Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-17 / 243. szám
Wm. október R. 3 Szerda Éjjel-nappal dolgoznak a kondoros! Dolgozók Tsz traktorosai A kondorod Dolgozók Termelő•zóvebkezet saját gépparkjára két műszakban szervezték meg a munkát; a traktorok éjjel-nappal dolgoznak, szántanak, vetnek, hordják a kukoricát, segítenék a cufcorrépaszállításban is. A talajművelő gépek vezetői már öt vasárnap nem tartottak pihenőt, igyekszenek jól kihasználni az időt, hogy vállalásukhoz híven,- idejében és jó minőségben kerüljön földibe a jövő évi kenyémekvaló. A traktorosok helytállása lehetővé teszi, hogy a 23 gépegységgel Ezerfajta kosarai fonnak a békésiek A Békési Kosáripari Vállalat terve szerint 25 millió forint értékű kosarat gyárt ebben az évben, zömében exportra, de előirányzatát eddig minden hónapban jelentősen túlteljesítette és másfél mii. lió forint értékűvel növelte a kivitelt. A híres békési kosárfonók munkái a világ csaknem minden részébe eljutnak, havonként 30 vagonnál több, különféle célszerű és Magas olajtartalmú, új napraforgótörzsek A továszpatonai növényinemesítő telepen több esztendeje foglalkoznak a kutatok különféle napraforgófajták nemesítésével, új, a hazai viszonyok mellett is bőven termő, magas bél-tartalmú. vékony héjú törzsek elterjesztésével. A kísérletek sikerét bizonyítják az államilag torzokönyvezéti lovászpatönai napraforgó- és egy új hibrid-fajta kiváló tulajdonságai. Az új hl'bridi-f ajtóból, amely termésben vetekszik a kiválónak minősített szovjet-fajtákkal, az utóbbi időkben sikerült 70— 75 százalékos bél-tartalmú törzseket kialakítani. Szembetűnő ezeknél az új törzseknél a magas olajtartalom: átlag 32 %, az új elit törzseknél ez az arány 40 — 45 százalékos. iMTJ) A kisipari szövetkezetek jövőjéről Vomarlber g és Ti roll tartom ányokaf kereste fel, amelyek akkor francia megszállás alatt álltak, A hadihelyzet úgy alakult, hogy ezen a vidéken r-ekedt a legtöbb volt náci, köztük sok tízezer magyarországi nyilas és horthysta katonatiszt. .Jelenleg is Ausztriának ez a vidéke a központja az osztrák neonácik szervezkedésének éppúgy, mint a különböző ausztriai magyar emigráns-mozgalmaknak. Habsburg Ottónak már 1945-ben sikerült szövetséget kötnie ezekkel a születőben lévő szervezetekkel, majd később két fivére, Károly Lajos és Rudolf „főhercegek” — szintén francia egyenruhában — szintén ellátogattak erre a vidékre. Habsburg Ottó maga a Németország amerikai, angol és francia övezetében levő menekült-táborokat járta, s ott toborzómunkát végzett a fasiszta magyar katonatisztek körében. Esztendőkig tartottak az előkészületek, de amíg nem jött létre az osztrák államszerződés, Ottó még kísérletet sem tehetett a hazatérésre. Az osztrák államszerződés megkötésekor azonban újult erővel látott munkához. Mindenekelőtt felkereste XII. Piust, aki biz. tosította őt a Vatikán további támogatásáról. Aztán tapogatódzni kezdett Ausztriában, ahol azonban azt tapasztalta, hogy a köavélelépést tudjanak tartani minden időszerű munkával. A rendkívüli szárazság ellenére kitűnő magágyat készítenek a szövetkezetek nagytábláin. Igaz, megtalálják számításukat: megbecsült tagjai a szövetkezetnek. Most az őszi nagy. munkák idején havonta 60—80 munkaegységet írnak javukra. Ke. resetük két és fél ezer forint körül alakul. De a termelőszövetkezet is sokat köszönhet nekik: a gépi munkák önköltsége felére csökkent a saját gépekkel. meny nagy része hallani sem akar róla, s az osztrák kormánynak is számolnia kellett a tömegek akaratával. Annyit sikerült elérnie, hogy az osztrák kormány