Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-19 / 219. szám
M62. szeptember 19, 3 Szerda Hétszázezer forint ték. A híd- és vízműépítési tech-Nem tartanak a jövedelemkíeséstől a sarkadí Vörös Csillag Tsz-ben I békéscsabai városi tanács több oldalas jelentését lapozom, mely a községfejlesztés féléves mérlegét vetíti elém. A számokkal telezsúfolt jelentésben sokatmondó sorok hívják fel magukra a figyelmet: „Az 1962. évre betervezett 700 ezer forint értékű társadalmi munkáiból a város lakossága az első félévben 554 970 forintot érő munkával járult hozzá városa szépítéséhez. Ezzel 159 százalékra tel jesítette Békéscsaba lakossága fél év alatt a tanács vezetői által tervezett társadalmi munka értékét”. Számok, százalékok, ridegnek tűnő megállapítások, melyek mögött ott vannak az emberek, férfinikum diákjai ebben az évben 56 ezer forint értékű betonszegélykövet 'készítettek, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulói a strandfürdőnél, a közgazdasági technikum ifjai a Bartók Béla út rendbe hozásánál, szépítésénél serénykedtek. Az általános iskolák tanulói parkosítottak, fásítottak. A Gyóni Géza, a Szentmiíklósi utca, s ki győzné sorolni, hogy hány utca lakói vállaltak társadalmi munkát. Imikor Békéscsaba társadalmi munkásairól a kiérdemelt dicséret hangján szólok, eszembe jut, hogy így van ez ma már a legkisebb községben is. A községek és a városok vezetői mögött ezrek sorakoznak fel az óv minden sza-Bolondozó, áprilisi hónaphoz hasonlít ez az esztendő. Hol majd megfagyasztotta, hol majdnem kiszárította a növényeket. Volt dolga a sarikadi Vörös Csillag főkönyvelőjének, amikor igazgatósági ülésen számba vették, miből mennyit vitt el a szeszélyes időjárás. Először azt jegyezte fel a résztvevők sóhajtozása közben, hogy a szárazság miatt ki nem kelt és kiszántott 56 hold mák 414 000 forint kiesést okozott. Az, hogy 16 hold megmaradt belőle, csak olyan vigasz, mint amikor a koca 11 malacából három marad. A kiszántott mák helyére vetett kukorica és cirok értékét nem is vették be a bevételi rovatbaj mert azt nem értékesítik, nem kapnak közvetlenül pénzt belőle. Egy másik érzékeny kiesést, 300 000 forintot, a hízómarhák gyenge minősége, 120 000 forint kiesést pedig az idéz elő, hogy 72 hízott sertéssel kevesebbet tudnak értékesíteni év végéig a tervezettnél. Rákerült még néhány kisebb tétel a listára, s a kiesés végösszege 812 000 forintra növekedett. — Ezek után nézzünk csak széjjel, hol és mivel pótolhatnánk a jövedelemkiesést — hangzott az indítvány s a főkönyvelő csakhamar rótta a számokat. Elsősorban a lucerna- és a vörösheremagból szűkén számított és addig biztonsági tartalékként szereplő 196 000 forint bevételt jegyezte fél. (Azóta legalább 100 000 forint értékkel mutat többet a várható lucerna- és Ezren aratják a rizst, vágják az amerikai és kínai törpecirkot a szarvasi ÖRKl-ben ak, nők, fiatalok. Azok, akik sokszor felhívás és szervezés nélkül cselekszenek. Sőt választott vezetőik elé állnak, s okos javaslataikkal sürgetik a megvalósítás útjára segíteni azokat az elgondolásokat, melyeket nem „fent” kezdeményezlek. S amikor a 700 ezer forint értéket jelentő társadalmi munka megvalósításának hogyanját, mikéntjét említem, magam előtt látom a XV. kerületi lakosok aprajáit, és nagyját, az időseket és a fiatalokat, akik a Hazafias Népfrontbizottság felhívására ott szorgoskodtak a Bocskai utca kövezetének felszedésénél. Mások a Báthori utca járda tükör-vágásánál markolták keményen az ásó, a lapát nyelét. Mindezt teljesen díjtalanul, lelkesedésből, társadalmi munkaként. Azért, hogy szebb legyen városuk, kerületük, utcájuk, s azért, mert igazán és őszintén sajátjuknak érzik mindazt, ami őket, mint békéscsabai embereket is körülveszi. Emlékszünk még a Bánszki utca kockaköveinek felszedésére, ahol több százan láttak munkához. És senki nem kérdezte, hogy mit kap érte. De nem is fogadott volna el az ott serénykedők közül senki egyetlen fillért sem. Hiszen maguknak, magukért tetkában, önként, hogy a községfejlesztésre befizetett forintjaikat munkával is növeljék. Nagyszerű tettek ezek, melyek csak a mi társadalmi rendünkben bontakozhatnak ki igazán. Balkus Imre A szarvasi Öntözési és Rizs termesztési Kutató Intézet 22 ezer holdas határában serény őszi munkát iát a járókelő. A kákát kerületben például — ahol csaknem két ezer holdon termeltek szovjet és helyi nemesítésű rizst — ezren aratják a telt bugákat. A nemrég 3500 sertést adnak át az idén terven felül a gyulai járás tsz-ei Az Allatforgalmi Vállalat gyulai járási kirendeltsége az év első felében még tervteljesítési gondokkal küszködött. Lényeges lemaradás mutatkozott a szerződéses sertésfelvásárlásban. A járás tsz-ei, körtük az eleki Lenin, az újkígyósi Szabad Föld, a dobozi Petőfi és több gyulai termelőszövetkezetnek az állatnevelésben és hizlalásban elért kitűnő eredményei révén a lemaradást már részben pótolták. így a harmadik negyedéves sertésfelvásárlási tervét 102 százalékra, szarvasmarha-felvásárlási tervét pedig mintegy 140 százalékra teljesítette az Állatforgalmi Vállalat. Az állatfelvásárlás és a szerződéskötések jelenleg is folynak. Amint a vállalathoz beérkező jelentések mutatják, a jelentős tervlemaradást nemcsak pótolják, de mintegy 3500 darab sertéssel többet is adnak át a járás tsz-ei az államnak. / —We— lecsapolt szikes talajra ugyanis egyelőre nem mehetnek rá a gépek s nem várnak vele, mielőbb be akarják takarítani a vetőmagra alkalmas, kiváló minőségű rizst. Ezért ismét munkába álltak az évek óta óidé járó szabolcsi rizsaratók s eddig csaknem ötszáz holdon befejezték az aratást. A rózsási kerületben aratják a kínai ás amerikai törpeeirkot. A kukoricafölideken is megkezdődött a munka: nyölc csőtörő gép naponta több mint ezer mázsa kukoricacsövet tör le s ezeket a léhától a politechnikái oktatásra járó gimnazisták és a felsőfokú mezőgazdasági technikum hallgatói fosztják meg. A szárát helyszínen szecskázza a gép és silót készítenek belőle. A szocialista országok külkereskedelme felülmúlja a legfejlettebb tőkésállamokét Moszkva (MTI) A szocialista országok egymás közötti kereskedelme már magasabb színvonalú a gazdaságilag fejlett tőkésországok egymás közötti kereskedelménél. Csehszlovákia és a Szovjetunió csupán az elmúlt esztendőben 1,2 milliárd rubel értékű árucserét bonyolított le. Ez az áruforgalom 1,3-szor nagyobb Nagy-Britannia és a Német Szövetségi Köztársaság, s 1,8-szor nagyobb Nagy-Britannia és Franciaország árucsereforgalmánál. A Szovjetunió és legnagyobb üzletfele — a Német Demokratikus Köztársaság közötti árucsereforgalom pénzben kifejezett értéke ugyanakkor 1,9 milliárd rubel, vagyis nagyobb az Egyesülj Államok és a Német Szövetségi Köztársaság külkereskedelmi forgalvörösheremag). Terven felüli bevételt jelent 406 000 forint értékben néhány hold dohány, bükköny és uborka. Tíz üsző értékesítése 40 OOO, húsz hízott marha 100 000, száz fiatal süldő eladása pedig 90 000 forint bevételt jelent. Terven félül 400 pulykát is felnevelnek még, úgy, hogy a pótbetétei növénytermesztésből és állattenyésztésből 780 000 forintot tesz ki. Ezenkívül van még egy jó jövedelemforrás: a helyi közületeknek és lakosságnak lebonyolított fuvarozás. Eddig két társzekerük volt erre a célra, amelyek az egész évre teryezett 72 000 forint helyett az első félévben 100 000 forint bevételt hoztak a közös kasszába. Június óta most már három fogattal fuvaroznak, s így mindig több lesz a bevétel s mind kevesebb a jövedelemkiesés. Ha most kellene zárszámadást csinálni, akkor a sarkadi Vörös Csillag Tsz-ben 23,45 forint jutna minden munkaegységre a tervezett 25,74 forint helyett. Nem lehetetlen, hogy év végéig a tervezett öszszegre kerekedik a munkaegységérték, hiszen jó termést ígér a kukorica, cukorrépa és még több minden más, ráadásul van még rejtett tartalék, amit szorgalmas munkával kiaknázhatnak a szövetkezet gazdái. K. I. mánál. (CTK, MTI) OQQGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOQOOOOOOOOGCC Inkurrencia-afánlat! adjátok segítséget társadalmi munkával. És tavasszal a póhalmi fiatalok meg néhányan az idősek közül is elmeintek segíteni a