Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-06 / 156. szám

196?. július 6. 2 Péntek 11 kereskedelem a munkásosztállyal kapcsolatos párthatározat végrehajtásáért Mi az igazság a csendes-óceáni szovjet kémkajókról Csaknem négy évvel ezelőtt, 1958. október 16-án jeleni meg a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának hatá­rozata a munkásosztállyal kapcsola­tos egyes feladatokról. Kétezer pártmunkás vizsgálta két hónapig a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetét. A határozat olyan hosszabb időszakra és szerte­ágazó feladatokat jelölt meg, me­lyeknek végrehajtásáért szinte az élet valamennyi területén ki-kl meg­találhatta a maga tennivalóját. E sok feladat közül újra kiraga­dunk egyet. Mit tett és mit tesz ez­után megyénjk kereskedelme, hogy javítson a munkások helyzetén, jobb és választékosabb legyen az áruellátás és a munkáslakta terüle­teken Í6 fejlődjék az üzlethálózat? Négy óv távlatából is megállapít­ható: tettek erőfeszítéseket a hatá­rozat végrehajtásáért. A megyei ta­nács kereskedelmi osztálya 1959. január 17-én munkatervet dolgozott ki. Ebben határozta meg a legha­laszthatatlanabb feladatokat. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a gazdasági vezetők és a kereskedel­mi, vendéglátóipart dolgozóik kap­csolatának javítása; elsősorban a munkáslakta területeken az élelmi­szerben, zöldség-, gyümölcsben, ru­házati és vegyes iparcikkekben, köz­­étkeztetésben és vendéglátóipari termékekben jelentkező igények minél jobb kielégítése. Továbbá: a kereskedelmi hálózat korszerűsítése és fejlesztése, a szolgáltatások bő­vítése, az áruk minőségének haté­konyabb védelme, a helyiipar se­gítségével az iparcikkek választé­kának bővítése. Természetesen legyen bárnvi­­■ lyen jó is valamely munka­terv, akkor lesz haszna, ha az ab­ban rögzített feladatoknak követke­zetesen eleget is tesznek. A tapasz­talatok azt igazolják, hogy a keres­kedelmi osztály az irányítása alá tartozó vállalatokkal, valamint a földművesszövetkezetekkel Igyeke­zett a határozat szellemében dol­gozni. Ebben az is segített, hogy a munka-terv végrehajtását időnként értékelték, sőt a megyei keresikedel­­mi állandó bizottság Is többször tárgyalta ülésein. Ennek tulajdonít­ható. hogy volt előrelépés. Nemcsak általánosságban, hanem úgy is, hogy az lemérhető akár adatokkal, akár új, korszerűsített üzletek szá­mával, vagy éppen az új kereske­delmi formák elterjesztésében elért eredményekkel. Az Igények napról napira növe­kednek. Ezzel pedig lépést ke-ll tar­tania a kereskedelemnek Is. a me­gye kereskedelme és vendéglátóipa­ra a párthatározatból adódóan min­den tőle telhetőt megtett a vásárlók és a fogyasztók kulturáltabb ellátá­sáért. Sőt egyben s másban orszá­gosan is úttörő volt. Gyulán, ahol ehhez megvoltak a kedvező adottsá­gok, egy jó félév alatt (1960 júniu­sára) az összes állami élelmiszer- és iparcikk üzletet szakosították, kor­szerűsítették, és új eladási formá­kat: önkiszolgálást, ön kiválasztást, minta utáni vásárlást vezettek be. Az országban Gyula volt az első város, amelyben a korszerű keres­kedelem véglegesen gyökeret eresz­tett. Ez a magyarázata, hogy itt ren­dezték meg az országos kereskedel­mi tanácskozást, melyen Tau6z Já­nos belkereskedelmi miniszter ve­zetésével a szakemberek az új ke­reskedelmi formák létjogosultsága mellett foglaltak állást. Ennek nyomán pedig mind több helyütt kezdték meg a megyében a kereskedelmi hálózat átszervezését. A munkásigények kulturáltabb kielégítésében, nem kétséges, jelentős élöhaladlást ered­ményezett a gyulai példa. A város­ban tekintélyes számú ipart mun­kás és munkás-nő dolgozik a haris­nyagyárban. a húsüzemben, a bú­toripari, a Kötöipari Vállalatnál, és még lehetne folytatni a sort. az ő szempontjukból sem mellékes hát, hogy a