Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-14 / 163. szám
3 Szombat M63. július 14. Jól jövedelmez a gyümölcs- és a konyhakertészetük Nagyobb felelősséget az emberért Á tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet évi jövedelmének lényeges hányadát képezi a 78 holdas gyümölcsös, amely az idén már eddig is szép bevételhez juttatta a tsz gazdáit. Huszonnyolc mázsa cseresznyét, 4 mázsa szamócát, 30 mázsa megygyet, valamint 12 mázsa málnát értékesítettek. Meggyből és málnából még további mennyiséget adnak el, mert e két gyümölcsfajtának a szüretje még nem fejeződött be. A termelőszövetkezeték nagytáblám kora tavasztól késő őszig több ezer asszony segíti az időszerű munkát. Nékik köszönhető, hogy szép tiszta a határ, gyommentesek a kukorica-, cukorrépa- és napraforgótáblák, a kedvezőtlen időjárás ellenére is friss zöldséget szedhetnek a kertészek. A MEZÖBERÉNYI ARANYKALÁSZ, a battonyai Béke és még több termelőszövetkezet női munkacsapatai munkaversenyt indítottak a közeledő pártkongresszus tiszteletére, melynek fő célja: időben és kifogástalan minőségben végzett munkával küzdeni a terven felüli átlagtermésért. A battonyai, mezőkovácsházd, tótkomlósi termelőszövetkezetek vezetői egyre sűrűbben hangoztatják: „Nálunk az asszonyoké a fő érdem a kapásnövén yek tisztaságáért, a jó terméskilátásokért.” AZ ELEK! LENIN Tsz-ben például — ahol a férfiak építkezéssel, állattenyésztéssel és a gépi aratás kisegítésével foglalkoznak — háromszázotven asszony gyomtalanít aratás idején. Az újkígyóst Aranykalász Tsz-ben 1200 hold őszi kalászost vert el április végén a jég. Helyére kukoricát, napraforgót, földimogyorót és cirkot vetettek, dohánypalántát ültették. Jelenleg Mozaik a Neue Berliner lllustrierte-ből: Vezérlőgép _ember helyett Moszkvai metró: a kalauzok már régebb idő óta magasabb képesítésű foglalkozást szereztek. A kalauzt egy kis önvezérlő-gép helyettesíti, amely —egy ötkopekes érme bedobása után — nyitja az átjáró-közt, így az utas ezen keresztül bejuthat a kocsi belsejébe. A „fekete utasok” előtt nem nyitják fel a „sorompót” a fénycellák. A moszkvaiak most továbbfejlesztették a gópvezérlést: a villamosvezetőt és -.kísérőt is elektromos önvezérlő-géppel helyettesítik. Március óta nyilvános forgalomban van az első próbajárat. Ez az elektromos „masiniszta” a villamosvezető és -kísérő sokféle munkáját elvégzi: az indítást, a sebességet — 70 kilométeresig — a menetrend szerint növeli vagy csökkenti, fékez és megállítja a vonatot. A villamos-vonat járati időeltérése 5 másodperccel több vagy kevesebb, amelyet az ellenőrző mérnökök a vonat forgalmi útján megállapítottak. Tíz másodpercnél nem lehet nagyobb időkülönbség, mert kétpercenként követik egymást a villamosok — egyelőre ugyan egy gyakorlott villamosvezetővel. Fordította: Gilányi Elemér A másik jó jövedelemforrás a 65 holdas kertészet, amelyből 52 hold földet öntöznek. Az idén eddig 685 mázsa zöldborsót adtak át a konzervgyárnak, majd folyamatosan piacra kerül a 25 hold cecei paprika és a 20 hold fűszerpaprika. Ezenkívül a többi zöldségfélék helyi értékesítésével jelentősen hozzájárul a Viharsarok Termelőszövetkezet a lakosság igényeinek megfelelő kielégítéséhez. kétszáz asszony kapál a másodvetésű területen, s a jégverte búzaföldben a fővetésű növényekhez hasonló jó termés várható kapásokból. Ezt pedig az asszonyok kitartó szorgalmának köszönhetik, akik a gondjaikra bízott területen idejében munkához látnak. Eleken, Újkígyóson és Gyula környékén sok asszonyt foglalkoztat a friss zöldség