kőművesnek: Forgács Sanyinak. A póhalmi kastély még most is épül. De már lehetne ott elszórakozgatni. Lehetne, de a szövetkezet vezetősége nem tartotta be ígéretét. A póhalmi kastély használható helyiségeiben búza van. A KlSZ-titkár a hódmezővásárhelyi mozgalmi iskoláról hazajövet, ifjúsági brigádókat szervezett. Kőműves-brigád lehet? Lehet — mondták. És mégsem sikerült, mert az akkori építési brigádvezető, a párttitkár bevallása szerint, inkább a kocsmában volt mintsem hogy a fiataloknak segített volna. — Én meg nem mehetek mindenhová, ezt megérthetitek — mondta az elnök. Sok hát a panasz. A dolgok kétoldalúak és biztosan van valámi hiba a fiatalokban is. Kell, hogy legyen. De mégis csodálom őket. Őszintén beszéljünk. A szövetkezet tavaly 17 forintot fizetett egy munkaegységre. Az idén csupán 10 forint az értéke. Bár a családtagok külön premizálásban részesülnek. Mégis, nem levegőből és elvekből élünk. Ruhára kell a pénz meg vasárnaponként egykét förccsre, a bálba sem lehet ingyen menni. A KISZ-szeiveaet többet ad a fiataloknak, mint a termelőszövetkezet. Klubesteket szervez, kirándulni viszi őket, azért kuporgatják a kis pénzt. És mégis dolgoznak. Forgács Sanyi nem bízik. A többiek pedig úgy vannak, mint a vezetőjük. — Mi a bajok eredete elnök elvtárs? — Megmondom én. A KISZ- vezetőség nem mutat példát a munkában. A titkár sem meg a többiek sem. Én együtt kubikoltam az apáddal, Sanyi. Proletárvér folyik az ereidben. Én nevelnének. De megmondom őszintén, ha a fiam lennél, már rég elzavartalak volna. Megdöbbentő következtetés. De miért? Kisül, hogy Sanyit egyszer munkára osztották be egy barátjával együtt. Rosszul dolgoztak, s ezért lejjebb vették a munkaegységüket is. A fiú nem ellenkezik. Bár azt mondja, bontási téglát használtak, s azt nem fogta a malter, mégis igaza van az elnöknek, jobban is meg lehetett volna csinálni. Csakhát az a munka, meg a többi is egy kicsit indok volt a támadásra. — Egyszer elnéztem, hogy fél óráig ült a tetőn, nem tett arrébb egy cserepet sem. Szerettem volna lefényképezni — mondja az elnök. — Hát munka az ilyen? összegyűltek és most előttünk a KlSZ-titkár fejéhez vágták a hibákat. Közben sohasem beszéltek erről. Arról meg egyáltalán nem, hogy van-e baja, gondja a KISZ- titkárnak. Kertész elvtárs, a párttitkár sem vett elég fáradságot a bajok tisztázására. Az ifjúkommunisták értekezletén egyetértett velük, később már más volt a véleménye. Csoda-e, hogy valami megszakadt Forgács Sanyiban? Nem védekezik. Tudja, hogy néha baj volt a munkával. De az utóbbi időben már nincsen. Pedig piszkálják, nem hagynak nyugtot neki, szálka az elnök szemében, s ezért valahol a rövidebbet kell húznia. o Az előbb említettem, hogy csodálkozom a gyomai fiatalokon. A tsz vezetőségén is. Nem áll jól a szénájuk. Minden erőt összpontosítaniuk kell az egész gazdálkodás megjavításáért. Ezt tudva, szabade elhagyni olyan lehetőségeket, mint ami a fiatalokban rejlik? Lelkesedés van bennük. A KISZ- titkárban is, a tagokban is. Sokat segíthetnének az elnöknek is, a vezetőségnek is. Sokkal többet, mint ahogy Futnoki elv társék gondolják. Csak hát segítsenek nékik, hogy btzzanak. -Kiss Máté Állami vállalatok, ktsz-ek, gépállomások, termelőszövetkezetek figyelmébe! A Sarkadi Cukorgyár eladásra felkínálja az alant felsorolt elfekvő készletét 100 q kőpo-r, W db márvány tábla, 60x250 mm, 600 db ablak- vagy szekrény-tolózár, 600 db alumínium kerek címke, (kulcshoz, számozáshoz), 150 db ablakzámyelv, 100 db ablak-fétlfordító-nyereg, 800 db redőnyrugó, 100 fm sima, 135 A-jelű acélcsapszeges lánc, 100 fm sima, 100 B-jelű acélcsapszeges lánc, 4 db rézbetétes kalapács, 6 db oszlopemelő villa, 10 db földdöngölő, 13 db villáskulcs 75—80-as, 200 db gépi zsákvarrótű és egyéb különféle anyagok, melyek a helyszínen bármikor megtekinthetők. Érdeklődni lehet a Sarkadi Cukorgyár központi irodáján. Telefon: Sarkad 1. Ügyintéző: Németné. Elfekvő készletünkről az érdeklődőknek készséggel adunk felvilágosítást, esetleg kimutatást. 501 ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooou
