Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

M«2, Julius äflL 4 Péntek A Nyitraí Színház Békés megyében Hegyek tövében húzódik meg i fiz alig 36 ezer lakosú Nyitra, Csehszlovákiában. Kicsiny város, de Szlovóíkia egyik legjelentősebb kulturális központja. Már a má­sodik világháború előtt is volt színháza, pedig a színházkultúrá­ban elmaradott egykori Szlová. kiában ezen kívül csak Pozsony­ban volt színház. A „Krajové Divadlo Nitra”, a Nyitrai Területi Színház 1949-ben alakult meg, s első bemutatóját 1950. január 14-én tartotta, mikor is hazai szerző: Skalka „Közié mlieko” című darabját mutatta be. A színház azóta 12 év alatt közel 90 bemutatót tartott, melyek sorában Shakespeare, Moliére, Gorkij, Goldoni, Lavrenyov, Kla­­bund, Victor Hugo mellett talál­juk Urbán Ernő, Fehér Klára és Gáspár Margit nevét is. A színház teljes létszáma 89, ebből 30 színész, önálló színház­épületük nincs, egy hajdani tor­natermet alakítottak ki színházzá, de a lehető legkorszerűbb techni­kai apparátussal. Színpadtechni­kájuk korszerűségére a legjellem­zőbb adat: a színpad különböző világítási hatásaira mintegy 80 színpadi, illetőleg nézőtéri reflek­tor áll rendelkezésükre. A Területi Színház kötelező elő­adásszáma 260, ebből hetenként 3 előadást Nyitrán, hármat a közeli községekben tartanak meg. R Nyitrai Területi Színház és a : győri Kisfaludy Színház között már közel négyéves a barátság. Eleinte csak személyes jellegű baráíkozás volt ez a két színház vezetősége között, mely mindin­kább konkrét művészi program­má fejlődött. 1959-ben létrejött a két színház között az előadáscsere. A nyitraiak játszottak Győrött és Sopronban, a Kisfaludy Színház pedig Nyitrán és környékén. Majd rendező-csere folytán Giricz Mátyás főrendező rendezte Nyit­rán Fehér Klára Nem vagyunk angyalok és Gáspár Margit Égihá­­ború című darabját, Ondrej Rainiak nyitrai igazgató pedig a Kisfaludy Színházban Peter Kar­vas Éjféli mise című — a Jókai Színházban is játszott — drámáját; A mostam, Békés megyei ven­dégjáték annak a helyes felisme­résnek az eredménye, hogy egy szlovák színház itteni fellépése több konkrét jelentőséggel bír, mint az 1959-es, csupán reprezen­tatív jellegű győri vendégjáték. A színház vendégjátéka során két darabot mutatott be. Oldrich Danek fiatal író A házasságszé­­delgő esküvője című műve a ma erkölcsi problémáit veti fel, víg­játéki formában. Egy valamikori hírhedt házasságszédélgöt mai éle­tünk alaposan átformál, becsüle­tes emberként ismerik. De ami­kor egy iskoláiba meghívják, hogy beszéljen ott a becsületről, akkor rádöbben, hogy ő válójában nem az. Becsületről itt igazán joga csak a fiának van beszélni —, mert ő már a ma neveltje. A darabnak vannak dramaturgiai gyengeségei, de mondanivalójának költőisége, merész megoldásai ér­tékesek. Igor dél rendező dina­mikusan, rengeteg ötlettel, hallat, lan inténektuális igénnyel ját­szatja színészeit, akik azonban nem mindig tudják követni az író és a rendező magaslatait. Ebben az előadásban kitűnik a szlovák színjátszás nagy problémája, hogy ■zínészhiánnyal küzdenek. Nagyon kevés a színészük, és alig van utánpótlás. A második bemutató Peter Kar­vas Antigone és a többiek című antifasiszta drámája. Peter