Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

S9G2. augusztus 9. 2 Csütörtök Akiknek utolsó reményük az űr Volt-e sztálingrádi csata? U a túl sok a hűhó, az mindig 11 gyanús, állapította meg a washingtoni Star cikkírója azzal az ízléstelen reklámhadjárattal kapcsolatban, amelyet a Telstar nevű mesterséges bolygó körül csap az amerikai propaganda. Sen­ki nem vitatja el a dicsőséget a szerkezet alkotóitól, hiszen a kon­tinensközi tv-közvetítés technikai megvalósítása és az óceán két partjának összekapcsolása kábel nélküli telefonnal az emberi talá­lékonyság nagy diadala. De az a kavarodás, amelyet a Telstar oko­zott a divatcégektől a rádióstársa­ságokon keresztül egészen a kor­mányzati tisztviselőkig — fenntar­tást ébreszt az emberekben. Két párizsi divatcég, a Dior és a Balmain a Telstar segítségével közvetítette néhány új téli ruha­­modelljének rajzát a tengeren túl­ra. A többiek felháborodottan til­takoztak az íratlan törvény meg­szegése miatt. Eddig ugyanis egy­azon időben mutatta be vala­mennyi cég az új modelleket, ne­hogy valaki is ellophassa az ötle­tet, vagy előnyhöz jusson a vásár­lók körében. A párizsi cégek ép­pen ez utóbbi miatt támadják a Dior és a Balmain eljárását. Az európai rádiötársaságok közé is Eris almáját hajította a Telstar. Vitájuk lényege az, hogy a BBC vagy a párizsi tv legyen-e az ame­rikaiak európai főmegbízottja. De felkavarta a Telstar az ame­rikai politikai életet is. Nyolc de­mokratapárti szenátor kérésére többnapos vita kezdődött, amely akörül folyik, helyes-e a kozmoszt átengedni a magántársaságoknak. Tudvalevő ugyanis, hogy a Tel­­start az American Telefon and Te­legraph Co. kísérletezte ki, gyár­totta le, a vállalat saját kilövőpá­lyájáról indította útnak, s a kor­mány csak annyival járult hozzá e vállalkozáshoz, hogy egy Atlas­­típusú rakétát bocsátott a cég ren­delkezésére, ami azután a magas­ba repítette a szerkezetet. A de­mokrata szenátorok azt javasol­ták, hogy a Telstart vegyék álla­mi kezelésbe, mert — mint indo­kolásukban kifejtették — „félő, hogy magánkézben kizárólag csak nyerészkedési célokat szolgál majd, és elsiklik tudományos je­lentősége”. A szenátus többi tag­jában erős ellenérzéseket keltett ez a javaslat. Többen azzal érvel­tek, hogy a Telstar „államosítása” már a szocializmussal egyenlő, és különben is — Amerika a szabad vállalkozás hazája. (Egyébként a „szocializmus” szimptomájának minősítették néhány héttel ezelőtt Kennedy elnöknek azt a javasla­tát is, hogy körülbelül 17 millió idős ember számára tegyék lehe­tővé a díjtalan kórházi ápolást. A javaslatot a szenátus minden to­vábbi nélkül el is vetette.) Nem hiszem, hogy a demokra­tapárti szenátorokat nekünk kellene kitisztázni a „szocializ­mus” vádja alól, de azt ismerjük el érdemük gyanánt, hogy ideje­korán megszimatolták a magán­tőke „kozmikus startjában” rejlő veszélyt. A fentebb említett viták már jelzik e veszélyek természe­tét és nagyságát. Mi lesz, ha a big business s különböző nemze­tekhez tartozó képviselői a ma­guk konkurrencia-harcát átterelik az űrbe? Micsoda gazdasági, jogi és politikai viszályok kútforrása lehet nemzetközi méretekben a nagytőke gátlástalansága, ha az a kozmoszban jelentkezik majd? Tévedés volna azt képzelni, hogy a