Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-09 / 185. szám
S9G2. augusztus 9. 2 Csütörtök Akiknek utolsó reményük az űr Volt-e sztálingrádi csata? U a túl sok a hűhó, az mindig 11 gyanús, állapította meg a washingtoni Star cikkírója azzal az ízléstelen reklámhadjárattal kapcsolatban, amelyet a Telstar nevű mesterséges bolygó körül csap az amerikai propaganda. Senki nem vitatja el a dicsőséget a szerkezet alkotóitól, hiszen a kontinensközi tv-közvetítés technikai megvalósítása és az óceán két partjának összekapcsolása kábel nélküli telefonnal az emberi találékonyság nagy diadala. De az a kavarodás, amelyet a Telstar okozott a divatcégektől a rádióstársaságokon keresztül egészen a kormányzati tisztviselőkig — fenntartást ébreszt az emberekben. Két párizsi divatcég, a Dior és a Balmain a Telstar segítségével közvetítette néhány új téli ruhamodelljének rajzát a tengeren túlra. A többiek felháborodottan tiltakoztak az íratlan törvény megszegése miatt. Eddig ugyanis egyazon időben mutatta be valamennyi cég az új modelleket, nehogy valaki is ellophassa az ötletet, vagy előnyhöz jusson a vásárlók körében. A párizsi cégek éppen ez utóbbi miatt támadják a Dior és a Balmain eljárását. Az európai rádiötársaságok közé is Eris almáját hajította a Telstar. Vitájuk lényege az, hogy a BBC vagy a párizsi tv legyen-e az amerikaiak európai főmegbízottja. De felkavarta a Telstar az amerikai politikai életet is. Nyolc demokratapárti szenátor kérésére többnapos vita kezdődött, amely akörül folyik, helyes-e a kozmoszt átengedni a magántársaságoknak. Tudvalevő ugyanis, hogy a Telstart az American Telefon and Telegraph Co. kísérletezte ki, gyártotta le, a vállalat saját kilövőpályájáról indította útnak, s a kormány csak annyival járult hozzá e vállalkozáshoz, hogy egy Atlastípusú rakétát bocsátott a cég rendelkezésére, ami azután a magasba repítette a szerkezetet. A demokrata szenátorok azt javasolták, hogy a Telstart vegyék állami kezelésbe, mert — mint indokolásukban kifejtették — „félő, hogy magánkézben kizárólag csak nyerészkedési célokat szolgál majd, és elsiklik tudományos jelentősége”. A szenátus többi tagjában erős ellenérzéseket keltett ez a javaslat. Többen azzal érveltek, hogy a Telstar „államosítása” már a szocializmussal egyenlő, és különben is — Amerika a szabad vállalkozás hazája. (Egyébként a „szocializmus” szimptomájának minősítették néhány héttel ezelőtt Kennedy elnöknek azt a javaslatát is, hogy körülbelül 17 millió idős ember számára tegyék lehetővé a díjtalan kórházi ápolást. A javaslatot a szenátus minden további nélkül el is vetette.) Nem hiszem, hogy a demokratapárti szenátorokat nekünk kellene kitisztázni a „szocializmus” vádja alól, de azt ismerjük el érdemük gyanánt, hogy idejekorán megszimatolták a magántőke „kozmikus startjában” rejlő veszélyt. A fentebb említett viták már jelzik e veszélyek természetét és nagyságát. Mi lesz, ha a big business s különböző nemzetekhez tartozó képviselői a maguk konkurrencia-harcát átterelik az űrbe? Micsoda gazdasági, jogi és politikai viszályok kútforrása lehet nemzetközi méretekben a nagytőke gátlástalansága, ha az a kozmoszban jelentkezik majd? Tévedés volna azt képzelni, hogy a szenátorokat és más kormányzati tényezőket a köz érdekei vezetik, vagy esetleg a világiá: egyetemességét tartják szem előtt, midőn aggodalmaskodnak a magántőke kozmikus szereplése miatt. Egészen másutt kell az okokat keresni. Az Egyesült Államok politikai és katonai körei olyan terveket dédelgetnek, amelyek megkövetelik, hogy saját kezelésben legyen a világűr-kutatás. Nyugati lapok az idén januárban megírták, hogy Kennedy elnök legbensőbb tanácsadóival zárt ajtók mögött fontos elhatározásokra jutott a kozmoszt illetően. Azóta kiderült, hogy nagyjából mit is tartalmaznak a titkos akták. Mindenekelőtt jelentősen kibővítették az űrkutatások pénzügyi kereteit. Az idei pénzügyi esztendőre körülbelül kétmilliárd dollárt biztosítottak ilyen célokra. Közgazdászok állítása szerint az 1946-tól napjainkig eltelt több mint másfél évtized folyamán az Egyesült Államok többet költött rakétákra, mint amennyibe a nukleáris töltetek és bombák belekerültek. Érdemes néhány adatot említeni, mert jól szemléltetik az amerikai katonai érdeklődés eltolódását