Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-18 / 193. szám
1988. augusztus 18. 2 Szombat Jelentés a megye első félévi gazdasági, szociális, kulturális, és egészségügyi helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról.) okozott. 1962 első félévében az állami ipar 118 100 túlórát, 57,7 százalékkal többet fordított termelésre, mint egy évvel korábban. Az állami helyiipar 15 vállalata közül 11 végzett ipari javítás-szolgáltatást 4 millió 636 ezer forint értékben, ebből 8 vállalat végzett a lakosság részére is 365 ezer forint értékben. Ez utóbbi az I. félévi teljes termelési értéknek mindössze 0,2 százaléka, és a megye helyi iparpolitikai tervében 1962 évre előírt egymillió 400 ezer forintnak is csak 26,1 százaléka. Az ipari szövetkezetek 18 millió 922 ezer forint értékű javítást végeztek, ebből 7 millió 752 ezer forint értékűt a lakosság részére. A lakossági javítás-szolgáltatás a teljes termelési értéknek 5,5 százalékát tette ki. A munkások havi átlagkeresete 1—2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az ipari balesetek száma az 1961. I. félévi 326-ról 1962. I. félévében 274-re csökkent, azonban a balesetek általában súlyosabbak voltak, és az állami iparban az egy baleset miatt kiesett munkanapok száma 12,9-ről 16,7-re emelkedett. Az állami iparban az I. félévben 223 újítást valósítottak meg, az egy évvel ezelőtti 200-zal szemben. A benyújtott újítások száma 494-ről 674-re nőtt. Építőipar Az állami építőipar 1962 I. félévében 108,8 millió forint értékű építési-szerelési munkát végzett, 37.5 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában, tervét azonban nem teljesítette (95,6 százalék). Az I. negyedévi kedvezőtlen időjárás okozta kieséseket a II. negyedévben nem tudták pótolni, így egyik vállalat sem teljesítette az I. féléves termelési tervét. Az állami építőiparban az egy építőipari munkásra jutó termelés 1961 I. félévéhez viszonyítva 7,3 százalékkal, a tervezetthez képest 2,6 százalékkal emelkedett. Az építési-szerelési munkák értéke a két építőipari vállalatnál nőtt, a villanyszerelési vállalatnál csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A termelés mindkét vállalatnál főként a munkáslétszám emelkedése révén nőtt. A szövetkezeti építőiparban a tervezett építőipari termelést csak 83.5 százalékra teljesítették. A tervezett termelékenységi szintet sem érték el, s a múlt év azonos időszakához viszonyítva is 2,9 százalékkal alacsonyabb termelékenységgel dolgoztak. Mezőgazdaság — Felvásárlás A megye mezőgazdaságának szocialista átszervezése lényegében 1961-ben befejeződött. A megye összes gazdaságaiban a vetésterület összetétele az előző évhez képest jelentősen megváltozott, részben az intenzívebb kenyérgabona-termesztés, és a kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében. Például őszi búzát 12 ezer, őszi árpát 10 800, zöldtakarmányt, zöldségféléket és hüvelyeseket 12 300 katasztrális holddal nagyobb, tavaszi árpát és zabot együttesen 21 000, kukoricát 5000 katasztrális holddal kisebb területen vetettek el, mint 1961-ben. Végeredményben a takarmánygabonák vetésterületi aránya 10,6 ■zúzalék, a kukoricáé 27,8 százalék, a megye második ötéves tervében előirányzott 13,5, illetve 30,5 százalékkal szemben. Az abraktakarmány vetésterületi arányának csökkenése kedvezőtlen jelenség, mivel a sertésállomány nagymértékben növekedett. Az abraktakarmány-termő területhez hasonlóan kedvezőtlenül alakult a szálas-, vizenyős- és zöldtakarmányok vetésterületi aránya is. A termelőszövetkezetek közös szarvasmarhaállománya két év alatt 46, az állami gazdaságoké mintegy 38 százalékkal nőtt, ugyanakkor a szálas-, vizenyős- és zöldtakarmányok vetésterülete csak 7,6, illetve 4,8 százalékkal emelkedett. 