Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-13 / 214. szám
1362. szeptember 13. 3 Csütörtök Csehszlovák termelőszövetkezeti gazdák érkeznek Kondorosra Köztudomású, hogy 1945—46- ban Kondorosról is több szlovák ajkú települt át Csehszlovákiába. A nagy távolság ellenére gyakori levelezéssel és látogatással tartották a kapcsolatot Kondoroson maradt rokonaikkal, ismerőseikkel. Többek között az elmúlt évben 90-en érkeztek a csehszlovákiai Nagysalló községből Kondorosra két autóbusszal, főleg olyanok, akiknek ott és Szarvason rokonaik élnek. A látogatás programjába belekerült a kondorosi Dolgozók Tsz gazdaságának megtekintése is és akkor felmerült az a terv, hogy jó volna, ha a kondorosi Dolgozók Tsz-ből is elmennének ez év nyarán vagy 90-en a nagysallói termelőszövetkezet gazdálkodásának megtekintésére, főleg olyanok, akiknek ott rokonaik, ismerőseik élnek. Ezt az előzetes tervet június közepén fektették papírra, amikor Kondorosra látogatott a nagysallói termelőszövetkezet főkönyvelője, főállattenyésztője, az ottani községi tanács elnöke és titkára. Ezután augusztus végén útra is indultak 90-en a kondorosi Dolgozók Tsz-ből egyhetes látogatásra. Azóta már vissza is tértek Nagysallóról, s most e hét végére várják az ottani termelőszövetkezeti gazdák viszontlátogatását. A kondorosi Dolgozók Tsz vezetői és gazdái felejthetetlen élményként emlegetik még sokáig a nagysallói látogatást. Nagyon szeretetteljes fogadtatásban és ellátásban részesültek. Egy kicsit irigykedve állapították meg, hogy az ő 11 erőgépükkel szemben a nagysallói szövetkezet 35 erőgéppel, s ezenkívül 9 kombájnnal is rendelkezik a 3300 hold föld megműveléséhez és betakarításához. Kitűnő trágyarakodó gépeik vannak, s egy olyan dohánypajtájuk, amelyben a szedéstől számított harmadik napon bálázhatóvá szárad a dohány. Megállapították azt is, hogy amíg a kondorosi Dolgozók Tsz-ben 4,5 holdra jut egy számosállat, ott 2,5 holdra jut egy. Természetesen a Dolgozók Tsz gazdáinak is van mivel dicsekedniük, többek között azzal, hogy a tervezett 2718 hízott sertés helyett az idén 3000 darabot értékesítenek, 30 000 baromfit nevelnek fel, s az idén is jó jövedelmet osztanak ki a szövetkezeti gazdák között. A nagysallói termelőszövetkezet gazdálkodásának megtekintése után a kondorosiak kirándultak Besztercebányára, Körmöcbányára, s megtekintették az Alacsony- Tátna és a Fátra nagyszerű látványt nyújtó csúcsait és völgyeit. A sok nagyszerű élményt és a szeretetteljes fogadást viszonozni akarják a hét végén Kondorosra érkező nagysallóiaknak. Többek között bemutatják nekik a megye nevezetességeit, és az Országos Mezőgazdasági Kiállítást is. Itt a finom lecsó és sürített paradicsom! Gyártja: a Békéscsabai Konzervgyár Égszínkékre festett tehergépkocsi fordul be a Békéscsabai Konzervgyár kapuján. Béke Mezőgazdasági Tsz, Vésztő — olvasható az oldalára erősített tábláról. A tehergépkocsi lefékez a portásfülke előtt. A rakomány-kisérők szokás szerint beszólnak a portásnak: — Árut hoztunk. Jó hosszú utat tettek meg. A tehergépkocsi, amint nemsoká megtudtam, nemcsak a Béke Tszből hozott árut. K. Molnár Sándor, a vésztői Magvető Tsz kertészetében dolgozó tagja szívesörömest elmondta, hogy az 55 láda paradicsom