szenátorokat és más kor­mányzati tényezőket a köz érde­kei vezetik, vagy esetleg a világ­­iá: egyetemességét tartják szem előtt, midőn aggodalmaskodnak a magántőke kozmikus szereplése miatt. Egészen másutt kell az oko­kat keresni. Az Egyesült Államok politikai és katonai körei olyan terveket dédelgetnek, amelyek megkövetelik, hogy saját kezelés­ben legyen a világűr-kutatás. Nyugati lapok az idén januárban megírták, hogy Kennedy elnök legbensőbb tanácsadóival zárt aj­tók mögött fontos elhatározásokra jutott a kozmoszt illetően. Azóta kiderült, hogy nagyjából mit is tartalmaznak a titkos akták. Mindenekelőtt jelentősen kibő­vítették az űrkutatások pénzügyi kereteit. Az idei pénzügyi eszten­dőre körülbelül kétmilliárd dol­lárt biztosítottak ilyen célokra. Közgazdászok állítása szerint az 1946-tól napjainkig eltelt több mint másfél évtized folyamán az Egyesült Államok többet költött rakétákra, mint amennyibe a nuk­leáris töltetek és bombák beleke­rültek. Érdemes néhány adatot említeni, mert jól szemléltetik az amerikai katonai érdeklődés elto­lódását a rakéták irányában. Nuk­leáris töltetekre 1946—1960 között 24,7 milliárd dollárt fordítottak, 1961— 62-ben 2,6 milliárdot, 1962— 63-ra 2,9 milliárd az elő­irányzat. Rakétagyártásra 1946— 1958 között 17,4 milliárdot költöt­tek, 1956—1961 között már 21,6 milliárdot és az idén a rakétafej­lesztés 10,4 milliárddal szerepel a költségvetésben. A bizalmas dosszié szervezeti ** intézkedéseket is tartalmaz. Kennedy, Lyndon Johnson alel­­nök vezetése alatt létrehozott egy magas szintű kormánybizottságot, amelyet megbízott áz űrkutatás irányításával és összehangolásá­val. Átmenetileg ugyan a nagy re­pülőgépgyártó vállalatok készítik a kozmikus szerkezeteket, de már lerakták az önálló kozmikus ipar alapjait. Az első lépés az volt, hogy a Redstone-típusú rakéta üzemét átadták az Állami Aszt­ronautikai Társaságnak (NASA), amely a Pentagonnal közös gaz­dája az űrprogramoknak. Egyszó­val „a katonai szputnyikok a kí­sérleti stádiumból már átléptek az operatív alkalmazás szakaszá­ba” — állapította meg egy ameri­kai folyóirat, Az Egyesült Államok vezetői azt vallják, hogy „aki a világűr ura, az hatalmában tartja az egész földkerekséget.” A kozmikus he­gemónia — ez most a csodaszer, amitől a „régi szép idők” vissza­térését várják Amerikában. Az atomfölény már régen elenyészett, vége a hidrogénbomba egyedural­mának is. Sem a szárazföldön, sem a vízben, vagy a víz alatt, sem pedig a levegőben nincs fö­lényben többé az Egyesült Álla­mok. Ezért utolsó reményét az űr­be veti, ott szeretne korlátlan úr­rá válni, hogy „kozmikus erőpo­zícióból” diktálja feltételeit a Földnek. S ne gondolja senki, hogy a katonai fölény hajszolása kevesebb veszéllyel jár, mint mondjuk a magántőke konkurren­­cia-harca. Elegendő csak arra utalni, hogy a Venus irányába elindított rakéta-szerkezetet négy perccel a kilövés után meg kellett semmisíteni, mert letért az előírt pályáról. — Számítási hiba — hangzott a hivatalos magyarázat. S minthogy az eddig útnak indí­tott amerikai mesterséges boly­gók mintegy fele mondott csü­törtököt, világosan kirajzolódik az emberiség előtt a hibás számítás­ból kirobbanó katonai konfliktus fenyegető veszélye. A kozmoszt a Szovjetunió