Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-31 / 203. szám

1*62. augusztus 31. 2 Péntek A párt kongresszusi irányelveiről Párkány János, az Orosházi Járási PB titkára: Azon munkálkodunk, hogy általánossá váljanak az emberek közötti kapcsolatok új szabályai — A párt kongresszusi irány­elvei a pártmunkásoknak rend-Sikertelen merénylet De Gaulle francia elnök ellen Augusztus 22-én, este leshelyből golyózáport zúdítottak a fran­cia elnök kocsijára, amely a párizsi katonai repülőtér felé hajta­tott. Az elnök kocsija mintegy 12 lövést kapott, a bent ülőknek azonban nem történt semmi bajuk. A képen a merénylet színhelye közelében talált teherkocsi, amelyben a rendőrség két géppuskát, két kézigránátot és egy kilogramm plasztik robbanóanyagot talált. De Gaulle francia elnök kocsija a rendőrfőkapitányságon A párizsi rendőrfőkapitányságon van De Gaulle elnök kocsija, amelyben a katonai repülőtér felé hajtatott, amikor merényletet kíséreltek meg ellene. A kocsit tizenkét lövés érte. (MTI — Külföldi Képszolgálat) A berlini városparancsnok átvette az 1. határőr-brigád parancsnokságát kívül gazdag munkaprogramot ad­tak — kezdte nyilatkozatát Pár­kány elvtárs. — Az irányelvekkel napfény jut el oda is, ahol még csak derengés volt. Sok mindent élesebben látunk ebben a megvi­lágításban. Az összefüggő prog­ramból nehéz, csaknem lehetetlen kiragadni csupán egyetlen részt azzal, hogy csak ez az enyém, és csak ezt vizsgálom. Az irányelvek az országépítő munka valamennyi oldalára szólnak. S a pártmunká­ban a járás területén az ipartól kezdve a mezőgazdaságig, a tö­­megszervezetektől a pártszerve­zetekig e feladatok csaknem mind­egyike megtalálható. Talán, leg­szebb oldala a pátmunkának még­is az, amikor a társadalomban az új emberi kapcsolatok megterem­téséért munkálkodunk. Az embe­rek együtt élnek, együtt dolgoz­nak, eközben nap mint nap kap­csolatuk van egymással. Sok mú­lik azon, milyenek ezek a viszo­nyok, hogyan alakul a munkában és egyéb területeken az emberek erkölcsi felfogása. Itt vannak például a termelöszö, vetkezetek. Ebben az évben már sokkal jobb volt a gazdák együtt­Algír (AFP, Reuter) A szerda délutáni lövöldözés után a késő esti órákban helyre­állt a nyugalom Algírban. Előző­leg azonban a kijárási tilalom el­lenére, amelyet a 4. vilaja pa­rancsnoksága elrendelt, algériaiak ezrei vonultak fel az utcákon, til­takozva a délutáni incidens miatt. A Hotel Aletti előtt mintegy 500 főnyi tömeg gyülekezett össze s arabul kiáltozta: „Hét év elég volt”. A tüntetők vezetői a szál­loda előtt újságíróknak kijelentet­ték, felvonulásukkal békevágyu­kat akarják kifejezni. „Nem akar­juk, hogy ismét vér folyjon Al­gírban, nem akarunk második Kongóvá válni. Mielőbb alakítsák meg az új kormányt” — mondot­ták. Valamivel később az arab ne­gyed mintegy kétezer, zászlót len­gető lakója vonult fel az utcákon Ben Bellát éltetve. A szerdai lövöldözés áldozatai­ról hivatalos adatok nincsenek, hír szerint 20—24 körül van a ha­lottak és a sebesültek száma A 4. vilaja szóvivője kijelentette, sa­ját katonái közül öten vesztették életüket. Ben Bella, az FLN Politikai Bi­zottságának vezetője nyilatkozat-Párizs (MTI) A francia demokratikus köz­vélemény növekvő aggodalommal figyeli az egyre súlyosbodó algé­riai helyzetet, ugyanakkor a szél­sőjobboldali sajtó az európai tele­pesek „fegyveres védelmét” sür­geti. A l’Humanité az Alger Répub-licain vezércikkét idézi: „A fran­cia kormány már nem rejti kulisz­­szák mögé tevékenységét. A fran­cia telepesek védelmének ürügye alatt csapatainak beavatkozásá­val fenyegetőzik.” dőkben. Az idén nem maradtak kapálatlan területek. Elsők között fejeztük be a cséplést. A búza ki­vételével tervünket mindenből tudjuk teljesíteni. Egyre kevesebb az olyan ember, aki kihúzza ma­gát a közösség erőfeszítéseiből. Mindez azt