Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

1962. augusztus 23.

2

Csütörtök

Kevesebb értekezlet, hatékonyabb munka

Néhány gondolat a járási pártbizottságok szervezeti felépítésének módosításáról

75 Magyar Szocialista Munkás“*■ párt megyei végrehajtó bizottságának határozata nyomán a megyében először — május elején — a gyulai járásban élhettek a párt Központi Bizottsága által biztosított azon lehetőséggel, mely szerint a megyei pártbizottsággal egyetértve összevonták a járási és a járás székhelyén lévő városi pártbizottságot. A módosításnak megfelelően a pártapparátust is átszervezték. Azóta a gyulai járásban szerzett tapasztalatok alapján valamennyi járási pártbizottságnál — kivéve az orosházi járást, ahol ez a munka most van folyamatban — megtörtént az összevonás, melyről ma már hónapok múltával, biztonsággal mondhatjuk, hogy hasznosnak bizonyult.

A termelőszövetkezetek szervezésének befejezésével előállott új helyzet követelte meg e módosítást, mely egyik feltételét jelenti a magasabb színvonalú vezetés megvalósításának.

A termelőszövetkezeti gazdaságok megszilárdítása, a tudományos alapokon nyugvó nagyüzemi gazdálkodás megteremtése ugyanis állandóbb jellegű, hatékonyabb pártpolitikái munkát, színvonalasabb pártvezetést igényel. A járási pártbizottságok és apparátusaik az élethez igazodtak, amikor végrehajtották a módosításokat. Az összevonással egy időben létrehozták a társadalmi-politikai munkatársak nagy számú (80—100 fős) aktív csoportjait, azaz a pártbizottság mellett tevékenykedő alosztályokat és népesebbé tették az osztályokat. •

A párt községi alapszervezeteiben a módosításról úgy véleked-Nápoly (Reuter) Szerdán a hajnali órákban két újabb kisebb erejű földlökés rázta meg Avellino környékét, ahol kedden a heves földrengés már amúgy is pánikot okozott.

A legújabb jelentések szerint a halálos áldozatok száma a négy

nek, hogy amióta az összevonás megtörtént és az osztályok és alosztályok munkatársai tevékenykednek, több segítséget kapnak a községek. De nem csupán erről van szó. Jóllehet ez a legfontosabb. Azonban jelentkeznek előnyök más területen is.

A gyulai járási pártbizottság titkára, Jámbor István elvtárs (aki az összevonás előtt a városi pártbizottság titkára volt) elmondja, hogy a két pártbizottság erejének egyesítése után jobb munkamegosztással dolgozhatnak. Csökkent az ülések száma, jó néhány értekezlettel kevesebb a gond. Azelőtt személy szerint neki is több tanácskozáson kellett részt venni, mint a párt városi bizottsága titkára, ott volt a városi pártvégrehajtóbizottság ülésén, majd szintén részt vett a párt járási végrehajtó bizottsága tanácskozásán is. Ugyanez ismétlődött a pártbizottsági ülések esetében. Nem is beszélve egy sor hasonló témájú értekezletről, melyet városi és járási szinten is megrendeztek.

Az új szervezeti formának megfelelően tehát csökkent az értekezletek száma és ezzel együtt a határozatok mennyisége is. Időt és erőt nyertek a területi politikai munkához. Egyszerűsödött az adminisztráció és a nyilvántartás, jobban ki tudják használni a gépjárműveket. Sok összetevője van tehát a szervezeti módosításból keletkezett előnyöknek.

T ermészetesen mint minden

^ újnál, itt is jelentkeznek ne_ hézségek. Jelentős gondot okoz az, hogy egyes pártalapszervözetekben ma még nem értik meg kellően, hogy a város) pártbizottság

az éjszakát, a tereken, parkokban, a tenger partján, a mezőkön 200 ezer ember pedig még távolabb, a város határain kívül gumimatracokon, tábori ágyakon vagy egyszerűen a földön. Több kisebb város vízszolgáltatása megszűnt.