a rakéták irányában. Nukleáris töltetekre 1946—1960 között 24,7 milliárd dollárt fordítottak, 1961— 62-ben 2,6 milliárdot, 1962— 63-ra 2,9 milliárd az előirányzat. Rakétagyártásra 1946— 1958 között 17,4 milliárdot költöttek, 1956—1961 között már 21,6 milliárdot és az idén a rakétafejlesztés 10,4 milliárddal szerepel a költségvetésben. A bizalmas dosszié szervezeti ** intézkedéseket is tartalmaz. Kennedy, Lyndon Johnson alelnök vezetése alatt létrehozott egy magas szintű kormánybizottságot, amelyet megbízott áz űrkutatás irányításával és összehangolásával. Átmenetileg ugyan a nagy repülőgépgyártó vállalatok készítik a kozmikus szerkezeteket, de már lerakták az önálló kozmikus ipar alapjait. Az első lépés az volt, hogy a Redstone-típusú rakéta üzemét átadták az Állami Asztronautikai Társaságnak (NASA), amely a Pentagonnal közös gazdája az űrprogramoknak. Egyszóval „a katonai szputnyikok a kísérleti stádiumból már átléptek az operatív alkalmazás szakaszába” — állapította meg egy amerikai folyóirat, Az Egyesült Államok vezetői azt vallják, hogy „aki a világűr ura, az hatalmában tartja az egész földkerekséget.” A kozmikus hegemónia — ez most a csodaszer, amitől a „régi szép idők” visszatérését várják Amerikában. Az atomfölény már régen elenyészett, vége a hidrogénbomba egyeduralmának is. Sem a szárazföldön, sem a vízben, vagy a víz alatt, sem pedig a levegőben nincs fölényben többé az Egyesült Államok. Ezért utolsó reményét az űrbe veti, ott szeretne korlátlan úrrá válni, hogy „kozmikus erőpozícióból” diktálja feltételeit a Földnek. S ne gondolja senki, hogy a katonai fölény hajszolása kevesebb veszéllyel jár, mint mondjuk a magántőke konkurrencia-harca. Elegendő csak arra utalni, hogy a Venus irányába elindított rakéta-szerkezetet négy perccel a kilövés után meg kellett semmisíteni, mert letért az előírt pályáról. — Számítási hiba — hangzott a hivatalos magyarázat. S minthogy az eddig útnak indított amerikai mesterséges bolygók mintegy fele mondott csütörtököt, világosan kirajzolódik az emberiség előtt a hibás számításból kirobbanó katonai konfliktus fenyegető veszélye. A kozmoszt a Szovjetunió hó" dította meg elsőnek, a szocialista világ nemcsak interkontinentális rakétákkal rendelkezik, hanem rakétaelhárító rakétákkal is. „Akár egy legyet is eltalálunk a világűrben” — mondotta a minap Hruscsov. A szovjet flotta napján megrendezett hadgyakorlatok a nyugati sajtó egybehangzó véleménye szerint alátámasztották a szovjet miniszterelnök kijelentését, és perdöntőén bizonyították, hogy a legkorszerűbben felszerelt és a legnagyobb katonai erővel rendelkező hatalom ma a Szovjetunió. Az egyszer elvesztett katonai fölényt az imperializmus a világűrben sem képes visszaszerezni. Itt sem marad számára más lehetőség, mint a földön: a békés egymás mellett élés. Amíg azonban a Telstar a hidegháborút szolgálja, és például hangulatot próbál kelteni az NDK ellen, addig nincs sok kilátás rá, hogy a nagyhatalmak között az űrkutatásban megvalósuljon az együttműködés1. Zala Tamás Függetlenség és ami előtte van Kingston Margit hercegnő Erzsébet angol királynő képviseletében kedden ünnepélyesein megnyitotta a függetlenné vált Jamaica parlamentjének első ülését. Jamaica tehát elnyerte függetlenségét, jövője azonban kétséges. Legalábbis erre utal Sir Alexander Bustamante miniszterelnök nyilatkozata, aki újságírók előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok bármikor katonai támaszpontokat létesíthet Jamaicán. Megindító őszinteséggel hozzátette, kormánya „még csak segélyt sem vár ezért cserébe az Egyesült Államoktól”. (MTI) 1962. augusztus 6-dval a 11 420 négyzetkilométer nagyságú — azaz Baranya és Báos-Kiskun megyék együttes New York (TASZSZ) „A második világháborúban nem volt semmiféle sztálingrádi csata. Az erről szóló hírek csupán a kommunista propaganda kitalálásai” — írja a Dallasban (Texas állam) megjelenő Morning hasábjain Walker nyugalmazott vezérőrnagy. A szélsőjobboldali csoportokat összetákoló obsitos kijelentéseit szó nélkül lehetne hagyni, ha alapanyaga nem a Pentagon irattárában lenne fellelhető. Walker kijelentését O,Daniel jelenleg nyugalmazott tábornok, egykor moszkvai katonai attasé je. lentéséből merítette. O’Daniel ínnak idején körülbelül 3—4 