szedése, csomagolása. A TÍZEZER HOLDAS füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz határában minden időszerű munkával megyeszerte elsőnek készülnek ed. Annyi asszony és lány jár a mezőre, hogy a vezetőségnek komoly gondot okoz a munkalehetőségék biztosítása. Náluk már nincs mit kapálni, minden föld tiszta, gyommentes. A cukorrépa-földre például rá sem mehetnének, mert a dús levelek annyira beborították a földet, hogy gyom nem is tudna nőni rajta. Az aratás idején háromszáz asszony ment kapálni a A békési Szabadság Tsz határában tizenöt mázsás átlagtermést ígérő külföldi búzatábla, haragoszöld, derékig érő kukorica és gyönyörű cukorrépa fogadja a látogatót. Szép tiszia a határ, amerre a szem ellát, mindenütt a tagság szorgalmáról, lelkiismeretes jó munkájáról tanúskodik a föld. — Pedig nem könnyű nálunk az élet — sóhajt nagyot Varjú János tsz-elnök. — Tudom, hogy másutt sem fenékig tejfel, de itt igen sok az idős tag. Ebben a nem egészen kétezer holdas kis szövetkezetben 100 nyugdíjast tartunk számon. A dolgozó tagok zöme hatvan éven felüli. Valamikor ez a terület a gróf Wenckheim birtoka volt. Ott voltam cseléd én is, apám is és azok az emberek, akik ma a Szabadság Tsz tagjai. Én azóta már sokfelé jártam, különböző beosztásban dolgoztam, tavaly tavasszal jöttem haza családommal együtt. Nem bántam meg, mert bár idősek a tagok, de nagyon szorgalmasak. A munkájuknak már maguk is látják az értelmét és igyekszenek. Aratásig kétszer kapáltak minden sort Megtudtuk azt is, hogy 1961 tavaszán több mint 700 hold föld volt szántatlam. Rajta állt a kukoricaszár és a belvíz jó részén. A tavaszi szántásban bizony tíz mázsás kukoricatermést értek el. De ősszel már nagyon iparkodtak, idejében vetettek és jó magágyba. Ezért szép a búzájuk a sok rossz időjárás ellenére. Szép tiszta a határ, mert tiszta földbe vetettek a tavasszal mindent, könnyű volt a Daleseti A szó hallatára is ösz. szeszorul a szív, hiszen egészséges, életerős ember rokkan meg vagy esik ki rövidebb-hoszszabb időre kezéből a munka. A balesetet szenvedett munkás fájdalmát, a család aggodalmát enyhíti ugyan a gondoskodás. Nincs azonban annyi pénz, amenynyivei a közös szenvedést meg lehetne fizetni. Példák sokaságát sorolhatnánk, mekkora bajt, tra-Berettyóújfalusi Állami Gazdaságba. Az asszonyok munkabérüket megkapják, ezenkívül, mivel rendkívül jól jött a kézi munkaerő — kölcsönadtak kombájnokat a Vörös Csillag Tsz-nek. Ez kétszeresen előnyös, mert a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben 2400 hold szovjet és olasz búza az őszi árpával egy időben érett kaszára. így nemcsak közvetlen munkával segítik a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet a szorgalmas aszszonyok, aikiknék második műszakját korszerűen berendezett üzemi konyha könnyíti. Gyermekeikről szintén gondoskodnak a nyári mezőgazdasági munkák idején. A megyében egyébként ezrével tűzték célul az asszonyok a kétszáz munkaegység megszerzését. A termelőszövetkezeti asszonyok zöme bútorvásárlásra, lakás-szépítésre gyűjti a munkaegységek értékét. növényápolás. Nem maradt el senki a gondjaira bízott területtel. Szépen megkapáltak mindent. Tavaly még kapálatlan kukorica is volt, most aratásig legalább kétszer megkapáltak minden sort. Amikor élenjáró dolgozók iránt érdeklődünk, a bent lévő vezetőségi tagok egymás szavába vágva sorolják a nők és férfiak neveit. Amint később megtudtuk, az említettek mind hatvan éven felüliek, de akad közöttük 75 éves is, aki nem hiányzik soha a munkából. 