Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-07 / 183. szám

19BZ. augusztus l 4 Kedd Eg-y kis áttekintés A párt művelődéspolitikai ” irányelveinek teljes meg­valósulásához sofcat adhatnak mű­velődési otthonaink is. Nyilván­való, hogy ahol a művelődési ott­hon széles körre kiterjedő és egy­re bővülő hatása már nem vágy­álom, hanem valóság, és ezt a ha­tást agitatív erejű, jól szervezett tevékenységgel érik el, ott a mű­velődéspolitikai irányelvek nem maradnak papíron, kilépnek on­nan, és élő erőként hatnak az emberek formálódó tudatéira, a szépre, ízlésesre törekvésben, a nagyobb tudás kívánásában. Fa­lusi művelődési otthonaink na­gyobb része még csak keresi azo­kat a módszereket és lehetősége­ket, melyekkel sokat tehet az irányelvek realizálásáért, de mind kitűnőbb példáik is szép számmal adódnak. Érdekes dolgokat árul el ezekről a statisztika tükre, mely — ha nem elvontan foglalkozik ezzel vagy azzal a kérdéssel — tisztán megmutatja hol tartunk, mit értünk el és mi a teendőnk a továbbiakban ? lássuk tehát, hasznos lehet — egy kis áttekintés. * Szilveszterkor, amikor az űj esztendő érkezését ünnepeltük, és fogadkoztunk önmagunknak, hogy 1962-ben mindent jobban és még jobban csinálunk, ebben az önfe­ledt pillanatban — két év mezs­gyéjén —- rögzítette a statisztika a falusi kulturális helyzetet, sok­féle számban, sokféle módon. Szilveszterkor — (még emlék­szünk a 12 óraütésre is!) — 77 tanácsi és 40 szakszervezeti mű­velődési otthon működött me­gyénkben, és akkor, mindenütt, ezekben az otthonokban is az új­esztendőt köszöntötték... Az el­múlt négy év alatt 10 új művelő­dési otthon épült, mind falusi, kö­zel 25 millió forint költséggel! Hogy a tartalmi munka gazda­godjon, egymás után függetlení­tették a művelődési otthonok igaz­gatóit, és ma már minden járási otthon élén függetlenített igazgató áll, rajtuk kívül pedig 13 falusi otthon kapott önálló igazgatót. Sajnos, a legtöbb művelődési ott­hon régi középületből alakult ki, ezeknek 70 százalékában csak egy nagyterem és 1—2 mellék­helyiség van. Nem is szépek, az il­letékesek legtöbbször sajnálják a pénzt a tatarozásra, a környezetük is kultúrálatlan, a tömegek szá­mára nem vonzóak... Pedig ahol a helyi tanács gondol a szépítésre — mint például Sarkadkeresztúron —, ott a régi, sivár „nagyterem­ből” is lehet kellemes hangulatú, ízléses művelődési termet vará­zsolni. A statisztika kis tükre még azt is felvillantja, hogy öt közsé­günkben nincs művelődési otthon. Most még nincs, de majd lesz... Még egy érdekesség: az 1961-es év­ben 5 új művelődési hajlék épült fel, és ezek építésénél a lakosság 1 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. * |Jem titok, hogy a népműve­­~ lési munka nagymértékben függ kulturális intézményeink anyagi ellátottságától is. Forint nélkül — nyilvánvalóan — nem lehet dolgozni, tervezni, a tervek anyagi alapját a népművelés legkisebb „várában” is meg kell teremteni. Öröm, hogy a termelő­­szövetkezetek kezdik a művelődé­si otthonokat támogatni, a szo­ciális és kulturális alap megfelelő felhasználásával. Feltétlenül he­lyes, ha azok a tsz-ek, amelyek önálló kulturális rendezvényeiket főként a tanácsi művelődési ott­honban rendezik, és általában ott zajlik a tagok és hozzátartozó­ik művelődése, szórakozása, a szó­Mérleg helyett: a könyvtárosok gyulai tanfolyama után Ki látogatott már e! nyáron egy diákotthonba? — Az erre vállalko­zók tapasztalhatják, hogy az isko­lai ifjúság távozása után sem vál­nak a kollégiumok kihalttá, hanem felnőtt lakókkal népesülnek be. így kapott a múlt hetekben, ott­hont a gyulai Pólffy Albert Kollé­giumiban megyénk könyvtáros tár­sadalmának zöme, száznál is több társadalmi munkás, könyvtárvezető, illetve könyvkölcsönzőáliomás-keze­­!