Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-07 / 183. szám
19BZ. augusztus l 4 Kedd Eg-y kis áttekintés A párt művelődéspolitikai ” irányelveinek teljes megvalósulásához sofcat adhatnak művelődési otthonaink is. Nyilvánvaló, hogy ahol a művelődési otthon széles körre kiterjedő és egyre bővülő hatása már nem vágyálom, hanem valóság, és ezt a hatást agitatív erejű, jól szervezett tevékenységgel érik el, ott a művelődéspolitikai irányelvek nem maradnak papíron, kilépnek onnan, és élő erőként hatnak az emberek formálódó tudatéira, a szépre, ízlésesre törekvésben, a nagyobb tudás kívánásában. Falusi művelődési otthonaink nagyobb része még csak keresi azokat a módszereket és lehetőségeket, melyekkel sokat tehet az irányelvek realizálásáért, de mind kitűnőbb példáik is szép számmal adódnak. Érdekes dolgokat árul el ezekről a statisztika tükre, mely — ha nem elvontan foglalkozik ezzel vagy azzal a kérdéssel — tisztán megmutatja hol tartunk, mit értünk el és mi a teendőnk a továbbiakban ? lássuk tehát, hasznos lehet — egy kis áttekintés. * Szilveszterkor, amikor az űj esztendő érkezését ünnepeltük, és fogadkoztunk önmagunknak, hogy 1962-ben mindent jobban és még jobban csinálunk, ebben az önfeledt pillanatban — két év mezsgyéjén —- rögzítette a statisztika a falusi kulturális helyzetet, sokféle számban, sokféle módon. Szilveszterkor — (még emlékszünk a 12 óraütésre is!) — 77 tanácsi és 40 szakszervezeti művelődési otthon működött megyénkben, és akkor, mindenütt, ezekben az otthonokban is az újesztendőt köszöntötték... Az elmúlt négy év alatt 10 új művelődési otthon épült, mind falusi, közel 25 millió forint költséggel! Hogy a tartalmi munka gazdagodjon, egymás után függetlenítették a művelődési otthonok igazgatóit, és ma már minden járási otthon élén függetlenített igazgató áll, rajtuk kívül pedig 13 falusi otthon kapott önálló igazgatót. Sajnos, a legtöbb művelődési otthon régi középületből alakult ki, ezeknek 70 százalékában csak egy nagyterem és 1—2 mellékhelyiség van. Nem is szépek, az illetékesek legtöbbször sajnálják a pénzt a tatarozásra, a környezetük is kultúrálatlan, a tömegek számára nem vonzóak... Pedig ahol a helyi tanács gondol a szépítésre — mint például Sarkadkeresztúron —, ott a régi, sivár „nagyteremből” is lehet kellemes hangulatú, ízléses művelődési termet varázsolni. A statisztika kis tükre még azt is felvillantja, hogy öt községünkben nincs művelődési otthon. Most még nincs, de majd lesz... Még egy érdekesség: az 1961-es évben 5 új művelődési hajlék épült fel, és ezek építésénél a lakosság 1 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. * |Jem titok, hogy a népműve~ lési munka nagymértékben függ kulturális intézményeink anyagi ellátottságától is. Forint nélkül — nyilvánvalóan — nem lehet dolgozni, tervezni, a tervek anyagi alapját a népművelés legkisebb „várában” is meg kell teremteni. Öröm, hogy a termelőszövetkezetek kezdik a művelődési otthonokat támogatni, a szociális és kulturális alap megfelelő felhasználásával. Feltétlenül helyes, ha azok a tsz-ek, amelyek önálló kulturális rendezvényeiket főként a tanácsi művelődési otthonban rendezik, és általában ott zajlik a tagok és hozzátartozóik művelődése, szórakozása, a szóMérleg helyett: a könyvtárosok gyulai tanfolyama után Ki látogatott már e! nyáron egy diákotthonba? — Az erre vállalkozók tapasztalhatják, hogy az iskolai ifjúság távozása után sem válnak a kollégiumok kihalttá, hanem felnőtt lakókkal népesülnek be. így kapott a múlt hetekben, otthont a gyulai Pólffy Albert Kollégiumiban megyénk könyvtáros társadalmának zöme, száznál is több társadalmi munkás, könyvtárvezető, illetve könyvkölcsönzőáliomás-keze!ő. Gyula növekvő népszerűsége tette Indokolttá, hogy a két 6 napos tanfolyamot ebben a szép városban s a híressé vált Várfürdő közelében rendezze meg a Megyei Könyvtár. A szép környezet, a várlátogatás, fürdés lehetősége, a vár presszó kedvessége könnyítette a nyári tanulmányi munkát, melyet a hallgatók, tudva, hogy ezzel saját munkájukat is megkönnyítik — szívesen és lelkiismeretesen végeztek el. Mit nyújthat oktatási anyagban egy ilyen rövid tanfolyam? — Aránylag sokat. Rögzíti a könyvtárelmélet, -technika alapjait, megismerteti a szakma legfontosabb fortélyait. Az ideológiai alapvetést Bieliik Károly elvtárs, az MSZMP Megyei Bizottságának munkatársa adL ta előadásaiban, a szakmai ismereteket a Megyei Könyvtár munkatársai nyújtották. Kitért a tananyag a mai magyar irodalom kérdéseire, a különböző irodalom-ágazatok népszerűsítésének módjaira. Ballal István, az Országos Széchenyi Könyvtár Módszertani Osiztályának a könyvtárosok körében igen népszerű vezetője az olvasómozgalom soron következő feladatairól országos méretekben adott tájékoztatást, míg Lipták Pál, a Megyei Könyv tár vezetője megyénk könyvtári helyzetéről számolt be. Érdekes színfoltja volt a tanfolyamnak Nagy Ferenc, a megyei tanács vb műve lődósügyi osztálya vezetőjének olaszországi és szovjetuniói útibeszámolója, amely összehasonlítási alapot adott a különböző társadalmi rendszerek kulturális viszonyainak mérlegeléséhez. Tartalmas és kellemes időtöltés volt a gyulai két hét. A résztvevők tiszta képet nyertek feladatkörükről, és szórakozva megismerték a legcélravezetőbb munkamódszereket. Áldozatos munka a falusi, tanyai könyvtárosok népművelési tevékenysége. Kellenek az ilyen tanfolyamok, amelyek némileg megkönynyítik. Hiszünk abban, hogy ez az idei nyári vetés is jó őszi-téli aratást eredményez majd. Szabad Olga könyvtáros ciális-kulturáBs alapból az otthon költségvetéséhez évről évre meghatározott összeggel hozzájárulnak. Ezt teszik például a tótkomlósi termelőszövetkezetek, melyek minden évben 10—10 ezer forintot utalnak át a községi kultúrház számára. Ragyogó példa, követése nemcsak érdemes, hanem szükséges is_ • Azt a bizonyos forró kását a népművelés dolgaiban sem lehet kerülgetni. Jelen esetben azt, hogy a tárgyi-anyagi feltételek nem teljes biztosítottsága mellett nagy hiba, hogy egész sor művelődési otthonunk élén gyenge képzettségű, népműveléshez alig vagy csak ösztönösen értő igazgatók állnak, annak a régen kimúlt helytelen nézetnek örökségeként, mély azt állította, hogy ha már valakit sehol sem lehetett hasznosítani, az jó lesz kultúrosnak. Mindezen változtatni — főként egyik napról a másikra — nem lehet A visszahúzó erő Hyenféle megnyilvánulása tehát még hat, és ahol hat, ott a népművelés ügye szenved csorbát, mert hogyan propagálhatja, szervezheti eredményesen az emberek szakmai képzését, általános műveltségének emelését olyan igazgató, aki önmaga is elmaradt ebben, és — noha már hosszú évek óta tehette volna — nem törődött saját képzésével, fejlődésével. A válasz: sehogyan sem. Milyen hiányosságok vannak még? Említhetjük azt, hogy divatos *“ a „Ki mit szeret?” Ez abból áll, hogy egyes művelődési otthonokban csak színjátszás van, csak népi tánc, vagy csak bál és össztánc, más semmi. Ki mit szeret, illetve a kultúrotthon vezetősége mit szeret, az van. Az igazgatók számára rendezett tanfolyamok, továbbképzések lesznek hivatottak arra, hogy felismerjék: a népművelés minden ágazatát működtetni kell, mert egyik a másik nélkül nem hozhat elegendő eredményt. Az ismeretterjesztés, szakköri munka (és nemcsak a foto-szakkör!), az öntevékeny művészeti csoportok szerepeltetése, gyermek-foglalkozások, klubélet, kiállítások szervezése, rendezése mind olyan feladat, melyek megoldására lehetőséget keresni, és széles körben visszhangját keltetni — ez az igazi munka, a nem könnyű feladat. * Egy kis áttekintést ígértünk, így is történt. Lehet, hogy sok kérdés csak érintve lett, gondolatokat azonban bizonyára ébresztett azokban, akiknek el kell gondolkozniuk ezeken a népművelési dolgokon, és azon is, hogy a népművelődéspolitikai irányelvek megvalósulásához mit adnak hozzá az elkövetkező hónapokban. Sass Ervin Kibővítették a békési gimnázium fiú diák-kollégiumát A békési gimnázium fiú-kollégiumában az elmúlt tanévben bővültek a kóllégiuml élet jobbátéteiének feltételei. Többek között azzal is, hogy az elmúlt teko'ai évben több kisebb, addig kihasználatlan helyiséget összenyitottak, és kialakítottak egy tágas társalgót, sőt még a kollégium stúdiójának is megfelelő szoba jutott. Berendezték a játék- és műhelytermeket, különböző fa- és fómmegmunká’ó szerszámokat vásároltak, ezzel is segítve a gimnázium politechnikai oktatását. A hosszú évek óta kiváló tartalmi munkává' rendelkező diákotthont ez év május 5-én a Művelődésügyi Minisztérium a békési Szegedi Kiss István Gimnázium fiúkollégiumává nyilvánította. A kollégium tarta'mi munkája legutóbb Mlad-onyiczky Béla szobrászművész esztétikai munkásságával is bővült. A szobrászművész-tanár a kollégium főhivatású nevelői beosztását vállalta el. Kasmír földjén — Színes szélesvásznú csehszlovák film — Csak 1880-ban sikerült az embereknek járható utat teremteni Kasmír és Pandzsab rónái között. Ez az út ma is csak olyan emberek számára járható, akik nem ismerik a félelmet. Az út 300 kilométeren át kanyarog, mélyen a magas hegyek között, és a Banhalhágónál eléri legmagasabb pontját: 3300 métert... Erről a hosszú útról készült ez a színes, szélesvásznú csehszlovák fűm, mely bemutatja Kasmír és Pandzsab rónáinak gyönyörű színfoltjait, tájait. (A filmet a tótkomlósi Dózsa Filmszínház mutatja be augusztus 7-én.) Az idén í245-en érettségiztek Békés megyében Az Mén Békés megyében az általános iskolákban 6908 fiatal végzett. Gimnáziumban 1061-en, az ipari technikumokban 95-en, me-Nyolevanhárom tsz-klub alakult A falun élő termelőszövetkezeti tagok szórakozására eddig megyénkben 83 termelőszövetkezeti klub létesült. A klubokban a megyei művelődésügyi osztály és a Tudományos Ismeretterjesztő Tár. sulat terve szerint a tél folyamán több ismeretterjesztő és kulturális előadást, valamint filmvetítéseket rendeznek. Ezzel egy időben bővítik a könyvtárakat is. A terv szerint mezőgazdasági szakköröket is szerveznek, valamint több helyen rendeznek vitaesteket, ahova meghívnak más termelőszövetkezeti tagokat is. tógazdasági technikumokban 84-en, a közgazdasági technikumban pedig 105-en érettségiztek. Az iskolából kikerült fiatalokat, akik nem tanulnak tovább, a tanácsi vállalatok és intézmények foglalkoztatják. Jelenleg 118 fiatal dolgozik 4—6 órás munkában. Jól halad az ipari tanulók szerződtetése is. Eddig mintegy 700 fiatal kötött szerződést. Ezenkívül az oroszlányi Szénbányászati Tröszt részére száz vájártanulót szerződtetnek. Az érettségizettek nagyobb részben továbbtanulnak. A megyéből 160-an jelentkeztek ápolónő-, csecsemővédő-iskolába. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy a Békéscsabai Konzervgyárba 25 fiatalt műszaki tanulónak szerződtessenek. Az általános iskolákból kikerült tanulók közül a gimnáziumokba és technikumokba, a májusi adatok szerint 2331 tanulót vettek fel. Rádió- és televízió-műsor 1962. AUGUSZTUS 8., SZERDA KOSSUTH RADIO: 8.10 Tánczene. 9.00 Tüskevár. 9.20 Kamarazene; 10.00 Hírek. 10.10 Napirenden.;. 10.15 Hanglemezparádé. 11.25 A Szabó család. 12.00 Hírek. 12.15 Operarészletek. 13.00 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15 Magyar nóták, csárdások. 13.45 Látogatás a vendeknél. 14.10 Kamarazene. 15.00 Hírek. 15.10 Siénai föld. 15.30 Alpár Gitta, Szabó Lujza, Herbert Ernst Groh és Szedő Miklós oparettdalokat énekel. 16.05 Az Al-Dunától a Keleti-tengerig. 16.15 Könnyűzene. 17.00 Hírek. 17.15 Zenekari hangverseny. 18.11 Falusi Klub. 18.131 Doris Day énekel, Dieter Resch gitározik. 18.55 Egri csillagok. 20.00 Esti krónika. 20.20 A bajadér. 2a. 15 Fények a vízen. 22.00 Hírek. 22.20 Könnyűzene. 23.00 Richard Straussművek. 24.00 Hírek; PETŐFI RADIO: 8.10 Hírek. 14.15 Tánczene. 14.35 Futurusz kapitány kalandjai. 15.00 Régi magyar dalok Kókai Rezső feldolgozásában. 15.20 Zenekari muzsika. 16.00 Hírek. 16.05 Bodóra várva. 17.20 Kulturális krónika. 17.40 Operettkuplék. 18.00 Hírek. 18.10 Fúvóshangverseny. 18.30 Rádió-szabadegyetem. Iráselemzés és grafológia. 19.00 Hírek. 19.05 Tánczene. 19.55 Orvosi tanácsok. 20.00 Augusztusban történt..; 21.00 Hírek. 21.05 Sporthíradó. 21.20 Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik, Pesti Ella és Bódy József énekel. 22.00 Zenekari hangverseny. 23.00 Hírek; TELEVÍZIÓ: 19.00 TV-Világhíradó. 19.15 Kína művészete. 19.30 Utazzunk együtt! 20.05 Szegedi Szabadtéri Játékok. Madách Imre: Az ember tragédiája. Kb. 23.00 Hírek. TV-Világhíradó Békési Bástya: Meglepetés a cirkuszban. Békéscsabai Brigád: Kenyér, szerelem, fantázia. Békéscsabai Szabadság: Szombat esti tánc. Békéscsabai Terv: Apát keresünk. Gyomai Szabadság. Halászlegény frakkban. Gyulai Petőfi: A kétéltű ember. Gyulai Erkel: Kard és kocka. Mezőkovácsházi Vörös Október. Én és a nagyapám. Orosházi Partizán: Zendülő fiatalok. Orosházi Béke: Törvény az törvény. Sarkadi Petőfi: A góllövő zenész. Szarvasi Táncsics: Liliomfi. Szeghalmi Ady: Bakaruhábanj