Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

1962. augusztus 28. 2 Kedd Első feladat: javítani a gazdasági vezetést Békésszentandráson is segítenek a jó beszámoló elkészítésében a kongresszusi irányelvek Közelednek a küldöttválasztó taggyűlések. A különböző brigá­dok, munkacsoportok, melyeket azzal bíztak meg, hogy segítsenek anyagot gyűjteni a beszámoló el­készítéséhez, egymás után keresik fel a pártvezetőségeket az elmúlt két év eseményeit összefoglaló je­lentéseikkel. A beszámolók szer­kesztése előbbre áll a járási, váro­si, s községi párbizottsági szinten, mint az alapszervezetekben. Pe­dig az alapszervekben előbb tart­ják meg a küldöttválasztó taggyű­léseket. Ezen az elmaradáson segí­tenek túljutni a nemrég megjelent kongresszusi irányelve^ amelyek módszert és tartalmi útmutatást adnak a jó beszámolók elkészítésé­hez. Ezt vallja a békésszentandrási Rákóczi Termelőszövetkezet párt­­titkára, Lászlófi András elvtárs is, aki a párttagok és a pártonkívü­­liek kérésére még 20 vasárnapi Népszabadságot kért a postától, hogy az érdeklődők személyesen is olvashassák a nagy jelentőségű dokumentumot. A párttitkárral a szövetkezet nemrég épített ötezer férőhelyes libanevelőjénél találkozunk. Ott irányítja a második toüfosztást. Lászlófi elvtárs régi, veterán har­­cos, már 1919-ben a Vörös Had­sereg egyik szakaszának parancs­nokaként küzdött a szocializmu­sért. Hatvanhat éves, de ősz fejjel, fáradt testtel is ő volt az, aki két esztendővel ezelőtt megszervezte a pártot a fiatal, akkor alakult szövetkezetben. Nyolc, jobbára idős ember képezte akkor a párt­­szervezetet. Azóta 17 tag és öt tag­jelölt van a Rákócziban. Megala­kult a KJSZ-szervezet és a nőta­nács is. Valamelyest megélénkült a szervezeti élet, de a párttagok még mindig nem adják meg azt a segítséget a gazdasági vezetés­nek, amit kellene. — Elismerem én ezt nyíltan, mert nem is lehetne tagadni — mondja Lászlófi elvtárs. — Hogy mi ennek az oka? Egyik az, hogy hiába vagyunk huszonegyen, a tagság zöme fiatal párttag, éppen­­hogy belekóstolt még a politizá­lásba. Sokat rendkívüli taggyűlé­sen vettek fel, s noha már tavaly mindenki képezte magát szerve­zett formában is, ez még nem ér­ződik az aiktivitásban. A másik ok: nem tudom már olyan erővel irá­nyítani én sem a pártmunkát, mint néhány évvel ezelőtt. Kissé kime­rültem. Jó lenne, ha valamelyik fiatal elvtárs váltana fél, akinek azért továbbra is segítenék.... A beszámoló, amely félig már kész, tükrözi Lászlófi elvtárs sza­vait, s a szövetkezet gazdasági helyzetének fényében jól világítja meg a tennivalókat is, melyeket az egész szövetkezet vár a kommunistáktól — Szövetkezetünk háromévi fennállása alatt még egyszer sem volt mérlegképes — mondja a tsz. elnök, aki egyébként agrármérnök, s csak egy éve áll a tsz élén. Saj­nos, most is nehézségekkel küz­dünk, több, mint egymillió forint értékű kiesésünk lesz az aszály miatt... A pártvezetőség Nagy József el­nököt bízta meg azzal, hogy de­rítse ki, mi volt az oka az egymást követő évek gazdasági eredmény­telenségének. Nagy elvtárs jelen­tése a beszámoló egyik igen fon­tos részét fogja képezni, mert gaz­dasági fronton sok helytelen gya­korlatot tisztáz és ezzel irányt mutat az eredményesebb gazdál­kodásnak. Miért volt évről évre 5—6 mázsás gabonatermés-átlag a Rákóczi földjein? Miért nem si­került egyik évben sem a sertés­­tenyésztés? Miért volt olyan nagy­arányú állatelhullás?... Az ag­rármérnök — tsz-elnök megfelelő szakmai alapossággal kutatja fel, mi ennek az oka. A kiesések a régi, rossz talajművelés, a földek