Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-25 / 250. szám
19C2. október 25. 2 Csütörtök Az amerikai uralkodó körök félnek a történelem kérlelhetetlen logikájától — A Pravda vezércikke a Kuba-ellenes amerikai intézkedésekről — amikor újabb kalandorságra szán-Moszkva (TASZSZ) A Pravda szerdai számának vezércikke az Egyesült Államoknak a Karib-tengeren folytatott agresszív tevékenységével foglalkozik. Rámutat, hogy az amerikai imperializmus, amely a nemzetközi csendőr szerepét vállalta, már rég fonogatja az agresszió hálóját Kuba kőiül. Ez a tevékenység — írja a vezércikk — a nemzetközi jog elemi normáinak és a nemzetközi szokásoknak durva megsértése. Az amerikai kormány intézkedései Összeegyeztethetetlenek az ENSZ alapokmányával. Kihívás ez valamennyi békeszerető nép éllen. A Pravda ezután rámutat, hogy az amerikai kormány tevékenysége nem egyéb, mint a kalózkodás és a nemzetközi útonállás újjáélesztése, bár az emberiség abban reménykedett, hogy az ilyen tevékenységnek örökre véget vethet, amikor Nümbergben és Tokióban elítélte azokat a háborús főbűnösöket, akik felelősséggel tartoztak a második világháború kirobbantásáért, a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnökért. Az amerikai uralkodó körök, ták rá magukat, gyáva rablók módjára viselkednek. Tudják, hogy a békeszerető népek megbélyegzik őket, ezért hazudnak és rágalmaznak. Kennedy elnök rádió- és televízió-beszéde az első szótól az utolsóig álnok és szemforgató volt. Az amerikai uralkodó körök félnek a történelem kérlelhetetlen logikájától. Meggyőződhetnek róla, hogy saját országukban sem tudják megoldani azokat a szociális problémákat, amelyeket a kapitalizmus belső ellentmondásai szülnek. Az Egyesült Államok kormányának álláspontja nem az erőnek, hanem a kapitalista kizsákmányolási rendszer történelmi elítél tségének bizonyítéka. A vezércikk a továbbiakban megállapítja, hogy az amerikai katonai körök tevékenysége durva zsarolás, amely katasztrofális következményekkel járhat az egész emberiségre. A népek — írja ezzel összefüggésben a Pravda — nem szemlélhetik közömbösen a Karib-tenger térségében végbemenő eseményeket. Az aktív fellépés, az egységes erőfeszítések és a közös akarat lefoghatják az amerikai agresszoroknak a béke éllen emelt kezét. Az imperialista agresszoroknak tudniok kell, hogy ha megkísérlik a világháború lángra lobbantását, elkerülhetetlenül maguk égnek el annak tüzében. Havannában nyugalom és rend uralkodik Helyszíni tudósítás Belgrad (MTI) A belgrádi Politika havannai tudósítója beszámol arról, hogy a forradalom óta e mostani legválságosább helyzetben a kubai fővárosban egyrészt teljes nyugalom és rend uralkodik, másrészt jól érezhetők a szervezett óvintézkedések. Senki sem titkolja, hogy a helyzet kritikus, de egyöntetűen az a vélemény hallatszik, hogy a A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az Amerikai Egyesült Államok Kuba függetlenségét és a népek békéjét veszélyeztető agresszív intézkedéseiről Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke elrendelte a Kuba elleni tengeri zárlatot és más provokatív jellegű katonai intézkedéseket tett. A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a tengeri zárlat elrendelésével agressziót követett el Kuba ellen. Ezek az agresszív lépések ugyanakkor támadást jelentenek minden szabadságát, nemzeti függetlenségét védő nemzet ellen, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya ellen és súlyosan veszélyeztetik a békét. A Magyar Népköztársaság kormánya mélyen elítéli az Amerikai Egyesült Államok kormányának nevezett lépéseit és követeli, hogy a nemzetközi jogot lábbal ti pró, a hajózás szabadságát veszélyeztető és közvetlen háborús provokációt jelentő intézkedéseit vonja vissza. A Magyar Népköztársaság ko rmánya mélyen egyetért Kuba és a Szovjetunió kormányának ez év október 23-án nyilvánosságra hozott nyilatkozataival. Ezeknek megfelelően, a Magyar Népköztársaság érdekeiből kiindulva, a varsói szerződés szervezetével és más békeszerető erőkkel összhangban megfelelő intézkedéseket tett az Amerikai Egyesült Államok kormányának provokatív lépései ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép, együtt a világ minden békeszerető népév el jogos haraggal ítéli el az Egyesült Államok újabb háborús provokációját. Az Egyesült Államok kormánya, amely a támadó katonai bázisok láncolatát hozta létre Tüntetések, tömegmegmozdulások a kubai nép mellett — A Kuba-ellenes amerikai blokád világvisszhang járói — Reuter (AP) Az amerikai kormány jogtipró döntése a Kubai Köztársaság ellen világszerte élénk visszhangot váltott ki. Hírügynökségi jelentések beszámolnak azokról a tüntetésekről, amelyeken a világ haladó, gondolkodású emberei megbélyegezték a kubai blokád provokációját. Kuba mellett tüntettek a fiatalok kedden este Milano utcáin. A tüntetők a békét és a kubai szabadságot éltették. Több száz tüntető vonult fel a dán fővárosban az amerikai nagykövetség elé, ahol némán tüntettek Kuba mellett. A nagykövetség épületét rendőrkordon vette körül. tő rakétatámaszpontot létesítsenek, elvitatják a Szovjetuniónak azt a jogát, hogy hasonló szövetséget kössön Kubával. Ez ellenkezik a józan ésszel és a két tábor közötti egyensúlyhelyzet diktálta hallgatólagos törvényekkel — állapítja meg a Le Monde. (MTI) kubaiak — ha megtámadják őket — megvédik hazájuk földjét. A kubai kormány — folytatja a tudósító — ugyancsak a „mozgósítottság” állapotában van, szakadatlanul ülésezik, s készen áll arra, hogy bármely pillanatban maximális biztonsági intézkedéseaz egész világon a szocialista országok és minden nép szabadsága és függetlensége ellen, meg akarja fosztani Kuba népét az önvédelem jogától. Képmutató módon azt állítja, hogy Kuba népe veszélyezteti az Egyesült Államokat. A népek azonban tudják, hogy Kuba nem fenyegeti Amerikáit, hanem az amerikai monopoltőke urad akarják megfojtani a kubai nép szabadságharcát, hogy visszaállíthassák Kubában saját gyarmati uralmukat és a tőkések kizsákmányoló hatalmát. két tegyen. Hírek szerint — írja a tudósító — megszilárdították a guantanamói támaszpont környékén elhelyezett kubai erőket, s ugyanakkor nekik is, csakúgy, mint az összes kubai fegyveres erőiknek, A Magyar Népköztársaság kormánya elvárja az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsától, hogy hatékonyan, gyors intézkedéseket tegyen az Egyesült Államok háborús agressziója ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe kifejezi szolidan, tását, forró testvéri üdvözletét küldi Kuba kormányának és hős népének. Meg vagyunk győződve arról, hogy a béke erőinek gyors mozgósításával ismét sikerül lefogni az agresszorok kezét, sikerül szigorú parancsot adtak: kerüljék ki a szembenálló oldalról jövő esetleges provokációkat. megőrizni Kuba függetlenségét, s megmenteni a nemzetközi békét. Budapest, 1962. október 24. (MTI) A Tel Aviv-i amerikai nagykövetség előtt is tüntetés volt a szerdára virradó éjszaka. Résztvevői a Kubai Népköztársaság mellett szálltak síkra. A közép-keleti hírügynökség jelentése szerint az Egyesült Arab Köztársaság kormánya felszólította a békeszerető országokat: tegyenek pozitív intézkedést ebben a robbanékony helyzetben, előzzék meg egy háború kitörését. A nyilatkozat hangoztatja, hogy a Kuba ellen beharangozott blokád növeli a világhelyzet feszültségét. Egy algériai diákszervezet üzenetet intézett a kubai vezetőkhöz. Táviratában támogatásáról biztosítja Kuba hős népét és felhívja az egész világ diákságát, hogy tiltakozzék az amerikai imperialisták inváziós tervei ellen. Rendkívül éles szavakkal bélyegezte meg az Egyesült Államok kubai blokádját a Zanzibári Nemzeti Párt kairói képviselője is. A Le Monde vezércikkében elítéli az Egyesült Államoknak Kuba-ellenes lépését. A szuverén államok elismert joga — írja a francia lap —, hogy maguk válasszák meg kormányrendszerüket, szövetségeseiket és fegyvereiket. Furcsa — folytatja a Monde —, hogy az amerikaiak, akik egészen természetesnek találják, hogy a Szovjetunió határán török területen a Donyec medencét fény ege-ÜNNEPRONTÁS l^ieghitt baráti körben tödtöttem egy kellemesnek ígérkező eset. S hogy mégsem zárult kellemesen? Döntse el az olvasó, ki felelős érte. Vendéglátóm egy kedves házaspár volt. A férj lakatosból küzdötte fel magát