Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

Kenyérkérdés Ha ezekben a napokiban azt in­­dftiványozná valamelyik szövetkezet elnöke a közgyűlésnek,.hogy „most pedig beszéljünk a jövő évi aratás­ról”, méhanyán megmosolyognák, hogy minek napsütésben esernyő­ről beszélni, vagyis ősszel az ara­tásról? H ol van az még ? Az aratás valóban messze van, de most van az ideje jói megvetni a jövő évi — az ideinél lehetőleg jóval bőségesebb — aratás alap­ját. Sajnos, helyenként csak akkor van értéke a búzának jó néhány szövetkezeti gazida szemében, ami­kor cséplés után a zsákot tartja. Az idén is sokan háborogtak, hogy az aszály megvárnálta és kevesebb kenyérgabona jutott, mint ameny­­nyire számoltak. Ilyenkor ősszel keli elsősorban a búza irtán nyújta­ni a kezünket, úgy, hogy nekibuz­­diuiunik a kukorioatörósnek, az egyéb betakarítanivaiónak, s igyek­szünk utat csinálni az ekéknek, a műtrág.vaszóró-gépeknek, hogy az­tán idejében a földbe Sérüljön a mag, s jövőre bőven teremjen a kény érnekvaló. Elvileg október 1 és 31 között ideális az őszi búzát vetni, a gya­korlat szerint különösen a szikes, kötött talajokon jobb előbb hozzá­látni. De nemcsak a talaj milyen­sége miatt, hanem azért is, mert a külföldi fajták a korai vetést szere­tik jobban, meg aztán jó néhány évben eléggé megleokéztette mái' az esős ősz az -ilyenkor ráérősen moz­gó szövetkezeti gazdákat. Az idén nem csupán csak a seáraz időjárás számlájára írandó a helyenként elég gyenge búzatermés, oka ennek a nem megfelelő talajmunka, az alap­­mütrágya-'kiszórás elmulasztása, a k ései vet és és a kései fej trágyázás is. A -tavaly későn s nem megfelelő­en előkészített talajba vető szövet­kezetekben kezdtek aztán vitatkozni most csépléskor, hogy érdemes-e külföldi búzát vetni, -ha csak aey­­nyit terem, mint a bánikúti. Érdemes, de csakis jól megüle­pedett és jól megmunkált mag­ágyba, mert a göröngyös föld na­gyon szellős és könnyem k-ifagyihat belőle a növény. A magágykészí­­tós-hez, a -talaj ülepedéséhez -leg­alább 8 —10 nap kell a szántástól számítva. Ezért nagyon -lényeges, hogy amikor lehet, a lehető leg­teljesebb eröbedőbással takarít­suk le a földeken lévő növényeket, elsősorban azokat, amelyek után búza, -ráadásul -külföldi -búza ke­rül. A külföldi fajtákat elvileg októ­ber 25-ig helyes elvetni. Azonban nagyon helyesen teszik a mezöko­­vácsházi, a szeghalmi és a gyomai járás termelőszövetkezetei, hogy már a múlt héten hozzáláttak ezek­nek a búzáknak a vetéséhez, mert sok vetni való van, s biztosabb, jobb termésre számíthatnak, ha most vetnek még a viszonylag több munkafolyamattal elkészített mag­ágyba iis, m-int hogy később esetleg sárba kelljen beleszórni. A hangsúly a jó kenyérgabona­­termésen van, ennek figyelembe vé­telével igyekezzenek szövetkezeti gazdáink a betakarítással és a ve t-éssel. Most biztosíthatjuk azt, hogy jövőre ne kelljen vitatkozni: 260, vagy 300 -kiló búzát vihetnek-e ha­za családtagonként a szövetkezeti gazdák, mert másképp nem jut az ipari munkásoknak. A lehetőség ad­va van erre, hiszen a megyénkben vetésre-kerülő 174 ezer hold búzá­ból 100 ezer holdba nagy hozamú külföldi fajta kerül. Ennek azonban követelménye, hogy idejében, jó magágyba kerüljön. Kukk Imre Eleven mozgalommá vált a kongresszusi munkaverseny — Telefoninterjú megyénk négy üzemével — Néhány nap és vége a har madik negyedévnek. A vállalatoknál és üzemekben, nemsokára hoz­záfoghatnak a legutóbbi három hónap termelési eredményeinek, tapasztalatainak összegezéséhez. Ezzel együtt pedig itt az idő a negyedik negyedév előkészítéséhez, a télre való felkészüléshez is, hogy a termelésben elkerüljék a zökkenőket. Amint telefoninterjúnk során megtudtuk, az üzemekben az eredményeken kívül jócskán vol­tak és vannak még jelenleg is gondok. Egyik helyen későn kapták meg az exportmegrendeléseket, másutt meg munkaerő- és anyaghiánnyal küszködnek. Biztató azonban, hogy mindenütt eleven moz­galommá vált a kongresszusi munkaverseny, és ennek máris több kezdeményezése és eredménye észlelhető. Gondok a későn érkezett exportmegrendelések miatt A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban Lévai Kálmán főmérnök vet­te fel a kagylót. A harmadik ne­gyedév tapasztalatairól a követke­zőket mondottat — Legfőbb gondunk, hogy a harmadik negyedévre másfél hó­nappal később kaptuk meg az ex­portmegrendelést. így az export­­tervet csak október 24-ig tudjuk teljesíteni. A harmadik negyed­éves termelési tervet előrelátható­an a hónap végéig darabban mint­egy 102 százalékra, tonnában 92,5* minőségben pedig 94 százalékra teljesítjük. Megtudtak továbbá azt is, hogy a gyárban a harmadik negyedév­ben kezdték meg a körhurkolt és körkötött bébi-cikkek, valamint exportra a plüss pulóverek gyár­tását. A gyárban megtették a szükséges intézkedéseket a negye­dik negyedév termelési feladatai­nak elősegítésére. A kötöttárugyá­riak eddig 12 tonnával maradtak le a háromnegyedévi terv teljesí­tésében. Ezt a kongresszusi ver­senykezdeményezésekkel a negye­dik negyedévben minden valószí­nűség szerint pótolják. Fél százalékkal javították a gyártmányok minőségét Aranyi László, a Mezőberényi Szövőgyár termelési osztályának vezetője tájékoztatójában több fi­gyelemre méltó eredményről szólt: — A gyár munkásai kongresz­­szusi versenyvállalásukban elha­tározták, hogy a harmadik ne­gyedévben a termelési tervet 0,7 százalékkal túlteljesítik. Kedden reggel 6 óráig a módosított tervet 1.00,3 százalékra téljesitettük. Üze­münkben a terv szerinti minőségi követelmény 94,5 százalék. A kongresszusi versenyben a gyár dolgozói vállalták, hogy 0,2 száza­lékkal javítják a minőséget. Az degebb napokra is gondottak_ az üzemben megtartották a próbafű­tést, s így, ha hidegre fordul az idő, a fűtésben sem lesz fennaka­dás. A pártkongresszus tiszteletére vállalt 200 ezer torint önköltségcsökkentésből 140 ezret teljesítettek Az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz gyártmányainak mintegy 85 százalékát exportálja. Ebben a szövetkezetben régi hagyományai vannak a munkaversenynek. Az OKISZ küldöttgyűlésére a leg­utóbb is munka versen yt kezdemé­nyeztek, s eredményeikkel okleve­let nyertek. Berta Imre, a szövetkezet tech­nikusa elmondta, hogy a ktsz tag­jai a kongresszusi munkaverseny­ben vállalták, hogy az idén 200 ezer forinttal csökkentik az ön­költséget. Az előzetes számítások szerint a harmadik negyedév vé­géig ebből mintegy 140 ezer forint valósul meg. A harmadik negyed­éves tervet 101—102 százalékra teljesítik. Eddig már hatezer kézi mellfúrógépet gyártottak export­ra, valamint elkészült ugyancsak exportra a hat műanyagformázó­gép. Munkaerő- és anyaghiánnyal