ő. Gyula növekvő népszerűsége tet­te Indokolttá, hogy a két 6 napos tanfolyamot ebben a szép városban s a híressé vált Várfürdő közelében rendezze meg a Megyei Könyvtár. A szép környezet, a várlátogatás, fürdés lehetősége, a vár presszó kedvessége könnyítette a nyári ta­nulmányi munkát, melyet a hallga­tók, tudva, hogy ezzel saját mun­kájukat is megkönnyítik — szívesen és lelkiismeretesen végeztek el. Mit nyújthat oktatási anyagban egy ilyen rövid tanfolyam? — Aránylag sokat. Rögzíti a könyvtár­elmélet, -technika alapjait, megis­merteti a szakma legfontosabb for­télyait. Az ideológiai alapvetést Bi­­eliik Károly elvtárs, az MSZMP Me­gyei Bizottságának munkatársa adL ta előadásaiban, a szakmai ismere­teket a Megyei Könyvtár munkatár­sai nyújtották. Kitért a tananyag a mai magyar irodalom kérdéseire, a különböző irodalom-ágazatok nép­szerűsítésének módjaira. Ballal Ist­ván, az Országos Széchenyi Könyv­tár Módszertani Osiztályának a könyvtárosok körében igen népsze­rű vezetője az olvasómozgalom so­ron következő feladatairól országos méretekben adott tájékoztatást, míg Lipták Pál, a Megyei Könyv tár vezetője megyénk könyvtári helyzetéről számolt be. Érdekes színfoltja volt a tanfolyamnak Nagy Ferenc, a megyei tanács vb műve lődósügyi osztálya vezetőjének olaszországi és szovjetuniói útibe­számolója, amely összehasonlítási alapot adott a különböző társadalmi rendszerek kulturális viszonyainak mérlegeléséhez. Tartalmas és kellemes időtöltés volt a gyulai két hét. A résztvevők tiszta képet nyertek feladatkörük­ről, és szórakozva megismerték a legcélravezetőbb munkamódszere­ket. Áldozatos munka a falusi, tanyai könyvtárosok népművelési tevé­kenysége. Kellenek az ilyen tanfo­lyamok, amelyek némileg megköny­­nyítik. Hiszünk abban, hogy ez az idei nyári vetés is jó őszi-téli ara­tást eredményez majd. Szabad Olga könyvtáros ciális-kulturáBs alapból az otthon költségvetéséhez évről évre meg­határozott összeggel hozzájárul­nak. Ezt teszik például a tótkom­­lósi termelőszövetkezetek, melyek minden évben 10—10 ezer forintot utalnak át a községi kultúrház számára. Ragyogó példa, követése nemcsak érdemes, hanem szüksé­ges is_ • Azt a bizonyos forró kását a népművelés dolgaiban sem lehet kerülgetni. Jelen esetben azt, hogy a tárgyi-anyagi feltételek nem teljes biztosítottsága mellett nagy hiba, hogy egész sor műve­lődési otthonunk élén gyenge kép­zettségű, népműveléshez alig vagy csak ösztönösen értő igazgatók állnak, annak a régen kimúlt helytelen nézetnek örökségeként, mély azt állította, hogy ha már valakit sehol sem lehetett hasz­nosítani, az jó lesz kultúrosnak. Mindezen változtatni — főként egyik napról a másikra — nem lehet A visszahúzó erő Hyenféle megnyilvánulása tehát még hat, és ahol hat, ott a népművelés ügye szenved csorbát, mert ho­gyan