Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-31 / 177. szám
BÉKÉS MEGYEI * **» m «M» * Világ proletárjai, egyesüljetek« 1982. JÜLHJS XL, KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA xvn. évfolyam, 177. SZÁM Ma: A hétéves terv első telében üzembe helyezett erőmüvek kapacitása 22 millió kilowatt 8 A tsz-ek vagyonvédelme a biztosítók gondja is 8 Sport Átadták a forgalomnak az új hidat Békéscsabán Békéscsabán, a Kórház utcában új vasbetonlemezekből készült hidat építettek az elmúlt hetekben. A megyei és a városi tanács az építkezésre mintegy 300 ezer forintot fordított. A korszerű híd építésére a városi tanács a községfejlesztési alapból 30 ezer forintot biztosított, melyből modem fénycsöves világítással látták el az új hidat. A forgalomnak július 30-án délelőtt 10 órakor adták át, és a tanács vállalta, hogy még ebben az évben rendbe hozzák a csatlakozó utcák kövezetét és a járdákat is. Béke-nagygyűlés Békéscsabán Július 29-én, vasárnap délelőtt béke-nagygyűlést rendezett a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet nőbizottsága. A gyűlésen több mint 500-an vettek rész, s közülük mint, egy 320-an Békéscsabáról mentek ki a termelőszövetkezetben megtartott gyűlésre. Farkas Istvánné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa tájékoztatta a résztvevőket a moszkvai béke-világkongresszusról. Beszédében többek között foglalkozott a termelőszövetkezeti nőbizottságok feladataival is. Délután a gyűlés résztvevői meglátogatták a termelőszövetkezet gazdaságát, majd a nőtanács kultúrcsoportja vidám jeleneteket adott élő. 554970 forint értékű társadalmi munka Békéscsabán Tanteremhiány gátolja az iskolai oktatást — Ülésezett a városi tanács Tegnap, július 30-án tartotta rendes ülését a békéscsabai városi tanács. Első napirendi pontként az ez évi községfejlesztési terv első félévének teljesítését és a társadalmi munkát értékelte írásos beszámoló alapján. A beszámolóból kitűnt, hogy a városi tanács műszaki osztálya szinte minden tervbe vett munkát beindított. Többek között megkezdődött az új vásártér építése a Kétegyházi út melletti legelőn, folyamatban van az Árpád-fürdőben egy új medence és az öltözőkabinok építése, amelyekből az üzemek és a vállalatok közül 13 vállalt kabinépítést. Hozzáláttak terven felül a Békési úton két egyszobás és egy kétszobás pedagógus-lakás kialakításához is. Ezen túl elkészült az A tervezettnél nagyobb összeget fektetnek be a hűtőház és a konzervgyár építésébe Az élelmiszeripar1 idei beruházásának eredményei: megkezdődött a munka a békéscsabai új konzervgyárban Az Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Főosztályán értékeltók a beruházási terv teljesítésének első félévi tapasztalatait. A jelentésekből megállapítható, hogy az egész évre rendelkezésre álló mintegy egymilliárd forint beruházási keretnek 37 százalékát használták fél, s az éves felújítási tervnek 29 százalékát teljesítették. A Műszaki Főosztályon kapott tájékoztatás szerint a beruházásoknál in. dokolatlan az elmaradás, a felújításoknál azonban várható volt, A közben végzett tételes' vizsgálat arra utal, hogy az elmaradás többségét pótolni tudják az év végéig. Az első félévben az átlagosnál jobban teljesítette beruházási tervét a növényolaj-, a baromfi-, a konzerv, és a hűtőipari igazgatóság, elmaradt viszont a tej-, a söra boripar, valamint a terményraktár-építés. Az elmaradás ellenére is jelentősen fejlődött az első félévben az élelmiszeripar. Üzembe helyezték többek között a békéscsabai új konzervgyár két gépsor, ral felszerelt, évi 240 vagon termelőképességű borsófeldolgozó üzemét, s a dunakeszi konzervgyár 150 vagonos raktárát. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál óránként 500 pecsenyekacsát feldolgozó üzemben, Győrött pedig óránként ezres teljesítményű Dunaújvárosban és Baján épül fel a második ötéves terv időszakára előirányzott további két új hűtőház Az ötéves terv időszakára tervezett új hűtőházak közül a békéscsabai építése jó ütemben halad. A hűtőtérben novemberben megkezdődik a próbaüzemelés. A békéscsabain kívül még két új hűtőház építését írja elő a terv. Ezek helyének kijelöléséről a közelmúltban történt döntés. A határozat szerint a két új hűtőházat Dunaújvárosban és Baján építik fel, még a második ötéves terv idején. Mindkét hűtőház 900 vagon befogadó képességű lesz. Az építkezések 1963-ban kezdődnek. (MTI) Községi ifjúsági találkozót rendeznek Endrődön A múlt hét végén Endrődön összevont taggyűlést tartottak a KISZ endrődi szervezetei. A gyűlésen — melyen mintegy százötvenen vettek részt — elhatározták, hogy a Világifjúsági Találkozó és az alkotmány ünnepének jegyében augusztus 19-én községi ifjúsági találkozót rendeznék. Ez alkalommal a KISZ alapszervezetei kultúrműsorokat adnak elő, valamint sportvetélkedésre és vidám szellemi tornára kerül sor. A találkozó estéjén utcabálat rendeznek a fiatalok. baromfifeldolgozó üzemrészben kezdődött meg a munka. Átadták a felújított, korszerűsi. tett pétervásári és körmendi malmot. A tervnek megfelelő ütemben tovább épült a Nyíregyházi Konzervgyár, a Szegedi Szalámigyár érlelő tornya, a makói és a gyöngyösi új tejüzem. Az évközi ellenőrzések és a félévi teljesítés alapján arra következtetnek a minisztériumban, hogy néhány beruházásnál nem tudják év végéig pótolni az eddigi elmaradást. Elmaradás tapasztalható a Kecskeméti Konzervgyár kazánházépítésénél és a Szegedi Konzervgyár szociális épületének munkálatainál. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat kapacitáshiány miatt nem halad a tervezett mértékben a tatabányai tejüzem építésével. Előreláthatólag a tervezettnél nagyobb összeget fektetnek be a Békéscsabai Hűtőház, a Békéscsabai Konzervgyár építésébe. A tér. veknek megfélelően az év hátralévő idejében befejeződik többek között a Szerencsi Cukorgyár létisztító üzemének építése. (MTI) év hat hónapjára tervezett valamennyi járda, befejezéshez közeledik a Hajnal utcai óvoda és két politechnikai oktatóműhely építése is. A tanteremhiány csökkentése végett megkezdődött Erzsébethelyen egy korábban keltető-üzemnek használt épület átalakítása. A város lakossága az év első felében 554 970 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a város fejlesztéséhez és szépítéséhez. Különösen sok társadalmi munkát végeztek a negyedik kerületi lakosok, de a Bánszky utcai lakosok is. Külön dicséretben részesítette a beszámoló a Nemzeti Bank, a Beruházási Bank, a Pénzügyőrség, a KIOSZ, a KISOSZ és a Faipari Ktsz mázoló részlegének dolgozóit az eddig végzett társadalmi munkáért. Jelentős, s egyelőre még felmérhetetlen értékű az a társadalmi munka, amit a város fiataljai az ifjúsági szálló építkezésénél kifejtenek. Ugyanis kéthetenkénti váltásban 200—200 fiatal dolgozik az építkezéseken. Az Üt- és Vízműépítési Technikum diákjai ebben az évben 56 ezer forint értékű betonszegélykövet készítettek. Az általános iskolák tanulói főleg a parkosításban tűntek ki. örvendetes, hogy míg az elmúlt évben mindössze 3000 négyzetméter parkosított terület volt Békéscsabán, most már több mint 4400 négyzetméter van, s jó része társadalmi munkában készült. Második napirendi pontként az 1961— 62-es tanév munkáját és az 1962— 63-as tanévre való felkészülést vitatta meg és hagyta jóvá a tanácsülés. A művelődésügyi osztály által megtartott beszámolóból kitűnt, hogy a város pedagógusai ' kivétel nélkül részt vesznek ideológiai és szakmai továbbképzésen, s ezáltal mind célirányosabb és mind sikeresebb az oktató-nevelő munkájuk. Ezt bizonyítják az alábbi számok is: Az 1958—59-es tanévben a városi iskolák átlag tanulmányi eredménye 3,47 volt, s a 6822 tanuló közül 327 tanuló kapott elégtelen osztályzatot. Az 1959—60-as tanévben a tanulmányi átlag 3,46 volt, s 300 tanuló bukott meg. Az 1960—61-es tanévben 3,51 volt a tanulmányi eredmény, s 204 tanuló bukott meg. Az elmúlt tanévben már 3,55 volt a tanulmányi átlag, s 7035 tanulóból 243 kapott elégtelen osztályzatot. Amint a fenti számokból kitűnik, jelentősen megnövekedett a tankötelesek száma. Ezzel szemben Békéscsabán hosszú évek óta nem épült új iskola. A gimnáziumba jelentkezett tanulókat is csak úgy sikerült felvenni, hogy három gimnáziumi tantermet alakítottak ki a városban. A gyakorlati, úgynevezett politechnikai oktatást is gátolta a tanműhely-hiány, de a szülők és a tanulók kezdeti idegenkedése is. Most már a város területén lévő valamennyi iskolában bevezették a gyakorlati oktatást, S az elmúlt két évben épült hét műhelyterem mellé most újabb kettőt építenek. Az ilyen irányú nevelést a város pedagógusai kiegészítik a gyakori tanulmányi kirándulásokkal és üzemlátogatásokkal, de mind több a társadalmilag hasznos munka is, amit őszi betakarításkor a termelőszövetkezetben vagy a fásítási hónapok és más alkalmakkor a város szépítésére végeznek. A nevelők még jobb munkáját gátolja az, hogy Békéscsabán az elmúlt nyolc év alatt alig-alig szaporodott a tantermek száma, s különösen kevés az ötödik kerületben. Már szinte alig fordul elő megyénkben, hogy felső tagozatósok váltakozva tanuljanak, viszont Erzsébethelyen egyelőre másképpen nem tudják megoldani a tanítást. A beszámolót élénk vita követte, s az az elhatározás, hogy a városi tanács mindent elkövet a hiányzó tantermek pótlására. A Duna szabályozása A magyar és jugoszláv szakemberek együtműködésével rövidesen teljesen elkészülnek a Duna-Csónakáző-tó nyílt a gyulai várnál A hatszáz évesnél régibb gyulai vár előterében csónakázó-tó nyílt. Valamikor eredetileg is védő vízövezet vette körül a várfalakat az ellenség támadásának elhárítására. A most Visszaállított vártóba a határos Élővíz-csatorna — a Holt—Fehér Körös — vizét szivattyúzták. Az új tó még festőibbé változtatta Közép-Európa egyetlen ép téglavárának környékét. A vízben szigeteket alkotva, évszázados faóriásokat is meghagytak. Egyelőre csak öt nagyobb műanyag-csónak áll a látogatók rendelkezésére, melyek már kezdetben kevésnek bizonyultak. A továbbiakban azonban újabb csónakokat kap majd a Viharsarok egyetlen mesterséges csónakázótava, s külön vízisport-járműveket készítenek dolgozóiknak a helybeli vállalatok is. földvár és Vukovár közötti több mint 200 kilométeres Duna-szakasz szabályozásának tervei. A mederszabályozásnak a Dunának ezen a részén volt az utóbbi időben a legnagyobb a jelentősége. Elsősorban azért, mert itt voltak a jégdugók és miattuk a jeges árvizek keletkezésének „fő fészke”, de azért is, mert Budapestig még alacsony vízállás esetére is biztosítani kell a tengerjárók számára a körülbelül három méter mély hajózó utat, A rangsorban utána következő legfontosabb cél a nyugati határtól az Ipoly torkolatáig terjedő 142 kilométeres szakasz szabályozása. amiben viszont csehszlovák kollégáikkal működnek együtt a magyar szakemberek.