bizonyítja, hogy az új emberi kapcsolatok kialakításában előbbre jutottunk. Erősödik a tár­sadalom javára végzett lelkiisme­retes munka iránti odaadás. Ezzel párosul a közügyek iránti fokozott érdeklődés. Ma már sehol sem nézik tétlenül, ha visszaéléseket tapasztalnak, nem viselkednek kö­zömbösen, ha azt látják, hogy va­laki csak önmagára gondol. Fel­figyelnek, ha valahol eluralkodik az önteltség. Az emberek nem ül­nek ölbe tett kézzel, ha önkényes­kedést tapasztalnak. Egyre kénye­sebbek, pedánsabbak a kialakult új erkölcsi szabályok tisztaságára. Nincs mit tagadni, az is igaz, hogy e téren még sok fel­adata van a pártnak. Sokat kell tenni még azért, hogy a szocialista erkölcs teljességgel érvényesüljön. A tömegek azonban teljes erővel támogatják a pártszervezeteket ebbeni tevékenységükben. Az em­berek még gyakran megkeserítik egymást régi, önző természetük­ban hangsúlyozza: „Súlyos időket élünk, az ország veszélyben van. Fővárosunkban ma véres esemé­nyek zajlottak le. Az algíri arab negyedet lázadók szállták meg ugyanúgy, mint nem is olyan ré­gen Massu tábornok csapatai. El kell vennünk egyszer s minden­korra a lelkiismeretlen demagó­gok kedvét attól, hogy anarchiába süllyesszék az országot.” Mohammed Khider szerdán es­te elutasította Ben Khedda köz­vetítési javaslatát s kijelentette, nem való kompromisszumos ja­vaslatot tenni egy olyan ember­nek, akire magára nagy felelősség hárul a válságért. Egy Reuter-közlós szerint Bu­­medien ezredes vezérkara szerdán elhagyta Sétif városát. Utazásuk célpontja nem ismeretes. Az algériai szakszervezeték ve­zetősége szerdán nyilatkozatban figyelmeztette a szembenálló fele­ket arra, hogy a válság elhúzódá­sának végzetes következményei lehetnek, s felszólította az ország valamennyi katonai és polgári ve­zetőjét, gondoljanak a rájuk há­ruló felelősségre. A szakszerve­zetek helyesnek tartanák a válasz­tások mielőbbi megtartását. (MTI) Peyrefitte tájékoztatásügyi ál­lamtitkár a francia kormány szer­da esti ülése után kijelentette: A jelenlegi zűrzavaros helyzetben lehetetlen Franciaország és Algé­ria között az együttműködés po­litikáját folytatni. Hozzáfűzte: a francia kormány utasításokat adott az algériai francia nagykö­vetnek és a francia katonai erők főparancsnokának a francia állampolgárok védelmére vonat­kozóan. „Ezek az utasítások tit­kosak, de rendkívül határozottak” — mondotta a kormány szóvivője. kel. Lehet erre bizonyságul sok apró és jó néhány súlyosabb esetet említeni. Pusztaföldváron egyik tsz-gazda jól becsípett, aztán hazavezette a gazdaságból a lovát, azzal, hogy az az övé. Kivonta a közösből, mond­ván, hogy csak neki van joga hoz­zá. Ugyanebben a községben a Le­nin Termelőszövetkezet elnöke önkényeskedett, részegeskedett. A gazdák megelégelték az elnök ki­ruccanásait, a párt tagjai kizárták maguk közül az erkölcsi normák megsértőjét. A szövetkezeti köz­gyűlés pedig a leváltása mellett döntött. A nagykopáncsi Kossuth Tsz el­nökét is visszahívták önkényeske­dései miatt. Csorváson a Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezetben te­temes kárt okozott a hanyag, nem­törődöm vezetés. A gazdák ott is felelősségre vonják azokat, akiket illet. Folyik tehát a küzdelem min­denütt, s elősorban a vezetésben nem tűrik meg azokat, akik a szo­cialista együttélés szabályai éllen vétenek. De a tsz gazdái maguk között is egyre élesebben elítélik azokat, akik mindig csak a munka köny­­nyebbik vége felé kapkodnak, akik csak azt nézik, hol lehet má­sok rovására kevesebb erőfeszí­téssel több munkaegységre szert tenni. Van olyan probléma is, hogy a pártszervezetekben egyik­másik élvtárs nehezen érti meg a szocialista együttélés olyan új sza­bályát, mint az, amikor azt mond­juk, hogy mindenkit hűsége és a munkája, a képessége alapján ítél­jünk meg. — Azok dirigálnak majd megint, akiknek