14 helyett 27 forint a munkaegység Elmondják: az idős Lipcsei Imre bácsi télen még a hófúvásban is kijárt a majorba, mert ő raktáros és becsületbeli kötelességének érezte, hogy ott legyen, ahol kell. Fiatalos lendülettel, korát meghazudtoló fürgeséggel dolgozik az idős Tóth Gábor, Vári Andrásné, Pankotai István, Püski Gábor és a többi szövetkezeti tag is. Az elnök véleménye szerint minden napnak külön-külőn megvan a maga harca, de érdemes részt vállalni a gondokból, bajokból. A Szabadság Tsz-ben a tagság összefogása jó eredményeket hozott és a sok rossz időjárás ellenére komoly keresetre számíthatnak. Úgy számolják, hogy prémiummal együtt legalább 27 forintot ér majd egy munkaegység. Ha figyelembe vesszük, hogy tavaly alig 14 forintot ért, bizony szép eredmény. Az egykori cselédek, a sok nyomorúságot megért idős emberek lelkiismeretes, jó munkája lendítette fel a békési Szabadság Tsz-t. — A — gédiát zúdítanak a balesetek a hozzátartozókra, akik munka után mindennap haza várják a kenyérkereső családapát, a szeretett fiút. A rideg tények, a száraz számok kegyetlenül sok könnyet takarnak. Vajon melyik érző ember szívébe, értelmébe ne marna bele a halálos balesetek szomorú statisztikája. Kinek ne fájna, hogy megyénkben 1958-ban heten, 1959- ben öten, tavalyelőtt tizenketten, tavaly öten életükkel fizettek a gondatlanságért, a felelőtlenségért? Huszonkilencen vesztették életüket. Huszonkilenc családra szakadt rá a gyász: siratta és temette él ketnyérkeresőjét. Nem a sors, a végzet szeszélyének csapása ez. Ezt legfeljebb azok állítják, akiknek esetleg érdeke a valódi ok palástolása. Ez pedig leggyakrabban az elemi munkabiztonsági intézkedések elhanyagolásában, a felelőtlenségben keresendő. Ha egy művezető, brigádvezető nemcsak az adott üzemrész vagy kollektíva tervteljesítéséért, hanem az emberek egészségéért, a biztonságos munkakörülmények megteremtéséért is felelősnek érzi magát, akkor a balesetek megelőzéséért meg is követeli beosztottjaitól a védőberendezések, eszközök használatát, a munkavédelmi előírásokat betartja és betartatja. A legfőbb érték az ember jelszó hangoztatása csak akkor ér valamit, ha az emberért való gondoskodás felelősséggel párosul. felelősség. Éneikül nem is le* hét várni, hogy csökkenjenek a balesetek. A felelősséggel viszont nincs minden rendjén. Medgyesi Dezső, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára az ÉDOSZ legutóbbi megyei küldöttértekezletén jellemző példát mondott arra, hogyan értelmezik helyenként a felelősséget. A Sarkadi Kendergyárban egy vontató szamár megrúgta az egyik munkást. A baleseti jegyzőkönyvnek abba a rovatába, hogy ki a felelős a balesetért, ezt írták: „A szamár”. Ez a munkavédelem elleni felelőtlen megnyilvánulás iskolapéldája. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi csoportja terjedelmes feljegyzést készített a megye munkavédelmi helyzetéről. Az értékelés sok olyan megállapítást tartalmaz, melyből nyilvánvaló: a munkavédelemmel járó kötelességek nemritkán háttérbe szorulnak. A tapasztalatok szerint az utóbbi időben javult a gazdasági és műszaki vezetők munkavédelemmel kapcsolatos szemlélete. Az előírásoknak megfelelően egyre inkább részt vesz. nek a havi biztonsági szemléken. Bár az is előfordul, hogy ez a fon. tos tevékenység csak a biztonsági megbízott és a társadalmi munkavédelmi felügyelő nyakába szakad. Hiba az is, hogy a szemlék általában sablonosak. Az észlelt baleseti források megszüntetésére nem minden esetben jelölik meg a határidőt, de még a felelősöket sem. Lehet-e ezek után