.,megszűnésével”, illetve az összevonás után jelentősen megnőtt a járás székhelyén a pártalapszerve. zetek felelőssége. Még nem mindenütt ismerték fél, hogy az említett pár talapszervezetekben a felelősségteljesebb munka többek között nagyobb önállóságot jelent, s nem utolsósorban azt jelenti, hogy a jövőben nagyobb gondot szükséges fordítani a városi, illetve a járási székhelyeken megtartott párt. aktívaülésekre és a titkári értekezletekre.

Gondot okoz a továbbiakban az is, hogy a nagyob aktívacsoportok tevékenysége közben a régi hibák nem egy esetben szaporábban jelentkeznek. Ilyen jelenség többek között az is, amikor a pártértekez. let beszámolójának elkészítését segítő osztályok és különböző alosztályok munkatársai egymás után, sőt előfordulj hogy egyszerre jelennek meg ugyanannál az alapszervi párttitkámál és ráadásul csaknem azonos jellegű információt kérnek. Nem szűnt meg a pártmunkának az a „betegsége” sem, amikor a felsőbb szerv politikai munkatársai kizárólag az alapszervezet titkárát keresik és nem akarnak tudomást szerezni a párt egyszerű tagjairól és a pártvezetőség reszortfelelőseiről. Beszélhetnénk még a munkastílus olyan fogyatékosságáról is, mint az úgynevezett „futómunka”, amikor csak néhány percre ugranak be az alapszervezetekhez „segíteni”. Ahhoz tehát, hogy a végrehajtott módosítás egyre gazdagabb gyümölcsöt érleljen, az szükséges, hogy a pártszervezetékben megküzd jenek a régi hibákkal és legyűrjék az új nehézségeket.

sszegezve az eddigi eredményékét és a még meglévő fogyatékosságokat, egy mindenesetre már bizonyos: a járási és városi pártbizottságok összevonása, a társadalmi alosztályok létrehozása, s az osztályok megerősítése jelentős energiát hozott létre és sza. badított fel, új, friss erők léptek a politikai felvilágosító és szervező munkába.

Boda Zoltán

Újabb földrengések Dél-Olaszországban

Virágzó kulturális életet él a hazai románság

Hazánkban többi nemzetiségeinkhez hasonlóan, a lenini nemzetiségi politika virágzó kulturális életet teremtett a román anyanyelvű lakosságnak. Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megye román nemzetiségűek lakta falvaiban 26 román nyelven oktató, vagy anyanyelvet tanító oktatási

intézményben, köztük nyolc óvodában, tizenhat általános iskolában, Gyula városban pedig gimnáziumban tanulnak a hazai román gyerekek, fiatalok. Gyulán a távoli falvak diákjainak kényelmes kollégiumot rendeztek be a festői környezetű vár tövében.

A gyulai

román tannyelvű gimnáziumban

az idén a tizedik negyedik osztály tanulói érettségiztek. Huszonötén kaptak végbizonyítványt, s többségük főiskolákon vagy egyetemeken folytatja tanulmányát. Tíz év óta száznál többen érettségiztek gimnáziumukban, amelybe az új tanévre a tavalyinál mintegy hússzal több, 70 tanuló jelentkezett felvételre az első osztályba. A gyulai román gimnázium, a szegedi és más pedagógiai főiskolák végzett növendékei közül csaknem 30 pedagógusként tanít. Többen a tisztviselői, az orvosi és a mérnöki pályát választották, vagy mezőgazdászok, katonatisztek, posta- és vasúti tisztek lettek. Van köztük állami gazdasági igazgató és megyei tanácsi népművelési előadónő. A Békés megyei tanács mezőgazdasági osztályának főmezőgazdásza például román nemzetiségű. Román nemzetiségű vezetők vannak a nemzetiségi vagy a magyarokkal vegyes lakosságú községi tanácsokban, pártbizottságokban és termelőszövetkezetekben.