elhanyagoltságának, a rablógaz­dálkodásnak a következményei. A Gödény-laposi rész például, mely kerek 500 holdat tesz ki, az em­berek állítása szerint évtizedek óta nem volt trágyázva. Mint el­hagyott birkalegelőt tartották szá­mon a községben, amíg nem vette birtokba a szövetkezet, s csupán néhány hold vetemény volt rajta. A másik nagy gazdálkodási hiba, hogy körülbelül 300 holdnyi olyan területe van a tsz-nek, amelyikbe egymás után öt éven keresztül csak búzát vetettek. Az állattenyésztésben hasonló gondatlanság tapasztalható. Fer­tőzött a sertéstelep. Tavaly 380 az idén 200 elhullás volt. Mindezeken változtatni kell a gazdaságvezetés színvonalának Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz a lakosság szolgálatában. Telefon: 6. Háztartási kisgépek, új kerti bútorok, vaskerítés és vaskapuk, kerékpár- és motorkerékpársserelő szakmák területén mindenféle ja­vítást és új munkák elvégzését vállalja szövetkezetünk a lakosság szolgálatában! Állandó rádió- és televízió-szervizszolgálat Bizalommal keresse fel szövetkezetünket! 465 emelésével. A jó vetésforgó kiala­kításának terve a beszámolóban szerepel már, s a sertéstelep áthe­lyezésének új helyéről ugyancsak a taggyűlésnek kell dönteni. A beszámoló ilyen módon kideríti az eredménytelen évek okát és mégiscsak az irányelvekből merítve optimizmust, a jövőbe vetett hitet sugároz. Készítése közben mindezeket megvitatják a pártonkívüliekkel a kommunisták s széles véleménycsere álakul ki a hibák okairól. Ez jó dolog, az volt a baj, hogy korábban nem tették. Beszélnek arról is, hogy az első három év után a súlyos hiá­nyosságokat felszámolva, és máris fejlesztve a gazdasági vezetést, megváltozik a helyzet a Rákóczi Tsz-ben, amely jelenleg bizony a község leggyengébb szövetkezete. Hogy ezt elmondjál'., eloszjatjáto azt a kedélytelenséget, amely úr­rá lesz, ha csak a rosszat látják az emberek. Miről beszélhetnek a tsz fejlődésével kapcsolatban? Arról, hogy a jó vetésforgó kiala­kítása mellett — ahogy erre már megtették az előkészületeket — az állattenyésztésre, a sok pénzt hozó víziszámyas-telepek kialakí­tására profilírozzák a tsz-t. ötezer rajnai lúddal alapozzák meg a törzstenyészetet. Arról, hogy bő­vítik az öntözött területet, mert erre megvannak az adottságok. Az idei kiesést is az öntözés ki­­szélesítésével enyhítették, ötszáz­négy hold helyett 1100 holdon ön­tözték meg a kukoricát, lucernát, kertészetet. Szép is az öntözött te­rület, már most látszik, hogy jó­val a terven felül fog fizetni. Csak még többet kellene beszélni mindezekről, hogy a szövetkezet minden egyes tagja lássa a fejlődés útját. Ha a múlt hibáinak kendőzetlen fel­tárása mellett többet szólnak a párttagok a jövő tennivalóiról — ez jelenti, hogy a küldöttválasztó taggyűlés előkészítésének politikai munkája a háromezer holdas szö­vetkezet mind az ötszáz tagjához elér, s a tömegeket mozgósítva anyagi erővé válik... Varga Dezső Ki magyaráz helyesen? Az ódon, színpompás reimsi ka­­tedrálisban egykor a francia kirá­lyok koronázási szertartása zaj­lott. Nemrég viszont Adenauer kancellár tiszteletére kondultak meg a harangok és De Gaulle el­nök valóban az ünnepi rendezés remekét produkálta a nyugatné­met vendégek tiszteletére. Igen, a színjáték lezajlott, és a protokolláris rendezés jó volt. A találkozóról készített pillanatfel­vétel érdekesen illusztrálja a két politikus közötti viszonyt. De Gaulle elégedetten mosolyog, a ravasz bonni kancellár pedig ma­gasra lendített kézzel szónokol. A történelem fogja eldönteni, hogy ez a gesztus tulajdonképpen mit jelent. Vajon a