1962-ben kedvezően alakult a zöldségtermő terület; 1961-hez viszonyítva több mint 3 ezer katasztrális holddal nagyobb területen termelnek zöldség- és főzelékfélét, valamint burgonyát. A megye szocialista gazdaságaiban a szántóföldön termelt keveréknövények vetésterületében 2893 katasztrális hold kenyérgabona és 1078 kát. hold takarmánygabona-vetés van. Ugyanakkor 22 ezer 978 kát. hold felülvetés történt pillangós növényekkel. A keverékek és felülvetések túlnyomó része a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban van. Emellett a termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságaiban, valamint a kisegítő és egyéni gazdaságokban köztes növényként 10 652 kát. holdon babot és 40 014 kát. holdon takarmánytököt vetettek. A szocialista gazdaságok 1962- ben az előző évinél nagyobb területen alkalmaztak fejlett agrotechnikai eljárásokat. A növénytermesztés eredményeit a trágyázott, talaj javított és öntözött terület minősége és nagysága, valamint a gépállomány nagymértékben befolyásolja. A talaj tápanyagának pótlására a termelőszövetkezetek az 1961/62. gazdasági évben elsősorban a műtrágyát használták fokozottabb mértékben. Minden katasztrális hold közös szántóterületre 116 kilogramm műtrágya jutott, négyszer annyi, mint az előző gazdasági évben. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése évek óta fontos kérdés. Viszonylag nem a kívánt mértékben, de mégis jelentősen növekedett például 10 év alatt az öntözött terület nagysága. Kedvező jelenség, hogy a rizs mellett már takarmány- és cukorrépatermő területeket is öntöznek. A párt és a kormány mezőgazdaság-fejlesztési politikájának egyik gyakorlati megvalósulásaként a megye mezőgazdaságának gépellátottsága az elmúlt egy év alatt erőteljesen fejlődött. A legfontosabb, s a legnehezebb mezőgazdasági munkákat megkönnyítő gépekből főleg a termelőszövetkezetek kaptak jelentős menynyiséget. Az aratási munka kedvezően haladt. Az összes kalászos 41,4 százalékát kombájnnal, 40,5 százalékát aratógéppel aratták le. Kézi aratást az összes kalászos terület 18,1 százalékán végeztek. Az állami gazdaságok összes kalászos területüket kombájnnal takarították be. A tanácsi szektorban 22 850, az állami gazdaságokban pedig 4000 kát. holdon végeztek másod- és tarlóvetést. 1962. I. félévében az állatok és állati termékek felvásárlásának volumene (7 fontosabb cikk alapján) az előző év hasonló időszakához viszonyítva 5,8 százalékkal nőtt. A megye összes gazdaságai 1962. I. félévében vágósertésből 17 756-al, vágómarhából 1063-mal, baromfiból 7237 mázsával, tejből 16 784 hektoliterrel többet, tojásból 7 millió 892 ezerrel kevesebbet adtak át, mint az előző év azonos időszakában. Pénz- és áruforgalom A megye kiskereskedelmi forgalma 1962. I. felében 1171 millió forint volt, az 1961. I. félévinél 47,3 millió forinttal, a tervezettnél pedig 3,7 százalékkal több. A forgalom szerkezeti összetételében azonban lényeges változások történtek. A forgalom mind nagyobb arányát képviseli az élelmiszer és vegyes iparcikk, a ruházati forgalom terhére. A vegyes iparcikkek aránya tovább nőtt és az összes forgalomnak több mint 34 százalékát tette ki. E cikkekből a kiskereskedelem jobban kielégítette a lakosság igényeit, mint a korábbi években. A forgalom ilyen irányú növekedését nagyban elősegítette a hitellevélre eladott áruk értéke (13 millió forint), mely csaknem háromszorosa az 1961 első félévinek. A kedvezőtlen időjárás következtében a zöldség, és gyümölcsidény eltolódott. A piaci felhozatal visszaesett. A békéscsabai piacokon 1962 I. félévében 2289 mázsával