a még 1919-ben kisajátított családi vagyon egy részéért kártérítést adott a számára, de a hazatérési kísérletek sorra csődöt mondtak. Legutóbb pedig Ottó már arra is hajlandó volt, hogy nyilatkozatban mondjon le „ trónigén yéről” és mint egyszerű egyetemi tanár tér. jen vissza abba az országba, amelynek négy esztendős korában, 1916-ban a trónörököse volt... Akik szívesen látnák Ottót Ausztriában Az egyre jobban mozgolódó osztrák neofasiszták azonban szívesen látnák Ausztriában Habsburg Ottót. A „trónörökös’’ —még ha „egyszerű állampolgárként” kell is hazatérnie — olyan új tényezőt jelentene az osztrák politikai életben, amely nagyon is megfelel a neonácik céljainak. Annál is inkább, mert Ottó közismert a nyugatnémet revansdsta 'körökhöz fűződő kapcsolatairól, s az osztrák neonácik nyugatnémet „kollégáikkal” együtt mindenekelőtt a .Német Birodalom” egységét sze. retnék helyreállítani. Közismert vi. szont, hogy a „nagynémet gondolat” ez elszánt hívei szerint Ma-1 gyarország jelentős része is „né-Békés megye kisipari szövetkezeti elnökei és párttitkárai nemrégiben tanácskozást tartottak Békéscsabán, ahol Goldberger Jánosnak, a KISZÖV elnökének referátumában és a hozzászólásokban is nagyrészt három dologról esett szó. A beszámolót és a hozzászólásokat egybevetve azt a megállapítást vonhatjuk le, hogy a kisipari szövetkezetek különösen a termelékenység emelésének, a lakosság szolgálatának és a fúzió kérdésének gondjaival bajlódnak. Természetesen ez a „bajlódás” nagyrészt eredménnyel jár, s ebben a tudósításban végeredményben a szövetkezetek ilyen problémáiról lesz szó. A termelékenység növelésére Az utóbbi években a kisipari szövetkezetek majdnem minden területen növelték termelésüket. Az OKIS2T és a KISZÖV legutóbbi értekezletein határozottan megszabták éppen a termelékenység emelésének feladatait. Van tennivaló bőven Békés megyében is, ha másért nem, akkor azért js, mert a többtermelés 57 százalékban létszámemelésből adódott és csak a többit tudták a termelékenység emelése eredményeként elkönyvelni. Természetesen objektív tényezők is közrejátszottak az ilyen arány kialakulásában, és nem lehet szó szerint értelmezni a létszám emelését, azt átcsoportosítással és más módon számítják a sző. vetkezetek. Példa erre a cipőipar problémája: Az év első felében a megye cipőipari szövetkezeted 350 ezer pár cipőt tudtak volna gyártani. A tervük azonban csak 250 ezer pár volt, de az év végére ez is csökkent mintegy 50 ezer párral. Az így felszabadult kapacitást csak úgy tudták foglalkoztatni, hogy néhány más szakágiba átcsoportosítottak cipészeket. Ez azután azt jelentette, hogy a létszám adva volt azonban nem tudták azt met föld”, amelyre igényt tartanak. Ottó viszont igényt tart egész Magyarországra. Ha szó is esett róla, hogy hazatérése érdekében lemondjon osztrák trónigényéről, arról nem, hogy vajon továbbra is fenntartja-e a magyar trónra vonatkozó „igényét?” Nyilatkozataiból, tevékenységéből azt a következtetést kell levonnunk, hogy Ottó Magyarország „apostoli királyának” tekinti magát, akit csak a „mostoha sors” akadályoz abban, hogy trónját el is foglalja. Ezt szívesen látná a fasiszta magyar emigráció csaknem minden árnyalata. Ök is azon fáradoznak, hogy „mostoha sorsukon” változtassanak, győztesen, régi kiváltságaikat visszaszerezve térjenek ha. za. Ezek a fasiszták az ördöggel is szövetkeznének, hogy céljukat elérjék — miért éppen Ottó ellen legyen kifogásuk? Különben is, amint mondottuk, Ottó már 1945- ben szövetkezett velük, s az ő leg. főbb támogatói a nyugati hatalmak köreiben