küszködnek Papp Ferenc, a Gyulai Cement­ipari Vállalat főkönyvelője tele­fonbeszélgetésünkkor a vállalat több gomdját-baját tette szóvá. El­mondta, hogy az első félévre elég­gé irreális tervet kaptak. Most éppen a tervmódosításon dolgoz­nak. Szaporítja gondjukat jelen­leg a munkaerő- és anyaghjjiny is. Tizenegy vagon, szeptemberre ese­dékes cementet mindmáig nem kaptak meg, de ugyanígy Buda­pestről a Ferroglobusztól sem ér­kezett meg a várt négy és fél ezer kilogramm vasanyag. Sok nehézséggel küszködnék a vállalatnál, de elhatározták, hogy év végéig mindenképpen törlesz­tik az adósságot. Tito fogadást adott Brezsnyev tiszteletére Belgrad (MTI) Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a szövetségi végrehajtó tanács új székházában hétfőn fogadást adott Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nöksége elnökének tiszteletéle. A fogadáson jelen voltak a Brezsnyev kíséretében lévő szemé­lyiségek is, jugoszláv részről pe­dig Sztambolics, Kardelj Ranko­­vics, Csolakovics, Todorovics és más közéleti személyek, a Szövet­ségi nemzetgyűlés képviselői, tá­bornokok * és tiszteik, valamint a Belgrádban akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetői. A fogadás baráti légkörben zaj­lott le. Brezsnyev megkoszorúzta Belgrádban az Ismeretlen katona sírját Belgrad (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev hétfőn dél­után koszorút helyezett el az Is­meretlen katona emlékművénél, a Belgrad közelében emelkedő Ava­­la-hegyen. Később Brezsnyev megkoszo­rúzta azoknak a szovjet és jugo­szláv harcosoknak az emlékművét, akik a Belgrád felszabadításáért vívott harcokban estek el. A Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnöke ugyan­csak hétfőn szálláshelyén fogadta a Jugoszláviában akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetőit. P. P. J§90 ézer forintot kölcsönzött megyénk legfiatalabb takarékszövetkezete folyósításának részleteiről ér­deklődött. Mindjárt elmondta, hogy családi házat vásároltak, s azt akarják megpótolni a köl­csönnel. A következő pillanat­ban érkezett Medve Györgyné, aki a takarékszövetkezetbe he­lyezett pénzéből 800 Ft-ot vett ki, süldővásárlásra, de bejelen­tette azt is, hogy 2 ezer forint kölcsönt igényelnek, mert mo­torkerékpárt akarnak vásárol­ni, hogy lényegesen könnyebb legyen az Építő és Tatarozó Vállalatnál dolgozó férjének a különböző munkahelyekre és a haza való utazás. előzetes számítások szerint a mi­nőségben a tényleges eredmény 95,2 százalék lesz, tehát a vállalt­nál még mintegy fél százalékkal javul a minőség. Mezőberényben is megtették a szükséges intézkedéseket a ne­gyedik negyedévre. Sőt már a hi-Ez év elején kezdte meg mű­ködését megyénk legfiatalabb falusi bankja, a gyulavári ta­karékszövetkezet, 200 alapító taggal és 20 ezer forint rész­jegyalappal. Azóta a tagok szá­ma 278-ra növekedett, s a rész­jegyalapon túl 390 ezer forint­ra növekedett a betétállomány. Miközben mindezt megtud­juk Kovács Józsefnétől, a taka­rékszövetkezet ügyvezető köny­velőjétől, benyitott Baleda And­­rásné, s 5 ezer forint kölcsön Ez a fiatal takarékszövetke­zet eddig 120 gyulavári lakos­nak 290 ezer forint összegű köl­csönt folyósított eddig, főleg lakóház-tatarozásra és vásárlás­ra. A kölcsönzők nagy része egyben betétes is, mint Medve Györgyné.

Next

/
Thumbnails
Contents