jelenlévő előkelő­ségeket üdvözli Adenauer, vagy a francia műkincsek félé nyúl ki a kancellár karja. Egyesek még úgy is magyarázták a jelenetet, hogy Adenauer félreérthetetlenül len­dületes ütésre készül; a célpont pe­dig De Gaulle pillanatnyilag még mosolygós arca. Vajon honnan eredhet ez a képzettársítás ? Hát volt arra már példa, hogy a német imperializmus lesújtott volna a franciákra? S. E. Angol politikusok tiltakozása a Közös Piachoz való csatlakozás ellen London (TASZSZ) Vasárnap London egyik legna­gyobb hangversenytermében, az Albert-Hallban tiltakozó nagygyű­lés volt, amely első ízben igyeke­zett összefogni a Közös Piachoz való csatlakozás különböző irány­zatú politikai ellenfeleit. A gyűlé­sen mintegy háromezer ember vett részt. A munkáspárti, konzervatív és szakszervezeti képviselők egya­ránt rámutattak, hogy a Közös Piacba való belépés Anglia nem­zetközi szerepének és befolyásá­nak csökkenését eredményezné. A „windsori víg nők” az angol parlamentben Angliában ma rengeteget be­szélnek a „Windsor! víg nőkről.” No, nem Nicolai operájáról — ezt elég kevesen ismerik. A „wind­­sori víg nők”, akikről beszélnek, őfelsége, az angol királynő női had­testének tagjai, akik nem egy ope­ra, hanem sokkal inkább egy ko­mikus színezetű erkölcsdráma fő­szereplői. A Nyugat-Németországban állo­másozó angol katonák botrányos viselkedése felett még mindig nem tért napirendre a szigetország köz­véleménye. Széltében-hosszában vitatják, mi lehet az oka a bot­rányoknak, továbbá, hogy mit le­hetne termi megismétlődésük ellen. Ami az okokat illeti, főként azt a körülményt említik, hogy a tom­myk, nem ismerik az őket „ven­dégül látó ország” nyelvét, viszont szabad idejükben szórakozásra vágynak. A lakosságtól tehát el vannak szigetelődve, a német leá­nyoktól is, marad az ital. Annál is inkább, mert az alkohol Nyu­gat-Németországban olcsóbb, mint Angliában. Szabad idejüket tehát többnyire úgy töltik, hogy pálin­káspoharat vagy söröskancsót ölel. getnek. Amiből az következik, hogy egyáltalán nem viselkednek angyalok módjára. A megoldást illetően sok javas­lat hangzott el. A legnagyobb vi­tákat azonban kétségkívül Ema­nuel Shinwellnek, az egykori Att­­lee-kormány hadügyminiszteré­nek indítványa robbantotta ki. A jelenlévők viharos tapsa kö­zepette elfogadtak egy határoza­tot, amelyben a gyűlés résztvevői határozottan szembehelyezked­nek Angliának a Közös Piachoz való csatlakozásával és felhívják a kormányt, azonnal szüntesse be tárgyalásait az Európai Gazdasági Közösség tagállamaival, s használ­ja fel a nemzetközösségi országok miniszterelnökeinek közelgő érte­kezletét a nemzetközösség belső kapcsolatainak elmélyítésére. (MTI) Shinwell az alsóházban azt aján­lotta Profumo hadügyminiszter­nek, hogy emeltesse fel az úgyne­vezett WRAC (Women Royal Ar­my Corps), azaz a Királyi Női Hadseregcsoport létszámát. Pilla­natnyilag 50 ezer tommy tartóz­kodik Nyugat-Németországban, viszont uniformisba öltözött leány csupán 366. Ha tehát a WRAC létszámát megfelelően felemelnék és az önkéntes újoncokat Nyugat- Németországba vezényelnék, meg­oldódnék a tommyk szórakoztatá­sának fogas kérdése. Shinwell érvelése nyomán az alsóházban valóságos orkán tört ki, amely pillanatok alatt az egész közvéleményt mozgásba hozta. Emery Hughes dühtől kivörösödve ugrott a szónoki emelvényre és üvöltve tiltakozott képviselőtársá­nak erkölcstelenséget lehelő in­dítványa ellen. „Nem tudom más­ként jellemezni a javaslatot, mint szervezett prostitúcióra való felhí­vásnak” — mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents