Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-25 / 198. szám
1962. augusztus 25. 3 Szombat Miért csak mostoha segítség jut a sarkadi járásnak? Állattenyésztés nélkül nincs növénytermesztés. Még a jó minőségű földekkel rendelkező termelőszövetkezetekre is vonatkozik ez a sokszor hangoztatott megállapítás, hát még az általában szurkos és szikes talajokkal rendelkező sarkadi járás termelőszövetkezeteire. Az ember alig-alig érti meg, hogy a hétezer holdas méhkeréki Balcescu Tsz-ben csak 279, az ugyancsak hétezer holdas mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben 390, az ötezer holdas okányi Petőfiben pedig 397 szarvasmarha van. Ha emellett figyelembe vesszük a szövetkezetenkénti néhány száz juhot és a háztáji jószágállományt, akkor is nagyon kevés a talaj táperőt termelő állat a nagy földterületekhez. Nem csoda, hogy általában alacsonyak a terméseredmények a sarkadi járásban. — Növelnénk mi az állatállományt, különösen a tehenek számát, de nincs istállónk, nem kapunk rá beruházási hitelt, hiába kérünk évek óta — mondják a szövetkezetek elnökei. Ez így a maga nemében igaz: a méhkeréki Balcescu Tsz rissz-rossz épületekben tartja 53 tehenét, az okányi Petőfinek és a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz-nek is csak egy-egy korszerű tehénistállója van, 50 férőhelyes. — Talán jövőre sikerül a legégetőbben szükséges férőhelyekre beruházási hitelt kapni — mondják a szövetkezetek vezetői, s egymás után nyitnak be a járási tanács mezőgazdasági osztályára istállót, juhhodályt, csibenevelőt, permetező-berendezést, bekötőutat, és még sok minden mást kérni. A járási tanács mezőgazdasági osztályára érkezett hitelkeret azonban olyan kicsi — még négymillió forint sincs —, mint húsz éhes embernek egy zsemle. A járás vezetői sokat töprengtek a hitelkeret élosztásán, s végül úgy döntöttek, hogy nem aprózzák el „jusson egy kicsi minden szövetkezetnek” elv emberek közötti különbség.’’ Lan. chut nyugatnémet tanár, a nyugatnémet szakszervezetek közlönyében közölt cikkében azt állította, hogy Nyugat-Németországban „már nincs osztályokra tagolt társadalom”. A társadalmi osztályoknak ez a kapitalizmusban végbemenő, állítólagos megszűnése közönséges bűvészmutatvány. Amikor ezek az úgynevezett „tudósok” társadalmi viszonyokról beszélnek, nem a tér. melőeszközökhöz való viszonyt ve. szik alapul, hanem más, mindenféle harmad-, negyed- és tizedrendű ismérveket tolnak előtérbe. Ezt az elméleti bűvészetet a társadalom ratifikációjának nevezik. Ezek az elméletek Max Weber német antimarxista szociológusnak koncepciójára épülnek és a gazdasági osztály tagozódása helyébe mindenféle sokrétű tagozódási állítanak. Van olyan elmélet, amely az embereket vallásuk szerint osztja be különböző Tétegekbe. Egy másik elmélet az embereket politikai állásfoglalásuk árnyalata szerint osztályozza. Megint más elméletek tucatnyi ismérvet vesznek alapul és képzettség, műveltségi színvonal, felekezethez tartozás, a családanya helyzete, tehát aszerint, alapján, hanem az égetően szükséges, és a tsz-ek jövőbeni gazdálkodási profiljának megfelelően osztják el. Az ilyen megokolások alapján a méhkeréki Balcescu Tsz egy 100 férőhelyes, magtárpadlásos istállót, mellé egy fúrott kutat ésj villanyhálózatot, továbbá egy i 300-as juhhodályt és egy 30 holdhoz elegendő dohánypajtát kap. A mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz-nek egy százas borjúnevelő, egy 300-as juhhodály, egy 500-as