Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-06 / 208. szám
1962. szeptember 6. 2 Csütörtök Őszinte nyíltsággal Beszámoló taggyűlés a gerendást Petőfi Tss-ben Bővebb terjedelemben jelenik meg lapunk Amilyen félszegen kezdődtek el a hozzászólások a beszámoló után, olyan élénk, elemző és alapos vita kerekedett ki később a gerendási Petőfi Termelőszövetkezet beszámoló, taggyűlésén. Már éjfél felé közeledett az óra mutatója, s az elvtársak még mindig egymás után jelentkeztek felszólalásra. A tagság egyharmada szót kért. Beszélni akart, elmondani saját észrevételeit a kongresszusi irányelvekhez, és ennek szellemében a pártszervezet helyi, a tsz gazdasági és politikai feladataival öszszefiiggő munkájához. Következett ez abból, hogy a beszámoló — bár voltak hibái — kellő alapossággal ölelte fel azokat a főbb dolgokat, amelyek különösen foglalkoztatják a szövetkezet gazdáit. Ha már itt tartunk, nézzük, mik voltak a beszámoló hiányosságai? Mindenekelőtt az, hogy az elmúlt vezetőségválasztás óta megtett utat nem mérte fel a pártszervezet fejlődését illetően. Keveset szólt az alapszerv belső életéről, a kollektív vezetés helyzetéről, a párttagok aktivitásáról, a határozatok végrehajtásának állásáról. S végül, nem terjesztett határozati javaslatot a taggyűlés elé a tennivalók megvalósítására. Spigut elvtárs párttitkár mindössze hét hónapja áll a pártszervezet élén, s ezért nem elsősorban rajta múlottak ezek a hiányosságok . Inkább abból fakadtak, hogy a járási felelős elvtárs csupán egyetlen alkalommal, egy vezetőségi ülésen vett részt, amelyen tárgyaltak a taggyűlés előkészítéséről. Ilyen módon nem tudott tevőleges segítséget adni a beszámoló elkészítéséhez sem. Az igazsághoz tartozik, hogy Spigut elvtárs egymaga készítette el a beszámolót, melyet nem vitatott meg a vezetőség a taggyűlés előtt... Ezek a hiányosságok aztán észlelhetők voltak a beszámolón, melyet azonban hozzászólásaival jól kiegészített a tagság. Mindezek mellett a beszámoló jó alapot szolgáltatott arra, hogy a további gazdasági és politikai tennivalók szemszögéből vizsgálják az elvtársak a pártmunkát, és javítsanak a dolgokon ott, ahol kell. Az irányelvek szellemében két fő kérdés köré csoportosította Spigut elvtárs a mondanivalót: a szövetkezet gazdasági helyzetének alakulása és az osztályharc új formájából fakadó feladatok. Kitért a beszámoló arra, hogy nem volt könnyű feladat Gerendáson a jómódú parasztságot a szövetkezetekbe tömöríteni, mert az addig működő tsz-ek nem tudták vonzóvá tenni a nagyüzemi gazdálkodást. Az elmúlt évek azonban megszerettették a parasztokkal a szövetkezetét. Szervezettebb lett az irányítás, jobb a vezetés, s javult a gazdálkodás színvonala. A jövedelem növelésében azonban még sok a tennivaló. A közbejött két aszályos esztendő miatt lassúbbodott a fejlődés. A taggyűlés ezzel kapcsolatban nyíltan kimondta, hogy sok esetben a párttagok sem védik meg saját tsz-üket, nem oldják fel azt az elégedetlenséget, mely a jövedelemkiesések miatt egyeseknél tapasztalható. Ifj. Oláh Mihály elmondotta: ez abból fakad, hogy nem teljes még a kollektív vezetés, nem széles körű még a tájékoztatás a szövetkezetben. Utalt az irányelvekre, melyek kimondj ák: Amit teszünk, a népért tesszük, éppen ezért a nép elé kell tárni azt, amit tenni akarunk. Mindent meg kell vitatni a dolgozókkal. Gazdaságunkon belül is ez az elv kell, hogy érvényesüljön — mondotta ifj. Oláh elvtárs, majd így folytatta: — Az aszály miatt nagy a kiesés gabonából. Az őszi betakarítás azonban még hátravan, és nem sok idő áll rendelkezésre. Több száz hold répát, kendert, kukoricát kell betakarítanunk, hogy idejében elvégezhessük