és a 18 láda uborka az ő szövetkezetükből való. Nekik nincs tehergépkocsijuk, így hát a Béke Tsz segített beszállítani az árut. Jó dolog ez az együttműködés! Növekszik a nagyszénási Dózsa Tsz áruértékesítése Szeptember 11-én délután a jövő évi termelési terv lebontásának megtárgyalására ültek össze az orosházi járási tanács mezőgazdasági osztályának és a helyi tanács, valamint a tsz-ek vezetői Nagyszénáson. A járási tanács előzetes terve szerint a jövő évben 109 vagon árugabonát, 3050 mázsa napraforgót, 5700 hízott sertést, 445 hízott marhát, 2440 mázsa vágóbaromfit, 1 millió 850 ezer tojást és 5230 hektoliter tejet vár a népgazdaság a nagyszénási termelőszövetkezetektől. A nagyszénási Dózsa Tsz az idén a tervezett 588 hízott sertés helyett 788-at és 100 hízott marhát értékesít. Ezenkívül értékesítenek 5000 árucsirkét, 1000 libát, 2000 gyöngyi»! és 2000 pulykát. A jelenlegi 100 tehéntől 2400 hektoliter tejet szállítanak be. De ez év végére már 200 tehénnél rendelkezik a termelőszövetkezet és az előzetes terv szerint jövőre 3200 hektoliter tejet értékesítenek közfogyasztásra. Ugyancsak az előzetes terv szerint a jövő évben 100 szarvasmarhát és 1500 sertést hizlalnak meg értékesítésre. Tapasztalatokért mennek a kiállításra A hét elején a vésztői Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége a meghívott munkacsapatvezetőkkel együtt kibővített ülést tartott. Elhatározták, hogy minden munkacsapatból egy gazdát és az ál-Néhány nap alatt leküzdötte rettegését és akkor közöny fogta el. Levágott lóba nem fájt, már nem volt lába, s ő maga is már olyan, mint egy holttest hát miért sajnálja önmagát? Egy napos reggelen, cigarettáját szíva, a falon ébresztőórát pillantott meg. látszott, hogy sérült. Elkérte félénk hangon a nővértől és felült ágyában. Nem volt szerszáma. Egy kiskése, körömráspolya volt csak, de valahogy szétszedte az ébresztőt, piszkálgatta a rugóját. Vele szemben bozontos, sárgás bajszai idős férfi ült le. Kezét térdére fektette és feszülten figyelte Kuntzet. Az ébresztő nemsokára már ketyegett és kismutatója lassan megindult a számlapon. — Na nézd csak! — csodálkozott az idős szomszéd. Egy órán belül az ő órája is már ketyegett, S a többi sebesült is Kuntzehoz fordult. Megtört a jég. A német sebesülteknek mesélt a féleségéről és Brandenburgról álmodozott. Ha vége lesz a háborúnak, hazamegy. De sok férfi nem tér már vissza. Nagy lesz a férfi becsülete Németországban. Majd nyit egy kerékpárüzletet és békében, csöndesen él. Nem lesz többé háború, nem lesznek többé lövészárkok. Torkig van már vele. Vaszil az erkélyen ült. Nem bírta tovább hallgatni. Nézte a napsütötte harkányi mezőket és kínlódva próbálta elfojtani dühét és keserűségét. III. Március 6-án a kórházban elterjedt a hír, hogy a németek áttörték a frontvonalat, bekerítették a harmadik hadtestet és Harkány felé tartanak. Kuntze ijedten figyelte betegtársait. Ki fog most vele törődni? Lehet, hogy most őt is agyonlövik, mint ahogyan ők azokat a sebesült oroszokat valahol Kolominónál, amikor visszavonultak? Március hetedikén éjfélkor a sebesülteket szokatlan lárma riasztotta fel. Fojtott kiáltások hallatszottak és az emberi zűrzavar közepette élesen sikoltoztak a szirénák. Vaszil magára