Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-04 / 232. szám

1962. október 4. 2 Csütörtök ÉH ÜT«* A kfildöttválasztó vnléiek tapasztalatai A községi, városi és megyei pártértekezleteket előkészítő kül­döttválasztó és beszámoló taggyű­lések megyeszerte lezajlottak. Az egyedi esetektől eltekintve színvo­nalasak voltak a beszámolók, jó alapot adtak a vitára, s hasznosan egészítették ki azokat a felszóla­lók. Ez teljesen érthető, hiszen a beszámolókban mindenkit érintő témák kerültek napirendre, mint például: a munkahely termelési problémái; a párt- és gazdasági vezetés megjavításának feladatai; a munkafegyelemnek, a társadal­mi tulajdon védelmének erősítése. S mindebben a pártszervezet kom­munistáinak és pártonkívüli akti­vistáinak sokrétű tennivalója. Az irányelvek a szocialista tu­dat kialakításának nagy forradal­mi munkáját nem választják el a gazdasági teendők mindjobb el­végzésétől. Sőt azt sugalmazzák, hogy éppen a jobb munka által válik általánossá a gondolkodás­ban a szocialista tudat. A küldött­választó taggyűlések egyik fő ered­ménye, hogy a kommunisták és pártonkívüliek figyelmét egyaránt a gazdasági feladatok jobb meg­oldására irányították. Csaknem valamennyi mezőgazdasági jellegű alapszervezet beszá­molójában fontos részként szerepelt az őszi betakarítás, a szántás-vetés meggyorsítá­sa és több helyen vállalásokat is tettek ezért. A medgyesegyházi Béke Tsz tag­gyűlésén például megfogadták a kommunisták: odahatnak, hogy december 1-ig befejezzék a mély­szántást is. A lőkösházi Május 1. Tsz párttagjai a kongresszus tisz­teletére november 1-ig vállalták az őszi munkák teljes befejezését, ugyanakkor év végéig 3 százalék­kal túlteljesítik a sertéshizlalási tervet. Az ipari üzemekben ha­sonlóképpen kötötték össze a gaz­dasági feladatokkal a pártszerve zet politikai munkáját, amikor az önköltségcsökkentésre, az elfekvő raktári anyagok gazdaságosabb kihasználására, a minőség javítá­sára tettek vállalást. A békéscsabai üzemek együt­tesen 16 millió forint összegű megtakarítással gyarapítják év végéig a népgazdaságot, s a vállalásokat valamennyi üzemben a kommunisták kez­deményezték. Sok hasznos segítséget adtak a pártonkívüliek is a taggyűlések vitájában munkaterületük problé­máinak megoldásához. Magyar­Ameríkaí értelmiségiek síkraszállfak az Amerikai Kommunista Párt védelméért Washington (DPA) Kileacszáz amerikai tanár, lel­kész, ügyvéd, orvos és újságíró azzal a kérelemmel fordult Ken­nedy elnökhöz, hogy tekintsen el a kommunista párt büntetőjogi üldözésétől. A kedden beterjesztett kérelem hangsúlyozza, hogy a kommunista párt elleni eljárás veszélyezteti Jefferson és Madison elnök de­mokratikus, emberséges és igazság­­kereső hagyományait és súlyos válságba sodorhatja a szabadságot Amerikában. (MTI) Csak a pénz fontos Az egész úgy kezdődött, hogy Nyugat-Németországba több millió liter olasz bort exportáltak. A gya­nútlan fogyasztók egy ideig élve­zettel szürcsölgették a borsos áron kimért itókát. Persze különösen boldogok voltak az olasz exportő­rök és partnereik, a bonni üzlet­emberek, akik hatalmas összege­ket vágtak zsebre. Az idillnek csak az vetett véget, hogy a bor­kedvelők egy része heveny mér­gezési tünetekkel kórházba került, s a vizsgálat során meglepő dol­gok derültek ki. Eszerint az ere­deti olasz bor, többek között, a következő anyagokat tartalmazta: algák, tannin, tejsav, arzén, kréta stb. A botrányt ezek után már nem le­hetett eltussolni, és Olaszország­ban meg is indították a vizsgála­tot. A méregkeverők persze felhá­borodottan tiltakoztak és azt java­solták, hogy inkább nézzék meg, mi történik az élelmiszeriparban. Hát kétségtelen, itt is felmerült egy-két szabálytalanság. Már 48 óra alatt kiderült, hogy a nagy olasz cégek hosszú ideje sajtot gyártanak banánhéjból és bizony a legfinomabb vaj is jócskán tartal­maz szamárzsírt. Joggal merül fel ezek után a kérdés, hogy az illetékes szerv, a római egészségügyi minisztérium vezetői miért tűrték ezeket az ál­lapotokat? A magyarázat roppant egyszerű: maguk az ellenőrzéssel megbízott szakemberek részvénye­sei a méregkeverő, élelmiszerha­misító gyáraknak. S-i. bánhegyesen az állatorvos hívta fel a figyelmet a sertéselhullások okaira. A szarvasi óvónőképző intézet egyik pártonkívüli küldöt­te a tudományos bizottság munká­jára tett javaslatot, melyet hatá­rozattá is emelt a taggyűlés. Nem szűkölködtek bírálatban sem a felszólalások. Nyíltan szó­vá tették, hogy ki felelős a külön­böző hibákért. Megbírálták töb­bek között a nagyszénási Dózsa elnökét, amiért a nagy szárazság ellenére az idén is használatlan maradt az öntözőberendezés. A gazdasági természetű felada­tok mellett azonban kevés szó esett a politikai, ideológiai tenni­valókról, mindenekelőtt a falusi kulturális-nevelőmunkáról. Ez ál­talában hiányossága volt a kül­döttválasztó taggyűléseknek. Pedig éppen e taggyűlések tapasztalatai is jelezték: a gazdasági tennivalók mellett egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy többek között sokan még a párttagok kö­zött sem értik teljes mély­ségében a párt szövetségi politikáját, s még néhány elvi tételt. Ezért van nagy fontossága azoknak a határozatoknak, amelyeket sok taggyűlésen hoztak, hogy: az irányelveket megismertetik min­den párttaggal és a munkahely valamennyi dolgozójával; erősítik az agitációs nevelőmunkát; növe­lik a párt- és a szakmai oktatás színvonalát, megjavítják a pártcso­portok munkáját, hogy elmélyít­sék általuk a pártonkívüliekkel való kapcsolatot. Mindent egybevetve: az élethez szervesen kapcsolódó taggyűlések előrelendítették megyénkben a politikai és gazdasági munkát. A kommunisták olyan küldötteket választottak a felsőbb pártértekez­letekre, akik elmondják majd tag­gyűlésük tapasztalatait és hozzá­segítik megyénk legfelsőbb párt­fórumát, hogy összegezze és a he­lyi viszonyoknak megfelelően he­lyesen határozza meg a pártszer­vezetek tennivalóit. Varga Dezső Katasztrofális felhőszakadás Barcelona környékén A súlyos felhőszakadás és árvíz következtében több mint 300 em­ber életét vesztette és mintegy 500 ember eltűnt. Az ítéletidő nagy anyagi károkat okozott. A képen: rombolás az ár elvonulása nyo­mán. (MTI — Külföldi Képszolgálat) Amerikai repülőgépszerencsétlenség az Atlanti-óceán felett yyw v . ■ r :■ e<yy-> .• .. . v■■ a -.y: V ....., .»M Helikopterekkel szállítják a Celerina nevű svájci teherszállító ha­jóról a sebesülteket a Bonaventure nevű kanadai repülőgépanya­­ha.jóra. A képen: a helikopter a repülőgépanyahajón a sebesültek­kel. (MTI Külföldi Képszolgálat) MAMELUK A világsajtót bejárta az a hír, hogy a brit kormány ■ félreérthetet­lenül kijelentette: nem csatlakozik Washington Kuba-ellen Se bojkott­­politikájához. Mint ismeretes, áriái van szó, hogy az amerikai kormány valamennyi NATO-onszágot felszó­lította: ne adjanak hajóteret olyan áruk számára, amelyeket bárhonnan a Karlb-teniger forradalmi szigetor­szágába akarnak szállítani. A felszólításnak olyan volt a visszhangja, hogy a Kennediy-kabi­­net talán minden eddiginél jobban rádöbbenhetett: fékevesztett Kuba­­ellenes hisztériájának még a NATO-n belül sincs — enyhén szól­va — szilárd támasza. Az Atlanti Szövetségnek mindössze egyetlen országa bólintott rá lelkesen a washingtoni felhívásra: Adenauer Nyugat-N érne t országa. Az embernek óhatatlanul a Mik­­ezáth-fóle mameluk-politikus jut eszébe. Ez a derék magyar úr, aki nem ismert más szempontot, mint a saját érdekeit, azt mondotta: sze­retne látni olyan törvényjavaslatot, amelyet ö nem szavaz meg... Bonnal i6 valahogy így vagyunk. Az Adenauer-kormányzat egész po­litikájára ez a jellemző: szeretne látni olyan felhívást vagy Intézke dóst, amelyet túl agresszívnak tar­tana ... Harmatit E. Konzultáció: Miért döntő a gépgyártás szakosítása a KGST-ben tömörült államok számára? A szocialista tábor népeit a ** közös érdekek és célok egy­sége, a szolidaritás erős szálai fű­zik össze. E közösség objektív alapját az teremti meg, hogy a KGST minden országa egytípusú társadalmi-gazdasági alapon: a termelőeszközök társadalmi tulaj­donán, egytípusú államrendsze­ren. a munkásosztály vezette népi hatalmon, a marxizmus-leniniz­­mus egységes ideológiáján nyug­szik. Természetesen minden szocia­lista ország nemzett gazdaságfej­lesztési tervét az ország konkrét feltételeiből, a kommunista munkáspártok gazdaságpolitikai feladataiból kiindulva dolgozza ki, figyelembe véve valamennyi szocialista ország szükségletét és lehetőségeit. A szocalista orszá­goknak azonban internacionalista kötelességük, hogy erőfeszítései­ket, terveiket annak a nagy célnak az elérésére irányítsák, mely sze­rint túl kell szárnyalni a kapita­lista világrendszert az ipar és a mezőgazdaság össztermelésében, majd pedig a gazdaságilag legfej­lettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelés és az élet­­színvonal területén. E nagy cél érdekében már kiala­kultak a szocialista országok kö­zötti gazdasági együttműködés és segítés formái: a népgazdasági ter­vek összehangolása, a termelés szakosítása és kooperálása, a szo­cialista nemzetközi kereskedelem, hitelnyújtás, műszaki-tudományos együttműködés stb. Ezen formák közül döntő lánc­szem — elsősorban a gépipar szempontjából — a szakosítási munkák meggyorsítása és megerő­sítése. A gépipar területén ugyan­is az együttműködés egyik alap­vető formája a gyártás nemzetkö­zi megosztása, illetve a termelési folyamatok gazdaságosságának szakosítás útján történő növelése. A gépipari termékek gyártásának országok közötti megosztásával — a szakosítással — növelni lehet a gyártmányok sorozatnagyságát, ezzel gazdaságosabb technológiát lehet alkalmazni, jobban lehet ki­használni a termelő-berendezése­ket, koncentrálni lehet a fejlesz­tést, melynek költségeiből így ke­vesebb terheli az adott terméke­ket. A világ műszaki haladása, a ” technika rohamos fejlődése azt bizonyítja, hogy a szocializmus és kapitalizmus közötti gazda­sági versenyben a szocializmus győzelmének egyik alapvető kö­vetelménye, hogy a társadalmi tu­lajdonba vett gépipar fejlődésé­nek üteme meghaladja az egész népgazdaság és azon belül az ipar fejlesztésének ütemét is. Ez a ro­hamos ütem, a gépipari termelés méreteinek növekedése új és új ágazatok, termelési ágak születé­séhez, a kibocsátandó termékek választékának szüntelen bővítésé­hez vezet. Ez a kép világosan mutatja, hogy egy-egy szocialista ország és az egész szocialista tábor számára a gépipar technikai színvonalá­nak szüntelen növelése megköve­teli a nemzetközi szakosítást és kooperációt.

Next

/
Thumbnails
Contents