éppen azok, akik a magyar emigráns szervezetek tevékenységét irányítják. Különböző terveket szőnek a csendes pöckingeni kastély látogatói a házigazdával. Még szerencse, hogy ezek, ha a nyilvános „audenciáknál” kevésbé látványosak is, nem kevésbé irreálisak ... Pintér István kihasználni és kevesebbet termelték, ami sokat rontott a termelékenység átlagán. Ma már megoldódott tény, de hónapokkal ezelőtt a textilruházati ágazat is sok kieséssel küzdött. Nem egy kisipari szövetkezetnél előfordult, hogy heteikig nem tudtak munkát adni a szövetkezetek tagjainak. E két iparágban azután természetesen súlyos problémák keletkeztek, amit már részben az itt később említendő összevonásokkal megoldottak. Ugyancsak a termelékenység rovására dolgoznak a faipari jellegű szövetkezetek. Említsük csak meg példának a békéscsabait. A terv szerint ebben az évben nemcsak a „B”, hanem az „Á”-fázis termelése is itt Békéscsabán folyna. („Á”fázis a bútoriparban az előkészítő, „B”-fázis pedig az aprólékos munkát jelenti.) A békéscsabai szövetkezet már megkapta az ehhez szükséges gépeket, azonban még most is — és valószínű ebben az évben még — az udvaron tartják letakarva, mert a nemrégiben épült műhelyrészek tervezésénél nem gondoltak arra, hogy gépek is dolgozhatnának majd többségében, s ezért kihasználatlanul állnak, nem tudják a termelésbe bevonni azokat. Jövőre azonban minden valószínűség szerint már sikerül ezt a hiányt pótolni, és aíkkor a termelékenység javára a termelés halmozottabban jelentkezik. A szövetkezet munkásait némely ágban át kell képezni mert csökkent a festetbbútorigény és át kell térni a fényezettbútort* tömeges gyártására. Az egyesülés előnyei Az építőipari szövetkezetek mostoha időjárási körülmények között kezdték az év első részét. Bár volt megrendelésük, nagyobbrészt termelőszövetkezeti építkezések álltak rendelkezésükre, azonban nem tudtak még felvonulni sem a kedvezőtlen időjárás miatt. így majdnem kéthónapos kieséssel csak áprilisban kezdődött a termelés. Ékkőn azonban összetorlódtak a munkák. Egy-egy szövetkezetnek 10—40 helyen is kellett dolgoznia, és hogy ne szalajtsák el a megrendeléseket, úgy igyekeztek „operálni”, hogy egy-két embert minden építkezésen dolgoztattak, akik a munkával ugyan nem haladtak előre, viszont a megrendelő aránylag nyugodt volt. Természetes, hogy így termelékenységről még csak beszélni sem lehet. Ugyancsak az építőiparban jelentkezik egy másik érdekes probléma is. A korszerű építkezéseknél korábban elég gyakran, már kisebb családi házak építésénél is használnak előregyártóit vasbeton-elemeket. Ezeket pedig csak emelődarűval lehet a helyükre illeszteni. Egyegy kis szövetkezetnek azonban pénze sirics arra, hogy emelődarut vegyen, de nem tudná azt kihasználni sem. Ezért helyes, hogy éppen a kisebb egységek javára azon gondolkodnak néhol, hogy az építőipari szövetkezetek járási jelleggel vagy más tormában egyesüljenek. Ezzel, egyébként másik nagy problémájukat is korrigálni tudnák: biztosítanák a műszaki színvonal emelését is. Egyébként nemcsak az építők, más szövetkezetek is gondolkoznak azon, hogy egyesüljenek, sőt ebben a hónapban már több szövetkezet egy cégtáblán írja a ne-, vét. Most egyesültek a békési, békéscsabai, gyulai, mezöberényi, sarfcadi és a szarvasi cipészszövetkezetek Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz néven. Azóta már beolvadt a vésztői vegyesipari ktsz cipész-részlege is, január elsejétől együtt dolgoznak velük az újkígyós! és valószínűleg a füzesgyar. rnati, valamint az endrődi cipész ktsz-hez tartozó javítórészlegek. Hasonlóan megváltoztatta cégtábláját a békési fodrász ktsz is, Körösvidéki Szolgáltató Ktsz címmel, ami egyébként helyes, mert Békéstől Búcsúig terjed a szövetkezet kihelyezett résáleghálózata. Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz néven egyesült Békés, Békéscsaba, Mezőberény és Medgyesegyháza szabó-szövetkezete. Ezek az egyesülések segítenek majd a szövetkezetek sok problémájának megoldásában. Nagyobb lesz a felvevőképességük és csökken az admnisztrációs költség. így biztosíthatják egyébként a műszaki színvonal emelését és a munka, megosztást is. Sokat léptek előre a kisipari szövetkezetek a javító-szolgáltató tevékenységben is, bár a tervhez viszonyítva még lemaradás van. Néhány adat ezzel kapcsolatban. Augusztus végéig a szövetkezetek nyolc hónap alatt 34,2 millió forint értékű javító-szolgáltató munkát végeztek. A terv 37,1 millió forint volt. Mégis előrelépést jelent a bázis 28,7 millió forintjához képest. A lakosságnak végzett javítómunka hét százalékkal több a. tavaly ilyenkorinál, a méretes tevékenység viszont csak egy százalékkal emelkedett. A szolgáltatás gondjai A szövetkezetek ilyen irányú tevékenységét az 1965-ig szóló megyei helyiiparpolitikai terv határozza meg. Az iparpolitikai terv kívánalmát jóval túlhaladva, már 500-nál több felvevőhelyet létesítettek (terv szerint 1965-ig 444-et kellett volna létrehozni), de az év végére valószínű 600-ra emelkedik a ktsz-ek kihelyezett részlege vagy felvevőhelye. Különösen az Orosházi Lakatos és Gépipari Javító Ktsz, a Békéscsabai Lakatos Ktsz tevékenykedik eredményesen. Lemaradtak a faipari jellegű szövetkezetek, ez azonban objektív körülményekből is adódik, mert az igények nem követelik annyira a bútorjavítást, mint ahogy ezt a tervben előirányozták, amit fővárosi szinthez méreteztek. Említettük, hogy a méretes tevékenység nem sokat fejlődött, különösen a cipész-szakmában. Ennek egyik oka az, hogy a szövetkezetek jóval drágábban termelnek, mint az állami ipar és rontja a megrendelések számát az is. hogy nem kapnak elég jó minőségű bőrt. A KISZÖV és az új nagy cipészipari termelőszövetkezet tervei szerint a méretes cipők gyártását is munkamegosztással végzik úgy, hogy a felsőrészt egy helyen készítik az eddigi gyakorlattól eltérően. A szövetkezetek feladatai megnőttek. Kevesebb lehetőség van az állami iparral való konkurrenciára. Nem is feladatuk ez, hanem elsősorban a lakosság igényeinek legmesszebbmenőkig való kielégítése. Kiss Máté tetszetős kosarat szállítanak külföldre. Árucikkeik közül a kutyakosaraké a pálma, főleg Amerikában, Nyugat- és Észak-Európában nagyon keresették, de nem tudnak eleget fonni a ruháskosarakból sem. A békési vállalatnál a napokban elkészült az ezredik faj. tájú kosár: a legújabb divatú bevásárló füleskosár. Az új árucikkből több ezret szállítanak a nagyvilágba. Lepereg a víz az új műszálszövetekről A Magyar Gyapjúionó- és Szövőgyárban az időn csaknem 200-féle újszerű műszálszövet gyarapítja a mimtaválasztékot. Többségük kockás, az apró pepitától az Eszterházy mintáig a legkülönbözőbb változat megtalálható. Ezekből aa újdonságokból választ most a kereskedelem. Az új kelmék kikészítésénél olyan vegyszert használnak majd. amely víztaszítóvá teszi a szövetet. Szálai nem szívják magukba a nedvességet, a rácEöppenő víz lepereg róla. Ez a vegyszeres kezelés nem azonos az impregná-láissal, a szövet nem válik teljesen vízhatlanná, de megtartja rugalmasságát, e így hosszabb viselés után sem kell vasalni. A nőiruha-szöveteken kívül a férfiöltöny-anyagok is vízlepergető kezelést kapnak. (MTI)