párthatározat szellemében új alapokra helyezték a kereskedel­met. Hasznosnak bizonyult az a törek­vés. hogy a kereskedelem és a ven­déglátóipar egy-^gy helyre koncent­rálja erejét. Gyula után ugyanis Bé­késcsabán fogtak hozzá az üzleteik szakosításához, korszerűsítéséhez, és az új eladási formák bevezetéséhez. Ha a legtöbb mai üzletet összeha­sonlítjuk a négy évvel ezelőttiek­kel, rögtön szemünkbe tűnik a fej­lődés. Ez azonban még nem tekint­hető véglegesnek és kielégítőnek, hiszen a megyeszékhelyen, ahol a legtöbb ipari munkás él, még sok a pótolnivaló. A városban tavaly kezdtek hozzá az üzlethálózat kor­szerűsítéséhez, és ezzel együtt az új eladási formák alkalmazásához. Egy esztendő rövid idő, mégis ez­alatt 15 élelmiszer- és 12 iparcikk­­boltot varázsoltak újjá. Ha eleinte volt is egy kis idegenkedés az új kereskedelmi formák iránt, az Idő­vel eltűnt. A vásárlók megkedvelték az újat. Bizonyára örömmel fogad­ják azt a hírt Is, hogy az idén októ­ber elejére Erzsóbethelyen, a Szik­lai Sándor utcában, ezenkívül a Mokri utcáihan korszerű, önkiszol­gáló rendszerű élelmiszerboltot nyitnak meg. A párthatározat megjelenése óta eltelt csaknem négy esz­tendős időszakról a kereskedelem elkészítette számvetését. Pozitív ez az értékelés. Kitűnik belőle, hogy a munkaterv valóban irányadó volt a feladatok teljesítéséhez, és nem csupán pillanatnyi fellángolás. A tények igazolják ezt a megállapí­tást. Az elmúlt évek alatt az állami kereskedelemben 37 élelmiszerbol­tot, az üzleteknek több mint a felét, 37 iparcikkboltot, az üzletek­nek csaknem felét korszerű­sítették a megyében, és ve­zették be az új kereskedelmi for­mát. A vendéglátóipar Is arra töre­kedett, hogy korszerűsítse egysége­it, jobban ellássa az Igényeket és gyorsítsa a kiszolgálást. Békéscsa­bán önkiszolgáló éttermet és büfét, Gyulán a Vérfürdőnél és Gyuiare­­metón kerthelyiséget létesítettek. Figyelemre méltó az üzemi étkez­tetésben elért fejlődés is. Az idién május elején nyílt meg az Oroshá­zi Üveggyár építkezésénél az önki­szolgáló étterem. Korábban 30—40 percet is Igénybe vett itt az étke­zés. Az önkiszolgálással ezt 12—15 pereire csökkentették. Több idő jut így most már a munkásoknak az ebéd utáni pihenéshez, vagy éppen egy kis újságolvasáshoz. Amint a munkaterv eddigi végrehajtásáról készített értékelésből kitűnik, mind többen veszik igénybe a vendéglá­tóipar előfizetéses étkeztetési szol­gáltatásait. 1959-ben 397 ezer előfi­zetéses ebédet és vacsorát, 1960- ban 585 ezret, tavaily 748 ezret hoztak forgalomba. A vendéglátó­ipar a háziasszonyok munkájának megkönnyítésére a megyében, első­sorban a három városban, bevezette a cukrászipari és konyhai félkész­­termékek gyártását. Vitathatatlan, hogy a dolgozó nők örömmel üd­vözölték ezt a kezdeményezést. A kétségtelenül jelentős haladás ellenére vannak még fehér foltok,' vagyis olyan tennivalók, amelyek ! megoldásra várnak. Ilyen a zöld­ség- és gyümölcsellátás javítása, amiről most még jóakarattal sem lehet azt mondani, hogy mindenkor kielégítő. De ugyanígy fontos lenne — ezt az eddigi munka értékelésé­nél Is megállapították — az állami és szövetkezeti bútorboltok bővíté­se, korszerűsítése ahhoz, hogy az ellátást javíthassák. Ezen túl — bár ebben is volt fejlődés —, a külön­féle szolgáltatások kiterjesztése Is sok erőfeszítést és kezdeményezést igényel a kereskedelem dolgozóitói. Fontos továbbá, hogy az eddiginél is több figyelmet szenteljenek a munkáslakta területek üzlethálóza­tának fejlesztésére. A megyei keres­kedelmi állandó bizottság június 27-i ülésén erről is tárgyaltak. Az értekezlet jegyzőkönyve tartalmaz­za is azokat a terveket, amelyek az ellátatlan területek felszámolására vonatkoznak. Egyelőre még csak el­gondolás, de valószínű mielőbb megvalósul Békéscsabán Erzsébet­­helyen