kevesebb árut hoztak fel, mint az előző év azonos időszakában, ugyanakkor az árucikkek egységára lényegesen meghaladta a tavalyit. Egészségügy A megye egészségügyi helyzete 1962 1. félévében az orvosok száma tekintetében jobb volt az 1961 I. félévinél. A növekedés elsősorban a körzeti orvosi állások 97,9 százalékos betöltését és a szakrendelési orvosi óráknak 459-re történt emelését tette lehetővé. A jobb ellátottsággal ellentétben rosszabb volt a helyzet a megbetgedések terén. A tavaszi hónapokban fellépett lázas influenzajárványt követően megnövekedett a halálozások száma. A tbc gondozóintézetekben valamivel kevesebben jelentek meg a vizsgálaton és kevesebb volt a szűrések száma is, mint egy évvel korábban. Csökkent a nyilvántartott betegek száma is. 1962 I. félévében (A Közegészség és Járványügyi Állomás adatai alapján) egyes fertőző betegségek lényegesen nagyobb számban fordultak elő, mint a múlt év első felében. Város-és községfejlesztés 1962 I. félév végéig a községfejlesztési alap éves módosított bevételi előirányzatát 66,7 százalékra, a kiadási előirányzatot 36,6 százalékra teljesítették. Az első félévben fejlesztésre és egyéb kiadásokra összesen 30,9 millió forintot fordítottak. A lakosság társadalmi tevékenysége jelentős mértékben segíti a községfejlesztési tervek megvalósulását. 1962-ben 4,8 millió forint értékű társadalmi munka végzését irányozták elő, amit június 30-ig mintegy 69 százalékra teljesítettek. Lakásépítés A megyében 1962 I. félév folyamán állami erőből 112 lakást építettek, háromszor annyit, mint a múlt év azonos időszakában. Nőtt a több lakással rendelkező lakóházak aránya. A félév végén 125 állami erőből épülő lakás építése volt folyamatban, melyek az év végére készülnek el. Művelődésügy A könyvtárak száma 1962. I. fél. év végére az előző év azonos időszakához viszonyítva 33-mal emelkedett, ezzel számuk elérte a 256-ot melyek közül hét fiókkönyvtár, 168 fi ók jellegű könyvkölcsönző, három pedig művelődési autó (28 kölcsönző állomással). A megnövekedett könyvállomány ellenére nem emelkedett az egy olvasóra jutó kölcsönzések száma. A szabadpolcos kölcsönzést minden nagyobb helyiséggel rendelkező könyvtárban megvalósították. Ennek tulajdonítható, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva mintegy 7000-rel emelkedett az olvasótermekben olvasott kötetek száma. A Békés megyei Jókai Színház az 1961/62. évi színházi évadban tizenhárom bemutató előadást tartott. Az elmúlt színházi évadban mintegy 20 százalékkal több tájelőadást tartottak, mint az előzőben. A tájelőadások látogatóinak átlagos száma 259-ről 274-re nőtt. A megyében terjesztett sajtótér, mékek példányszáma átlagosan 4,7 százalékkal emelkedett 1961. I. félévéhez viszonyítva. Népszabadságból mintegy 4,5 millió, a Békés megyei Népújságból csaknem 2,7 millió példányt terjesztettek. XTT AJTiA/T ATT ÉTT ArT ÉfT irT É TT Éi'T É TÉT ÉiT1 ITITÉTt^ *^‘^r^*'^*^*l**‘*^*^*^‘*^*^*^**^‘^*^>^>‘ A „Vosztok—3“ és a „Vosztok—4“ útja a térképen Mint Ismeretes, a Szovjetunióban 1962. augusztus ll-én (magyar idő szerint) 9 óra 30 perckor felbocsátották a Vosztok—3 elnevezésű űrhajót A. Nyikolajev repülőőrnaggyal a fedélzetén. A Vosztok—3-at pontosan egy nappal később, 1962. augusztus 12-én (magyar idő szerint) 9 óra 2 perctől követte a Vosztok—4 elnevezésű űrhajó P. Popovics repülőalezredessel a kabinjában. Az űrhajók pályasíkja — közel azonos — 65 fokos szöget zár be az Egyenlítővel. Keringési idejük 88,5 perc. A két űrhajó egymáshoz közel és majdnem azonos pályán kering a Föld körül. Térképünk a „Vosztok—3”-at a 17. földiordulat idején, a „Vosztok—4”-et pedig az első megtett kör után ábrázolja.
