Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-22 / 170. szám
M#L július ZZ. 4 Vasárnap Í J iparág honosodik meg Békéscsabán Április eteeje után ugyancsak megnőtt a forgalom a Kazinczy utcában. Gépekkel megrakott teherautók érkeznek sorjában a volt Békéscsabai Vasipari Vállalathoz, ahol nem is olyan régen új név került ki a gyárkapu fölé: Magyar Felvonógyár, Az elnevezés még újszerűén cseng. Nem csoda. A megszokás lassan veszi tudomásul a változást. Annál gyorsabban, és ez természetes is, a volt vállalat dolgozói, akik április elseje óta, hogy a fővárosi üzem gyáregységet létesített itt, nagyot léptek a fejlődés útján. A vállalat azelőtt is kooperációs kapcsolatban állt a Magyar Felvonóval. Most már a nagy családba kerültek a pártnak és a kormánynak a vidék erőteljesebb iparosítására hozott határozata alapján. Az átszervezéssel megnőttek a lehetőségek. Napjainkban új iparág: a felvonógyártás honosodik meg Békéscsabán. A változásnak máris sok jelét tapasztalhatják az itt dolgozók. A gépeknek eddig mintegy 40 százalékát használt, de korszerű és nagy teljesítményű gépre cserélték ki. Változik a profil. Az eddigi gyártmányok, a téglagyári földkotrók, a kukorica járvasilózóhoz készített hidraulika, a bányász öltözőszekrények helyett felvonó-alkatrészeket: ellensúlyokat, a páternoszterek teljes vasalkatrészeit, járó-székek, vezetősínek, felvonók elektromos részéhez például a vezériő-tálblák és pultok, kapcsoló-szekrények gyártását kezdték meg. (Szó van arról is, hogy a jövő évtől kezdve itt gyártják a elektrosztatikus festékszóró berendezéseket is.) Közben a régi megrendelések befejezésén is dolgoztak, hogy teljesen áttérhessenek az újra. . Gondban nincs hiány Az átszervezés, amelyről már korábban is tárgyaltak, egy kicsit mégis úgy jött Seres Mihály párttitkár szerint, mint derült égből a villámcsapás. A Magyar Felvonót, a Békéscsabai Vasipari Vállalatot is kissé felkészületlenül érte. A tapasztalatok mégis amellett szólnak, hogy az év közben végrehajtott átszervezés nemcsak gondokat, hanem eredményeket is hozott. Az első félévi tervet az új körülmények, a gépek cserélgetése, új cikkek gyártása közepette 101 százalékra sikerült teljesíteni. Az átszervezés és a termelés nem gátolta egymást. S ha egy kicsit messzebbre nézünk, akkor már szemünkbe tűnnek a fejlődés újabb jelei. Tavaly a vállalat éves termelési értéke 23 millió forint volt. Az idén legalább 35 millió forintra számítanak. Jövőre pedig mintegy 60 millió forintra növekedik, 1961-hez képest csaknem megháromszorozódik a termelési érték. Mint tanácsi vállalatinaik, ilyen rövid idő alatt semmiképpen sem lett volna lehetősége a termelés ekkora fejlesztésére. Most már van. Van, hiszen a Kölcsönös Hétfőn kezdi meg megyénkben a A Csehszlovákiából rríegyénkbe érkező Nyitrai Színház társulata Oldrich Danek: A házasságszédelgő esküvője című vígjátékéval héttőn, július 23-án eitják a vésztői elődési otthont A vésztői művelődési otthonban 3 héttel ezelőtt nagyarányú felújítási munkálatok kezdődtek. A tervek, szerint a községi népkönyvtár számára építenek át egy épületrészt, 116 ezer forintos költséggel. Az átépítésnél a község lakói társadalmi munkában segítenek, ás eddig mintegy 20 ezer forint értékű munkát végeztek. Hatvanezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak Mezőberényben az új gimnázium kialakításánál Az idén nyitja először kapuit Mezőberényben a gimnázium. Most két eteő osztály, jövőre két második és szintén két első osztály tanul majd a gimnáziumban. Két év múlva már nyolc tanteremre lesz szüksége a gimnáziumnak, így 1964-ben már új épületből tanulhatnak a mezőberényi fiatalok, addig viszont a KISZ- szervezet székházát alakítják át iskolának. Az átalakítás 120 ezer forintba kerül, melyből 60 ezer forint értékű társadalmi munkát a község lakossága vállalt. Asztalos, festő és kőműves kisiparosok, valamint az építőipari ktsz dolgozói a legtöbbet vállalták e ■»Bikából, vendégszereplését Nyitrai Színház este 7 órakor Békéscsabán, a Jókai Színházban kezdi meg vendégszereplését. Ugyancsak hétfőn a társulat másik része Szarvason játszik, ahol Peter Karvas: Antigone és a többiek című tragédiája kerül színre. A Nyitrai Színház művészei mindkét darabot szlovák nyelven tolmácsolják. Gazdasági Segítség Tanácsa Magyarországot jelölte ki a felvonók gyártására, a népi demokráciák igényeinek ellátására. S ebben nap nap után mind nagyobb szerephez jut a békéscsabai gyáregység is. Az átszervezés más előnnyel is járt. Április elseje óta 60 új munkást vettek fel, jövőre újabb negyvenet. Az alkalmazottak száma tizeneggyel, főleg műszakiakkal bővült. A munkások átlagkeresete emelkedett. Több pénzt visznek már haza, s ez bizony nem lebecsülendő. Az első negyedévben az átlagórabér még csak 6 forint 47 fillér volt. Jelenleg 7 forint 2 fillér. Az év végére pedig még mintegy 18 fillérrel emelkedik. De ugyanígy javult a műszáki és az admnisztratív dolgozók fizetése. A gyáregység igazi fejlődésére még csak ezután kerül sor. A tervek szerint az idén mintegy 6 300 000 forintot fordítanak építési jellegű beruházásra. Ebből épül fel az új 80x20 méteres szerelőcsarnok a hozzá tartozó szociális létesítményekkel, bővítik a bagger-színt, közlekedő utakat létesítenek az üzem területén. Ezenfelül még mintegy 1 millió 700 ezer forint áll rendelkezésükre a meglévő épületek rekonstrukciójára. Épül, fejlődik a gyáregység. A műszakiak feladata ezzel együtt jóval nagyobb, felelősségteljesebb, mint korábban. Az egyre érkező gépek termelésbe állítása, a munkások helyes elosztása, a termelés megszervezése sok gonddal jár. A megnagyobbodott feladatokkal mégis sikeresen birkóznak. Ehhez az új gazdától, a Magyar Felvonógyár szakembereitől rendszeres segítséget kapnak itt, a helyszínen. Nem tartják mostohagyermeknek az új gyáregységet. így minden remény megvan ahhoz, hogy ez az új iparág mielőbb meghonosodjon Békéscsabán. P. P. A szerelem és a másodpilóta — NDK-f ilm — Horst Schubert, a másodpilóta, akiről sok dicséret hangzik el a filmtörténet elején, vállas, jóképű fiatalember, remekül fest egyenruhájában. Horst a szolgálatban valóban vasból van, de a priváJt életben mintha „tudathasadásban" szenvedne, annyira más. Gyengéje a női nem... Felelőtlenül hódít és tör össze női szíveket. — De egy szép napon Horstot is utoléri a végzete, akit ezúttal Msének hívnak, szőke, és nagyon csinos... Így kezdődik ez a vidám, jókedvű NDK-fVm, melyet július 23—24-én a csanádapácai Április 4 mozi mutat be. Csak társadalmi összefogással készülhet el a békéscsabai uszoda augusztus 25-re Augusztus 23—26—27-én rendezik meg Békéscsabán az országos vidéki úszóbajnokságot. Ez a verseny megkívánja, hogy a most