Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-18 / 193. szám

* Ara SO fillér * mumm* 1962. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT XVII. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI'PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A tömegkultúráért Szocializmus nincs kulturális forradalom nélkül, és kulturális forradalom nincs tömegek nélkül, Ha valaki mindezt figyelmen kí­vül hagyva próbálkozna kulturá­lis, népművelő munkával, azonnal meddővé válna minden kísérlete, légüres térbe kerülne, ahol ko­rántsem érezné olyan kitűnően magát, mint legutóbb Nyikolajev és Popovics, a két űrhajós. * Mit akarunk? Azt, hogy a múlt­beli kevesek helyett ma mindenki művelődhessen, tanulhasson, min­denkihez eljusson a kultúra áldá­sa, mely a szebb, tartalmasabb életre ösztönöz, mely a munkában is megezerszerezi az ember erejét, és vigyázó szó is, figyelmeztető, elgondolkoztató. A kultúra minden területe az emberért van, él és hoz létre szel. lemi javakat, a ma emberéért, a jövőért. Tehát — az emberért! ön­magától adódik a következtetés: a tömegkulturális munka végtele­nül fontos számunkra — elveink­ből egyenesen adódó feladat ez — és permanens módon kell töreked­nünk arra, hogy hatóköre vissza­esésektől mentesen egyre bővül­jön. Igazi kultúrforradalom csak ‘akkor és ott köszönt be, ahol nem maradi módon gondolkoznak a kulturális életet illetően, ahol nemcsak az a fontos — egyetlen példával élve —, hogy színvona­las műsort állítson össze és mu­tasson be az irodalmi színpad — hanem az is, hogy azt minél töb­ben tekintsék meg. Más: ahol az idén, nyáron nem tették ki a táb­lát a kultúrház kapujára, hogy „Őszig zárva”, hanem a szakkö­rök nyáron is munkálkodtak, a klub nyáron is hívta vendégeit, ott már a tömegkultúra terjesztésén és gazdagításán ténykedtek. így volt és van ez Tótkomlóson, Vész­tőn, Szeghalmon, hogy csak három példát említsünk, és nem is so­rolhatjuk fel e kis helyen azt a sokféle, újszerű rendezvényt, tö­megeket megmozgató programot — tanulmányi kirándulásoktól az ötórai teákig —, melyek nem en­gedték, nem hagyták, hogy nyáron visszaesés legyen, hogy az embe­rek elszokjanak a kultúrháztól. Ősszel aztán már nem arra lesz gondjuk elsősorban, hogy látoga­tókat szervezzenek, hanem arra, hogy népművelő, tudatformáló munkájuk színvonalát hogyan emelhetnék tovább? Sokoldalú és bonyolult kérdés az, melyet e cikk címének ad­tunk. Iskola, kultúrház, könyvtár, tanulás, művelődés, egészségügyi kultúra-terjesztés — minden ben­ne van. És középpontban az em­ber, aki mind többet akar tudni a világ dolgairól. Amikor pedig miU liók jutnak el eddig az akaratig, akkor bontakozik majd ki teljes pampájában és gyümölcsözik szá­munkra mind gazdagabban a kul­turális forradalom, nagy emberi tettek és szépségek kohója. & E. H Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye első félévi gazdasági, szociális, kulturális éf egészségügyi helyzetéről Ma: A békéscsabai úttöroház várja a pajtásokat © Beruházás A Békés megyei Beruházási Banknál megnyitott hitelkeretek összege, az idei első félév végén 552 millió forint volt, 23,8 száza­lékkal több, mint az 1961 évi ösz­­szes teljesítés. A megnyitott hitel­kereteknek június 30-ig 78,8 száza­lékát kötötték le szerződésileg. A megyében 1962 I. félévében 213 millió forintot fordítottak be­ruházásokra, 41,1 százalékkal töb­bet, mint 1961 I. felében. A VII. pártkongresszus irányel­vei szerint többek között biztosíta­ni kell az ipari üzemek arányo­sabb területi