dobta köpenyét és kiment az erkélyre. Hallotta a repülőgépek zaját. Sziszegő hang ütötte meg a fülét és azután tompa dörrenéssel robbant az első bomba. Az épület megremegett, balszárnya lángba. borult. Vaszilt undor fogta el, összeszorult a torka, remegett a lába. Gyorsan a szobába ment. A helyiség már üres volt. Csak a másik szobában lihegett, nyöszörgőit valaki. A vértől borított arcú Kuntze fetrengett ott s körmével kaparta a padló deszkáit. — Te vagy az? — suttogta Vaszil remegő hangon. A német szeme kidülledt rémületében. lat gondozókat, brigádvezetőket, összesen 21 szövetkezeti tagot küldenek el az Országos Mezőgazdasági Kiállításra tapasztalatok szerzésére. A gazdák szombaton indulnak Budapestre. — Dögölj meg... kutya! Nem akarom veled bepiszkítani a kezemet — mondta Vaszil, és a kijárathoz indult. De mintha valami rettenetes teher nyomná a mellét. „Ha ő vadállat is, mi nem vagyunk vadállatok.” — Nem, nem bírom__ De valami hatalmas erő visszahúzta a szobába. Teste verejtékben úszott. A tehetetlen ember fölé hajolt. Karjába vette és elindult vele kifelé. De a német a saját repülőinek bombaszilánkjától már haldoklóit... * A Dráva-parti harcok befejeződtek. Vasárnap reggel volt. Tisztán ragyogott az égbolt kékje. Vaszil, tarisznyával a vállán, átvágott az udvaron. A kijáratnál, az öreg fenyő tövében frissen hantolt sírt látott. Kicsiny sír volt. A végében keménypapíron írás. Anka nem feledkezett meg a halottról: Emil Kuntze. Elhunyt 1945. március 8-án. Kicsiny és gyönge volt a papír, darab, Vaszil látta, hogy nem fog sokáig tartani. És a sírdomb sem marad meg sokáig. A szelek és viharok nemsokára a földdel egyenlővé teszik és a sírban fekvő emberi testből sem marad meg semmi, még az emléke sem. Vaszil megborzongott, . húzott egyet tarisznyája szíján és elindult nyugat felé... Karig Sára fordítása A gyárban most a paradicsom a „sláger”. Mindenfelé ládák, egymás hegyén-hátán. Ennyi paradicsomot nemigen láttam még egycsomóban. Mi ez azonban a paradicsomlé és sűrítő-állomási gépek telhetetlen gyomrának? Foghegyre való falat. Kedd reggeltől amióta áttértek a folyamatos gyártásra —, három műszak alatt mintegy 15 vagon nyers paradicsomot dolgoznak fel. Az átemelő szalagra a munkások sorban öntik ki a ládák tartalmát. A piros paradicsomok innen folytatják hosszú útjukat egészen a ragyogó tisztára mosott, majd előmelegített üvegekbe. Az átemelő szalagról a nyersanyag az előmosóba kerül, ahol vízsugár füröszti a paradicsomot, majd a görgős válogató-szalagra vándorolnak a szemek. A válogató asszonyok egyike: Timkó Lajosné gyakorlott mozdulataiból mindjárt kiderül, hogy nem most ismerkedik a konzervgyártással. — Szeretem ezt a munkát, háziasszonynak való — mondja kedves tömörséggel. Békésről jár be naponta a gyárba. Korábban is dolgozott konzervgyártásban, innen van gyakorlottsága. Háziasszonynak való munka ez — mondta. Csak azzal a különbséggel, hogy itt nem kilókkal, hanem vagonokkal dolgoznak. De hát segítenek az automata gépek, amelyek a paradicsomlé készítésére vagy éppen a sűrítésre egyaránt alkalmasak. Eddig már több mint száz vagon nyersparadicsomot dolgoztak fel, összesen pedig az idényben mintegy 700 vagonnal. Mi készül belőle? Lecsóhoz szükséges lé