Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
Veszélyes kalandorpolitika Az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy amerikai haditengerészeti blokád alá veszik Kubát. Azóta aláírta azt a rendelkezést is, amelynek értelmében az amerikai haditengerészet egységei feltartóztatnak és átkutatnak minden Kubába tartó hajót, s vesztegzár alá helyezik, amennyiben fegyvereket szállít. Ezzel egyidőben Kennedy elnök elrendelte a Kuba szigetén lévő guantanamói amerikai támaszpont megerősítését és bizonyos katonai egységek riadókészültségbe helyezését. Kennedy rádió- és televíziós beszédében azt állította, hogy ezekre az intézkedésekre azért van szükség, mert Kuba veszélyezteti az Egyesült Államokat, a Panamacsatornát és a Karib-tenger térségét. Azt is állította, hogy a Szovjetunió atomrakéta-támaszipontokat hozott létre Kuba területén. Kennedy fellépése a világbékére nézve veszélyes helyzetet teremtett. Nyilvánvaló, hogy a világot lángra lobbamtással fenyegető amerikai intézkedéseket semmi sem indokolja. Kuba ugyanilyen állam volt egy héttel, két hónappal, vagy egy évvel ezelőtt is, mint ma, amikor Kennedy egyszerre az Egyesült Államokat veszélyeztető országgá nevezi ki. Sőt: Fidel Castro éppen most e napokban ajánlotta fel ismét, hogy a két ország közötti nézeteltéréseket békés tárgyalások útján oldják meg. Az amerikai állásfoglalás e békés javaslatra adott hisztérikus válasznak tekinthető. Kennedy támadó szándékkal vádolta a kis Kubát; de ugyan elképzelhető-e, hogy ez a kis ország veszélyeztesse — akárcsak a legcsekélyebb mértékben is — a tőkés világ legerősebb nagyhatalmát?! Nyilvánvaló, hogy nem. Sokkal inkább Kuba van veszélyben, hiszen az Egyesült Államok területén kiképzett és felfegyverzett kubai ellenforradalmárok már egy alkalommal katonai támadást indítottak Kuba ellen, s ebben éppen az Egyesült Államok hadiflottája támogatta őket. Az akkori támadás kudarcba fulladt a kubai nép hősi ellenállásán — az Egyesült Államokban azonban sokasodtak a hangok, amelyek újabb provokációt sürgettek Kuba ellen. Természetes dolog, hogy különösen ilyen körülmények között Kuba igyekezett fokozni védelmi készültségét, s megfelelő védelmi fegyvereket szerzett be. Ezt a minden állam szuverenitásából és legtermészetesebb jogából fakadó tényt állítja be aa Egyesült Államok elleni „támadásként” és „veszélyként” Kennedy elnök hisztérikus beszéde és ebből fakadó intézkedései, amelyekkel be akar avatkozni Kuba belügyeibe, s ő akarja meghatározni, milyen védelmi intézkedéseket hozhat Kuba. De ez csak a dolgok egyik oldala. A döntő az, hogy Kennedy Kubát ürügyül használja fel a Szovjetunió közvetlen provokálására: egyrészt azzal, hogy a Kubába tartó szovjet hajókat akarja feltartóztatni és átkutatni — másrészt olyan vádakkal illeti a Szovjetuniót, amelyek egyszerűen — és bizonyíthatóan — nem felelnek meg a valóságnak, tehát semmi más céljuk nincs, mint az amúgyis feszült nemzetközi helyzet továbbélezése. Az Egyesült Államok felelőtlenül járt el. Lehet, hogy Kennedynek a most folyó amerikai választási harcban „keménységet” kellett mutatnia — de semmilyen választási küzdelem, semmilyen napi taktikai manőver nem teheti indokolttá, hogy bárki is játsszék a világ népeinek békéjével, nyugalmával és életével! Az elmarasztaló ítéletet tehát önmaga fölött ezzel tulajdonképpen maga az Egyesült Államok mondta ki. De az Egyesült Államok felelőtlen tettével egyúttal lábbal is tiporja az ENSZ alapokmányának határozatait, és megsérti a nemzetközi jog elemi szabályait. A nyílttengeri hajózás szabadsága ilyen jog — ennek megsértése egyenlő a kalóztevékenységgel. S az Egyesült Államok éppen ezt teszi! A szovjet kormánynak az amerikai elnök lépéseivel kapcsolatos nyilatkozata higgadt és meggondolt, hangja jóleső nyugalmat árul el — szemben az amerikai elnök hisztérikus kitöréseivel. A szovjet kormány nyilatkozata a blokád felszámolását követelve, s az USA képtelen vádjait határozottan visszautasítva — a világ népeinek békeakaratát és legőszintébb törekvéseit tükrözi; s a beláthatatlan következményekkel fenyegető, az USA által megindított folyamatnak a jog, s a tárgyalás, az ENSZ és a béke talajára történő visszavezetését szorgalmazza. Az a nyugalom és magabiztos fellépés, mely a szovjet kormánynyilatkozatot jellemzi, magában foglalja az erőt és a biztosítékot is, hogy az emberiség békeszerető százmillióinak mozgósításával sikerül ismét lefogni az agresszorok kezét, megvédeni Kuba függetlenségét és megóvni a nemzetközi békét. Az imperialistákat rémületbe ejtette Kuba szabadsága A Szovjetunióban *ebezhetetlen hareieszUózök jelentek meg — Malinovszkij marsall honvédelmi miniszter beszéde — moszKva (i/ioz/oz,; A Krasznaja Zvezda csütörtöki száma közli azt a beszédet, amelyet Malinovszkij marsall szovjet honvédelmi miniszter a hadsereg ideológiai kérdésekkel foglalkozó tanácskozásán mondott. Beszédében Malinovszkij kijelentette: stratégiai- rakétáink kitörölték a katonai stratégiából azt a fogalmat, hogy földrajzi sebezhetetlenség. A honvédelmi miniszter elmondotta, hogy a szovjet fegyveres erők az utóbbi időben újabb nagy lépést tettek előre technikai felszerelésük tekintetében. Ez — mondotta — tovább növelte a szó. cialista tábor katonai fölényét az imperialista országok agresszív tömbjeivel szemben. — A Szovjetunióban olyan hatalmas és lényegében sebezhetetlen harcieszközök jelentek meg, mint a globális rakéták. Sikerrel oldottuk meg az ellenséges rakéták repülés közben történő megsemmisítését. Nagyszámú olyan eszközök komplexumát terveztük meg és készítettük el, amelyek az ellenfél rakétanukleáris támadásával szemben az ország védelmét szolgálják. Állandóan tökéletesedik nukleáris fegyverünk, amelynek igen nagy változatával rendelkezünk, a kiskaliberű lövedékektől kezdve 50—60 megatonnás vagy még erősebb bombákig. Malinovszkij marsall ezután arról beszélt, hogy az imperializmus stratégiájának lényege a preventív háborúra, a váratlan nukleáris támadásra való felkészülés, amiről nyíltan beszélt maga az amerikai elnök. E stratégiával mi fegyveres erőink magas színvonalon álló harckészségét és legyőzhetetlen erejét állítjuk szembe. II Biztonsági Tanács újabb ülése U Thant felajánlotta, hogy közvetít a kubai válságban New York (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint a Biztonsági Tanács — magyar idő szerint 23-án 19 órakor — ismét összeült a kubai vita folytatására. Az esti ülésen elsőnek Roger Seydoux francia küldött szólalt fel, és bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács elé beterjesztett amerikai határozati javaslatot támogatja. Mint az AFP jelentette, U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára azonos szövegű üzenetben fordult Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz és Kennedy amerikai elnökhöz és felajánlotta nekik jó6zoigálata1t. Nyugati hírügynökségek értesülése szerint U Thant azt javasolta, hogy az elkövetkező két hétiben szovjet hajók ne közelítsék meg Kubát, és ugyanerre az időszakra szüntessék meg az amerikai blokádot. — Az Egyesült Államok és partnerei egyik provokációt a másik után követik ej. — folytatta beszédét a honvédelmi miniszter —, s e provokációk mindegyike bármely pillanatban termonukleáris háborúba sodorhatja az emberiséget. Az utóbbi időben a háborús hisztéria szításának ürügyéül Kubát választották. Az imperialistákat rémület ejtette hatalmába, elvakította őket a szabadság fáklyája, amely Kubában lángra lobbant. Sok tény bizonyítja megdönthetetlenül, hogy a Nyugat agresszív körei, amelyeket elvakít a béke, a haladás és a szocializmus elleni • gyűlölet, a háborúra építik számításaikat. Ilyen körülmények között az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány azt kívánja a hadseregtől, hogy legyen a legmagasabb szintű katonai készenléti állapotban. „Röviden szólva ez azt jelenti — hangoztatta a szovjet honvédelmi miniszter —, hogy fegyveres erőinknek az első ALMASZÜRET a Gyulai Kertészeti Vállalatnál jelre haladéktalanul működésbe kell lépniük az ellenséggel szemben annak katonai-stratégiai, gazdasági és politikai központjai, csapataik főbb csoportosulása ellen.” A szovjet honvédelmi miniszter kijelentette: a harcosok magas fokú öntudata, a párt és a nép szent eszméinek megértése — ez a w hadseregünk hatalmas fölénye az imperialista hatalmak hadseregei fölött. Malinovszkij marsall e szavakkal fejezte be beszédét: A mi ifjúságunkat, amely a hadseregbe lép, nagyszerű hazafias érzés tölti el, áthatja a katonai szolgálat romantikája és kész arra, hogy a szovjet nép békés munkájának védelmére keljen. Olyan emberek ők, akiknek magas fokon áll általános műveltsége, ismerik a technikát, tudják értékelni a munkát és arra törekednek: hogy a lehető legjobban teljesítsék hazájukkal szembeni kötelességüket. (MTI) A starking alma visszamosolyog Szabó Rozáliára. (Képes riport a 6. oldalon.) Haynal Kornél