félmillió forintos költséggel a rövid-, kötöttáru-bolt korszerű­sítése, 800 ezer forintos költséggel pedig kisvendéglő létesítése. Terve­zik többek között azt is. hogy az Orosházi Üveggyárnál egymillió fo­rintot költenek vendéglő és esz­presszó létesítésére. A megye kereskedelme, s itt a földmű vesszövetkezet ékről sem feledkezhetünk meg, az elmúlt esztendőkben sokat tett a párthatá­rozatból reá háruló feladatok vég­rehajtásáért. Ez viszont — amint a megyei kereskedelmi állandó bizott­ság június 27-i ülése is bizonyítja — nem került le a napirendről. To­vábbi erőfeszítéseket, kezdeménye­zéseket tesznek az ellátatlan raun­­kásJakta területek megszüntetésére, az igények még jobb és kulturál­tabb kielégítésére. Podina Péter Hruscsov elvtár« fogadta Todorovicsot Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csü­törtökön a Kremlben fogadta Mi­­jalko Todorovicsot, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés alelnö­­két, a Szovjetunióban tartózkodó jugoszláv gazdasági küldöttség ve­zetőjét. (MTI) Magyar—francia rádióegyezményt írtak alá Párizsban Párizs (MTI) A Francia Rádió és Televízió párizsi székiházában csütörtökön magyar—francia rádió- és televí­zió-egyezményt írtak alá. A meg­állapodás két évre szól, és bizto­sítja a két rádió és televízió kö­zötti rendszeres együttműködést: zenei és irodalmi műsorok, idő­szerű riportok, rádió- és televízi­ós játékok, dokumentum- és isme­retterjesztő filmek, valamint szak­mai, módszertani anyagok cseré­jét. (MTI) A jenki fiókáik nem akartak vallani. Azt mondták: ne hülyés­kedjünk, mert megjárjuk. Azt hit­ték, csak amúgy jelképesen vé­gezzük ezt a munkát is. Hápogtak, mint a szárazra dobott hal, ami­kor odataszigáltuk őket a földbe süllyesztett vasszekrényekhez. Ilyeneket valószínűleg soha éle­tükben nem láttak. Udvariasan betessékeltük őket külön-külön a vaskazettákba és rájuk zártuk az ajtót. Amíg sültek, mi pihentünk. Jól j átforrósodott körülöttük a vas­szekrény. Egy koma azt az utasí­tást kapta, hogy puskatussal dön­gesse fejük felett a tetőt. Bele le­­|het. bolondulni az ilyesmibe, ha | órákig tart. Felváltva kopogtunk | öten. Időnként meg kellett kér­­| deznünk őket: hajlandók-e be­szélni? Amikor vonakodtak, kavi­csos homokot szórtunk a vaskalit­ka tetejére. Az is hamar áttüze­­sedett. Akkor vizet öntöttünk rá. A sistergő mocsok a réseken át beszivárgott a foglyok nyakába. Szitkozódtak, dühöngtek, volt amelyik tombolt, mint az eszeve­szett. Minket hidegen hagyott a dolog. Parancs szerint cseleked­tünk. Moszkva (MTI) A United Press International amerikai hírügynökség a napok­ban Pearl Harbourból jelentette, hogy az amerikai hadiflotta ten­geralattjárói és a tengerészet: lé­gierő gépei a tenger mélyéről, il­letve a levegőből lefényké­pezték a Vojejkov és So­­kalszkij szovjet kutatóhajó­kat, s „értékes értesüléseket sze­reztek”. így például kiderítették, hogy a hajók radarral, elektroni­kus műszerekkel, „sőt” számító­gépekkel is fel vannak szerelve. Az amerikai sajtó jelentések azt ámították, hogy a két szovjet hajó ,,kémkedni” ment a Csendes­óceán vizeire. Moszkvai újságírók kérdést in­téztek Jevgenyij Szuzjumovhoz, a Szovjet Tudományos Akadémia osztályvezetőjéhez, aki elmondot­ta, hogy a két szovjet hajó a Csendes-óceán középső részében un« iszeres meteorológiai megfi­gyeléseken vegez a kelet-szibériai időjárási előrejelzésekhez. A két hajót bárki bárhol lefényképezhe-Algír (MTI) Az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormánya július 5-ét hivata­losan függetlenségi napnak nyil­vánította. Pontosan 132 évvel ezelőtt, ugyanezen a napon vették be a partraszállt francia erők Al­gír városát. A döntés bejelentése után újból ezrek özönlöttek el a kora reggeli órákban a város utcáit, megkez­dődtek az örömünnepek. A fővá­ros közvetlen környékéről és messzebb vidékekről színpompás népviseletben érkeznek az algéri­aiak. A pokoli forróság, a bőrükre ra­gadt csipős homok és a sós hal okozta szomjúság — őket is bela­­kattuk heringgel — megtette a hatást. A torkuk kiszáradt. Sorra elnémultak. Amikor kiszedtük őket, egyik­másikukat teljes apátiában talál­tuk. De azért el kell ismerni, ka­rakánul tartották magukat. Hu­szonkettő közül egy beszélt. Az is csak akkor, amikor lábujjánál fogva a fára akasztottuk. Ez Frank Pollack ötlete volt. Több mint negyvennyolc órán át tartottuk őket fogva. Akkor fe­dezett fel bennünket az ellenség és kiszabadította őket. Mindjárt a helyszínen megvizsgálták a vi­selkedésüket. Egy ezredes elnö­költ a zsűriben a saját parancs­nokságukról. Arra, amelyik val­lott, mindjárt ki is mondták az ítéletet: nem repülhet többé. Há­borúban sem kerülhet bevetésre. Figyeltem ennek az egynek az arcát: nem láttam rajta különö­sebb megrendülést. Megvonta a vállát. Ügy látszik, nem voltak különösebb ambíciói, hogy alka­lomadtán hősi halottá avassák. Minket megdicsért a colonel. Csoportunk parancsnokával, cap­ti, ugyanis a Vojejkov és a So­­kalszkij igen gyakran fut be kül­földi — angol, ausztrál és más — kikötőkbe. Ilyenkor a hajón rend­szeresen külföldi szakembereket látnak vendégül, akik részletesen tanulmányozhatják az összes tudo­mányos és műszaki felszerelése­ket. Többször járták a hajón is­mert amerikai szakemberek is. A hajók elektronikus felszerelése sem képez titkot, annál is inkább, mivel a szovjet kiállításokon már többször bemutatták. Ezért az amerikaiak nyitott ajtót dönget­nek, amikor repülőgépekről és tengeralattjárókról orvul lefény­képezik a két hajót, hiszen a ha­jók parancsnokai a fényképezést bármikor engedélyezik. A nagy hűhóra nyilván csak azért volt szüksége a Pentagonnak, hogy elte­relje az aggódó közvélemény fi­gyelmét az Egyesült Államok csendes-óceáni nukleáris kísérleti robbantásairól — fejezte be nyi­latkozatát Szuzjumov. A visszatért ideiglenes kormány szerdán tartotta meg első ülését Algírban. A prefektura épületét a kormányhű katonaság egységei őrzik. Gorbach osztrák kancellár elutazott Moszkvából Moszkva (TASZSZ) Gorbach osztrák kancellár, a Szovjetunióban tett nyolcnapos hi­vatalos látogatás után csütörtö­kön kíséretével együtt elutazott Moszkvából. tain Merrick-kel kezet rázott. — All right! — mondta. Ördögbe is. Még alig dereng s máris kelni kell. Robert Donlan vezényel: — „Group halt! Forward march!” * „Legyetek elsők az életért, a halál ellen küzdők soraiban.” Ta­lán vannak, nem is talán, egészen bizonyosan vannak, akik ezt meg­tehetik. Hol, hogyan, milyen kö­rülmények között? Nem is tudom, olyannyira összekuszálódott ben­nem minden. Sokan vannak. Ilyen igéket otthon is hallottam a békéről, nem Nobel-díjas világ­hírességektől, csupán egyik-má­sik tanártól az István gimnázium­ban. Olykor egy-két íennkölt DISZ szónoklat is magábafoglalt ilyen felhívásokat. Amikorra megértet­tem ezeknek az értelmét, akkorra már teljes volt bennem az ellen­állás szándéka: ha fehéret monda­nak, gondolj feketét, ha párost kívánnak, te kívánj páratlant, ha hidegre esküsznek, te meleget mondj — biztattam magam. Mo­solyogtam: békeharc. Úristen, mekkora frázis. Itt van a kezed ügyében a történelem könyv, la­pozz bele. Még így is, ahogy a kommunisták az iskolásgyerekek­­nek tálalják, minden sora arról tanúskodik, hogy évszázadokon át háborúztak a népek, irtották egy­mást az emberek. Görögök, mace­dónok, perzsák, törökök, poroszok, fehérek, feketék, sárgák, északiak és déliek. Békeharc... Te állítsd Vadász Ferenc: 29 A<z ömíyityvis-vza Milyenek az indián lányok? Július 5-ét hivatalosan Algéria függetlenségi napjává nyilvánították — A kormány megtartotta első munkaülését —

Next

/
Thumbnails
Contents