és sűrített paradicsom. Hatvan vagonnyi szép, hámozatlan paradicsomot pedig — csak exportra, kár, mert biztosan nekünk is ízlene — saját levében tartósítanak. Finom csemege lehet télen. Nincs idő azonban efféle elmélkedésre, mert Pátkai György műszaki osztályvezetővel tovább kisérjük a paradicsom útját. Máris ott vagyunk a mosóban, néhány lépés után a hatalmas tartályok előtti töltőfejnél, ahonnan a fürge kezű munkásnők az öblösüvegekbe adagolják a sűrített paradicsomot. — Mindennap jobban belejönnek a munkába — magyarázza a műszaki osztály vezetője. — Eleinte nagyon óvatosak voltak, féltek, hogy a forró sűrített paradicsom szétrepeszti az üvegeket. Most már bátrabban dolgoznak, s így gyorsabban haladnak a töltéssel. Valóban gyorsan telnek az üvegek. A mérlegelés után a zárógép rászorítja a zárólapra a gyűrűt. Az üvegek meg folytatják útjukat, mert még nem fejeződött be a gyártási folyamat. Ezután kerülnek hőkezelésre — aztán a raktárba szállítják a sűrített paradicsommal töltött üvegeket. A vezérlőasztal piciny pultjánál fehérköpenyes fiatal leány iratokat rendez. Molnár Mária csoportvezető — mutatkozik be. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium növendéke volt még nem is olyan régen. Most konzervipari szakmunkás. Egyike azoknak az érettségizett fiataloknak, aki a gyár üzembe helyezésére szerezte meg ezt a képesítést. Felelősségteljes a munkaköre: 32 munkás és munkásnő dolgozik a keze alatt. Ügy érzi, jól választott, amikor erre a pályára lépett. — Több kedvem van hozzá — vélekedik —, mintha irodában dolgoznék. Változatos, érdekes a munka. Terveiről kérdezem, tovább tanul-e majd? — Egyelőre — gondolkozik el — szeretnék sok gyakorlati ismeretet és tapasztalatot szerezni. Ügy érzem, ez most a legfontosabb. Két év múlva talán folytatom a tanulmányaimat. Szeretném a technikusi oklevelet megszerezni. Sok szerencsét hozzá! Héhány perc múlva már a raktárban járunk. A sűrített paradicsommal töltött üvegeket gúlázó asszonyok ügyességét csodálhatjuk meg. Egymás fölé, hét sorba rakják az üvegeket. Mindegyik sort hullámpapírral fedik le. Csiborrjé úgy jár az üvegeken, amikor^ a gúlát rakja, mintha csak aszfalton sétálna. — Eddig még egy sem tört el alattam — feleli a kérdésre. — Nem törnek azok olyan könynyen — toldja meg Vecsernyés Mátyásné, majd tréfára fordítva a szót, megjegyzi: — Még tangózni is lehetne rajtuk. Egymás után érkeznek a gyárba a paradicsomot szállító tehergépkocsik. Ez most a „sláger”. Készül a sűrített paradicsom, a lecsó, üvegekbe rakják a nyugati országokban csemegének számító hámozatlan paradicsomot. Tartósítják télire a sok finom falatot. De a melléktermékek, így a paradicsomhéj és rost sem vész kárba. Bővül vele az állatok étrendje. A hizlaldákban, termelőszövetkezetekben takarmánynak hasznosíthatják majd. Mi mindenre jó a paradicsom... Podina Péter A PÉNZ A FÖLDÖN HEVER! Használja ki a kedvező kereseti lehetőséget és gyűjtse a kocsányos tölgymakkot Minden mennyiségben felvásárolja a kocsányos tölgymakkot a BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ERDÖGAZDASÄG 200,— forintos mázsánkénti egységárban. ATVEVÖHELYEK: Pósteleki Erdészet, Póstelek; faraktár Gyula, csemetekert Sarkad-Remete és minden erdészház. 498
