Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

1§#2. október 25. 3 Csütörtök — Tanácskoztak a kereskedelemben dolgozó szocialista brigádok vezetői — Csaknem egész évi felajánlásukat teljesítették megyénk kereskedelmi dolgozói O "I ■ ■ i " Seprukoto Tegnap délelőtt megbeszélésre hívta össze a KPVDSZ megyei bi­zottsága az állami és a földműves­szövetkezeti kereskedelem,ben dol­gozó szocialista címért küzdő bri­gádok vezetőit, s a kereskedelmi szervek szakszervezeti közgazda­­sági felelőseit, hogy ismertesse a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom eddigi sikereit. A megbeszélést Horváth Sándor elvtárs, a KPVDSZ megyei titkára nyitotta meg, aztán Bag! Sándor, a KPVDSZ megyei bizottságának közgazdasági felelőse adott tájé­koztatót a mintegy 100 jelenlevő­nek, a kereskedelmi dolgozók kö­rében kibontakozott munkaver­seny első félévi eredményeiről és a szocialista brigádmozgalom to­vábbi kiszélesítésének feladatairól. Bagi elvtárs elmondotta, hogy kü­lönösen az Élelmiszerfkiskereske­delmi Vállalatnál, a FÜSZÉRT- nél, a vendéglátóipari vállalatnál és a földművesszövetkezetekben értek el jelentős sikereket a párt­­kongresszus tiszteletére tett fel­ajánlások teljesítésében. A keres­kedelmi, a vendéglátóipari és a földművesszövetkezeti dolgozók egész évre 51 millió forint értékű felajánlást tettek, s ebből az első félévben 49 646 000 forint értéket teljesítettek. A FÜSZÉRT dolgo­zói az egész évre felajánlott 6 260 000 forint felajánlással szem­ben az első félévben 15 422 000 fo­rint értékűt teljesítettek. A föld­művesszövetkezeti dolgozók a fel­ajánlott 29 190 000 forint évi fel­ajánlásukból az év első hat hó­napjában 17 460 000 forintot telje­sítettek. Emellett jelentősen nö­velték az egy dolgozóra jutó for­galmat, többek között a kiskeres­fstállópadláson nevelik a csibéket a tótkomlós! Alkotmány Tsz-ben A tótkomlós! Alkotmány Ter­melőszövetkezet a közeljövőben nagyüzemi baromfitenyésztésre rendezkedik be s ennek érdekében hamarosan hozzálátnak egy tizen, ötezer férőhelyes korszerű csibe­­nevelő építéséhez. Addig is meg­ragadnak minden alkalmat, hogy télen is nevelhessenek rántanivaló csirkét. Jelenleg több mint nyolc­ezer csibe él a neonfény világi lás­sa! és vízvezetékkel ellátott lóis­tálló padlásán, ahol nagyszerűen megoldották az állandó légcserét is:' ventillátorók biztosítják a friss íevesőt s üvegablakok á termé­szetes napfényt. A csibegondozó-lányok és asszo­nyok barátságos pihenőszobát ren. deztek be maguknak, ahol rádió szól és virágok nyílnak. A padlá­sod jó a levegő, a csibék nagysze­rűen érzik magukat a parabola­tükör alatt. A táppal nevelt, éjjel is rendszeresen etetett és itatott csibékből két csoportot már elad­tak. Az istállópadlást most bőví­tik, télen már egyszerre tizenkét­ezer csibét akarnak itt felnevelni. A baromfigondozók nagy szeretet­tel és hozzáértéssel kezelik az ap­rójószágokat, hisz megtalálják a számításukat, havonta 50—55 munkaegységet keresnek. Antal Mária brigádvezető már saját mo­torkerékpárján jár ki a csibete­lepre, de hamarosan motort vásá­rolnak mások is. Bútorra, kelen­gyére gyűjtenek a lányok, az asz­­szonyok pedig lakásuk szépítésé­re. A jövedelmező baromfite­nyésztés azonban nemcsak nekik hoz hasznot, hanem a közösség­nek is. Szuszekár Pál állatte­nyésztő elmondotta, hogy jövőre legalább 80 ezer csibét adnak el az államnak, amiért másfél millió forintnál több jövedelemre szá­míthatnak. Orosházán és a járásban is megvalósítják a termelőszövetkezetek közötti társulást-Nagyszénáson baromfitelepet; Tótkomlóson sertéshizlaldát létesítenek-A