Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-19 / 245. szám
!968. október 19. 4 Pent eft A mélyszántás és a mélyművelés jelentősége Naponta 20—25 ember helyett dolgozik a rakodógép Kétsopronyban találtuk munkában a 8-as Autóközlekedési Vállalat rakodógépét. Bondár József, a Sarkad! Cukorgyár megbízottja mintegy 30 ezer mázsa répát vett át eddig a kétsopronyi termelőszövetkezetektől, s ebből mintegy 20 ezer mázsát a rakodógéppel dobáltattak teherkocsikra, vontatókra, amelyek a békéscsabai vasútállomásra szállították a répát. A rakodógép naponta 20—25 embert ment meg a fáradságos munkától. Főidény a hibrid-üzemekben Több mint háromezerháromszáz vagon jó minőségű kukorica-vetőmag Népgazdaságunk második ötéves terve igen komoly feladatokat állít mezőgazdaságunk elé. Mezőgazdaságunk össztermelésének 1961—1965. évi átlagában a megelőző öt év átlagéhoz képest 22— 23 százalékkal, ezen belül a növénytermesztés hozamának 24 százalékkal kell növekednie, ami meghaladja az egész mezőgazdaság fejlődési ütemét. A növénytermesztés hozamainak növelése sok tényezőtől függ. Ezek közül a legfontosabbak: a talajerő-visszapótlás és növelés — szer. vés- és műtrágyázással; az öntözés maximális kiterjesztése; megfelelő magas hozamú növényfajták használata; a növényvédelem korszerű megszervezése; a talajművelés színvonalának, minőségének javítása, ezen belül a mélyszántás és mélyművelés. Hazánkban az elmúlt időszakban voltak viták a talaj mély. és sekélyművelésének hívei között. Ezt a vitát a nagyüzemek gyakorlata és a kísérleti eredmények eldöntötték a mélyművelés javára. A talajművelési kutatások legfontosabb feladata jelenleg éppen a mélyítő művelés eredményességének tisztázása. Ismeretes, hogy mélyítő művelést fordítással és fordítás nélkül lehet megvalósítani. Azokon a talajokon, ahol a művelt réteg alatt a növények fejlődését gátló nagyobb mennyiségű káros só halmozódott fel — ilyenek vannak megyénkben is — a fordítással járó mélyítő művelést feltétlenül mellőzni kell. flz ilyen talajokon a termőréteg mélyítése csak fordítás nélküli talajműveléssel, altalajlazítással történhet. Ismeretes, hogy a fordításos mélyművelés (mélyszántás) és a fordítás nélküli is igen jelentős vonóerőt igényelnek, ezért emelik a talajmüvelés költségeit és bizonyos esetekben, ha meggondolatlanul végezzük e műveletekeit, megdrágítják a termést is. Ezért a mélyítő művelés eredményességének általános biztosításán túl feltétlenül szükséges ismernünk e művelés leggazdaságosabb mélységét is. Különösen fontos e kérdés tisztázása a nagyobb vonóerőt igénylő, nehéz rétianyag- és szikes talajokon. Megyénkben csaknem teljes egészében kialakultak azok a körülmények amelyek lehetővé teszik talajaink helyes mélyművelésének mind szélesebb mértékben való bevezetését. A legfontosabb feltétel a megfelelő vonóerő. Nyilvánvaló ugyan, hogy még több szántótraktort is tudnánk alkalmazni, de a már meglévők folyamatos üzemeltetése körül is akadnak bajok. A fordításos mélyműveléshez egyre több megfelelő szilárdságú, mélyművelő eke áH rendelkezésünkre, habár ezek egyes alkatrésizeinek pótlása nagy akadályok, ba ütközik. Nagyobb problémát jelent a fordítás nélküli talaj művelés kiszélesítése megfelelő mély. talajlazítók hiánya miatt, pedig ezek munkája különösen a szikes és rétiagyag-típusú talajainkon fontos lenne. Egyre több kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésünkre a helyes mélyművelést illetően. Szövetkezetünkben a csaknem 8000 kh. szántóterületünkhöz — amely 70 százaléka rétiagyag-típusű, kotus foltokkal tarkított és 30 százalékban szikes, illetve javított szikes típusú talaj —, 3 darab C—100 és 4 darab DT—34 típusú lánctalpas traktorral és az ezekhez szükséges munkagépekkel rendelkezünk (univerzál típusu traktorokat ritkán alkalmazunk talajmunkához). Szántóterületünk 39—41 százalékán kalászosokat; 17—18 százalékán évelő pillangósnövényeket; 39—41 százalékán kapásnövényeket és 3—4 százalékán egyéb növényeket termelünk. Ez azt jelenti, hogy szántóterületünk 8?