elhelyezését; ezt szol­gálja megyénkben az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzerv­gyár, a Békéscsabai Hűtőház léte­sítése, több, már meglévő üzem bővítése és rekonstrukciója. Az első félévben 166,4 millió fo­rint értékű beruházást adtak át rendeltetésének, 78 százalékkal többet, mint 1961 első felében. Főleg a kommunális beruházások értéke nőtt (több mint kilencszere­sére), elsősorban a békéscsabai vízmű és a békéscsabai diákott­hon üzembehelyezése révén. A termelőszövetkezetek 1962-re 124,1 millió forint építési beruhá­zási hitelt kaptak, melynek 50,5 százalékát használták fel a félév végéig. Az első félévben eszközölt beruházásoknak mintegy 50 száza­lékát házi kivitelezésben végez­ték. Az első félévben a termelő­­szövetkezetek használatba vettek 3 szarvasmarha-istállót, 150 férő­hellyel, 8 sertésfiaztatót, 240 férő­hellyel, 8 juhhodályt, 600 férőhely, lyel és üzembehelyeztek 110 ka­­tasztrális hold felszín feletti árasz­tásos öntözőtelepet. A termelő­­szövetkezetek ezenkívül több mint 50 millió forint értékű gépet sze­reztek be, 12,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ipar A szocialista ipar teljes termelé­se 1962 első félévében 6,3 száza­lékkal volt kevesebb, mint egy év­vel korábban.Az állami ipar ter­melése mintegy 78 millió forinttal (8 százalékkal) csökkent 1961 I. félévéhez képest. Nagyarányú, 13,2 százalékos visszaesés volt a tégla- és cserépiparban. Az állami ipar termelése cukoripar nélkül szá­mítva 2,1 százalékkal nőtt 1961 1. félévéhez viszonyítva. Az állami iparon belül a tanácsi ipar terme­lése 10,1 százalékkal, az élelmiszer­­ipar nélkül számítva 6,7 százalék­kal nőtt. A szövetkezeti ipar ter­melése 6 százalékkal növekedett. Az állami iparban az egy mun­kásra jutó termelés 6,4 százalék­kal csökkent, élelmiszeripar nél­kül számítva 1,5 százalékkal nőtt 1961 L félévéhez viszonyítva. A szövetkezeti iparban a terme­lékenység 1,3 százalékkal nőtt. A szocialista iparban 1962 I. félévé­ben egyes termékféleségekből lé­nyegesen csökkent a termelés. Az exporttevékenység lényege­sen csökkent. Az állami iparban főleg a minisztériumi vállalatok exportálnak. Külkereskedelmi ér­tékesítésnek csupán 13,8 százalé­kát tette ki az 1961 évi 19,1 szá­zalékkal szemben. A termelés ütemessége a félév során nem javult. A minisztériumi ipar termelése például áprilisban több mint 10 százalékkal maradt alatta a II. negyedéves átlagnak. Hasonló jelenség a szövetkezeti iparban fokozottabban mutatko­zott. Főleg a termelés ütemtelen­­sége növekvő túlórafelhasználást (Folytatás a 2. oldalon.) Csirke a juhhodályban o Vidám históriák © Hétvégi sportműsor Növényvédelmi Híradú-t ad ki a Hazafias Népfront megyei akcióbizottsága A Hazafias Népfront megyei lövényvédelmi akcióbizottsága legutóbbi rendes ülésén elhatároz, ta, hogy a népfrontbizottságai út­ján szorgalmazza a lucematerüle­­tek megvédését az aranka kárte­vések éllen, valamint a házi ker­tekben a szövőlepke második nemzedéke elleni védekezést. Az akcióbizottság szerkesztő­­bizottságot választott növényvé­delmi megyei híradó szerkesztésé­re. A híradót szeptember végéig adják ki és azt követően negyed­évenként jelenik meg. ★ Andrijan Nyikolájev A munka és az értelem győzelmét ★ jelentik a földre érkezésük után Pávei Popovics szovjet űrhajós visszatérése után N. Sz. Hruscsovval beszél telefonon. « — szovjet űrhajós visszatérése után N. Sz. Hruscsovval beszél telefonon. (TELEFOTO—MTI Külföldi Képszolgálay

Next

/
Thumbnails
Contents