az őszi mélyszántást, és a terv szerint több mint ezer holdon elvethessük az őszi magvakat. Ezeket a feladatokat is aprólékosan meg kell beszélni minden egyes taggal. fl taggyűlés megállapította, jó irányban alakul a helyzet a szövetkezetben. Az emberek értékét egyre inkább a közösért végzett munka szabja meg. Ehhez nagy segítséget adott, hogy a pártszervezet javaslatára az idén már érvényesítik az anyagi érdekeltség elvét. Bevezették a prémiumrendszert a tsz valamennyi üzemágában. Következő feladat, hoigy ennek tökéletesítésével növeljék a munka termelékenységét, az egy egységnyi területen termelt hozamokat. (Az elvtársak javasolták — mintegy pótlólag a beszámolóban elmaradt határozati javaslathoz —, hogy a tsz-vezetőség dolgozza ki az őszi munkák elvégzésének ütemtervét.) Őszinte nyíltsággal szólott arról a beszámoló — és ezt kiegészítették az elvtársak —, hogy szövetkezetükben is vannak még olyanok, akik fenntartással fogadják a párt szövetségi politikáját, s a bizalmatlanság légkörét táplálják a volt szegényparasztok és a volt módosabbak között. Még a pártta-A második világháború tör" ténelmét tárgyaló munkák özönéből külön érdemes lenne foglalkozni a nyugatnémet irodalommal. Érdekes jelenség, hogy e könyvek kilenctized része egyetlen tényt vizsgál: az 1944. július 20-án Hitler ellen megkísérelt és kudarcba fulladt merényletet. A szerzők szándéka átlátszó: az adenaueri Német Szövetségi Köztársaság múltját erre a ^demokratikus” megmozdulásra igyekeznek visszavezetni, kidomborítják az egykori hitlerista, ma a NATO-t szolgáló német tábornokok, különösen Heusinger és Speidel szerepét az összeesküvésben és ezzel gyekeznek bebizonyítani a nyugatnémet Klerikális rendszer antifasiszta jellegét. A mai bonni rezsim — írják — nem Hitler örököse, a Bundeswehr nem a „rossz” tábornokok útján jár tovább, hanem a ,,jókén”, akik kezet emeltek az őrült fasiszta diktátorra. Az gazság megkívánja, hogy hozzátegyük: ebben a szerecsenmosdatásban nemcsak a nyugatnémet politikusok és történészek vesznek részt, hanem amerikai, angol és francia kollégáik is. ők is bizonygatni igyekeznek, hogy Heusinger és Speidel tevékeny vezetője volt Hider-ellenes mozgalomnak, mert itt már a NATO „lelkiismeretet” is meg kell nyugtatni; mivel lehetne igazolni különben, hogy a náci rendszer katonai támaszai ma magasrangú angol és Irancia tiszteknek parancsolnak. Az 1944-es események körül csapott nagy hűhó fő oka tehát, íogy az 1962-es politikát támaszszák alá. Éppen ezért érdemli meg a részetes ismertetést a szovjet könyvpiac egyik újdonsága, D. Melnyigok között is akad ilyen elvtárs. A taggyűlésen sok oldalról mondták el a felszólalók, hogy menynyire káros ennek a gyakorlata. Az ilyen emberek nem gondolják végig, hogy honnan indultunk el és hol tartunk. A szövetkezet megszüntette azt a régi gazdasági különbséget, amikor még az egyik embernek volt termelőeszköze, a másiknak meg nem. Most mindenki tulajdonosa a termelőeszközöknek, a földnek és mindennek, s ki mennyit dolgozik, annyit kap a termelt javakból. Merőben káros tehát úgy megkülönböztetni ma az embereket, hogy kinek mennyi földje volt. Egyébként a Petőfi Tsz gyakorlata is bizonyítja, hogy helyes a párt szövetségi politikája, mert azok a brigádvezetők és egyéb fontos poszton álló emberek, akikkel szemben álltunk azelőtt, most kitűnően megállják a helyüket, jól irányítják munkaterületüket, jól segítik a szocializmus építését. Ennek a gyakorlatnak a szélesítésével juthatunk csak el oda, hogy a teljesen egységes szövetkezeti parasztság kialakuljon. A pártszervezet tagjainak ezzel kapcsolatos feladatairól, a türelmes, meggyőző politikai munka fontosságáról