propagálhatja, szervezheti eredményesen az emberek szak­mai képzését, általános műveltsé­gének emelését olyan igazgató, aki önmaga is elmaradt ebben, és — noha már hosszú évek óta te­hette volna — nem törődött saját képzésével, fejlődésével. A válasz: sehogyan sem. Milyen hiányosságok vannak még? Említhetjük azt, hogy divatos *“ a „Ki mit szeret?” Ez ab­ból áll, hogy egyes művelődési otthonokban csak színjátszás van, csak népi tánc, vagy csak bál és össztánc, más semmi. Ki mit sze­ret, illetve a kultúrotthon vezető­sége mit szeret, az van. Az igazga­tók számára rendezett tanfolya­mok, továbbképzések lesznek hi­vatottak arra, hogy felismerjék: a népművelés minden ágazatát működtetni kell, mert egyik a másik nélkül nem hozhat elegen­dő eredményt. Az ismeretterjesz­tés, szakköri munka (és nemcsak a foto-szakkör!), az öntevékeny művészeti csoportok szerepelteté­se, gyermek-foglalkozások, klub­élet, kiállítások szervezése, ren­dezése mind olyan feladat, me­lyek megoldására lehetőséget ke­resni, és széles körben visszhang­ját keltetni — ez az igazi munka, a nem könnyű feladat. * Egy kis áttekintést ígértünk, így is történt. Lehet, hogy sok kérdés csak érintve lett, gondola­tokat azonban bizonyára ébresz­tett azokban, akiknek el kell gon­dolkozniuk ezeken a népművelési dolgokon, és azon is, hogy a nép­­művelődéspolitikai irányelvek megvalósulásához mit adnak hoz­zá az elkövetkező hónapokban. Sass Ervin Kibővítették a békési gimnázium fiú diák-kollégiumát A békési gimnázium fiú-kollégiu­mában az elmúlt tanévben bővültek a kóllégiuml élet jobbátéteiének feltételei. Többek között azzal is, hogy az elmúlt teko'ai évben több kisebb, addig kihasználatlan helyi­séget összenyitottak, és kialakítot­tak egy tágas társalgót, sőt még a kollégium stúdiójának is megfelelő szoba jutott. Berendezték a játék- és műhelytermeket, különböző fa- és fómmegmunká’ó szerszámokat vásároltak, ezzel is segítve a gim­názium politechnikai oktatását. A hosszú évek óta kiváló tartal­mi munkává' rendelkező diákott­hont ez év május 5-én a Művelő­désügyi Minisztérium a békési Sze­gedi Kiss István Gimnázium fiúkol­légiumává nyilvánította. A kollégi­um tarta'mi munkája legutóbb Mla­­d-onyiczky Béla szobrászművész esz­tétikai munkásságával is bővült. A szobrászművész-tanár a kollégium főhivatású nevelői beosztását vál­lalta el. Kasmír földjén — Színes szélesvásznú csehszlovák film — Csak 1880-ban sikerült az embereknek járható utat teremteni Kasmír és Pandzsab rónái között. Ez az út ma is csak olyan embe­rek számára járható, akik nem ismerik a félelmet. Az út 300 kilo­méteren át kanyarog, mélyen a magas hegyek között, és a Banhal­­hágónál eléri legmagasabb pontját: 3300 métert... Erről a hosszú útról készült ez a színes, szélesvásznú csehszlovák fűm, mely bemutatja Kasmír és Pandzsab rónáinak gyönyörű színfoltjait, tájait. (A filmet a tótkomlósi Dózsa Filmszínház mutatja be augusz­tus 7-én.) Az idén í245-en érettségiztek Békés megyében Az Mén Békés megyében az ál­talános iskolákban 6908 fiatal vég­zett. Gimnáziumban 1061-en, az ipari technikumokban 95-en, me-Nyolevanhárom tsz-klub alakult A falun élő termelőszövetkezeti tagok szórakozására eddig me­gyénkben 83 termelőszövetkezeti klub létesült. A klubokban a me­gyei művelődésügyi osztály