Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-07 / 183. szám
062. augusztus 7. 3 Kedd He önkényesen Megyénk számos term elősző, vetkezetében mindennap a kora délutáni órákban összeülnek az elnök, a főagronómus, az üzemegység- és brigádvezetők, hogy megbeszéljék és elosszák a következő napi munkákat és az ahhoz szükséges embereket, gépeket. Nagyon helyes módszer ez, hiszen az úgynevezett „eligazítás” után az üzemegység- és brigádvezetők még aznap találkoznak embereikkel és közölhetik velük, hogy másnap milyen munka vár rájuk és milyen felszereléseket, szerszámokat vigyenek maguk, kai Sajnos, nem minden szövetkezetünkben van rendszeres napi munkaeligazítás, s emiatt sok a keresztintézkedés. Egyes szövet, kezeti elnökök nem bíznak meg a szakemberekben és a vezetőgárda tagjaiban, ezért mindent saját maguk akarnak elintézni, azt is, ha valaki például hazavitt egy árpakévét és azt is, hogy hova mit és milyen talajelőkészítés után vessenek. Ez nemcsak azért káros, mert az önállótlanság fásulttá, kedvetlenné teszi a szakembereket és a vezetőgárda tagjait, hanem azért is, mert az ilyesmiből olyan helytelenség is előfordul, mint az okányi Alkot, many Tsz-ben, ahol az elnök lekaszáltatott egy 50 holdas lucernatáblát, amit a főagronómus magfogásra jelölt ki. Sem az elnök, sem a főagronómus nem teheti meg, hogy a brigád- vagy az üzemegységvezető megkérdezése nélkül egyszerűen más munkába állítson embereket, mert az ilyen önkényeskedés felborítja a munkarendet, rontja a munkamorált Tehát a munka zökkenőmentessége szempontjából is üdvös dolog a kora délutáni órákban megtartott eligazítás. De üdvös azért is, mert az ilyen megbeszélések szélesítik és tökéletesítik szövetkezeteinkben a nélkülözhetetlen kollektív bölcsességet és vezetést. A füzesgyarmati Vörös Csillag, a hunjai Hunyadi, a csárdaszállási Petőfi, az örmény, kúti Egyetértés és még több termelőszövetkezetben megfigyeltük, hogy az eligazítást a gazdálkodás minden mozzanatának szakszerűségéért elsősorban felelős főagronómus tartja, s ha kell, élénk vitában győzi meg azokat, akik nem a legjobb felfogásban akarnak valamit végrehajtani. Az elnökök lényegében csak segítenek az eligazításban, a szakmai viták eldöntésében. Elmond, ják, hogy az egyes brigádok munkaterületén milyen hibákat tapasztaltak, s hogyan látják azt helyesnek kijavítani, de nem szólnak bele a főagronómus intézkedéseibe, ha csak nem látnak tévesnek valamit azok közül. S így van a legtöbb elnök az üzem. egység, és brigádvezetők intézkedésével is, ha helyesek azok, akkor nem változtatják meg és főleg nem intézkednek semmiben sem a vezetőgárda tagjainak megkérdezése nélkül. Kukk Imre Csonttá fagy a hal, de kiolvad a zsír a kolbászból — Egészségügyi portya a kánikulában — Szirénázva fut be az autó a kórházba. Gyors segítségre van szükség. Gyomorrontás — állapítja meg az ügyeletes orvos. Okozója: romlott étel. A beteg arca sápadt, kiüt rajta a hideg verejték, s csak az orvos biztató mosolyára sóhajt fel megkönnyebbülten. A nagy nyári meleggel sokszor együttjáró kép ez. Bár Békéscsabán az utóbbi hetekben nem fordult élő gyomorron tásos eset, de ha lett volna, sem csodálkoznánk azok után, amit a minap láttunk. Folyékony sütemény Az emberék szinte tikkadtan, olykor