járásban és a városban is születtek már elképzelések arra, hogy kiterjedten megvalósítják a termelőszövetkezetek az egymás közötti társulást a különböző na­gyobb beruházásoknál. Az ilyen irányú összefogás ugyanis lénye­gesen meggyorsíthatja és olcsóbbá költségeinek arányában történik majd. A baromfitenyésztéssel kapcso­latos közös beruházásokra vonat­kedelmi üzemágnál 106,4, a ven­déglátó üzemágnál pedig 103,3 százalékra. Különösen jó eredmé­nyeket értek el a kardoskúti, az orosházi és a csanádapácai föld­művesszövetkezet és az Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat dol­gozói. A továbbiakban arról beszélt Bagi elvtárs, hogy ez év első felé­ben 25 kereskedelemben dolgozó brigád nyerte el a szocialista cí­met, s jelenleg 71 brigád küzd e cím elnyeréséért 425 taggal. Ötvenöt szövetkezetben tűzték célul a „Kiváló földművesszövet­kezet” cím elnyerését. Beszéde további részében Bagi elvtárs tájékoztatta a jelenlévő­ket a szocialista címért küzdő bri­gádok sajátos feladatairól, a ver­seny elevenebbé tételének külön­böző módszeredről. Tájékoztatója után számosán szólaltak fel. Töb­bek között Knapp Géza elmon­dotta, hogy a Békés megyei Elel­­miszerkisker. Vállalatnál 1959- ben három, 1960-ban tíz, jelenleg pedig 33 brigád versenyez a szo­cialista brigád címért, s ezek kö­zül tizenkettő el is nyerte azt ez év első felében. Szalai Józsefné arról beszélt, hogy a békési föld­művesszövetkezet cukrászdájának szocialista brigádja amellett, hogy igyekszik mind jobbá tenni mun­káját, két árva gyermek és két idős asszony gondozását is magá­ra vállalta. Back Gyula Kovács Bálint seprűkötő rendszeresen 100 százalékon felöl teljesíti a tervét, minőségileg is kifogástalan árut készít. Hét éve dolgozik az Orosházi Faipari Vállalatnál, munkája és a magatartása azóta is példamutató. Felettesei és dolgozótársai szeretik, becsülik. szerűsége. Legjobban az fogta meg, hogy ő maga is dolgozó asz­­szony. Vannak az életben percek, ami­kor az ember egy darabig még tud hallgatni akkor is, ha nehezen állhatja meg szó nélkül, de egy­szer csak betelik a pohár. Nos, így jártam én is ezen az estén. A fe­lületes szemlélő talán nem érti — mint ahogy a társaság nagy része sem értette, miért nem tudtam lel­kesedni a téma új fordulatán, pe­dig őszintén örültem annak, hogy egy ilyen vegyes összetételű társa­ság is meglátja és felismeri az ál­lam felelős vezetőiben az embert, a volt munkást. Voltaképpen ne­kem csak egy dolog nem tetszett: hogy pont az a mérnök-mama int sokakat arra, hogy tanuljon sze­rénységet vezetőinktől — aki né­hány perce még éppen a szerény magatartás ellen próbálta meg­győzni menyasszony-lányát — sze­rencsére hasztalanul. Az nem tet­szett, hogy Erzsi, a tetőtől talpig Belvárosban öltözködő, proletár múltját féledő barátnőm sem átal­­lotta Kádár elvtársnő egyszerűsé­gét témául választani. Valószínű­nek tartom, hogy ismert mondá­sunkat a borivó és vizet prédikáló magyarokról pontosan az ilyen tí­pusú emberekről jegyezhették fel. A letűnt úri világban a. papok alázatra intették a népéig s a tű­rés ellenében földöntúli boldogsá­got ígértek a nyomorgó milliók­nak, miközben a világi arisztokrá­ciával együtt itt a földön igyekez­tek jócskán meríteni a földi élet örömeiből. tagadás: volt a személyi ‘ ’ kultusz éveiben is példa ar­ra, hogy egyes funkcionáriusok minden lehető „szocialista ösz­­szeköttetést” kihasználva, a ma­guk kis pecsenyéjét sütögették, miközben a dolgozókat arra biz­tatták, hogy „szorítsanak a nad­rágszíjon” s „ne egyék meg a jö­vőjüket”. Igaz az is, hogy pártunk célki­tűzése