—83 százalékát kell minden évben talajművelésiben részesíteni — ez 6500—6700 kh-t jelent évjáratonként, a vetésszerkezet változásától függően. E területből 2800—2800 kh. kerül őszi vetésű növények alá. Megfelelő altalajlazítók hiánya miatt fordítás nélküli mélyművelést eddig jobbára csak nagyüzemi kísérletként alkalmaztunk és alkalmazzuk a szarvasi és karcagi kutatóintézetekkel karöltve, részben az ő munkagépeik segítségével. A mélyművelés felét jobbára a mélyszántással valósítjuk meg, ez azonban szikes talajainkon nem lehetséges, mivel ott ez csak negatív hatást mutat. Rétiagyag-típusú talajaink egyharmad részét (e talajaink termőrétege 30—35 cm között mozog), minden évben 35—40 centiméteres mélyítő szántásban részesítjük, ezt igyekszünk korán, még a nyár folyamán elvégezni. A kalászosok betakarításával párhuzamosan halad a mélyítő szántás, amit a C— 100-as traktorok végeznek. R gépek termelékenységének emelése céljából minden lánctalpas traktorra négy traktorost biztosítunk, s ez 25—30 százalék teljesítmény-emelkedést. jelent. Ezt a módszert feltétlenül lehet javasolni, amennyiben van megfelelő traktoros létszám. Területünk egy részét — az őszi kalászosok fele alá (ezek előző év folyamán voltak mélyítve — cukorrépa, kukorica, kender síb. alá) 12—14 centiméteres sekély művelésben részesítjük egyirányú tárcsa segítségével. Az ilyen talajok még nagyon jól tudják tárolni a nedvességet és nem indokolt a 25—30 cm-es szántás, amely viszonyaink között ilyen esetben nagyon megnehezítené a megfelelő porhanyós ülepedett magágy elkészítését. Területünk többi részén az őszi mélyszántást a szik kivételével 25—28 cm-re végezzük. A rétiagyag-típusú talajokon a szántásokat csaknem minden esetben zárjuk az eke után akasztott gyűrüshengerrél. Persze kivételt képeznek a kevésbé kulturált állapotban lévő réti agyagok és a szikek, az utóbbiaknál az őszi szántás sem indokolt minden esetben. Ennyit röviden a nálunk bevált talajművelési rendszerről. A mi tapasztalataink is bizonyítják, hogy a helyes mélyművelés nagymértékben emeli a növények hozamát, mivel sokkal jobb az így művelt talajok víztároló képessége (a réti agyagon a mélyműveléssel szinte egyedül meg lehet szüntetni az ezeken gyakran fellépő vízkárokat), a műtrágya mélyebbre jut, olyan rétegekbe, ahol szinte mindig van megfelelő nedvesség és így oldott tápanyag is; aktivizáljuk a talajból történő tápanyag-feltárást, ez az ugyan megköveteli a fokozott szervesanyagutánpótlást, ami biztosítható a nagyobb gyökér- és tarlómaradvány-tömeggel, valamint a jobb növénytermesztési eredmények alapján az állattenyésztés nagyobb trágyahozamával; javul a talajok hő- és levegőgaadálkodasa. Feltétlenül fel kell vetni azonban, hogy a mindenáron való mélyített művelés nem mindig indokolt. Természetes, hogy a vastag, 80—130 cm mély humuszrétegű mezőségi talajon, ahol a talaj szerkezetessége 60 cm mélyen is egészen jó, lehet esetleg károso. dás nélkül szántani 50—60 cm-re is, azonban réti agyagon az esetek többségén az ilyen átmenet nélküli mélyszántás azt eredményezi, hogy a felszínre kerülő talaj rossz szeikezetességű és ennélfogva nagyon rossz víztartó tulajdonsága miatt a komplett növényállomány elérése szinte lehetetlen, ami a termés csökkenését idézj elő. Ilyen esetben tehát sokkal óvatosabban kell eljárni, mert a többletköltség mínusz eredményt hoz. Az a véleményem, hogy a talaj mélyművelési