hó­­" dította meg elsőnek, a szocialista világ nemcsak in­terkontinentális rakétákkal ren­delkezik, hanem rakétaelhá­rító rakétákkal is. „Akár egy legyet is eltalálunk a világűr­ben” — mondotta a minap Hrus­csov. A szovjet flotta napján meg­rendezett hadgyakorlatok a nyu­gati sajtó egybehangzó véleménye szerint alátámasztották a szovjet miniszterelnök kijelentését, és perdöntőén bizonyították, hogy a legkorszerűbben felszerelt és a legnagyobb katonai erővel rendel­kező hatalom ma a Szovjetunió. Az egyszer elvesztett katonai fölényt az imperializmus a világ­űrben sem képes visszaszerezni. Itt sem marad számára más lehe­tőség, mint a földön: a békés egy­más mellett élés. Amíg azonban a Telstar a hidegháborút szolgálja, és például hangulatot próbál kel­teni az NDK ellen, addig nincs sok kilátás rá, hogy a nagyhatal­mak között az űrkutatásban meg­valósuljon az együttműködés1. Zala Tamás Függetlenség és ami előtte van Kingston Margit hercegnő Erzsébet angol királynő képviseletében kedden ünnepélyesein megnyitotta a füg­getlenné vált Jamaica parlament­jének első ülését. Jamaica tehát elnyerte függet­lenségét, jövője azonban kétséges. Legalábbis erre utal Sir Alexan­der Bustamante miniszterelnök nyilatkozata, aki újságírók előtt kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok bármikor katonai támasz­pontokat létesíthet Jamaicán. Megindító őszinteséggel hozzátet­te, kormánya „még csak segélyt sem vár ezért cserébe az Egyesült Államoktól”. (MTI) 1962. augusztus 6-dval a 11 420 négy­zetkilométer nagyságú — azaz Bara­nya és Báos-Kiskun megyék együttes New York (TASZSZ) „A második világháborúban nem volt semmiféle sztálingrádi csata. Az erről szóló hírek csupán a kommunista propaganda kitalá­lásai” — írja a Dallasban (Texas állam) megjelenő Morning hasáb­jain Walker nyugalmazott vezér­őrnagy. A szélsőjobboldali csopor­tokat összetákoló obsitos kijelen­téseit szó nélkül lehetne hagyni, ha alapanyaga nem a Pentagon irattárában lenne fellelhető. Walker kijelentését O,Daniel jelenleg nyugalmazott tábornok, egykor moszkvai katonai attasé je. lentéséből merítette. O’Daniel ín­nak idején körülbelül 3—4 napot töltött a fronton, majd visszatéré­se után kijelentette: „Véleményem szerint egy amerikai hadtest szo­kásos tüzérségével két nap alatt elfoglalhatná Sztálingrádot”. Az amerikai hadsereg szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a Walkernek alapanyagul szolgáló beszámoló valóban fellelhető a A moszkvai leszerelési és béke­világkongresszus résztvevői közül hazatérőben több mint 350-en ej­tették útba Magyarországot. A külföldi békeharcosok többsége — mintegy kétszázötvenen — csak „futóvendég” volt, néhány órát, egy-két napot időzött nálunk. Szá­zan azonban legalább egy hetet, vagy még ennél is több időt, tíz napot, illetve két hetet töltöttek hazánkban. A vendégek elsősorban az ázsiai, az afrikai és latin-amerikai béke. mozgalmak küldöttei közül kerül­tek ki. Ugyanakkor ellátogatott hozzánk több európai pacifista­­mozgalom, illetve szervezet képvi­selője is. Űgyszólván mindenki számára „testreszabott” program­ról gondoskodtak, a megérkezés után megkérdezték: ki mire kí­váncsi, s ennek alapján állították össze a magyarországi útitervet. Vendégeink mind azzal