Kar­vas egy igen jelentős trilógiát ter­vezett, melynek első része — a nálunk is ismert Éjféli mise, a megalkuvókról és árulókról szól, második része: az Antigone és a többiek a hősökről — és a még el nem készült harmadik rész majd a győzőkről szól, a mai életről. flz „Antigoné és a többbiek“ drámai magja Sophokles eredeti Antigonéja. Egy koncentrációs tá­borban 1945 elején az SS-tábor­­parancsnokság kivégezteti az ille­gális kommunista párt egyik ve­zetőjét: Leopold Kühnét, akinek fedőneve Polly (ez utal az eredeti darabra). A holttestet tilos elte­metni. Az illegális sejt pedig ki­adja az utasítást, hogy el kell te­metni. A női barakk kis hősnője: Anti (ez a név utal Antigonéra) élete árán is eltemeti. Ez a drámai mag. A konfliktus azonban való­jában e probléma mellett vetődik fel: a foglyok egymás közötti kap­csolatának drámájában, és az a külön nagy konfliktus, mely a tá_ borparancsnok Krone (Kreonra utaló név) és a láger kommunistá­it irányító Hadnagy fedőnevű fogoly — azaz a nemzeti szocializ­mus és a kommunizmus között éleződik, az optimista kicsengé­sű tragikumig. — Én azt mondom, addig ne szavazzuk meg, hogy az elnök iskolára menjen, amíg nem adja írásban, hogy visszajön közénk. Mert nekünk Fehér János kell... S a csorvási Ady Termelőszö­vetkezet közgyűlésének moraja csak akikor csitult el, újságolták Orosházán, amikor Fehér János, a háromezer holdas gazdaság el­nöke a hosszú asztal mellett meghatódva felállt, s kijelentet­te: a zsámbóki elnökképzőiből Gsorvásra vezet útja, vissza a közösbe— E hír hallatára indultam Csor­­vásra. Közben cikáztak bennem a gondolatok: vajon miféle em­ber lehet Fehér János, akit a szövetkezet gazdái csak úgy akarnak néhány hónapra iskolá­ra elengedni, ha írásos fogadal­mat tesz arra, hogy tanulmá­nyai befejeztével visszajön övéi­hez. A tágas szobában ketten ülünk. Maczák elvtárs, a tanács elnöke, aki a község parasztsá­gának történelmi sorsfordulójá­ról, benne Fehér János hosszú vívódásáról beszéd, s én, aki a történetet inkább csak hallga­tom, mint jegyzem. És amint pe­regnek a tanácselnök szavai, úgy tárul elém meztelen való­ságában az Ady Tsz elnökének életútja. S szinte magam előtt látom a négy polgárit végzett és a fel­­szabadulást követő néhány óv után kormánykitüntetést kapott mintagazdát. Azt az embert, akit a járás határán túl is is­mernek. Törzskönyvezett állato­kat nevelt, s akinek a kiállítá­sokon annyiszor gratuláltak. Mert úgy gazdálkodott az apjá­tól örökölt tíz-egynéhány hol­­ján, ahol nem volt ritkaság a 20 mázsán felüli búza-átlagter­més. Kiállított terményeinek, ál­latainak kiválóságáért mindig oklevelekkel és különböző dí­jakkal tért haza. Ki tudja hány­szor hívták a felszabadulás után Pavol Haspra rendező és Bori­­voj Slavik díszlettervező eredeti invencióval, nagyon kulturált díszlet- és játékmegoldásokkal szolgálta az írói gondolatot. Me­rész térszínpadon, a reális keret­ről lemondva alakították ki a já­tékteret. Nem féltek attól sem, hogy egy-egy ruhadarabbal (pl. Krone SS-Hauptsturmführer görö­gös köpenye, vagy Antigone fej­kendője) utaljanak a görög tragé­diára. De idézi a görög eredetit maga a térkompozíció, néhány szí­nészi gesztus pl. Krone alakjánál, vagy