rendszerében rejlő lehetőségek azok, amelyek a jelenlegi helyzetben, amikor az egyéb feltételek még nem mindig biztosítottak — műtrágya, víz, vegyszer — a legnagyobb tartalékot képezik nálunk, Békés megyében a növénytermelés hozamainak további emeléséhez. Ezért kell e kérdés megoldására a jövőben még több figyelmet szentelnünk. Lehoczki Mihály főagronómus, Vörös Csillag Mtsz., Füzesgyarmat Október végén készül el a második, összesen csaknem két és fél millió forint értékű kavics-elevátor, amelyet a Gyulai Vízgépészeti Vállalat a Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat részére készített. Mindkét nagy teljesítményű kavics-elevátor a Dunán fog dolgozni. Az elsőt már átadták, a második átadása október végére várható. Egy-egy elevátor órán-Az állami gazdaságokban épült 11 korszerű hibridkukorica-szárító és osztályozó üzem az idén csaknem egész éven át működött. A szárítóberendezéseket ugyanis a holt szezonban felhasználták komló, lucerna, gabona és egyéb termékek szárítására és gabona-vetőmagot is tisztítottak az új üzemekben. A 11 telepen azonban most érkezett el a főidény. A kedvezőtlen időjárás ellenére a hibridkukorica-előállító területekről megfelelő termést takarítottak be, s előreláthatólag több mint 3300 vagon jó minőségű fémzárolt vetőmagot állíthatnak elő. Ebből mintegy 600 vagon már szárítva, osztályozva, fémzárolt zsákokban elszállításra vár, illetve útba is indították rendeltetési helyére. Az állami gazdaságok szakemberei hamar elsajátították a hibridkukorica-előállítás legjobb módszereit, erre vall, hogy az idén már nemcsak Angliába szállítanak a tőlünk kapott KC 3-as fajtából, hanem a Német Szövetségi Közként 300 köbméter kavics kiemelésére képes. Az elevátorok a merítőkanalak által kiemelt folyami kavicsot szállítószalagra rakják, amelyek a folyam partjára szállítják ki. Ezek a gépegységek nagy segítséget nyújtanak építkezéseinkhez, hisz jövő tavasszal már az építkezésekhez szállítandó kavics kitermelésén dolgoznak. társaságba is nagyobb mennyiségű Martonvásári 40-es hibridkukoricát küldenek. A dalmandi üzem máris elkészült 70 vagon vetőmag feldolgozásával, amelyet Nyugat- Németországba irányítanak. Nagyobb mennyiségű hibridkukorica-vetőmagot kötött le a Némtet Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia is. Az üzemekben most a rövid tenyészidejű fajtákat, a Martonvásári 40-est, 26-ost és 5-öst dolgozzák fel, ezután kerül sor a Martonvásári 48-as, 39-es és 1-es fajtákra. Jövőre már jelentős területeken vethetik a Martonvásári 48-ast is, amelyből ebben az évben még csak „mutatóba” kaptak a kukoricatermesztők. A hibridüzemekben az idén továbbfejlesztették és gépesítették mindazokat a munkákat, amelyeket eddig még kézi erővel végeztek. A raktárhelyiségekben elektromos targoncákkal történik a zsákok mozgatása és automaták végzik a minták vételét, mérését is. (MTI) OKTOBER 19. Békési Bástya: Aki átmegy a falon. Békéscsabai Brigád: Aki szelet vet. Békéscsabai Szabadság: Pillantás a hídról. Békéscsabai Terv: Szerelmi levelezés. Gyomai Szabadság: A kétéltű ember. Gyulai Petőfi: Suhog a pálca. Gyulai Erkel: Pirosbetűs hétköznapok. Mezőkovácsházi Vörös Október: Az elnök úr látogatása. Orosházi Béke: Hófehérke és a 7 törpe. Orosházi Partizán: Carmen Jones. Sarkadi Petőfi: Az utolsó tanú. Szarvasi Táncsics: Háború és béke n. Szeghalmi Ady: Mai lányok. Békés megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülése Békéscsaba azonnali felvételre keres gépjármű- és traktonnotorok kezelésében jártas motorszerelőt Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés központi irodáján Békéscsaba. Tanácsköztársaság útja 50. Telefon: 20—57. x Dunai kavics-elevátorokat készített a Vízgépészeti Vállalat
