kívül ezen a térségen. Ezt a parancsot abban a reményben adtuk ki, hogy a másik fél megérti: hajóinkat csak ideig­lenesen tarthatjuk állva, nyílt tengeren, ez az időtartam nem válhat huzamossá. Köszönetét mondok önnek erőfeszítéseiért és sikereket kívánok az Ön nemes munkájához, ön­nek a béke biztosítására tett erőfeszítései mindig megértésre és támogatásra találnak nálunk. A szovjet kormány mindig törekedett és törekszik erősíteni az ENSZ-et — ezt a nemzetközi szervezetet, amely fóruma a világ ixilamennyi országának, függetlenül azok társadalmi-politikai be­rendezésétől —, hogy így a felmerülő konfliktusokat ne háborúk, hanem tárgyalások útján rendez­zék. 1962. október 26. (ÚTI) n! HBuÍSoV nemzetközi szemle A z elmúlt hét igen gazdag ^ volt külpolitikai esemé­nyekben. A Távol-Keletről ér­kező híreik arról számoltak be, hogy az imperializmus gyarmati megosztó politiká­jának maradványaként megle­vő és még mindig megoldatlan ha­tárkérdés miatt incidensek törtek ki a kínai—indiai határon. A kínai kormány nyilatkozatban hívta fel India kormányát, kormányfői szinten vitassák meg és oldják meg a határproblémákat. A vi­lágközvélemény érdeklődésének középpontjában azonban az el­múlt napokban nem ezek a kér­dések álltak, hanem a Kuba ellen elrendelt amerikai tengeri blokád, s az ennek következtében kiala­kult, az egész világ békéjét és biz­tonságát fenyegető helyzet. *z Egyesült Államok imperia­­lista körei a kubai forrada­lom győzelmének első pillanata óta arra készülnek, hogy eltipor­ják, megsemmisítsék ezt a forra­dalmat. S Kennedy elnök, aki an­nak idején, még szenátor korában meglehetős élességgel bírálta az akkori amerikai kormányzat osto­ba kubai politikáját. 1961-ben nem riadt vissza attól, hogy elősegítse az első inváziót a forradalmi Kuba ellen. Ez a támadás kudarcba ful­ladt, s azt hitte volna az ember, hogy ez némi tanulságul szolgál majd a forrófejű 'jenkiknek. Saj­nos nem így történt. Kennedy el­nök a napokban újabb agressziós lépéssel tetézte az amerikai impe­rializmus Kuba-ellenes tevékeny­ségének hosszú sorát: haditenge­részeti blokádot rendelt el Kuba ellen. A blokád indokolása szinte pá­ratlan az ilyen cselekmények ma­gyarázatának történetében. Az amerikai elnök szerint a kis Kuba veszélyezteti a hatalmas Egyesült Államok és az egész amerikai földrész létét. S e veszély forrása a Kuba által vásárolt szovjet fegy­verekben van. Ezt mondja az ame­rikai elnök, de vajon ez-e az igaz­ság? Távolról sem! Egészen más­ról van szó. Megfigyelők egyálta­lán nem tekintik meggyőzőnek Kennedy érvelését. Annál gyak­rabban hivatkoznak arra a jogos feltevésre, hogy Kennedy a képvi­selőházi választások előtt elvtelen engedményt tett az ultrareakciós jobboldalnak, ezek követelésére rendelte el a blokádot. A presztí­zsére oly hiú elnök ezzel a lépésé­vel önmagát hazudtolta meg, hiszen alig néhány héttel ezelőtt jelentet­te ki, hogy véleménye szerint Kuba nem rendelkezik „jelentős offen­zív képességgel”, annak ellenére, hogy a Szovjetunió katonai segít­séget ad neki. De téved az, aki azt hiszi, hogy az amerikaiak ig­­ressziós kihívása csupán Kuba el­len irányul. Kennedy lépése meg­felel az amerikai imperializmus ama elképzelésének, hogy előbb­utóbb valamiféle „erőpróbára” kell kényszeríteni a Szovjetuniót, s ily módon megállítani a szocializ­mus előretörését szerte a világon Az amerikai elnök sohasem titkol­ta, hogy ha már az Egyesült Ál­lamok nem képes visszaszerezni korábbi világuralmi pozícióját, legalább azt szeretné elérni, hogy megtarthassa jelenlegi állásait. S mondjuk ki úgy ahogy van, a kubai forradalom súlyos csapás Kennedy e reményére. A szovjet kormány magabiz­tos, józanságot és erőt su­gárzó válasza kiábrándítóan hatott azokra, akik azt remélték, hogy most már csak napok kérdése a háború kitörése. A háború nyugati megszállottjai lélegzetvisszafojtva várták, mikor dördül el az elsői ágyúlövés az Atlanti-óceánon. Az amerikai kormány gyors egymás­utánban hozta meg katonai intéz­kedéseit, s mit tett Hruscsov szov­jet miniszterelnök? A Szovjetunió békeszerető politikájához híven javasolta, tartsanak csúcsértekez­letet, lövöldözés helyett tárgyalá­sok útján oldják meg a problé­mákat. Sőt, a szovjet kormány el-31 Érdekes lenne beleolvasni. Vajon miről irhát? De a szöveget már nem tudta kibetűzni. Az egyetlen, amit onnan, oldalról láthatott: egy hatalmas fénykép, amelyről rohamsisakos, kezében golyószórót szorító katona mo­solygott az olvasóra. Lángnyel­vekkel borított épületek adták a kép hátterét. Aszker az utca felé fordult, amelyen a villamos ment. A jár­dák néptelenek voltak. Néhány járókelő — kalapokban, csuk­lyás köpenyekben —, sietősen haladt át az úttesten: esni kez­dett az eső. Elsőkabátos öreg­asszony vasrúddal a kezében igyekezett felhúzni az egyik üz­let rolóját. Valamivel arrébb ro­mok látszottak. Romokban he­vert az egész lakónegyed. Az fogadta az ENSZ ügyvezető főtit­kárának ama javaslatát is, hogy két-három hétre szüntesse be Ku­bába irányuló fegyverszállításait és kezdjen tárgyalásokat az Egye­sült Államok kormányával. Ezzel a Szovjetunió olyan bölcsességről és rugalmasságról tett tanúbizony­ságot, amely kivívta az egész vi­lág elismerését. Ennek az osztat­lan elismerésnek adott hangot Lord Russell, amikor kijelentette: Hruscsov érdeme lesz, ha sikerül elkerülni az atomháborút. Y éleményünk szerint az ame­rikai imperializmus által Kuba körül kirobbantott válság túl van a legveszélyesebb ponton. Reméljük, hogy a világ­szerte tapasztalható általános til­takozás, a Szovjetunió, a szocialis­ta tábor és a világ békeszerető népeinek figyelmeztető hangja meghátrálásra kényszeríti az ame­rikai imperialistákat. Az elmúlt néhány nap megmutatta, hogy a béke erői fölényben vannak a há­ború erőivel szemben, s hogy a népek egyesített akarata le tudja fogni az agresszorok kezét. Éliás Béla üres, tátongó ablakokban látni lehetett a vasbetonvázakról alá­lógó beton födém egy 'részét. A romok mellett őrség járt fel alá: egy tiszthelyettes és két sorkatona, karabéllyal a mellü­kön. Aszker mélyet lélegzett, s el­fordult. Nem tudott szabadulni a gondolattól, minduntalan eszé­be jutott az őrrel való találkozás ott az állomás melletti erdőben. A villamos végighaladt a Ma­­riannen-strassén, majd elka­nyarodott, s máris a külvárosban volt. Balról, a távolban a hul­lámzó Elba látszott. Előttük egy nagy vasúti híd fémoszlopai áll­tak. Jobbra a temetőszél, egy kisebb domboldalon pedig két sor topolya húzódott. A célnál voltak. De hol az őr­házikó? Aha, ott van közvetlenül a kerítés mellett. A falót nem látni, de a hullámbádog tető tisztán kivehető. A két férfi összenézett. — Ez az — mondta Lange. A villamos egy kört írt le és megállt. — Megjöttünk — mondta Asz­ker is, miközben a bőröndjéért nyúlt. A keskeny, bazaltkockákkal kövezett út felfelé vezetett. Egy lélek sem járt a környéken. Csak a városba visszaindult villamos csörömpölése hallatszott, az is egyre távolabbról. Az őrház nem

Next

/
Thumbnails
Contents