Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-20 / 220. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA 1962. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér XVH. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM I ma — a jövő forrása | A mi orvosunk | Tárgyalóteremből | Sport | Hűvös idő I népi Kuba „kellemetlen” New York (TASZSZ) A New York Herald Tribune közli Walter Lippmannak, a neves amerikai szemleírónak az Egyesült Államok kubai politikájával fog­lalkozó cikkét. Lippman nem száll síkra az Egyesült Államok Kubával szemben ellenséges politikájának megszüntetéséért és a két ország közötti kapcsolatok normalizálá­sáért. Kijelenti például, hogy a népi Kuba „kellemetlen” az Egye­sült Államok számára és megelé­gedéssel állapítja meg, hogy az amerikai kormány a Kubai Köz­társasággal szemben „csaknem mindent megtesz, ami módjában áll, csak éppen a háborúig nem megy el”. A szemleíró azonban számításba véve a nemzetközi erőviszonyokat, figyelmeztet azokra a veszélyes következményekre, amelyekkel — elsősorban az Egyesült Államok­ra nézve — járhat mindennemű katonai kaland a népi Kuba ellen. Nyíltan kimondja, hogy az ilyen­féle akciók „háborús cselekede­tek” lennének. Lippman tisztában van azzal, hogy tarthatatlan és veszélyes az az Egyesült Államokban elterjedt nézet, amely szerint az amerikai kormánynak joga van bármilyen lépést tenni Kuba ellen, a Szovjet­uniónak pedig nincs joga ellenin­tézkedéseket tennie az Egyesült Államok Nyugat-Berlinben, Tö­rökországban, Thaiföldön, Dél- Vietnamban, Japánban és a világ más területén elfoglalt katonai ál­lásai ellen. „Az ilyen nézet — hangsúlyozza — nem áll ki sem­milyen kritikát”. — A Kuba-ellenes intervenció — írja Lippman — kétségtelenül háborús cselekedet lenne. Ne áltassuk magunkat. Nem vi­selhetünk megelőző háborút Cast­ro eilen — hangsúlyozza a szemle­író —, csak ha kimondjuk azt a szabályt, hogy a megelőző há­ború olyan jogos eszköz, amely­nek alapján harcolni lehet a mi katonai állásaink el­len Berlinben, Törökország­ban, Iránban, Pakisztánban, Thai­földön, Dél-Vietnamban, Formó­­zán, dkinawán, Dél-Koreában és Japánban. Az Egyesült Államokban hallat­szanak olyan követelések, hogy alkalmazni kell a hirhedt Monroe­­elvet. Lippman ezzel kapcsolatban így ír: Nem alkalmazhatjuk ezt az elvet. Hogy miért? A Monroe-elv úgy hangzik, hogy európai hata- i lom részéről mindennemű beavat­kozás a mi féltekénkén az Egye­sült Államok iránti barátságtalan magatartás megnyilatkozása len­ne. Ez az amerikai állítás azonban — s itt van a dolog lényege — azt is jelentené, hogy le kell mondani a keleti féltekén lévő amerikai ér. dek ékről. A Monroe-elvnek ez az alapté­tele érvényét vesztette a XX. szá­zadban két világháborúban, a ko­reai háborúban és a hidegháború­ban. Nem folyamodhatunk a Mon­­roe-elvhez, ha nem akarunk bele­ütközni abba a kérdésbe, hogy mi mit keresünk Európában és Ázsiá­ban. (MTI) Ä gyarmati kérdés megoldásával foglalkozó ENSZ-bizottság Portugáliát angolai politikájának megváltoztatására szólítja fel New York (MTI) Mint a Reuter és az AP közli, a gyarmati kérdés megoldásával foglalkozó tizenhéthatalmi ENSZ- bizottság kedden 13 szavazattal 3 ellenében és egy tartózkodással jó­váhagyta azt az afro-ázsiai hatá­rozati javaslatot, amely Portugá­liát az angolai nép szabadságának megadására szólítja fel. A javaslat ellen Anglia, az Egyesült Államok és Ausztrália képviselője szava­zott. Az ENSZ közgyűlése elé kerülő határozati javaslat elítéli Portu­­iáliát azért, mert Angolában, nép­irtást végez és felszólítja a tagál-Anyuka segít lamokat, ne adjanak segítséget Portugáliának, ne szállítsanak neki fegyvereket. Portugáliát arra szólítja fel a határozati javaslat, hogy bocsássa szabadon Angolában a politikai foglyokat szüntesse meg a politi­kai pártok tevékenységét korláto­zó intézkedéseket és biztosítsa, í hogy az angolai nép saját maga válassza meg kormányzó szerveit. Ha a felszólításnak Portugália nem tesz eleget, akkor a Bizton­sági Tanácsnak kell intézkednie — szankciókat is beleértve — a hatá­rozat érvényesítésére. Az Egyesült Államokban a cél: „gyűffőfáborba zárni a szellemet és a gondolkodást“ London (MTI) Bertrand Russel, a világhírű angol tudós üzenetet intézett a „Bizottság a demokratikus jogok védelmére az Egyesült Államok­ban” londoni üléséhez. Üzeneté­ben Russell kifejtette, hogy a hi­degháború követelményei miatt az Egyesült Államok népe olyan rendszer uralma alá került, amely irgalmatlan türelmetlenséget ta­núsít minden olyan egyéni el­gondolással vagy különvélemény­nyel szemben, amely nem egyezik meg pontosan az ő felfogásával. Az állambiztonság védelmének ürügyén a