napot töltött a fronton, majd visszatérése után kijelentette: „Véleményem szerint egy amerikai hadtest szokásos tüzérségével két nap alatt elfoglalhatná Sztálingrádot”. Az amerikai hadsereg szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a Walkernek alapanyagul szolgáló beszámoló valóban fellelhető a A moszkvai leszerelési és békevilágkongresszus résztvevői közül hazatérőben több mint 350-en ejtették útba Magyarországot. A külföldi békeharcosok többsége — mintegy kétszázötvenen — csak „futóvendég” volt, néhány órát, egy-két napot időzött nálunk. Százan azonban legalább egy hetet, vagy még ennél is több időt, tíz napot, illetve két hetet töltöttek hazánkban. A vendégek elsősorban az ázsiai, az afrikai és latin-amerikai béke. mozgalmak küldöttei közül kerültek ki. Ugyanakkor ellátogatott hozzánk több európai pacifistamozgalom, illetve szervezet képviselője is. Űgyszólván mindenki számára „testreszabott” programról gondoskodtak, a megérkezés után megkérdezték: ki mire kíváncsi, s ennek alapján állították össze a magyarországi útitervet. Vendégeink mind azzal búcsúztak, a magyar békemozgalom veterületénél valamivel kisebb — s 1,1 millió lakosú Jamaica a független államok sorába lépett a Brit Nemzetköz Pentagon bizalmasan kezelt okmányai között. Az idézett megállapítást azonban már nem volt hajlandó kommentálni, csak annyit jegyzett meg, hogy nem mondhat semmit ebben a kérdésben. Nem rendkívüli eset, hogy a Pentagon szovjetellenes ferdítések forrása — írja Ponomarjov, a TASZSZ New York-i tudósítója. — Az is jellemző, hogy a dologhoz nem hajlandók kommentárt fűzni. A Pentagon nemegyszer megpróbálta már saját szólamára átírni a második világháború történetét és bebizonyítani, hogy a háborút csak az amerikai hadsereg segítségével lehetsét megnyer, ni. Mit neki a tények! A hadügyminisztérium hivatalnokai szeretnék hozzászoktatni az átlag amerikait az US-Army „legyőzhetetlenségének” gondolatához. Követ, kezésképpen ahhoz, hogy egy esetleges összeütközésben könnyű lesz a győzelem. zetőitől: jól érezték magukat házé nkban, s a legjobb benyomásokkal távoznak a szocializmust építő Magyarországról. (MTI) Újabb sikertelen amerikai rakétakísérlet Cape Canaveral (MTI) Kedden első ízben végeztek kísérletet egy új típusú Poláris-ráké. tával, amelynek hatósugara — a tervek szerint 4500 kilométer lesz. Az első kísérletnél a rakétának 3000 kilométeres távolságot kellett volna megtennie, de a második lépcső működésbe lépése után három másodperccel technikai hiba lépett fel és így a rakéta nem érte el a kitűzött távolságot. A tengeralattjárókon jelenleg alkalmazott Polaris-rakéták hatósugara 2700 kilométer. Az új típusú rakéta a Polaris—A—3 nevet viseli. (Reuter, MTI). kösség keretein belül. Az új ország; mint ismeretes, ez év elején vált ki hivatalosan a Brit—Nyugat-Indiai Államszövetségből. KUioir tokainak: az összesen 690 négyzetkilométer nagyságú, de csupán 15 ezer lakosú Caymanszigeteknek, valamint a Turks és Caicos szigeteknek státuszhelyzete jelenleg még tisztázatlan. Az új független állam lakosságának háromnegyed része Afrikából áthurcolz néger rabszolgák leszármazottja. Jamaica a Nagy-Antillák szigetcsoportjához tartozik, s Kuba, valamint Hispaniola (Haiti) után a legnagyobb sziget az Antilla- (Karib-) tengeren. Éghajlata kiválóan alkalmas trópusi es szubtrópusi növények termesztésére. Déli és északkeleti partvidékén hatalmas banán — 1960-ban 254 000 tonna termelés —, valamint cukornád — évi termelése 430 000 tonna körül — ültetvényeket taláfunk. A cukornád termesztésén alapul a híres jamaicai rumgyártás is. Mezőgazdasági terményei közül nemzetközi jelentőséggel bír még a dohány, valamint a fűszerpaprika (2000—2500 tonna évenkénti) termelése is; az utóbbi növény a kapitalista világ konzerv gyártásának fűszerpaprika-szükségletét nagy részben fedezi. Jamaica ásványi kincsei közül kiemelkedő jelentőségű a bauxit, évi termelése 5 millió tonna körül ingadozik. A kitermelt bauxitot teljes egészében Kanada és az Amerikai Egyesült Államok alumíniumipara használja fel. Az élelmiszergyártás kivételével Jamaica ipara teljesen elmaradott. ^Terra-4 Jamaica új független állam Atlanti-óceán A moszkvai béke-világkongresszus több mint háromszázötven résztvevője utazott át hazánkon