Antigone kendődobása a te­metés elhatározásakor, vagy — talán a legszebben — Antigone mozgásának koreográfiája — ha­lálba indulásakor. Az együttes kiválóan szolgálta az író és a rendező szándékait. Különösen plasztikus játékával ki­emelkedett az együttesből a Had­nagyot játszó Vladislav Müller, a Krönet alakító Ondrej Rimko és különösen plasztikus szöveg­­mondásával Adela Gáborova, mint Antigoné. A vendégjáték lezajlott. Remél­jük, haszna mutatkozik majd nem­csak a Nyitrai Színház művészei számára, hanem a szocializmus testvériségében élő minden nép és nemzetiség kultúrájának számára egyaránt. Máté hajós állami gazdaságba, tekintélyes beosztásba. Nem vállalta. Csor­­váson maradt akkor is, amikor földjének aranykorona-értéke után őt is kulákká „ütötte” a helytelen politika. — 1959 őszén azonban elérke­zett a mi községünkben is a nagy történelmi sorsforduló — mond. ja a tanácselnök. — A község parasztságának egy része már a szövetkezeti gazdálkodás mel­lett döntött, míg a másik fele, kezében tartva a tintába már­tott tollat, várt. A község egyik határrészén nem akart megtör­ni a „jég”. A várakozók azt mondták: „Majd, ha Fehér is aláírja...5 Végül, annyi vívódás után Fe. hér János is kimondta az igent, s aláírta a belépési nyilatkozatot. Igaz, hogy három napig a köz­ségben látni sem lehetett, s minduntalan azon évődött: va­jon helyesen cselekedett-e, s mit mondanak paraszttársai, akik szerénysége mellett mindig gerinces embernek tartották? Néhány nappal később azonban már ő ment el a tanácselnökhöz, hogy most ide menjenek, most amoda, mert várnak rájuk azok, akik a szövetkezet sorsáról ér­deklődnek. És több száz pa­rasztember belépési nyilatkoza­tát, mint szervező — és agitátor — Fehér János írta alá. — Ki lesz az elnök? — álltak elém ezekben a napokban az emberek — fűzte a szavakat Maczák elvtárs. „Mi Fehért akarjuk” — mondogatták egyre többen, ö azonban hallani sem akart erről. Beszéltünk vele, de a válasza az volt: „nem elég, hogy beléptem, meg másokat is megagitáltam, mit akartok még tőlem?” A közgyűlés akarata elől azonban nem tudott kitérni. A bizalom nagyszerű megnyil­vánulása engedelmességre bírta, s azóta is elnöke az Ady Tsz­­nek... Méghozzá a község leg­jobb szövetkezeti elnöke. S régi *BaBaBa«aaBaBaiiaBBac]aBaaaBBaaBBBaaaa«aB«BB««iBaBaHaBBBBBftaaBaRBRaaBBaBBBaBBBBBaBMRBBBaBB-.aaBBaBBBBBaBaBBaBBBaBaaBaaaBBBBBBBBaBBBai Évtizeddé nőtt a két és fél esztendő Halászlegény frakkban — Színes amerikai film — 1905-öt írunk. A festői szépségű kis louisíanai kalászfalucskában, Bayou-ban nagy a sürgés-forgás. A vízparton mrágfűzérekkel dí­szített bárkák sorakoznak, hogy az évenként ismétlődő színpom­pás halászflotta-felvonuláson részt vegyenek. Az ifjúság hangos jó­kedvvel élteti a súlyemelés idei győztesét: Pepe Duvalle-t, a jó­képű halászlegényt, aki nemcsak nagy erejéről híres, hanem mesz­­sze földön nincs nála jobb énekes. Az ünnepségre vendégek érkez­nek, a New Orleans-i operaiház igazgatója és Suzette, a gyönyörű énekesnő... így kezdődik az érdekes, romantikus történet, melyet 1962. július 26—29-ig a vésztői Szabadság mozi mutat be. makacsságán ma már ő is csak derül. Félórája, hogy magam mögött hagytam a tanácsháza