beszélt Klampeczki Lajos kertészeti brigádvezető, Sutyinszki György tehenész, Korcsok János vagyonőr. A taggyűlés sok egyéb fontos feladatról tárgyalt még a fentiek mellett és noha a határozathozatal elmaradt e feladatok végrehajtására, nem kétséges, hogy pótlólag megszerkesztik azt Spigut elvtársék, és azzal az alapossággal látnak megvalósításához is, amely jellemezte ezt a beszámoló taggyűlést. Varga Dezső Mint erről már hírt adtunk olvasóinknak, 1962. október 1-től lapunk az eddigi heti 38 oldal helyett heti 48 oldalon jelenik meg. így olvasóink mindennap 8 oldalas újságot kapnak. A szerkesztő bizottság azonban nemcsak a terjedelemmel, a tartalommal is ki akar ja fejezni olvasóinknak azt az óhaját — amelyről az őszi és a téli sajtóankétokon oly sokat beszéltünk —, hogy legyen a Békés megyei Népújság egyre színvonalanabb. Az új terjedelemmel sok mindenre válaszolunk. Elsősorban arra, hogy bizonyos dolgokról részletesebben tudunk majd írni, amelyek eddig helyhiány miatt bizony szűkszavúan kerültek az újságba. Több alkalommal tudunk megszólaltatni lapunk hasábjain olyan embereket, akik véleménye a nyilvánosság elé való. Gazdasági szakemberek, pártvezetők, irodalmárok véleményét és alkotásaikat most már többször tudjuk közölni. A lap munkatársainak is szű-A hírszolgálati irodák további megrázó jelentéseket közölnek a perzsiai földrengésről. Egyre súlyosabb gondot okoz a rengeteg áldozat eltemetése. A holttestek sok helyen még hosszú sorokba rakva fekszenek az utcán. Kevés a sírásó... — írja a Reuter. A sah és miniszterelnöke kedden a földrengés-sújtottá vidékre utazott, s megszemlélte a mentési munkálatokat. Több európai ország után most majdnem valamennyi közel-keleti állam is bejelentette, hogy segélyszállítmányokkal igyekszik enyhíteni a természeti csapást. Kuwait, kebb keretek közé volt szorítva a munkája az említett okok miatt. Ügy gondoljuk, ezután sokkal többet tudunk írni majd olvasóink problémáiról, Békés megye dolgozóit legjobban érdeklő kérdések, ről. Szerkesztőségünk megnövekedett feladatát csak úgy tudja ellátni, ha ebben a lap olvasói is segítenek. Ezért kérjük régi levelezőinket és azokat is, akik még csak ritkán fogtak tollat, hogy a jövőben sűrűbben küldjék írásaikat, a lap várja ezeket. A megnövekedett terjedelem természetesen az előfizetés feltételeit is megváltoztatja. Azonban itt is olvasóink érdekeit vettük figyelembe, hiszen hetente 10, havonta pedig mintegy 40 oldallal kapnak többet és az előfizetési díj havonta csupán 1 forinttal emelkedik. Hisszük, hogy lapunk új terjedelmében még kedveltebb olvasmánya lesz Békés megye lakosainak. Szaud-Arábia és az EAK tekintélyes értékben szállít a hajléktalanoknak és sebesülteknek gyógy, szert, sátrakat és takarókat. U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára táviratban közölte az iráni sahhal, hogy felkérte az ENSZ szervezeteit: vizsgálják meg, mi módon nyújthatnának legrövidebb időn belül segélyt. Washingtonban a nemzetközi fejlesztési ügynökség bejelentette, hogy az amerikai élelmiszertartalékokból százezer személy hathetes ellátásához elegendő készletet irányítottak Teheránba. (Reuter— AP—DPA) Kevés a sírásó... — Megrázó jelentések az iráni földrengésről — Teherán (MTI) így történt... — A NATO alapjainak lerakása — kov történelmi munkája: ,,Az 1944. július 20-i németországi öszszeesküvés. A Legenda és a valóság.’’ A moszkvai kritika is nagy fontosságot tulajdonított a műnek, nemcsak azért, mert az elsők közé sorolható, amelyben szovjet állásfoglalás hangzik el a Hitíer-ellenes merényletről, de azért is, mert tárgya szorosan kapcsolódik napjaink világpolitikájának egyik alapvető problémájához, a német kérdéshez. Melnyikov hiteles dokumentumok alapján először a tényeket rögzíti. Művének jelentősége abban van, hogy világos okfejtéssel, alapos marxista elemzéssel tárja fel a merénylet kudarcának valódi okait. |/ifejti, hogy az összeesküvés ^ már csak azért is eleve sikertelenségre volt ítélve, mert céljai reakciósak voltak. A Beck, volt vezérkari főnök vezette német tábornokok nem Hitler politikáját tagadták meg, csupán azt jobban akarták alkalmazni, mint a csődbe jutott náci vezér. Fő törekvésük a német militarizmus megmentése volt, miután a szovjet hadsereg győzelmei a keleti fronton a Wehrmachtot már lényegében szétzúzták. A náci katonai ve. reség egyúttal Németország belső helyzetét is módosította, az egész fasiszta rezsim haldoklóit. A szégyenteljes fegyverletétel elkerülésére elhatározták, hogy feláldozzák Hitler személyét. Megerősítik a már fennálló kapcsolataikat a nyugati hatalmakkal, beszüntetik a háborút a nyugati frontokon, teljes erejükkel a Szovjetunió ellen fordulnak. Siker már csak azért sem kísérhette vállalkozásukat, mert az összeesküvés egész vezetése reakciós volt. fcylelnyikov három kategóriába * 1 sorolja az összeesküvőket. A jobbszámyon a katonák helyezkedtek el, az úgynevezett tábornokok frontja. Ide tartozott Beck, a hitleri támadó tervek egyik előkészítője, Canaris, a kémfőnök, Kluge marsall, aki egyik fő felelőse volt a keleti fronton elkövetett bűnöknek, a tömeggyilkosságoknak, és más magasrangú tisztek. Jellemzésükre elegendő idézni Hasselnak, a Német Birodalom egykori római nagykövetének a megállapítását (Hassel maga is részese volt az összeesküvésnek): „E katonatisztek többsége számára sokkal Fontosabb volt a szó legkicsinyesebb értelmében vett karrier, a jövedelmek, a marsallbot megszerzésének a kilátása, mint az eszmék, az erkölcsi értékek.” A második csoportba a szovjet szerző az állami bürokráciát sorolja. Itt volt Goerdeler nyugalmazott főpolgármester, akit az összeesküvés politikai főnökének tekintettek. A bürokraták legfőbb célja a Hohenzollern császári dinasztia visszaállítása volt. Valamennyien ügyes intrikusok — írja Melnyikov —, de el voltak szakadva a néptől, csak irodájuk ablakain át látták, hogy mi történik odakünn a világban. A harmadik csoport a monopoltőkéseket tömörítette. Itt volt Krupp, Bosch és sok más ipari érdekeltség, akik az összeesküvőkkel Hjalmar Schacht bankár személyén keresztül tartották a kapcsolatot. A programot számukra Goerdeler emlékirata fejtette ki, amelyben a célokat a politikai vezető így rögzítette: ,,Ha az eseményeket nélkülünk hagyjuk fejlődni, a radikalizmus még borzalmasabb formákat ölt majd, mint 1918-ban”. (A weimari köztársaság előtt.) A tények csoportosítása után Melnyikov a következőkben össze, gézi az 1944. július 20-i Hitler-ellenes német összeesküvés jellegét: Államcsíny volt és nem forradalom, katonai puccs és nem népmozgalom. Ha az összeesküvők győznek is, katonai, klerikális és monarchists erőkre támaszkodó félfasizmus alakulhatott volna ki Németországban. A szerző mellesleg megjegyzi, hogy az összeesküvőket az Egyesült Államokból Allen Dulles, az amerikai kémközpont nemrégen távozott vezetője támogatta, s így a NATO eredete tulajdonképpen az 1943—1944-es eseményekre vezethető vissza. Cz a megállapítás köti össze “ szorosan a művet napjaink politikai valóságával is. Melnyikov munkájának érdeme éppen ezért nemcsak abban van, hogy marxista módszerrel tárja fel a Hitler-ellenes összeesküvés valódi hátterét, de mintegy történelmileg is felvázolja a mát: hol kell keresnünk a vezető nyugati hatalmak felelőtlen német politikájának mélyebben beágyazott gyökereit. Várkonyi Tibor
