Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-23 / 196. szám
1962. augusztus 23. 4 Csű tört«* TANÍTÁSRA KÉSZEN! Felejthetetlen találkozás Az iskolanyitás ideje mór az ajtón kopogtat. Nem árt megtudni, hogyan, miként is állnak e tekintetben a dolgok. Mi is bekopogtattunk hát a csabai IX. számú „Corn, rado Benitez Garcia” általános iskola kapuján. Deák Ferenc igazgatót irodájában, papírkosarak, krétával teli dobozok és adminisztrációs anyagok egész hegye közt találtuk. — Az iskola rendbehozása megtörtént, tisztán várja a tanulókat — fogadott bennünket, a fülnek oly jóleső hírrel. Mindent rendbe hoztak, kitakarítottak, festettek, meszeltek. A szülők is segítettek ebben. Boszkos János és Garaguly László nevelők pedig még zuhanyozót és pancsolót is készítettek az udvaron a napköziseknek. Noha a nyári zuhanyozónak és a szeptemberi iskolakezdésnek látszólag nincs köze egymáshoz, közvetve nagyon is összefüggnek. — Nem volt a mj iskolánk nyáron sem mentes a gyermekzsivajtól — nyilatkozta büszkén és örömmel Deák elvfárs. Az iskolaidőszaki napköziseknek a fele a vakáció alatt is otthonra talált itt, miközben szüleik dolgoztak. Nyomban invitált is, hogy nézzünk kprül. Hús teremben, társasjátékok között, vagy akinek úgy hozza a kedve, kint a szabadban ugrálva, labdázva tölti az időt, természetesen mindkét helyen gondos nevelői felügyelet alatt. Száz tanuló pedig a szilvásvánadi úttörőtáborban nyaralt. Ez alkalommal is segítettek a szülők, akárcsak az iskola rendbehozásánál. Segítettek a vonaton a helybiztosításban, az átszállásoknál, sőt néhány mama a tábori szakácskodásban is szorgalmaskodott. És ami a napközi és a tábori életből a lényeges, az, hogy a gyermekek pihenten, megerősödve ülhetnek be az első tanítási napokon a padokba, tehát így kapcsolódik ez a része a dolognak a tanítás előkészítéséhez. — Sokszor hallani — mondja mosolyogva Deák igazgató —, hogy könnyű a pedagógusoknak, két hónapig vakációznak! Tagadhatatlan, hogy más munkaterületekhez mérten, szabadidő dolgában némi előnyben vagyunk, azonban két Az űrhajósok üzenete Hogyan figyelt rájuk az egész emberiség! Büszkén, örömmel, szívszorongva. Feszült érdeklődéssel és figyelemmel várta, leste az egész földkerekség, mit üzennek a kozmoszban száguldó szovjet űrhajósok. S azután: öt kontinens vette megnyugvással tudomásul, hogy az égi utasok végrehajtották a feladatot, épségben, egészségben visszatértek a földre. A száguldó föld és a száguldó Vosztok-űrhajók üzenetváltásai feleletet adtak a tudományos program kérdéseire: hogyan hat az emberi szervezetre a hosszabb űrrepülés, hogyan alakul az ember munkaképessége a tartós súlytalanság állapotában. Üzentek és üdvözletüket küldték a szovjet népnek, amely felnevelte és Gagarin, majd Tyitov után most az ég ostromára együtt küldte őket. A hálás köszönet szavát mondták mikrofonba, amikor a szülőföld felett haladtak át, Hruscsovot köszöntötték és azokat a tudósokat, mérnököket, munkásokat, akik űrhajójukat kovácsolták, akik a rakéta acélját, s az ő akaratukat edzették, akik életet öntöttek az okos műszerekbe és hitet, szilárdságot az ő szívükbe. Nyikolajev és Popovics űrhajósok útja olyan győzelem, amelyet nem lehet eltörpíteni, nem lehet kétségbe vonni, nem lehet agyonhallgatni, nem lehet fanyalogva fogadni ott sem, ahol egyébként így szokták fogadni mindazokat a sikereket, amelyeknek szülőföldje a Szovjetunió, amelyeknek megvalósítója a szocialista ember. Az űrhajósok üzenete ezért az erő üzenete is. Ezzel a repüléssel a szovjet nép újra megmutatta a világnak, mire képes egy szabad nép. Hiszen a szovjet nép hódította meg először a világűrt — és ez nem véletlen. Nem véletlen, hogy azt az álmot, amelyet az emberiség annyi évezreden át csak szívében dédelgethetett, a történelem leghaladóbb rendszerének fiad valósítják meg. Nem véletlen, hogy az évezrednyi ábránd immár tudományos gyakorlat: szovjet tudósok műve, az emberi munkát és alkotóerőt felszabadító rendszer végrehajtott újabb ptgyszerű feladata. Hz Űrhajósok üzenete a béke üzenete is. A szovjet emberek nem akarják, hogy a rakéták, amelyek ily lenyűgöző pontossággal, ily megbízhatóan teljesítik az ember által rájuk bízott feladatot, halálos terhet szállítsanak. A Szovjetunió azt javasolja a világnak: a hordozórakéták ne pusztító bombaterheket emeljenek a városok fölé, hanem a természet békés kutatóit, új világok felderítőit, az emberi lángelmék képviselőit. Azt akarjuk, hogy az ember ne félelemmel, rémülettel, hanem büszkeséggel és bizalommal nézzen fel az égre. És ezért az űrhajósok üzenete a jövő üzenete is — a kommunizmus üzenete. A szocialista építés, a szocialista világrendszer létrejötte teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek egyesítik a szabad tudomány legnagyobb tetteit és a felszabadult tömegek alkotó energiájának roppant eredményeit. A kommunizmus csillagaként világunk fölött száguldó űrhajók reptet azok a sikerek fényesítik be, amelyek csakis szocialista rendszer talaján valósulhattak meg, amelyeknek alapfeltétele, az új humanizmusa: a szabadon virágzó képességek és tehetségek szárnyalásának harmóniája. A négynapos úton a magyar nép is ujjongva, de szorongó lelkesedéssel követte Nyikolajevet és Popovi csőt, köszöntötte a bátor űrhajósokat s űrhajójukat, a száguldó jövő messze világító jelképét. Milliók figyelték útjukat a rádiók, televíziók mellett, amikor pedig elterjedt a hír, hogy szerenszésen visszaérkeztek a földre, megkönnyebbülve sóhajtottunk fel. Őket ünnepeljük, kiknek tettei nyomán az emberiség ismét megnőtt egy fejjel, hiszen a hőstettet, amit a két szovjet ember, a kommunista párt neveltje véghezvitt, az egész emberi tudást, akaratot, kitartást és erőt emelte minden eddiginél magasabbra. Ezért száll most mindenfelől a büszke öröm és elismerés Nyikolajev és Popovics felé és a dicső szovjet nép felé, amelynek ők méltó és nagyszerű fiai. Deák Gyula hónapig tartó nyaralásról szó sincs. Már az iskolaév végén meg. kezdődött az előkészítés a következő tanítási évadra, a jelenlegire. A most induló elsősök szüleit egyenként világosítottuk fel, hogy miként kell lánykáikat, fiacskáikat felkészíteni a nagy eseményre. Elmondtuk, mit szerezzenek be (és ne többet) felszerelésként a ceruzától a munkaköpenyig. Egyben kértük őket, hogy se félig, se egészen ne tanítsák meg írni, olvasni gyermekeiket, mert így több munkát adnak a nevelőknek, mintha „tudatlanul” küldik az elsőst hozzánk. — A nevelőtestület két tanerővel gazdagodott, így a személyi feltételek szeptemberre megvannak. Ilyen szempontból egyébként is „stabil” iskola vagyunk. Mint említettem, pedagógusaink nyáron sem unatkoztak. A napközi-felügyeletben és a tábor-vezetésben vettek részt. Most pedig már készülünk a nyitányra. A jövő héten javítóvizsgákat tartunk, továbbá a társadalmi bizottsággal közösen, a napköziotthonos tanulók felvételi kérelmét is elbíráljuk. Közvetlen feladatomnak, a tantárgyfelosztásnak is eleget teszek közben. Most kaptuk a hírt, hogy az állami könyvterjesztő csabai könyvesboltjába megérkeztek a tankönyvek. Azokkal is lesz tennivaló. Huszár Rezső A búcsúzó nap már aranyhidat vert a gyopárosfürdői tó tükrére, mikor megérkezett közénk, a magasabb katonai egység KlSZ-vezetőképzö táborába, várva várt vendégünk; névadónk: Kulich Gyula édesanyja. Meleg szavakkal köszöntöttük a hős édesanyját, s arra kértük őt, hogy üljön le körünkbe, az arcok koszorújába és az emlékezés varázsával beszéljen példaképünk nagyszerű életéről. Kulich néni meghatott hangon idézte fel Kulich Gyula küzdelmes életének apró állomásait, azokat az állomásokat, melyeken át fia eljutott a békéscsabai munkásotthon körétől, az értől, a magyar kommunista ifjúsági mozgalom óceánjáig, s a vértanúságig. Miközben arról beszélt, hogy milyen műveltségre szomjas, kö. telességtudó, egyszerű és emberszerető egyéniség volt Kulich elvtárs, meleg fény gyúlt ki szemében, s mi mély tisztelettel, szinte visszafojtott lélegzettel hallgattuk őt. Közben pedig arra gondoltunk, hogy hozzá hasonlóvá kell válnunk, úgy kell szeret* nünk az embereket, elvtársainkat, mint ö, s olyan elevenen, otthonosan és nyugodt derűvel kell dolgoznunk, mozognunk a fiatalok között, mint ő tette azt Békéscsabán, Budapesten s mindenütt, ahol megfordult. A több, mint egy órás emlékezés után, immár a tábor villanyfüzéreinek fényében mi kérdeztünk kedves vendégünktől. S ö szívesen válaszolt érdeklődésünkre. A felejthetetlen beszámolóért Leffelholcz László honvéd, a tábor KISZ-titkára szegfűcsokrot nyújtott át Kulich néninek és ígéretet tett arra, hogy mindanynyian kegyelettel őrizzük fia, névadónk emlékét, s nyomdokaiban járva, úgy igyekszünk élni és dolgozni, ahogy ő dolgozott és élt. Pallag Róbert Amerikai tudósok nyílt levele Kennedyhez New York (TASZSZ) Amerikai tudósok körülbelül 200 tagú csoportja, köztük Hanson Hogland, az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke, valamint Szentgyörgyi Albert magyar származású, Nobeldíjas tudós nyílt levelet intézett Kennedyhez. A levélírók komoly nyugtalanságukat fejezik ki az amerikai kormánykörök meggondolatlan fegyverkezési versenyével kapcsolatban. — Aggasztó ellentétet látunk az ország politikájában — jelentik ki a tudósok. — Kormányunk azt állítja, hogy célja az általános leszerelés. Mégis fegyverkezési politikát folytat, amely véleményünk szerint sikertelenségre kárhoztatja a leszerelési tárgyalásokat. A román nép nagy ünnepe 13 eszíc-ndővel ezelőtt, 1944. au hogy Románia — e történelmileg gusztus 23-án szabadult fel Romá- rövid időszaka alatt — gyengén fej nia népe a fasiszta iga alól. A fel- lett iparral és elmaradott mezőszabadító szovjet hadsereget segí- gazdasággal rendelkező országból Ilyen nyomornegyedekben laktak Bukarest dolgozói a felszabadulás előtt. Ez ma már a múlté. A Komán Népköztársaság hatalmas összegeket fordít a lakásépítkezésekre. tette a hitlerista hordák elleni harcokban a Romániai Kommunista Párt által szervezett román demokratikus hadsereg s így méltán mondhatjuk, hogy a szovjet— román barátság és testvériség vérrel pecsételődött meg. 1944. augusztus 23-a a népi forradalom kezdetét jelentette Romániában s ma, 18 évvel e történelmi dátum után a mezőgazdaság kollektivizálásának jegyében ünnepli Románia népe felszabadulása évfordulóját. 18 esztendő alatt a Román Népköztársaságban városon és falun egyaránt diadalt aratott a szocializmus. Az egykori kizsákmányolt és megalázott dolgozók ma az ország gazdái, magukénak mondhatják mindazokat az anyagi és szellemi javakat, melyeket előállítanak. A Román Munkáspárt politikája az első perctől kezdve a termelőerők gyors ütemű és sokrétű fejlesztését szolgálta s lehetővé tette. fejlett ipari-agárországgá váljék. Fejlődésének alapját az ország szocialista iparosítása képezi. Csupán az elmúlt 12 esztendő alatt 280 új országos jelentőségű vállalat és üzem létesült, majdnem 500 meglévő vállalatát korszerűsítették és továbbfejlesztették. Jelenleg Romániában mindössze 55 nap alatt állítanak elő annyi ipari terméket, amennyit 1938-ban. Mélyreható változások történtek falun is. A mezőgazdaság szocialista átalakulása következtében nőtt a növényi és állati termékek termelése. Az elmúlt évi gabonatermelés 2 millió 600 ezer tonnával szárnyalta túl az 1934—38. évek átlagát. A napraforgótermelés megtízszereződött, a cukorrépatermelés két és félszeresére, a burgonyatermelés 2,2-szeresére nőtt. A traktorok száma ma tízszer nagyobb, mint a felszabadulás előtti Romániában, s az utóbbi 10 esztendőben falun 700 000 új lakás épült. Ez idő alatt kétszeresére növekedett a dolgozók reálbére, a nemzeti jövedelem pedig tavaly 3,5-szer volt nagyobb, mint 1949-ben. A román nép történelmi jelentőségű vívmányait elsősorban annak köszönheti, hogy a Román Munkáspárt marxista-leninista politikát folytatott, bölcsen és következetesen irányította az új társadalmi rend építését. A nép szilárd és kipróbált vezetőjét látja a pártban, a párt politikáját pedig sajátjának, fényes jövője programjának tekinti. És ez a jelen. Az utolsó öt esztendőben több lakás épült, mint amennyit a burzsoázia több évtized alatt épített. Így néz ki ma Bukarest egyik új lakótelepe.