és a Tudományos Ismeretterjesztő Tár. sulat terve szerint a tél folyamán több ismeretterjesztő és kulturális előadást, valamint filmvetítéseket rendeznek. Ezzel egy időben bő­vítik a könyvtárakat is. A terv szerint mezőgazdasági szakköröket is szerveznek, valamint több he­lyen rendeznek vitaesteket, ahova meghívnak más termelőszövetke­zeti tagokat is. tógazdasági technikumokban 84-en, a közgazdasági technikum­ban pedig 105-en érettségiztek. Az iskolából kikerült fiatalokat, akik nem tanulnak tovább, a tanácsi vállalatok és intézmények foglal­koztatják. Jelenleg 118 fiatal dol­gozik 4—6 órás munkában. Jól ha­lad az ipari tanulók szerződtetése is. Eddig mintegy 700 fiatal kötött szerződést. Ezenkívül az oroszlá­nyi Szénbányászati Tröszt részére száz vájártanulót szerződtetnek. Az érettségizettek nagyobb rész­ben továbbtanulnak. A megyéből 160-an jelentkeztek ápolónő-, cse­­csemővédő-iskolába. Ezenkívül le­hetőség van arra is, hogy a Bé­késcsabai Konzervgyárba 25 fia­talt műszaki tanulónak szerződtes­senek. Az általános iskolákból ki­került tanulók közül a gimnáziu­mokba és technikumokba, a má­jusi adatok szerint 2331 tanulót vettek fel. Rádió- és televízió-műsor 1962. AUGUSZTUS 8., SZERDA KOSSUTH RADIO: 8.10 Tánczene. 9.00 Tüskevár. 9.20 Kamarazene; 10.00 Hírek. 10.10 Napirenden.;. 10.15 Hangle­mezparádé. 11.25 A Szabó család. 12.00 Hírek. 12.15 Operarészletek. 13.00 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 13.15 Magyar nóták, csárdások. 13.45 Látogatás a vendeknél. 14.10 Kamarazene. 15.00 Hí­rek. 15.10 Siénai föld. 15.30 Alpár Git­ta, Szabó Lujza, Herbert Ernst Groh és Szedő Miklós oparettdalokat éne­kel. 16.05 Az Al-Dunától a Keleti-ten­gerig. 16.15 Könnyűzene. 17.00 Hírek. 17.15 Zenekari hangverseny. 18.11 Falu­si Klub. 18.131 Doris Day énekel, Dieter Resch gitározik. 18.55 Egri csillagok. 20.00 Esti krónika. 20.20 A bajadér. 2a. 15 Fények a vízen. 22.00 Hírek. 22.20 Könnyűzene. 23.00 Richard Strauss­­művek. 24.00 Hírek; PETŐFI RADIO: 8.10 Hírek. 14.15 Tánczene. 14.35 Futurusz kapitány ka­landjai. 15.00 Régi magyar dalok Kó­­kai Rezső feldolgozásában. 15.20 Zene­kari muzsika. 16.00 Hírek. 16.05 Bodó­ra várva. 17.20 Kulturális krónika. 17.40 Operettkuplék. 18.00 Hírek. 18.10 Fúvós­hangverseny. 18.30 Rádió-szabadegye­tem. Iráselemzés és grafológia. 19.00 Hírek. 19.05 Tánczene. 19.55 Orvosi ta­nácsok. 20.00 Augusztusban történt..; 21.00 Hírek. 21.05 Sporthíradó. 21.20 Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik, Pesti Ella és Bódy József éne­kel. 22.00 Zenekari hangverseny. 23.00 Hírek; TELEVÍZIÓ: 19.00 TV-Világhíradó. 19.15 Kína művészete. 19.30 Utazzunk együtt! 20.05 Szegedi Szabadtéri Játé­kok. Madách Imre: Az ember tragédi­ája. Kb. 23.00 Hírek. TV-Világhíradó Békési Bástya: Meglepetés a cirkusz­ban. Békéscsabai Brigád: Kenyér, sze­relem, fantázia. Békéscsabai Szabad­ság: Szombat esti tánc. Békéscsabai Terv: Apát keresünk. Gyomai Szabad­ság. Halászlegény frakkban. Gyulai Petőfi: A kétéltű ember. Gyulai Er­kel: Kard és kocka. Mezőkovácshá­zi Vörös Október. Én és a nagyapám. Orosházi Partizán: Zendülő fiatalok. Orosházi Béke: Törvény az törvény. Sarkadi Petőfi: A góllövő zenész. Szarvasi Táncsics: Liliomfi. Szeghalmi Ady: Bakaruhábanj

Next

/
Thumbnails
Contents