ma, minél gondtalanabb életet teremteni egész népünk számára, s benne természetesen a kisebb-nagyobb vezető beosztású emberek számára is. De a vezetők élete is csak a nép javuló életé­vel párhuzamosan válhat gondta­lanabbá. A szocializmus rendsze­rében minden ember végzett mun­kája szerint meríthet a bőség ko­sarából. Tudott dolog az is, hogy amíg különbségek lesznek a tár­sadalom hasznára végzett munka között, természetesen a részesedés különbségei is fennállnak. Mi ta­gadás: Erzsiék is megdolgoztak a pazar lakásért, s nyilván megta­karítással szerzik be majd annak idején a gépkocsit vagy a családi házat. És mégis megálljt kellene parancsolni a túlzott gyűjtögető szenvedélynek, és többet kelle­ne gondolniok a családalapításra. Igaz, a család gondot jelent és sok-sok lemondást, de mindez bő­ségesen megtérül a mosolygó gyer­mekszemeik tiszta fényében. Akik elkényelmesednek és menékülnek a mindennapi gondok elől, lassan távol kerülnek a munkásélet prob­lémáitól. s természetesen a mun­kások is eltávolodnak tőlük. Szép és örvendetes dolog, hogy sokan elismerik és dicsérik veze­tőink puritán életét. De nem elég dicsérni, nem elég helyeselni. A jó példát követni is kell! Hiszen a nép szerény szolgálata nem csu­pán a vezetők kötelessége, hanem minden egyes funkcionáriusé, minden egyes párttagé is . S persze, én mindezt a társa­ság előtt nyíltan meg is mondtam, s még ma is úgy érzem, hogy nekem volt igazam. Ezért esett nagyon rosszul, amikor Er­zsi férje „ünneprontónaik” bélyeg­zett, de csakhamar ok kínálkozott a vígasztalódásra is, amidőn bú­csúzáékor a jegyespár hamis­­kás hunyorítással, Erzsi édesapja pedig leszegett fejjél és meleg kézszorítással jelezte egyetértését. S ez az egyetértés arról győz meg, hogy az ilyen, s az ehhez hasonló társaságokban egyre több lesz a hozzám hasonló „ünnep­­rontó”. Valacfú A*ma teheti például a fejlett nagyüzemi állattenyésztés kialakítását, de az egész gazdálkodás színvonalának emelését is. Ezt tartották szem előtt a. négy nagyszénás! termelő­­szövetkezet gazdái is, amikor el­határozták, hogy 1963-ban a ba­romfitenyésztés fejlesztését társu­lással oldják meg: a kapott beru­házási keretet — amely egyenként körülbelül ezer férőhelyes ba­romfiszállás létrehozását tenné lehetővé — közös telep építésére használják fel. Haszonrészesedé­sük természetesen a ráfordítás kozó tapasztalatok megszerzése céljából a négy nagyszénás! ter­­mélő'Szövetkezet gazdái közül 45-en — vezetők és állatgondozók — november elején ellátogatnák majd Mélykútra, valamint Tata­házára, ahol már szép eredménye­ket értek el a helyi közös gazda­ságok a társulásos baromfitenyész­tésben. Mint megtudtuk a járási tanács mezőgazdasági osztályán, a tótkomlósi közös gazdaságok tagjai a sertéshizlalás fellendíté­sét kívánják közös összefogással megvalósítani. F. Öntözéssel kelesztik az árpát a szarvasi ÖRKI-ben Két hét óta napi 22 órán át mű­ködik a szarvasi ÖRKI rózsási üzemegységében egy ÁPI-gyárt­­mányú öntözőmotor. Egyszerre 80—85 szórófejjel sugározzák a vizet a száraz földbe vetett őszi árpára, hogy az minél előbb ki-I keljen. Az eddig megöntözött ár­pa sűrű sorokban kelt ki és üde­­zölden fejlődik. Az őszi árpa ke­­lesztő öntözését alkalmazza a szarvasi Dózsa Termelőszövetke­zet is. Megtaláltak egy 1570-ben A Karl-Marx-Stadt-i kerületben fekvő Greiz állami könyv- és réz­metszet-gyűjteményében felfedez­tek egy jó állapotban lévő „the­készült „világtérképet” atrum orbis terrarum”, vagyis „világtérképet”, amelyet Abra­ham Ortelius antwerpeni térké­pész 1570 körül készített.

Next

/
Thumbnails
Contents