csodálkozni, hogy a régi hibák újból és újból belekerülnek a jegyzőkönyvbe? Ettől aligha lesznek biztonságosabbak a munkakörülmények. Ezt csak a baleseti források megszüntetése eredményezheti. Ehhez viszont nagyobb felelősségérzet szükséges. J^z SZMT munkavédelmi felügyelőjének, Neuhauser Jánosnak tájékoztatása szerint a munkavédelmi újításoknak nincsen meg a kellő megbecsülése. Miért? A tapasztalatok szerint a gazdasági vezetők és a főkönyvelők _ tisztelet a kivételnek —. helytelen szemléletből, abból indulnak ki, vajon az újítás menynyivel növeli a termelékenységet, a termelést, hoz-e valamit az üzemnek. A munkavédelmi újítások természetszerűleg nem járnak ilyen gazdasági előnnyel. Ez az alapja a lebecsülésüknek. A munkavédelmi újítások, ha közvetlenül nem is hoznak a konyhára, közvetve mégis hasznot hajtanak. Egyszerű a magyarázat. Ha az újítás alkalmazásával valamely üzemrészben, műhelyben elejét vehetik a baleseteknek, akkor vajon nem származik-e mégis ebből anyagi előny? De mennyire, és nemcsak az üzemnek, hanem a népgazdaságnak is, a munkásoknak is. Ha ugyanis az újítás alkalmazásával csökken a balesetek száma, kevesebben esnek ki a'termelésből, az SZTK kiadásai is kisebbek, de a munkás is jól jár, mert többet keres, mintha torténe. tesen baleset miatt táppénzes állományban lenne. Ilyen összefüggésben egészen másként lehet a munkásvédelmi újítások jelentőségét megítélni. Szorosan hozzátartozik a munkavédelmi újítások megbecsülése is a felelősséghez. Kár minden olyan elszalasztott lehetőségért, amellyel csökkenthetők a balesetek. Az SZMT munkavédelmi csoportjának már említett jelentése szerint 1958-tól napjainkig felfelé ível a balesetek grafikonja. Tavalyelőtt a megye állami gazdaságaiban 7155, tavaly 10 901 munkanap esett ki balesetek miatt. Ehhez hasonlóan az élelmiszeriparban is romlott a helyzet. A tavalyelőtti 3443 munkanappal szemben tavaly 3751-re növekedett a mulasztott napok száma. Az idén az első negyedévben sem volt javulás. Sőt visszaesés tapasztalható. Amint a statisztikából kitűnik: 1961. első negyedévében egy balesetre átlagosan 13 termelésből kiesett munkanap jutott, az idén a hasonló időszakban elérte a 27-et. Különösen elhanyagolják a munkásvédelmet a termelőszövetkezetekben. Most, hogy a megye parasztsága véglegesen a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért, mindjobban igénybe veszik a tagsággal járó SZTK-szolgáltatásokat. Ennek pedig jelentős hányadát teszi ki a balesetet szenvedett tsz-gazdák gyógykezelése. Tavaly 884 tsz-tagot ért baleset, s emiatt 16 710 nap esett ki a munkából. Vajon mennyi kukoricát kapálhattak volna meg ennyi munkanap alatt? Mennyivel lett volna nagyobb a termés és a jövedelem? S az említett adat még nem is teljes, mert a termelőszövetkezetek csak a 8 napon túl gyógyuló baleseteket jelentették. A közös gazdaságokban egyre " több lesz az embert kímélő gép. Ezzel együtt azonban növekszik a baleseti lehetőség is. A megelőzésnek legjobb módszere a szervezett balesetelhárítási oktatás, a munkavédelmi propaganda javítása és a biztonságos munkafeltételek megteremtése. Ennek tökéletesítése nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az ipar valamennyi ágában is kívánatos. Ehhez viszont olyan szemlélet kialakítása szükséges, amelyben mind nagyobb lesz az emberért érzett felelősség. Podina Péter Helytállnak a — Asszonymunkáért kombájnokat kapott kölcsön a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz — Idős fejjel, fiatalos lendülettel dolgoznak a békési Szabadság Tsz tagjai
