Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-12 / 161. szám

W62. Július 18. 6 CsfitBrtök ítélkezett a társadalmi kírósásr A kötöttárugyár kultúrterme zsúfolásig megtelt hallgatókkal, túrákkal. A vádlottak padján egy vékony, 19 éves fiatal lány ül. A. Piroska. A vád ellene: lopás. Az élnöki asztalon egymás mellett so­rakoznak a gyár termékei közül az eltulajdonított holmik, kötött­­pulóverek, méteres kötöttanyagok, banlomsál, zippzárak. Kérdések so­rozata lebeg a levegőben: hogyan tehette? Mi késztette a fiatal lányt arra, hogy megkárosítsa a társadalmi tulajdont? Anyagi helyzete? Beteges hajlama, gyűj­tési szenvedélye vagy egyáltalán mi? \ A. Piroska a társadamá bíróság elnökének kérdéseire halkan, de nem megbánóan válaszol. — Mi késztette arra, hogy lop­jon? — Semmi. — Mennyi volt a keresete? — 850—900 forint. — Kit tartott el belőle? —■ Senkit. — Szüleit segítette-e a kereseté­ből? — Nem. Engem segítettek éle­lemmel. — Szülei hol dolgoznak? — Tsz-ben vannak. Nyolc hold földdel léptek be. — Rá volt kényszerülve a lo­pásra? — Nem* — Akkor miért tette? — Nem tudom. — Hogyan vitte ki a pulóvere­ket? — Magamra vettem. — Nem vették észre a portán? — Nem. _ ? A. Piroska alig három hónapja dolgozik az üzemben. Faluról ke­rült Békéscsabára. Gyenge fiziku­mára való tekintettel orvos javas­latára tiltották él a nehéz parasz­ti munkától. Pár hónapig szerző­déses munkás volt a baromfifel­dolgozó üzemben. Amikor szerző­dése lejárt, volt háziasszonya se­gítségével jutott a kötöttárugyár­ba. Még egy hét sem telt el, öt da­rab különböző holmit — pólóinget, gyermekpulóvert — vitt haza. Volt háziasszonya észrevette az idegen ruhadarabokat. Előbb nem szólt, csak amikor két nap múlva újabb „gyűjteménnyel” gyarapo­dott a lopott holmik száma, egy este a munkából hazatérve meg­kérdezte: — Piroska, szereti a gyárat, a munkatársait, ahol dolgozik? — Szeretem, kedvesek és jók hozzám — volt a válasz. — Akkor miért tesz ilyet, miért károsítja meg őket, csúnya dolog a lopás. Előbb tagadott, majd mindent töredelmesen bevallott, s ígére­tet tett, hogy soha többet Az elhozott ruhadarabokat na­ponként visszavitte. Egy hét múl­va azonban újabb ismeretlen pu-BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 17., Itt. em. Telefon: 21—96, 22—96 Kiadja a Békés megyei Lapkiadd Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3 Telefon: 10—21 Felelős kiadó: Lehoczky Mihály Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél lóverek „gazdagították” a ruhatá­rát. Egy része visszakerült a gyár­ba, másik részét pedig ajándékba adta a nővérének és annak gyer­mekeinek. Rövid idő múlva a há­zinéni kórházba került. Ez idő alatt újból megszaporodott A. Piroska ruhatára. Amikor a házi­néni visszajött a gyógykezelésből és észrevette az idegen holmikat, kérte a gyár vezetőségét, nézzék meg azokat, mert nem bírja elvi­selni azt a szégyent, hogy lakásá­ban lopott holmikat rejtegetnek, így került társadalmi bíróság elé A. Piroska ügye. A volt házinéni beteges, fájó lábával az üzem igazgatósága meghívására eljött a társadalmi bírósági ülésre. Sírt, zokogott, s elmondta, hogyan próbált embert, becsületes embert faragni A. Pi­roskából. Ezért is nem szólt az el­ső és második alkalommal, amikor észrevette, hogy rossz útra tért al­bérlője. Hátha csak egy fiatalos, meggondolatlan lépést követett el. A fogadalmak, az ígéretek azon­ban csak pusztába kiáltó szavak maradtak. A tanúk, a hozzászólók mind azt bizonyítják, hogy A. Piroska fia­tal kora ellenére bűnös, rossz út­ra tért. Szinté semmi sem szólt mellette enyhítő körülményként. Arcáról a cinizmus szinte egy pil­lanatra sem tűnt el. Megbánásnak nyoma sem volt rajta. A társadal­mi bíróság a hallgatósággal egyet­értve ezért azt javasolta, hogy A. Piroskát az elkövetett tett miatt azonnali hatállyal bocsássák el munkahelyéről és téríttessék vele meg a 430 forintos kárt. A. Piroska számlájáról azonban egy kicsit a vállalat vezetőségé­nek a számlájára is lehetne írni. Hogyan lehetséges az, hogy valaki két hónap alatt — bevallás sze­rint — hét alkalommal olyan na­gyobb darabot, mint a pulóver, pólóing, méteráru észrevétlenül elvigyen? Mi az oka annak, hogy a külső embereknek kell felhív­ni a figyelmet: vigyázzatok, mert elhordják a gyárat. Hogyan lehet­séges az, hogy valaki odaáll jón a szabóolló mellé és olyan szoknyát szabjon magának, amely a terme­tére megfelel? Ezt csinálta ugyan­is A. Piroska és senki sem vette észre. Nincs itt baj az ellenőrzés­sel? Bizony van. Nem gyanúsítás­ról van szó, hiszen a munkások 99,9 százaléka becsületes, vigyáz a közösség vagyonára, mint a saját­jára. De akadnak még üzemi szarkák, akiktől óvni, félteni kell a közös vagyont, még a Békéscsa­bai Kötöttárugyárban is. Csepkó Eta HÍREK Konkurrencia — TÚLTELJESÍTETTE első félévi sertéshizlalási tervét a bé­késcsabai Kossuth Termelőszövet­kezet. A betervezett 258 hízott ser­tés helyett eddig 302-t adtak át az államnak. — EZERÖTSZÁZ PECSENYE­KACSÁT hizlalnak a bucsai Béke Termelőszövetkezetben, mely mint­egy 56 000 forintos bevételt jelent. Az 1500 kacsa átadása után újabb 2000 kacsa hizlalására kötnek szerződést. Elkészült az első csabai letőműterem terve A csabai festők egy érdekes és régi keletű törekvése közeleg a megvalósulás felé. Nagy a műte­remhiány. Emiatt régebben Lip­­ták Pál festőművész felvetette A% oktatás és a népművelés kérdéseiről tartottak kétnapos tanácskozást Mezőkovácshásán Mezőkovácsházán a járási tanács művelődésügyi osztályának rende­zésében július 10-én és 11-én kétna. pos járási értekezletet tartottak melyre meghívták a községi párt­­bizottságok titkárait és a községi tanácsok elnökeit. Az ülésen részt vettek még iskolaigazgatók, szak felügyelők és jelen volt a Pedagó-N egy ven, becsületes munkában eltöltött esz­tendő vonult el fölötte úgy, hogy közben egy nagyközség összes lakó­ja megtanulta tisztelni és becsülni nevét, szemé­lyét. Kiss Imre iskola­igazgató, a köröstar­­csaiak szeretett „Imre bácsija” 40 év után bú­csút mondott a katedrá­nak, a zsibongó gyer­mekseregnek. a szeretett tantestületnek. A szíve bármennyire is fiatal, a haja és a „legénykori” magyaros bajusza bizony nagyon hamuszinűen árulkodik, bizonyítva, hogy az emberi élet gör­béjének leszálló ága is van. Nincs ember a község­ben, akihez ne fűzné kapcsolat. hegtöbbjüket tanította, a vele egykorúaknak és idősebbeknek pedig gyermekét, unokáját oktatta a szép, a jó sze­­retetére, embertársai megbecsülésére. Községéhez mindig hű maradt, A 40 évből ti­gus Szakszervezet járási elnöke, valamint a járási pártbizottság ré­széről Vince János elvtárs. Az első napon megvitatták az 1961. évi III. számú törvény végrehajtásának első évi járási tapasztalatait. A ta­nácskozás másnapján az 1961/82. népművelési munka tanulságait és a következő évre szóló feladatokat beszélték meg. Az öreg tölgy nem dől ki egy békéscsabai művésztelep léte­sítésének a gondolatát, mely meg­valósulása esetén az alkotó mun­ka részére jobb körülményeket teremtett volna. A nagy anyagi befektetést igénylő terv egyelőre nem valósulhat meg. Újabban Gaburek Károly, Ezüst György és Miklós István áthidaló javaslat­tal álltak elő. Kérték a tanács­­szerveket, hogy a műteremhiány megszüntetése érdekében az új csabai középületekre tetőműter­met kellene tervezni és építeni. A megyei tanács vb támogatta az elgondolást és a megyei tervosz­tályon Király János mérnök — társadalmi munkában — már el is készítette az első csabai