támolyogva lépnek ki a piac forgatagából Kánikula. Árnyékban is 30—32 fok. A sátrak alatt talán még melegebb. Az asz. talon csaknem szétfolyik a krémmel töltött torta, sütemény. Aztán egy kis enyhe fuvallat fut végig a piacon, s a porral telített levegő megpihen az olvadozó édessége-A bánkúti mezőgazdasági kísérleti telepen Bacsa Pál tudományos kutató több éve igen biztató eredménnyel kísérletezik bő termésű, gazdag sikértartalmú, nagyüzemi termesztésre megfelelő új magyar búzafajta nemesítésével. A kutató négy éven át az ősszel vetett 1953-as olasz Suprema tavaszi búzát keresztezte a Székács 1242 és a Hatvani 5512-es búza kereszken. A süteményt szabadon árulják. Nincs hűtve, nincs letakarva. Olvad. Száll rá a por, s ha úgy tetszik, a légy sem kéreti magát. Egy kicsit odébb a gyümölcsök rengetegében gyermekek és felnőttek egyaránt jóízűen falatozzák a frissen vásárolt almát, körtét. Könnyelműség, amely könynyen okozhat súlyos mérgezést. Kár, hogy sokszor magunk sem vigyázunk egészségünkre. Légy a tejben A fagylaltosoknál nincs baj. Kettős oka van ennek. Gyorsan kiürül a tartály, és nem romlandó a fagyi sem. De a cukrászkészítményekkel sincs baj ott, ahol megfelelően kezelik, hűtik. A Csabacukiban, a büfében és másutt fris. sek, hidegek, élvezhetők. De nem mondható ugyanez él az Élelmiszer Kiskereskedelmi Váll. 53-as árudájában a tejről. Légy es, piszkos a tej. Igaz, forralatlanul nem lárd szalmájú és nagy terméshozamú törzsek, s nemesítésüket reményteljes eredménnyel folytatják. A fő cél az ismertetett jó tulajdonságokon kívül a szalma szilárdságának fokozása. Jelenleg kisparcellákon ilyen fajtajelöltekkel kísérleteznek, melyek a jövő év őszén kerülnek országos kísérletekbe. egészséges inni, de ez nem jelentheti azt, hogy bezárt kannákban légy és egyéb piszok legyen. S más baj is van itt. Míg az áruk hűtésére megfelelő és jó hűtők állnak rendelkezésre, a csemegeféleségek s a felvágottak hűtés nélkül olvad, nak. Az árudában 25 foknál nagyobb a hőség. Egy villanyventillátor cseréli csupán az egyik meleg levegőt a másikkal. Csoda-e, hogy olykor paprikás zsír olvad ki a kolbászból? Tény, hogy csonttá fagy a hal a mirelit-hűtőben, s hogy hamarosan üzembe helyezik a mélyhűtőt, de a csemege-osztályon ettől még nem lesz változás. Esetleg a télen? Kicsi a hűtőszekrény A 30-as árudában még súlyosabb a helyzet. A bolt napi 15—18 ezer forintot forgalmaz, ami 1500—2Ó00 vevőt jelent. Gyorsan cserélődik legalább az áru — mondhatnánk. Igen ám, de vajon hűtött, garantált árut kapnak a vevők? Ezt nem állíthatjuk. A hűtőszekrény oly kicsi, hogy egy délelőtti forgalom áruja sem fér el benne. Hát akkor mikor hűtik be a napi szükségletet tejfölből, sajtféleségekből és felvágottakból ? íme, csupán néhány bolt, a piac és cukrászda. Nem egészen megnyugtatóak a látottak. A meleg nagy ellensége a romlandó árunak s ha nem vigyázunk, könnyen lehetünk szenvedői gyomormérgezésnek. Majnár József Vj fajtajelölt bánkúti búsa Pótolja a jövetielenikiesést a vésztői aranykalász Tsz Szörp és gyümölcslé — sárgadinnyéből Helyenként még azokban a tszekben is megsanyargatta a hoszszú tél és a kedvezőtlen tavaszi időjárás a vetéseket, ahol már évek óta jó művelésben részesülnek és jó táperőben vannak a földek. A vésztői Aranykalász Tsz táblái közül csak harmadik éve kerültek ki a mezsgyék, ráadásul ebben az évben csak egy kiadós esőt kaptak a növények. A június eleji termésbecslés aztán elég szomorú képet mutatott. Azt, hogy alig terem búza, árpa, napraforgó és cukorrépa, s ezenkívül úgy nézett ki, hogy 140 hizott sertéssel is kevesebbet tudnak értékesíteni a tervezettnél. A féléves mérleg több mint másfél millió forint bevételcsökkenést mutatott. A szövetkezeti gazdák közül néhányan el is keseredtek, mondván: az első évben csak 11, a másodikban 16 forint jutott munkaegységenként. Most is hiába terveztünk 24 forintot, jó ha a fele meglesz. Most már jobb a hangulat, nagyobb a bizakodás ebben a szövetkezetben is, mint egy hónappal ezelőtt. Kiderült, hogy legalább 30 vagonnal több búza terem, mint amennyire az aratás előtt becsülték. A cukorrépából 260 ezer forint értékű jövedelemkiesésre számoltak, most pedig úgy néz ki, A magyar egyetemeken évről évre nő a külföldi ösztöndíjas egyetemi hallgatók száma. Jelenleg 48 országból több mint félezer ifjú tanul hazánkban. Az idén 200 újabb ifjú érkezését várják, e velük együtt hogy megterem annyi, amennyit terveztek. A napraforgó is, a kukorica is nagyon jó termést Ígér. De a szövetkezeti gazdák bizakodását növelte az is, hogy az azóta jobb terméskilátásokat nem számítva, egymillió 787 600 forint értékű pótbevételi intézkedés végrehajtásához láttak hozzá. Többek között 15 hold zöldbabot, 60 hold cirkot, 200 hold kölest vetettek, ezenkívül 260 holddal növelték a lucerna- és 200 holddal a vöröshe. re-magfogásj területet. "Terven felül 3600 csibét, 3000 kacsát, és 2000 pulykát is vittek ki a keltetőből. Az öregebb anyakocák közül 55-öt kiselejteznek és meghízlalják darabonként 250—300 kiló súlyúra. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítások régi hagyománya, hogy az új módszerek, a jó eredmények ismertetése mellett a látogatók szórakozásáról is gondoskodnak a rendezők. A szeptember elsején megnyíló 64. kiállításra is igyekeztek gazdag programot összeállítani. A kiállítás szabadtéri színpadán rendszeresen divatbemutatót tartanak, s emellett mindennap az ormár 60 állam fiataljai tanulnak majd egyetemeinken. Legtöbben műszaki, orvostudományi és agrártudományi egyetemre járnak, de szép számmal vannak művészeti főiskolákon ás. (MTI) teződéséből származó régi fajtajelölt Bánkúti 8000-essel, így fejlődött ki az új B 20—59-es. Az új fajta jelölt őszú búza 1960- ban 25,3, 1961-ben 29,4, az idén pedig a rossz időjárás ellenére is 23,6 mázsa termést adott kísérleti parcellákon, holdakra átszámítva. Figyelemre méltó összehasonlítani pl. a Magyarországon legnagyobb hozamú szovjet Bezosztája búzával, amely ebben az évben húszegynéhány mázsányit termett holdanként. Az új magyar fajtajelölt búza minősége azonos a Bánkúti 1201-esével, jelenlegi hiányossága azonban az, hogy a szalmájának szilárdsága is hasonló. Előnyei: igen jó termékenyülés és intenzív kezelés nélküli nagy terméshozam. A B 20—59-esből egyedkiválasztással és törzskísérletekkel kiválogatott fajtajelölteket szándékoznak előállítani. Ezek újabb sziszág más-más tájáról érkező népi együttesek adnak műsort. Ugyanitt rendezik meg a televízió soron következő Ki mit tudl? vetélkedőjét. A bemutató-pályán 120 lovas részvételével nemzetközi lovasverseny lesz, s megtartják a hagyományos fogatbemutatókat, és a különböző lovasjátékokat is. A Bábolnai Állami Gazdaság lovasharsonásai és a legszebb négyes-ötösfogatok a főváros utcáin is felvonulnak. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén hat állami éfi hét földművesszövetikezeti vendéglőt nyitnak. A termelőszövetkezetek 16 borkóstolót is nyitnak, de csak az a szövetkezet kap meghívást, amelynek borai az országos, Illetve a nemzetközi borversenyen díjat nyertek. (MTI) Ä konzervipar sokat próbálkozott már azzal, hogy meghosszabbítsa az évente csak néhány hétig érő sárgadinnye szezonját. Egyik tartósítási eljárás sem vált azonban be. Akár hővel, akár vegyszerrel konzerválták, a gyümölcs elvesztette jellegzetes aromáját. A Kertészeti Főiskola technológiai tanszékén most — a tavalyi sikeres kísérletek tapasztalatait hasznosítva — új mód-Megyénk egyik községében a tanács bizonyos utcára vonatkozóan úgy határozott, hogy előbb csak az egyik oldal lakói kapnak járdát, mert többre egyelőre nem futja, A másik oldal lakói méltatlankodtak: ők nem olyan édes gyermekei ennek a hazának?! — kérdezték, s mire a tanács észbekapott, a lerakott járdasort egy éjjel .Áttelepítették” saját házaik elé. A tanács, hogy végül is véget vessen az „utcaháborúnak”, kénytelen volt bizonyos pótkeretből az utca mindkét oldalán járdát építtetni. A mindennapi életben sokszor fordulnak elő ilyen és hasonló helyzetek, amikor „sok az eszkimó, kevés a fóka”, többen vannak elosztásra váró, egyenlő jogú emberek, azonban nincs lehetőség arra, hogy az egyenlő jogoknak megfelelően mindenki azonos időben kielégíthesse az igényét. Ilyenkor legtöbbször megindul a vita, a tülekedés: miért nem én, miért nem mi kaptunk előbb? Vannak helyek, ahol ha nem szerrel „teszik el” a dinnyét. Mínusz 20—40 fokon úgynevezett fagyasztó-sűrítést alkalmaznak: jég alatt fagyasztják ki a gyümölcsből a vizet, azután a megmaradó sűrítményt elválasztják a jégtől. Ezzel az eljárással olyan gyümölcslevet vagy sűrűbb szörpöt kapnak, amelynek cukor- és vitamintartalma, íze azonos a friss, nyers sárgadinnyéével. (MTI) kaphat mindenki bizonyos dolgokból, inkább senkinek sem adnak, várnak, s ezzel újabb feszültségeket idéznek elő. Mennyi bosszúságot okoz és hátráltat a meg nem értés, az önzés, a hiúság, a: miért nem nekem élőbb? Az én, az én és újra csak az én. Ha én nem kaphatok, akikor ne kapjon senki. Aki. nek csak holnap kerülhet a „hús” a tányérjába, az ma azon rágja magát, hogy a másiknak miért jutott előbb? Ma elrontja az „étvágyát” a társának, holnap az „ő étvágyát” rontják el. Mi lenne, ha a munka hétköznapjain kevesebb önzéssel és több szeretettel viseltetnénk egymás iránt? Talán egy fokkal még boldogabbak lehetnénk, mert van a boldogságérzésnek olyan forrása is, mint a megértés, a türelem, a sorra várás, amikor irigység nélkül tudunk örülni mások szerencséjének, boldogságának. S az ilyen kölcsönös viszonyban mindenki nyer, azok is, akik még sorukra várnak. B. Z. Hatvan ország fiataljai a magyar egyetemeken Csak az országos borversenyen díjnyertes szövetkezetek nyithatnak borkóstolót a mezőgazdasági kiállításon FEHÉREN FEKETÉN Kinek előbb?