búcsúz­tak, a magyar békemozgalom ve­területénél valamivel kisebb — s 1,1 millió lakosú Jamaica a független ál­lamok sorába lépett a Brit Nemzetköz Pentagon bizalmasan kezelt ok­mányai között. Az idézett megálla­pítást azonban már nem volt haj­landó kommentálni, csak annyit jegyzett meg, hogy nem mondhat semmit ebben a kérdésben. Nem rendkívüli eset, hogy a Pentagon szovjetellenes ferdítések forrása — írja Ponomarjov, a TASZSZ New York-i tudósítója. — Az is jellemző, hogy a dolog­hoz nem hajlandók kommentárt fűzni. A Pentagon nemegyszer megpróbálta már saját szólamára átírni a második világháború tör­ténetét és bebizonyítani, hogy a háborút csak az amerikai hadse­reg segítségével lehetsét megnyer, ni. Mit neki a tények! A hadügy­minisztérium hivatalnokai szeret­nék hozzászoktatni az átlag ame­rikait az US-Army „legyőzhetet­lenségének” gondolatához. Követ, kezésképpen ahhoz, hogy egy eset­leges összeütközésben könnyű lesz a győzelem. zetőitől: jól érezték magukat há­zé nkban, s a legjobb benyomások­kal távoznak a szocializmust építő Magyarországról. (MTI) Újabb sikertelen amerikai rakétakísérlet Cape Canaveral (MTI) Kedden első ízben végeztek kí­sérletet egy új típusú Poláris-ráké. tával, amelynek hatósugara — a tervek szerint 4500 kilométer lesz. Az első kísérletnél a rakétának 3000 kilométeres távolságot kel­lett volna megtennie, de a máso­dik lépcső működésbe lépése után három másodperccel technikai hi­ba lépett fel és így a rakéta nem érte el a kitűzött távolságot. A tengeralattjárókon jelenleg alkal­mazott Polaris-rakéták hatósugara 2700 kilométer. Az új típusú rakéta a Polaris—A—3 nevet viseli. (Reu­ter, MTI). kösség keretein belül. Az új ország; mint ismeretes, ez év elején vált ki hivatalosan a Brit—Nyugat-Indiai Ál­lamszövetségből. KUioir tokainak: az összesen 690 négyzetkilométer nagysá­gú, de csupán 15 ezer lakosú Cayman­­szigeteknek, valamint a Turks és Cai­cos szigeteknek státuszhelyzete jelen­leg még tisztázatlan. Az új független állam lakosságának háromnegyed ré­sze Afrikából áthurcolz néger rabszol­gák leszármazottja. Jamaica a Nagy-Antillák szigetcso­portjához tartozik, s Kuba, valamint Hispaniola (Haiti) után a legnagyobb sziget az Antilla- (Karib-) tengeren. Éghajlata kiválóan alkalmas trópusi es szubtrópusi növények termesztésére. Déli és északkeleti partvidékén hatal­mas banán — 1960-ban 254 000 tonna termelés —, valamint cukornád — évi termelése 430 000 tonna körül — ültet­vényeket taláfunk. A cukornád ter­mesztésén alapul a híres jamaicai rumgyártás is. Mezőgazdasági termé­nyei közül nemzetközi jelentőséggel bír még a dohány, valamint a fűszer­paprika (2000—2500 tonna évenkénti) termelése is; az utóbbi növény a ka­pitalista világ konzerv gyártásának fű­szerpaprika-szükségletét nagy részben fedezi. Jamaica ásványi kincsei közül kiemelkedő jelentőségű a bauxit, évi termelése 5 millió tonna körül ingado­zik. A kitermelt bauxitot teljes egé­szében Kanada és az Amerikai Egye­sült Államok alumíniumipara használ­ja fel. Az élelmiszergyártás kivételével Ja­maica ipara teljesen elmaradott. ^Terra-4 Jamaica új független állam Atlanti-óceán A moszkvai béke-világkongresszus több mint háromszázötven résztvevője utazott át hazánkon

Next

/
Thumbnails
Contents