mérnökké, az aszszonyka pedig textálmunkásnőből lett technikus. Barátnőmmel hat éve nem láttuk egymást, s így szívesen tettem eleget kedves meghívásuknak. Elmentem hozzájuk egyik szombat este. Szokatlan, zajos társaságban találtam magam: afféle „házi bulit” rendeztek. Ott volt barátnőm édesapja, az egykori Hoffer-gyári öntő is, aki becsülettel ledolgozott munkásévek után most a szerinte sokkal nehezebben elviselhető „semmittevés” napjaival birkózik . Megismertem egy tehetséges or. vosházaspárt, akiknek minden szépet és jót megadott az élet. A gondosan ápolt szépasszony egyetlen bosszúsága is a jólétből fakad: a legügyesebb orvosi praktikákkal sem képes megőrizni hajdani karcsú vonalait. Aztán volt ott egy jegyespár. A fiú gépszerelő, a lány a Műszaki Egyetem hallgatója. Ott vol-t a menyasszony édesanyja is — régi mérnöki család sarja, és igen büszke a családfájára. S miközben az ismeretlenekkel ismerkedtem^ rödöbbentem, hogy voüaképpen most ismertem meg Erzsit és férjét is, a csaknem negyedszázados ismeretség ellenére, ár a pazar ízléssel berendezeit lakás és a költséges vendéglátás is szokatlan volt, de legnagyobb meglepetést jellemük változása okozta. Az egykori szerény, áldozatkész pártmunkásokból nagyvonalú, költekező emberek lettek, akiknek munka után legfőbb problémájuk, hogy hova menjenek szórakozni, milyen ruhában jelenjenek meg és a legnagyobb gondjuk az, hogy autót, vagy családi házat vegyenek-e előbb. Kissé rosszmájú megjegyzésemre: ,,De fölégtetek” — Erzsi; édesapja válaszolt, mondván, hogy öt gyermeke közül Erzsire legbüszkébb, ő vitte a legtöbbre. Mégiscsak nagy dolog, hogy egy gyári munkás lánya komoly műszaki ve. zető lehet. A kis menyasszony édesanyja élénken helyeselt, dicsérte Erzsikét, amiért oly sikerrel alapozták meg jövőjüket. Ugyanakkor a saját lánya és jövendő veje kor. holásába kezdett, hogy nekik hiába beszél az ember, meg hogy nem tudnak élni, mert ők bizony összeházasodnak akkor is, ha nem is lesz meg a teljes kényelemmel felszerelt háztartás, és Pista, a vőlegény ezután is munkás akar maradni. — Pedig higgyék el — mondotta végül —, a személyi érvényesülésnek és az egyéni gyarapodásnak a szocializmusban is helye van, hiszen az újságok is arról írnak, hogy a dolgozók jóléte a legfontosabb. S ha van egy kis ,,szocialista összeköttetés” is — nem is olyan nehéz a könnyű élet feltételeit megteremteni... É^iásik kérdésemre, hogy barát* * nőmék miért nem akarnak még most sem gyermeket, Erzsi valóságos szózuhataggal próbált meggyőzni: Ennek még nincs itt az ideje, amíg nem tud mit ráhagyni. Ezután az édesapját kérdeztem meg, hogy ő mit hagyott a múltban öt gyermekére? — Hát bizony, akkoriban a becsületén kívül egyebe sem volt a magamfajta nagycsaládos munkásembernek. S ekkor megszólalt az ifjú vőlegény: — Hát, ami engem illet, én ezt az egész egyéni gyűjtögetést közönséges kispolgárt csökevénynek tartom, amely teljesen idegen a mi rendszerünktől. Nézzéték csak meg az ország vezetőit: milyen egyszerű, puritán életet élnek. Pedig gondolhatjátok, hogy nem volnának szűkiben a „szocialista összeköttetésnek”. Sokszor úgy kell visszautasítaniuk a sok szíves figyelmességet. És ők visszautasítják, mert nem akarnak életmódban a nép fölé emelkedni. Ez a közbeszólás váratlan fordulatot vitt a beszélgetésbe. Csodálatosképpen nem a maguk igazát bizonygatták tovább a „gyűjtögetők”, hanem egy emberként kezdték dicsérni pártunk és ’'.ormányunk vezetőit. Ilyen kijelenté, sek hangzottak el: — Valóban nagyszerű emberek! — Mindig ilyen vezetők kellettek volna! — Na és a Kádár?! — lelkendezett az orvosnő. — Egyik kis orvostanhallgató ismerősöm mesélte, hogy amikor Kádár elvtárs ott járt az Orvostudományi Egyetemen, olyan közvetlen egyszerűséggel beszélt a fiatalokkal, ahogyan ők szokták egymást közt... Még a mindvégig feszesen viselkedő mérnök-mama is megenyhült: — Ami igaz, az igaz. El kell ismerni, hogy derék, egyszerű becsületes emberek, akik közelről ismerik a nép gondjait. Bizony, sokan tanulhatnának tőlük... Erzsi pedig azt újságoltad egy“ szer Kádár elv társ feleségével találkozott, s rendkívül mély benyomást tett rá végtelen egy-
