Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-12 / 161. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara SO fillér * TcWroi %9-tf. Világ proletárjai, egyesüljelek 1 AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA 1962. JŰLIUS 12., CSÜTÖRTÖK XVn. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM AZ ELSŐ FÉLÉV ITÍ\ Az első félév befejezése óta élteit tíz nap még nem hozott a lezárt gazdasági időszakra minden tekintetben jellemző és pontos számadatokat. Kattognak a számológépek, a tervteljesítés feltételeinek sok-sok adatát hasonlítják a statisztikusok. Az üzemek, termelőegységek még csak részenként adtak jelentést a felsőbb szerveknek. Mégis, az általános tapasztalatok rendelkezésre állnak. Megyénk gazdasági életének irányítói januártól figyelték a várható eredményeket. S így a megye két gazdasági egységénél, a KISZÖV-nél és a megyei tanács ipari osztályánál már tudtunk vélemények után kutatni. Ezekről a tapasztalatokról érdemes beszélni a pontos adatok hiányában is. Annál is inkább, mert a két szervhez tartozó iparágak eredményei az összevetés után ellenkező előjelű eredményt mutattak. Megyénk szövetkezetei lemaradtak a terv teljesítésében, a tanácsi ipar pedig jogosan dicsekedhet; A KISZÖV-nél nem is számítottak eredményes félévzárásra, hiszen az első két hónapból már lehetett következtetni. A negyedévből a hónapokra eső arányos tervteljesítés r 66,7 százalék helyett az első két hónapban csak 59,6 százalékos teljesítést értek el. A szövetkezetek közül különösen a bőr- és textilruházati ágak küszködtek jelentős kieséssel. Kétségtelen, hogy az utóbbi években csökkent például a cipőipar termelési feladata és ez elsősorban a szövetkezeti ipar beugró szerepével magyarázható. A népgazdaság érdeke úgy kívánja, hogy az állami ipar és kereskedelem réseit pótolják a szövetkezetek. így a kereskedelem igényének függvénye, havonként több alkalommal is át kell állni, más cikkek — nem is szériák — gyártására. Ami azután a szövetkezeti ipar egyik legfontosabb feladatát — a lakosság szolgálatát illeti, itt is volt némi lemaradás. A tavalyihoz viszonyítva azonban javult a szolgáltatójavító tevékenység. A szövetkezetek ilyen problémái vezettek oda, hogy az év első felében a bőr- és textiliparban munkaerőfelesleg jelentkezett és már eddig száznál több szövetkezeti dolgozót, cipészeket és szabókat kellett átirányítani más területre. Objektív nehézségekkel bajlódnak a szövetkezetek, s hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy exporttermelésüket az előbbiekkel szemben megsokszorozták. A tanácsi ipar első negyedéves tervét 101 százalékra teljesítette, s a második is hasonló vagy jobb eredményt Ígér. Ez annál is inkább lényeges eredmény, mert öt év óta először történik meg a tanácsi iparban, hogy az éves tervet periódusaiban teljesítse. S ami még szebb: Elsősorban ott emelkedett a tervteljesítés, ahol a népgazdaság érdekei megkívánták, a' húsipar például mintegy 10 százalékkal emelte termelését. Vagy egy másik példa: régebben baj volt a tervteljesítés ütemével. A júniusi eredmények általában mindig 30—40 százalékkal jobbak voltak, mint az év első hónapjában. Ez azért volt így, mert az üzemek ilyenkor pótolták az év eleji lazaságukat. Most más a helyzet. Bár néhány iparág, többek között a húsipar, a mezőgazdaság lökésszerű szállításaitól is függ, még sincs nagy különbség az említett hónapok számadatai között. Természetesen a tanácsi ipar is előtérbe helyezte a lakosság igényeinek kielégítését. Minden nehézség ellenére is a második félévben emeli a szolgáltatási tevékenységet. Például a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat épp ebből az elvből kiindulva, egymillió forintos beruházást kap, bár a korábbi években az ilyen jellegű egységek kevés pénzt kaptak bővítésre. Növelik a Patyolat felvevőhelyeinek számát is. A második „félidőben’’ vagyunk. A tanácsi ipar is, a szövetkezetek is megfelelő tapasztalatokkal indulnak. Bár a szövetkezetek nem tudják pótolni lemaradásukat, elsősorban a szolgáltatás területén kell felkutatniok a lehetőségeket. Ha csökkenteni is kell a második félév készáru-termelési tervszámait, a szolgáltatásnál a tervezett 10—15 százalékos emelkedés1 nagyon is szükséges, különösen a falvakban, ahol a lakosság igényei még mindig nincsenek megfelelő módon kielégítve. Természetes, hogy az első félévben szerzett tapasztalatok a szövetkeze teknél is, a tanácsi iparnál is bizonyos tervkorrekciókra szorítják majd a vezető szerveket. Ezek a tervmódosítások azonban feltétlenül olyanok legyenek, hogy a népgazdaság érdekei ne szenvedjenek csorbát. Helyes, hogy a tanácsi ipar szolgáltató üzemei nyereség nélkülire tervezik a második félévet! Nem úgy, mint a korábbi gyakorlat mutatja, hogy az időszakok tervtúlteljesítése