süldőszállás, egy fúrott kút, vízvezetékhálózat és egy permetező-öntözőberendezés jut. A biharugrai Felszabadult Föld Tsz egy 900 férőhelyes juhhodályt kap, mert a jövőben főleg juhtenyésztéssel kíván foglalkozni. Az idén is 800-zal növeli a meglévő 1500-as állományt. Ezzel lényegében kimerült a hitelkeret, pedig még sok minden kellene a sarkadi járásban. Többek között bekötőút legalább 14 szövetkezetnek. • | Bekötőútra azonban egy fillér hitelkeretet sem kapott a jövő évre a járás. A kicsiből kevés jut, ezt mindenki tudja. De köztudott az is, hogy a sarkadi járás szövetkezetei nagyon mostoha talajviszonyok között gazdálkodnak. Földjük termőképességét csak úgy tudnák javítani, ha a jelenleginél több állatállománnyal és ahhoz szükséges férőhellyel rendelkeznének. Segíteni kellene őket ebben, több talajjavítással is, mert eddig is kevés szikes földet digóztak meg a sarkadi járásban és jövőre is csak 1500 hold kémiai javításra és 227 hold ddgózásra kaptak ígéretet. Akárhogy számoljuk, elég mostoha segítség az, amit a jövő évben kapnak a járás termelőszövetkezetei. Kukk Imre Felröppent a startot jelző rakéta, a traktorosok nagy figyelemmel láttak hozzá a nyitóbarázda-szántáshoz. A megyei versenyen azok a traktorosok vettek részt, akik első vagy második helyezést értek el a járási szántóversenyen. Nem csoda tehát, hogy általában kiválóan Irány az országos szántóverseny Augusztus 19-én délelőtt 17 gépállomást, 17 termelőszövetkezeti és két állami gazdasági traktoros mérte össze tudását a kondorost Dolgozók Tsz 1öld)én megrendezett megyei szántóversenyen. A traktorosokat sokan elkísérték munkatársaik és hozzátartozóik közül, hogy szemtanúi legyenek a nagy vetélkedésnek és annak, hogy a versenyzők közül kik kerülnek fel az emelvényre, kik kapják meg az értékes jutalomtárgyakat. szántottak — eltekintve attól a néhány kivételtől, aki egy kicsit elidegeskedte a nyitó, vagy záró barázdát. De érthető volt az idegességük, hiszen a versenyen a tét nemcsak a kitűzött jutalom tárgyak és az azzal járó erkölcsi elismerés volt, hanem az is eldőlt, hogy melyik két traktoros vesz részt megyénkből szeptember 18- án az országos szántóversenyen. A versenybírók sokat járkáltak és méricskéltek a szántáson s minősége szerint pontozták. A versenybírók által adott pontok összesítéséből állapította meg a bíráló bizottság az elért helyezéseket. Sok számolás előzte meg az eredményhirdetést, mely szerint a megye legjobban szántó traktorosa Vörös József, a Békési Gépállomás traktorosa lett. Máso. dik helyezett Csipke József, a Mezöberényi Gépállomás traktorosa, aki Vörös Józseffel együtt biztosította x-észvételét az országos szántóversenyen is. A nyertesek Sokan pályáztak arra, Hogy a verseny-dobogónak valamelyik helyét elfoglalják s aztán átvegyék a díjat: a mosógépet, a porszívót és a fényképezőgépet. A fényképezőgép tulajdonosa á harmadik helyezett, C. Balogh László, a Békési Gépállomás traktorosa lett. (Foto: Kocziszky László) hogy dolgozó-e, vagy nem dolgozó asszony a családanya, továbbá a társadalmi életben aktív vagy passzív magatartás, erkölcsi arculat sitb. alapján osztják társadalmi csoportokba az embereket. Vannak olyan elméletek is, amelyek lakóhely szerint osztályozzák az embereket. Mindezek az elméletek arra valóik, hogy a tényleges okot, az osztályhoz tartozást, a termelőeszközökhöz való viszonyt megkerüljék. Ezt a célt szolgálja a tőke úgynevezett szétszóródásának dajkameséje is. Ez az elmélet a népi kapitalizmusról szóló tételek mondhatni gazdasági alappillére. E szerint az elmélet szerint az a munkás, akit a munkáltató gyáros egykét részvény vásárlására kötelez, már nem munkást hanem tőkés. Kézenfekvő azonban, hogy amikor a nagytőke bekebelezi a ldstőkéseket és hatalmas mágnesként magához vonzza a kis pénzeket, akár kis részvények formájában is, nem szóródik szét, hanem növeli hatalmát, tovább hízik. A helyzetet a tőkés világban. ténylegesen az jellemzi, hogy a proletariátus egészében is, viszonylagosan is növekszik. A polgári statisztikusok adatai is egyértel-80 ezer munkaórát takaríthatunk meg A mezőgépipar termelése az elmúlt hat évben megkétszereződött, dolgozóinak száma mégis csak 25 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy jelentékenyen nőtt a termelékenység. A gépiparról szóló párthatározat szellemében most további tartalékokat fedtek fel, amit eddig nem használt ki a mezőgépipar. Ha iparágunk munkájában csuműen bizonyítják ezt. Az Egyesült Államókban 1937 és 1955 között 16 millióról 26 millióra nőtt a bél-munkások száma. Angliában ugyanebben az időben 10 millióról 14 millióra, Nyugat-Németországban (Németország megfelelő területét véve alapul) hét és fél millióról 11 millióra. A viszonylagos növekedés mutatja, hogy az Egyesült Államokban századunk első főében az ipari proletariátus részesedése a lakosság egy harmadáról majdnem 43 százalékkal növekedett. Nem növekszik, mint ahogyan ezt egyes polgári szociológusok állítják, hanem állandóan csökken az úgynevezett középréteg, csökken a farmerek, a kistermelők és hasonló társadalmi helyzetű lakosok száma. A tényleges helyzetet megvilágító számok tehát egyértelműen mutatják: mélységesen hazug az az állítás, hogy a kapitalizmusban megszűnnek az osztályok; népcsalás azt állítani, hogy a kapitalizmus népi rendszerré vált; hogy benne megszűnik a munkásosztály. Ezek az állítások a nép) kapitalizmusról szóló dajkamesék. Komor Imre á pán a fő feladatok teljesítését vizsgáljuk, úgy tűnik, hogy a mostaninál jobb eredményeket már alig érhetünk el, a részletek tanulmányozása azonban egészen mást mutat — mondotta Benkő László iparigazgató. Bebizonyosodott, hogy egyes utasítások végrehajtása alkalmával éppen a fontosabb részfeladatokat hanyagolják egyes üzemekben. A legelső feladat a vezetés javítása, új technológiák kidolgozása, és a szerszámellátás ésszerűbb megszervezése. Nem utolsósorban nagy a jelentősége bizonyos gyártmányok átcsoportosításának is. Az elmúlt hetekben az iparág vezetői széles körben tanulmányozták az alkatrész-utánpótlás helyzetét, és megállapították, hogy távolról sem élünk a szakosítás lehetőségeivel. A gabona- és silókombájnokhoz, a műtrágyaszórókhoz és a permetező-porozókihoz szükséges úgynevezett gyors-zárakat három vállalat készíti, holott egyetlen üzemben sokkal gazdaságosabb lenne a nagysorozati gyártás. Ezért rövid időn belül kijelöljük azokat az üzemeket, amelyek rátérnek majd az említett alkatrészek nagyobb sorozatának gyártására — mondotta Benkő László iparigazgató. (MTI) Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz a lakosság szolgálatában. Telefon: 6. Háztartási kisgépek, új kerti bútorok, vaakerítéa és ittak apuk, kerékpár- és motorkerékpár szerelő szakmák területén mindenféle javítást és új munkák elvégzését vállalja szövetkezetünk a lakosság szolgálatában! Állandó rádió- és televízió-szervizszolgálat Bizalommal keresse fel szövetkezetünket! 465