A román nemzetiségű pedagógusok közül számosán a népművelésben is példásan részt vesznek, művelődési otthonokat, művészeti csoportokat irányítanak és szerveznek. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége mellett a falvak képviselőiből alakult

32 tagú társadalmi bizottság

rendszeresen tevékenykedik. Kívánság szerint románul tartják az ismeretterjesztő előadásokat is, a múlt évadban mintegy ötven előadás a hallgatók anyanyelvén hangzott el. Tizedik éve jelenik meg anyanyelvű újságjuk, jelenleg Foaia Noastra címmel s minden új évben kézhez kapják saját kalendáriumukat. Könyvtáraikban román nyelvű könyveket olvashatnak.

Egyre jobban kibontakozik a népi kultúra és a haladó ősi hagyományok ápolása is. Eleken, Battonyán és Gyulán országszerte híres állandó, Kétegyházán, Méhkeréken, Magyaresanádon. Körösszakállban, Körösszegapátiban és Bedőn ősszel, télen és kora tavaszszal szereplő öntevékeny együttesek munkálkodnak. Magyarok és más nemzetiségűek kölcsönösen megbecsülik és közkinccsé teszik egymás szokásait, táncait, dalait, zenéjét és népművészetét. A VIT- díjas békéscsabai Balassi-táncegyüttes pl. nagy sikert aratott

legutóbb román népi táncok bemutatásával is.

A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával gyakran viszi vendégszereplésre a legjobb román nemzetiségi együtteseket; az idén a battonyaiak és a gyulaiak turnéztak, szeptemberben ismét a gyulai Magyar-Román Barátság Táncegyüttes, októberben a magyarcsanádi román népi együttes megy egyhetes körútra Békés, Hajdú-Bihar megyék nemzetiségi falvaiba, s a kulturális körutat összekapcsolják tapasztalatcserével és tsz-látogatással is. Eleken minden évben megrendezik a már hagyományos román nemzetiségi napot, az idei ősszel pedig nemzetiségi esteket rendeznek Battonyán, Kétegyházán és Körösszegapátiban. Szeptember végén román filmhetet tartanak Eleken, Gyulán és Battonyán, amelyeken a Román Népköztársaság filmművészetének fejlődését is méltatják ünnepélyeken.

VIDÁM HISTÓRIÁK O

egy szellemi expedícióról

írta: Kiss István

Ha humoristára bízzák a kritikát

földlökés nyomán legalább tíz, a sebesülteké pedig 200. Noha a szerdai földlökések ereje kisebb volt, számos, már kedden megrongálódott ház összeomlott, a helyi közigazgatási szerveknél eddig több, mint 3000 ház megrongálódását jelentették be.

A Reuter becslése szerint 800 ezer nápolyi töltötte a szabadban

Négyezer bányász sztrájkol

Spanyolországban

Madrid (MTI)

Spanyolországban jelenleg

négyezer bányász sztrájkol az aszturiai bányavidéken, Mieres és Oviedo tartományban. A bányászok, akik szombaton léptek sztrájkba, magasabb béreket és rövidebb munkaidőt követelnek.

A Franco rendszerével szembenálló szakszervezeti és politikai csoportosulások angol, német, francia és spanyol nyelvű röpiratokat terjesztenek az országba látogató turisták között. A röplapok arra kérik a turistákat, hogy „éber szemmel figyeljék az életet Franco diktatúrája alatt, és odahaza mindenkinek mondják el az igazat Spanyolországról.” (Űj-Kína, AP, MTI)

(1.)

A húszas évek végén jelent meg Szabó Dezső háromkötetes regénye a „Segítség!” A Nyugat Nagy Endrét, a kiváló humoristát és konferansziét kérte fel kritikusul. Nagy Endre a humorista stílusában az alábbi gyilkos kritikát tette le a szerkesztő asztalára: amint azt régi kézirattárból kiragadták a humorgyűjtő kultúrtörténészek A becses dokumentum egyébként egyik Nagy Endre 'kötetben sem látott napvilágot:

Resszonnanciák

Így is lehetne

Halleluja! Üdv néked ködoszlop, égő csipkebokor, tüzes kard, messiás_ Szabó Dezső! A porból emelem feléd szememet, melyből a halálos fátylon át a reménység világol át újból. Erőtlenség, sorscsapás és a hitevesztett lélek a porba omlasztott bennünket; megadtuk I magunkat már a halálnak és akkor jött a nagy magyar Tett, amit ezer év óta vár ez a szerencsétlen nemzet, jött a diadalmas megváltás: a Regény. Első szavunk a visszanyert élet örömszava, de második szavunk a hálás csudálkozás: Te Dicsőséges, te Isteni. te Végtelen, te Kimondhatatlan ... te... te...

így is lehetne írnom Szabó Dezső új könyvéről és ezzel biztosítanám magamnak az ő kegyes elismerését, hogy van némi érzékem az iro_ dalmi értékekhez. De két okból nem írhatok így erről a regényről.

Először: szomorú és csüggedt vagyok. Azt látom, hogy véresebb az élet, mint az őserdőben. Amíg sznob orvosok a tehetetlenség erejével még mindig betegségek gyógyítószereit keresik laboratóriumaikban, minden állam gratulál magának a szerencsés műtéthez, ha néhány ezer embertől sikerül megszabadulnia. És nem a nyomorékoktól, a göthösektől, a betegektől iparkodik megszabadulni,

hanem az erősektől, akik munkát akarnak, hogy munkabérükből tovább fűthessék munkaerejükét. A baj ezekkel van, félni ezektől kell és nem a betegektől akik békességesen elfeküsznek a kórház vackán. És azt látom, hogy amikor leesik a hó, nem annak örvendezünk, hogy csilingelni fognak a szánok, hogy pufók gyerekek hemperegni fognak Isten dunyháján, hogy pirosképű, jókedvű kocsmázók hazafelé topogván, névjegyüket fogják rögtönözni a tiszta fehér lapra — hanem annak, hogy lesz néhány ezer ember számára munkaalkalom. Megszületik az újtestamentomi rege: amikor már nagy Ínségben vala a nép, sűrű felhő jött vala, amelyből most már nem manna hull alá, hanem hó, aminél nem az a fontos, hogy el kell. hanem hogy el lehet takaríttatni. Nem értek hozzá; lehet, hogy ilyenkor egy regény megfordíthatja a világ sorát, de ebben ne számítson az én segítségemre. Legyen vihar, nem bánom, legyen tüzes istennyila, de a maga dinamikájával hasson. Az ón lelkem fásabb, tompultabb. semhogy esztétikai szépségek visszhangot tudnának fölverni benne.

De másodszor: azért nem írhatok így Szabó Dezső könyvéről, mert ez a könyv nekem nem tetszik.

Tisztelt Szerkesztő Ür!

Nagy tisztességnek érzem, hogy Szerkesztő Űr reám bízta Szabó Dezső roppant méretű könyvének méltatását. Jól tudom, hogy mikor Szerkesztő Ür így választott, nem a hivatásos esztétika, hanem az intelligens és elfogulatlan olvasóközönség reprezentánsát óhajtotta megszólaltatni. Előttem a hivatásos esztétikus mindig titokzatos és respektusos ember lesz, akinek nagyszerű terminus-technikusaira olyan áhitatos borzadállyal nézek, min-t az operatőr műszereire. Az esztétikust majdnem úgy csodálom, mint a borkereskedőt, aki szájában megöblögeti a kortyot, de mindig kiköpi és amíg az Anakreonok, Horatiusok, Csokonaik ködös bordalokat dudorásznak. ő hideg szabatossággal tudja taglalni a bor forgalmi értékeit.

De bármily nagy tiszesség is ez, alázatosan visszaadom azt. Erre az elhatározásomra az ezeroldalas könyv kétszáz oldalának elolvasása után jutottam. E kétszáz oldal után nem éreztem már magamban annyi hajtóerőt, amennyivel az előttem tátongó betűsivatagnak neki mertem volna vágni. E kétszázadik oldalon a regény hőse, a gigászi erejű szobrász, a magyar Őserő délelőtt felrittyen egy kicsit egy ismerős családhoz, amelyben az anyával és tizenhat éves leá-