azelőtt dolgoztunk? — kérdezik egyes élvtársak. Az ef­féle felvetéseket azonban hamar elsöpri a gyakorlat. Pusztaföldvá­ron sem azt nézték már, hogy párttag lesz-e az új elnök, vagy pártonkívüli. Azt nézték, hogy igaz ember legyen, hűséges a közös­höz, olyan aki ért a gazdálkodás­hoz. így álakul, fejlődik az emberek új viszonya egymáshoz és ebben a fejlődésben mindenütt ott lát­ható a pártszervezetek irányt mu­tató tevékenysége. Az emberi hiszékenység útjai úgy látszik végtelenek, s ezt egye­sek alaposan ki is használják Nyugaton, New Yorkban, Lon­donban, Párizsban gomba módra szaporodnak a különböző szekták, amelyek egyrészt félrevezetik és kifosztják a beléjük botlott híve­ket, másrészt jó alkalmat nyújta­nak néhány „főpapnak”, hogy megszedje magát. A New York-i Fifth Avenue egyik előkelő fod­rászüzlete például a köldökimá­dók szektájának a központja. Hogy mit csinálnak? Amit nevük is ígér: összegyűlnek, levetkőznek, aztán ki-ki órákon át nézi saját köldökét. A köldök ugyanis — hitük szerint — az „igazság sze­me”, s az elmélyülés irányában tisztítja a lelket. Az effajta társaságok azonban nemcsak nevetségesek, hanem leg­alább annyira veszélyesek. Az Igazság Útja nevű szekta Párizs­ban megtiltott híveinek minden orvosi beavatkozást, mondván: úgyis elrendeltetett, meggyógyul-e Berlin (ADN) Helmut Poppe vezérőrnagy, Bér. lin városparancsnoka csütörtökön ünnepélyes keretek között átvette a Berlinben állomásozó 1. határ­vagy meghal. A rendőrségi nyo­mozás már későn derített fényt egy szörnyű tragédiára: Odette M. 16 esztendős leány megfázott, de kerülte az orvost, sőt a nyirkos imaházi helyiségben vizes lepedő­be burkolózott. így pusztult él — a penicillin és a streptomycin korában! Áldozatokat szedett a Világűr Vitézeinek szektája is. Miközben a világűrnek valóban megvannak a maga bátor és vitéz úttörői, a párizsi 38 esztendős Alfred Bel­monte elhatározta, hogy kihasz­nálja a kozmikus konjunktúrát. Először „hangokat” hallott a vi­lágűrből, azután lila palástot öl­tött és ikinevezte magát püspök­nek, majd egy gazdag mecénásra akadt, s templomot bérelt. Itt az­után szabadjára engedte magát, s elővette a szekták nélkülözhetet­len kellékét: a világ végét. Beje­lentette, hogy erre fel kell készülr ni, s a vezeklés legjobb módja a koplalás, a böjt. Nem ehettek mást a tisztulók, mint naponta őr-brigád parancsnokságát is. E brigádban szolgált Peter Gőring és Reinhold Huhn is, akik a nyugat­berlini ultrák gyilkos terrorjának estek áldozatul. (MTI) egyetlen kis narancsot héjastól, s közben a templomban tömjénfüst­ben könyöröghettek bűnbocsána­tért. A párizsi rendőrséghez szá­mos feljelentés érkezett olyan családoktól, amelyeknek tagjai el­tűntek Belmonte gépezetében. Vé­gül is feltörték a templom kapuit, s ott megdöbbentő kép tárulhatott szemük elé: csonttá soványodott embereket láttak. A hívők között volt Golmit műanyaggyáros fele­sége, aki már mindössze 29 kilo­grammot nyomott. Csupán a koz­mosz püspöke és feleségei — mert engedélyezte magának a többnejűséget! — voltak jó hús­ban. Minden jel szerint, nem tar­tottak annyira a világ végétől, hogy maguk is böjttel vezekelje­nek. A bíróságon végződött, ugyan­csak Párizsban, a „Vérző Madon­na” ügye is. Csaknem kilenc éve kezdődött ez a furcsa eset, ami­kor Jean Salate, entrevauxi kocs­­máros egy fából készült Madon­na-szobrot kapott ajándékba ba­rátaitól. Véletlenül lelökte az asz­talról, s a szobor karja levált. Sa­laiénak azonban balszerencsés napja lehetett, mert röviddel utána bevágta a kezét is. De ez ötletet adott, bevérezte a szobor működése, mint az előző eszten-Algír lakossága tüntetett a% újabb vérontás ellen — Hét év elég volt — Franciaország katonai intézkedéseket tervez Algériában a francia állampolgárok érdekében A „Vérző Madonna” és társai

Next

/
Thumbnails
Contents