épülő uszodát megfelelően előkészítsék. A szakemberek véleménye azonban az, hogy augusztus 25-re nem valószínű, hogy elkészül. A Városi Testnevelési Sporttanács elnökét, Baukó Andrást kerestük fel, hogy tájékoztasson bennünket az uszoda építkezéséről. — A versenyuszoda építésének munkái — mondotta Baukó elvtárs — nem a legjobban haladnak. Félő, hogy a nagy verseny kezdetére nem lesz olyan állapotban, mint ahogy azt mi terveztük. — Mi az oka a lassú építkezésnek? — Hozzájárult az első negyedévi rossz időjárás és a tervmódosítás. Úgy tudom, anyaghiány is volt. — Milyen intézkedést tesznek? — Számítunk a város lakóinak társadalmi munkájára. A Kertészeti és Köztisztasági Vállalat biztosítja a megfelelő szakembert és a szállítási eszközöket a tereprendezéshez. Ha a békéscsabai üzemek és vállalatok, valamint különböző társadalmi szervek összefognak, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy az uszoda környéke megfelelő állapotban legyen a versenyre. ••••••••a Akik megyénk ifjúságát képviselik Helsinkiben Ma délelőtt 11.30 órakor indulnak útnak a békéscsabai vasútállomásról megyénk VIT-küldöttei. Búcsúztatásukon részt vesznek a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai, és az üzemek, vállalatok KISZ-aiapszervezeteinek képviselői. A küldöttek néhány napot töltenek Budapesten, majd repülőgéppel indulnak Helsinkibe, a Vili. Világifjúsági és Diáktalálkozóra. Petrovs*ki István Vártelkes Edit A KISZ Békés megyei Bizottságának ágit. prop-titkára. 1932-ben született. Matematika—fizika-szakos középiskolai tanár. Tizennégy éves koma óta vesz részt az ifjúsági mozgalomban, több éven keresztül dolgozott mint alapszervezeti ifjúsági vezető. 1956 után a KISZ e^yik alapító tagja és szervezője. 1960-ban választották meg a megyei KISZ-bizottság tagjának, majd ágit. proptitkárnak, A Gyulai Harisnyagyér mumkásnóje. 1042-ben született. Iskolai tanulmányai befejeztével a harisnyagyárba ment dolgozni. Ezt megelőzően már részt vett az ifjúsági mozgalomban, 23 éves korában mint iskolai KLSZ-titkár tevékenykedett. 1957 óta a KISZ gyulai városi végrehajtó bizottságának tagja. Eredményes társadalmi munkájával, lelkes mozgalmi tevékenységével kiérdemelte, hogy képviselje Helsinkiben megyéink ifjúságát Poámaniczki Pál Tóth Sándorné A Békéscsabai Téglagyár KJSZ-titkára. 1939-ben született. Olvasztár. Az ifjúsági mozgalomban ipari tanuló kora óta vesz részt. A fiatalok a jól végzett munkája alapján megválasztották alapszervezetüknek KISZ-ti tikárává. 1961-ben Podmanlczíki elvtárs adta el az országban a legtöbb VTT-sonsj egyet, mintegy hétezer darabot. A Szarvasi öntözési és Rizs termesztési Kutató Intézet tudományos munkatársa. 1934-ben született. Agrármérnök. Az ifjúsági mozgalomban már egyetemista kora óta tevékenykedik, mint alapszervezeti vezető. Jelenleg a KISZ Békés megyei Bizottsága mellett működő Parasztifjúsági Tanács tagja. Jó munkája alapján vesz részt a Világifjúsága Találkozón. O Részt vesz még megyénkből a világ ifjúságának nemzetközi találkozóján: Bencsik Ilona, a KISZ Békés megyei Bizottságának tagja, Lehoczki Mihály, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főagronómusa, Fabúlya Balázs, a KISZ b ékéscsabai bizottságának tagja, Vig Károly, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat munkása, Illyés Imre, a sarkadi járás út törőtitkára.