a következőkben már a tényleges tervben szerepelt. Ha a tanácsi ipar szolgáltató egységei nulla rentabilitással terveznek, akkor ez ösztönzést jelent a szolgáltató munka továbbnöveiése szempontjából. A gondok átjöttek az első félévről — az ipar és szövetkezetek vezetőin, dolgozóin múlik, hogy mennyit hagynak meg a második félév utánra. K. M. Tegnapelőtt estig 8253 holdon aratták le a kalászost a megye tsz-eiben A Gépállomások megyei Igazgatóságához július 11-én érkezett jelentések alapján kedd estig 8253 holdon aratták le a kalászost a termelőszövetkezetekben. Ennek több mint a fele, pontosan 4793 hold az őszi árpa, a többi pedig a korán érő olasz és magyar búza. A 8253 holdból a gépállomási kombájnok és aratógépek 5391 holdról, a termelőszövetkezeti aratógépek és a kézikaszás brigádok 2862 holdról takarították be a kenyér- és takarmánygabonát. Tizennégy kombájn arat a íüzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben — Táblánként 15—20 mázsa körüli átlagtermés mutatkozik — Ma: A leszerelés korunk parancsoló szükségessége « ítélkezett a társadalmi bíróság A kis nyomdász Mindenfelé aratnak már a szeghalmi járásban is, ezért nem kis meglepetéssel hallottuk a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz vezetőitől, hogy náluk 14 kombájnnal kezdték meg a több mint háromezer hold kalászos — elsőnek a 400 hold őszi árpa — aratását. Szinte ömlik az olasz búzával vetett árpa a szérűre. Nemcsak azért, mert 14 — közöttük 9 nagy teljesítményű SZK—3-as — kombájn arat, hanem azért, mert táblánként 15—20 mázsa körüli boldankénti átlagtermés mutatkozik. — A tavasszal egy-egv alkalommal 3Ö0 tagunk is segített a Berettyóújfalusi Állami Gazdaságnak cukorrépa-sarabolásban és egyelésben — kezdik a sok kombájn történetét mesélni. — Akkor olyan szerződést kötöttünk, hogy a tagjaink által végzett munka értékében betakarítógépeket bocsátanak rendelkezésünkre. Természetesen ettől függetlenül megkapták tagjaink a megfelelő munkabért is. Szóval így történt, hogy a gazdaság hat SZK—3-as és három magyar kombájnt küldött hozzánk addig, amíg ők megkezdik az aratást. Ezen a héten még nálunk lesz valamennyi, de valószínű, hogy a három magyar gyártmányút itt hagyják a betakarítás befejezéséig. — Főnyeremény ez számunkra, mert hamar végzünk az aratással, s a gabona jó része egyenesen magtárba és nem asztagba kerül — lelkendeztek. — Egyébként nálunk szalagrendszer szerint megy a betakarítás és a nyári talajmunka. A kombájnokat nyomon kögyári Egyesülés az első félévben 91,3 százalékra teljesítette nyersgyártási tervét és 100,1 százalékra az égetést. Első féléves tervük veti a szalmalehúzás és a kazalozás. Ahol szabaddá válik a terület, ott a műtrágyaszóró gépek holdanként egy és fél mázsa nitrogént, szuperfoszfátot és kálisót szórnak a tarlóra, attól függően, hogy melyiket igényli a talaj. A műtrágyaszórókat vagy tárcsa és disztiller, vagy pedig középmélyen szántó ekék követik két mű-' szakban. Az a tervünk, hogy legalább kétezer holdon végzünk nyári mélyszántást. Erre a munkára három SZ—100-as traktort állítottunk be. Dolgoznak is éjjel., nappal. második negyedéve az első három hónapi kiesés pótlása közben telt el. A rendkívül szeszélyes időjárás megakadályozta az egyesülés telepeit abban, hogy a nyerstéglagyártási tervüket teljesítsék. Az égetést azonban már az első negyedévben is túlteljesítették, mert az elmúlt évről bőségesen visszamaradt nyerstéglakészlet ezt lehetővé tette. Az égetéssel nem volt gond, de már nem lesz ebben az évben sem, pótolják a 2 400 000 nyerstégla-lemaradásukat. A második negyedév ebben félmilliós eredményt hozott. A már említett időjárási viszontagságok miatt a gyár válamenynyi telepe elmaradt az első V negyedévben, bár a lemaradás kisebb mérvű volt a gyulai és a mezőberényi Il-es téglagyárban. A mezőberényi I-es és Il-es téglagyár jár az élen az égetésben. Ezek a gyárak kőszivacsot készítenek és az első félévben is már olyan nagy volt az igény, hogy csak nagyobb erőfeszítéssel tudták azt kielégíteni. Az egyesülés dolgozói az április közepén tartott termelési értekezleteken vállalták, hogy a párt VIII. kongresszusának tiszteletére pótolják a lemaradást, javítják a téglák minőségét és csökkentik az önköltséget. Egyesülési szinten a vállalás teljesítése 452 000 forint többletet jelent. Megindult a szocialista brigádok szervezése is. Ma már a gyulai, a mezőberényi és az orosházi téglagyárakban több brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért. — kis —s ■300000000000000000000000000000000000000000000000 Jó a táborban! Ifjú rajvezetők a gyopárosi úttörőtáborban. (Foto: Kocziszky László) A Békés megyei Téglagyári Egyesülés telepei a kongresszusi versenyben — Pótolják az időjárás okozta lemaradást —• Az ÉM Békés megyei Tégla-