tető­műterem tervét, melynek alap­ján annak megépítésére is sor kerül. — KÉPZŐMŰVÉSZETI ünnepsé­geket rendeztek a múlt hónapban Szolnokon. Az ünnepségeken a Békés megyei képzőművészeti munkacsoportot Miklós István, csabai festőművész képviselte. — ÜJ ÖNÁLLÓ részleget nyit még ebben a hónapban Kondoroson a Szarvasi Építőipari Kisipari Termelő­szövetkezet. — VIDÁM HÉTVÉGI estet ren­dezett Telekgerendás tanyai köz­pontjában a KISZ helyi szerve­zete és a földművesszövetkezet. — NÉGYNAPOS AUTÓBUSZ- kirándulást szervez augusztus 18- tól 22-ig a KISZ megyei bizott­sága. Az észak-magyarországi autóbusz-túrán a múlt évben jó munkát végzett propagandisták vesznek részt. Ütjük során meg­nézik Miskolc nevezetességeit és a Bükk, Mátra szép tájait. Meleg idő Várható időjárás csütörtök estig: Növekvő felhőzet, főleg az ország északi felében több helyen futó zápo­rok, zivatarok, helyenként megélénkülő északnyugati szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 12—16, leg­magasabb nappali hőmérséklet észak­nyugaton 33—26, máshol 27—30 fok kö­zött. zenkettőt tanyán taní­tott. A város csillogása soha nem csábította, mindig azt vallotta, hogy az ő hivatása a falusi emberek tanítása, tuda­tuknak formálása. Az ellenforradalom után járási funkcióba hívták, jóval több fize­téssel. Imre bácsi csak megingatta a fejét: — Ne haragudjatok elvtársak, én nem ha­gyom a falumat, hivatá­som ideköt a kerekfejű falusi gyerekekhez. A szívem úgyis ittmarad­na Tárcsán, anélkül meg mihez kezdenétek ve­lem... Imre bácsi tehát ma radt, nevelt, tanított. Az elsők között lépett a munkásőrség soraiba és ma is büszkén viseli jel­vényüket a szive fölött. Emberség, becsület, a nép és a haza szeretete... Imre bácsi láthatatlan zászlóján ezek a jelsza­vak ragyognak tisztán, őszintén, utat mutatóan. Amikor arról kérdem, hosszú pályafutásából mire emlékszik vissza legszívesebben, múltba néző szeme megtelik ra­gyogással. — Sok küzdelem volt benne, mégis mindent nagyon szépnek látok, így az út végéről is, de annyira, hogy ha újra kellene kezdeni, csak ezt választanám megint... Hangja hirtelen megtö­rik, az előbb még csil­logó szemeit befutja a könny homálya, hangja belső izgalomtól rekedt: — Egy... csak egy vala­mi fáj... de az nagyon... Ötvenhatban az ellenfor­radalmárok kitiltottak az iskolából... Egy egész hé­tig nem tehettem be a lábam... Annál jobban még soha nem fájt sem­mi... Mire végére ért fájdal­mas emléke sorolásának, két nagy könnycsepp is az asztalra hullik. Nem szé­­gyelli, a szívéről szakadt. Nagyot sóhajt és mint­ha a szívét takaró bá­natfelhőt fújná tova, sze­me újra szépet lát, amint szinte átszellemült mo­sollyal mondja: — Nincs is annál fele­­melőbb érzés, mint ami­kor felcsillan a gyermek­szem és hallom a han­got: Értem... Ezért érde­mes élni, dolgozni, küz­deni... Amikor búcsúztatták barátai, munkatársai, tisztelői, így válaszolt: — Ne haragudjatok, én nem búcsúzom. Attól kell elköszönni, elbú­csúzni, aki elmegy. Én itt maradok közöttetek. Átveszem a termelőszö­vetkezet klubjának a ve­zetését. Amíg élek, min­dig a dolgozó népet aka­rom szolgálni... Az öreg tölgy tehát nem dőlt ki. Nem is dől­het, hiszen gyökerei sze­retett községe népének szivéből táplálkoznak... O. KOVÁCS ISTVÁN Figyelem! Állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek, kisipari szö­vetkezetek, szíjgyártó iparosok! Nikkel és sárgaréz lószerszámveret beszerezhető a Mezőgazdasági Szaküzletben Orosháza, Ady Endre u. 1. Postán küldött megrendelést azonnal szállítja. 40269 A Töviskesí Áll. Gazdaság. Szeghalom azonnali belépésre gyors- és gépírót keres. Jelentkezés személyesen a gazdaság központjában. Úti­költséget felvétel esetén térí­tünk. 40238

Next

/
Thumbnails
Contents