hatalom birtokosai igyekeznek kiirtani minden füg­getlen gondolkodást és véleményt és a legzsarnokibb kényszereszkö­zökkel és büntetésekkel sújtják mindazokat, akiknek van annyi bátorságuk és becsületük, hogy ki­áltanak meggyőződésükért. A rendszer eszközei a többi között: fizetett besúgók és kémek, titkos­­rendőrség, állítólagos felforgató célú intézmények és személyek Spanyol bebörtönzött hazafiak felhívása Párizs (TASZSZ) A börtönben sínylődő spanyol ha­zafiak felhívással fordultaik Spanyol­­orszáig és a világ közvéleményéhez, támogassa azt a harcot, amely Fran­co tábornok reakciós fasiszta rend­szere ellen folyik. A felhívás szerzői emlékeztetnek arra, hogy Bilbaóiban, San Sebas­­tianban, Barcelonában és Madrid­ban az utóbbi időben újabb és újabb hazafiakat tartóztatnak le és vetnek börtönbe. A legkülönbözőbb politikai nézeteket valló embereket — katolikusokat, kommunistákat, szocialistákat, liberálisakat üldözik és kínozzák a börtönökben — han­goztatja a, felhívás, e felszólítja Spanyolország népét és barátait, fokozzák harcukat az amnesztiáért. (MTI) feketelajstroma, felelőtlen lapok rá galmazó szennyhad járata és min­den más eszköz, amelyeknek cél­ja gyűjtőtáborba zárni a szellemet és a gondolkodást. Teljes erővel szítják az esztelen gyűlöletet és ördög-elméletet a Szovjetunió el­len. ■■■■■•■■■■■■■■■■•■■■■■■Maw Háromezer ipari tanulóért felelünk a megyében — Tanácskozás a megyei KISZ-bizottságon — Tegnap, szerdán a megyei KISZ- bizottság tanácskozást tartott az iparitanuló-iskolák igazgatói, KISZ segítő tanárai, KISZ-titkárai és aktivisták részvételével. Az érte­kezleten Széles Gábor elvtárs, a gyulai ipari tanuló-otthon vezetője, a megyei iparitanuló-tanács elnö­ke mondott vitaindító beszédet. Részletesen szólt a tanulóképzés feladatairól és tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy az iskolákban az oktató munka nem párosül mindig nevelési tartalommal. Ez elsősorban ott érezteti hatását, ahol az iskola vezetése nem a KISZ-re támaszkodik. Beszéde to­vábbi részében a gyulai otthon gyakorlatát elemezte, részletesen beszélt munkaterveikről, életük­ről. A hozzászólók töbsége, mint Ne­mes László, a békéscsabai ipari­­tanuló-intézet tanulója vagy Mező Ferenc, a gyulai ipari tanuló-inté­zet KISZ-titkára, Szokolai Lenke orosházi ipari tanuló, Mile Ferenc mezőhegyesi KISZ-tag, az Ifjúság a szocializmusért mozgalom ered­ményeiről számoltak be, az alap­szervezeteik életéből adtak ízelí­tőt. Ugyancsak az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom problémáiról •beszélt Szigeti Gábor elvtárs, a megyei KISZ-bizottság szervező titkára. Hangsúlyozta A szakma ifjú mestere cím eléréséért indí­tott mozgalom gyakorlati jelentő­ségét. Baukó Mihály elvtárs, a megyei KISZ-bizottság titkára hozzászólásában elmondotta: „A háromezer ipari tanulóért, akik Békés megyében tanulnak, mi va­gyunk felelősek”. Szólt a kong­resszusra való felkészülés jegyé­ben indított munkaversenyekről, a társadalmi munkák irányítottsá­gáról és arról, hogy mindenekelőtt a szakma jó elsajátítása a legna­gyobb feladat az ipari tanulók előtt. Es e feladatok megoldásában a KlSZ-alapszervezetek tagjainak Él és harcol a Német Kommunista Párt Berlin (TASZSZ) Az illegalitás nehéz körüményei között is él és harcol a Német Koimmuista Párt, sőt az utóbbi idő­ben láthatóan megélénkült tevé­kenysége. A párt egyik legutóbbi akciója aa volt, hogy Münchenben és Augsburgban röplapokat oszto­gatott, harcba szólítva a népet az NSZK atomfelfegyverzése ellen. A hatóságok is elismerik, hogy növekedett a párt befolyása a mun­­ikástömegekire. (MTI) kell élen járniuk. Baukó elvtárs szólt a káderképzés szükségességé­ről is. Iparitanuló-intézeteink — mondotta — készüljenek fél arra, hogy a tanulók a hároméves ta­nulmányi idő letöltése után a fa­lusi alapszervezetek munkájában is segítsenek. (A tanácskozás lapzártakor foly­tatta munkáját). üzemelésre kész a dévaványai rizshántoló A köröstarcsai Petőfi Termelő­­szövetkezet után most már többek között a Vizesfási Állami Gazda­ságban, a csárdaszállási Ezüska­­lász, a körösladányi Dózsa és né­hány endrődi termelőszövetkezet-' ben is megkezdték a rizs aratását. A dévaványai rizshántoló vezetői sorra látogatták csaknem az összes rizstermelő gazdaságot s becslé­sük szerint a köröstarcsai Petőfi­ben 19—20, a Vizesfási Állami Gazdaságban 15—16, a Körösi Ál­lami Gazdaságban 15—17 mázsa átlagtermés várható. A rizshántoló üzem teljesen ké­szen áll az idei termés, a mintegy 800 vagon rizs hántolására. Előre­láthatólag szeptember 25 és 30 kö­zött kezdik meg az üzemelést két műszakban. A hántol ás így is el­tart december végéig.

Next

/
Thumbnails
Contents