épületét. S itt ülök szemtől szemibe a de­resed« hajú, egyenes tartású Fe­hér Jánossal, a háromezer hol­das gazdaság sorsát irányító szövetkezet elnökével. A múlt került szóba: miként és hányszor próbálták rábírni a régi gazdál­kodással való szakításra. És nap­barnítottá arcán derültség jele­nik meg. — Nem tagadom, így voít. A régi, a megszokott visszahúzott. Az újtól meg féltem. * És mint aki nem ér rá egyéni sorsával foglalkozni, s a régi dolgokon való évődést is mihasz­na időtöltésnek tartja, máris a szövetkezetiekről, a közös dolgai­ról beszél. — Az első év egy kicsit, nehéz volt. Mert a háromezer hold nem tíz-egynéhány... De tavaly azért már 32 forintot ért nálunk egy munkaegység— És úgy emlegeti a százezreket, a milliókat, az állami és saját erejű beruházásokat, mintha a nagyüzemi gazdálkodásban el­töltött két és fél év legalább egy évtizeddé nőtt volna. S olyan szeretettel beszél az emberekről, mintha két és fél éves párttag­sága is megsokszorozódott volna. Búcsúzom. Még egyszer kezet fogunk, s azt mondja: — Hanem azért higgye el, na­gyon jólesett, amikor a legutób­bi közgyűlésen azt mondták a szövetkezetiek, hogy csak úgy engednek el Zsámbékra, ha visz­­sza is jövök... Mindig éreztem, hogy becsülnek, szeretnek, de er­re mégsem mertem gondolni... S ez sok mindenre figyelmeztet. Mindenekelőtt arra, hogy mindig őszintének kell lennem az embe­rekhez... Meg is fogadtam: csak addig leszek elnöke ennek a nagy gazdaságnak, amíg érzem, hogy bíznak bennem. Balkus Imre Rotterdamban épuf Európa legnagyobb Iconcertháza A hollandiai Rotterdamban el­készültek a tervek Európa legna­gyobb hangversenypalotájának felépítésére. A napokban Franz- Paul Decker, a Rotterdami Fil­harmonikusok új főzeneigazgató­ja jelenlétébe® lerakták a hatal­mas épületkomplexum alapkövét. A város középpontjában felépülő hangversenypalotában három te­rem lesz, a legnagyobb 2550 sze­mély befogadására alkalmas. Az épületet három év alatt építik fel. 25 millió gulden költséggel. Tévedett a Ludas Matyi Közszeretetben álló, és annyi humoros pillanatot fakasztó élda­­punk, a Ludas Matyi — tévedett. Nem most, már elég régen, még­pedig úgy, hogy megjelentetett egy képet, melyen Mózes köbe faragott szobra előtt térdel egy pesti polgár, és felmutatva egy szódásüveget, ezeket mondja. „Ha kőből tudtál vizet fakasztani, most próbáld meg a pesti szódás­üvegből! ...” itt van a tévedés. Hogyan? Egyszerű. Nemcsak a pesti szódásüvegek makacskod­nak, éppen akkor, amikor a leg­­hőgutásabb a forróság, hanem a — csabaiak is. A minap kaptunk egy néhánysoros levelet, mely­ben írója ezt hozta tudomásunk­ra: „Ügy tudjuk, a pestiek kéré­sét Mózes nem tudta teljesíteni, mert az üvegekből semmiféle va­rázslattal nem jött szódavíz. De hogy az ilyen gátló körülmények országos méreteket öltenek, azt nem vártuk. Tudniillik azokból az üvegekből sem jön szikvíz. melye­ket a 41. számú téglagyári büfé kapott legutóbb ...” Nem fűzünk hozzá semmit, ha csak annyit nem, hogy a büfé al­kalmazottai nem találták meg Mó­zes nevét a telefonkönyvben, fo­galmuk sincs hol lehet, így aztán a vendégek szódavíz nélkül isszák a málnaszörpöt, sőt még a ..fröci­­csöt” is. —ser __

Next

/
Thumbnails
Contents