Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-21 / 169. szám
1992. Július 21, 3 Szombat Sürget az aratás, cséplés, tarlóhántás és a másodvetés a szeghalmi járásban is Szerdán délután nagy eső volt a szeghalmi járásban, amely visszavetette a gépi, különösen a kombájn-aratást és a cséplést. A 28 ezer 926 hold kalászos learatására 58 aratógép, 43 kombájn és 8486 kézi kasza áll rendelkezésre. Azonban szerda délig, vagyis a nagy eső beálltáig a 28 926 hold kalászosnak alig 40 százalékát takarították be. A könnyen pergő olasz búzából is 300 hold, a szovjet búzából pedig 800 hold vár még aratásra-cséplésre. A járás egyes termelőszövetkezeteiben igen jól előrehaladtak a kenyér- és takarmánygabona betakarításával. A körösladányi Űj Barázda Tsz gazdái kalászosuknak 70 százalékát — ugyanakkor összes külföldi búzájukat — learatták. Hasonló a helyzet a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben is, ahol állami gazdasági kombájnok is besegítettek az aratás-cséplésbe. A bucsai Békében 65, a körösladányi Magyar-Vietnami Barátság Tsz_ ben 60, a füzesgyarmati Aranykalászban pedig a kalászosok 50 százalékát vágták le. takarították be. Lemaradtak azonban a vésztői, s a járás több termelőszövetkezetei. Szerdán tanácskozik a megyei kereskedelmi állandó bizottság A megyei kereskedelmi állandó bizottság július 25-én, szerdán délelőtt fél 10 órai kezdettel tartja meg tanácskozását Békéscsabán a megyei tanács kereskedelmi osztályán. Az értekezleten a Délmagyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat képviselője számol be az áruellátásról. Ezután az Állami Kereskedelmi Felügyelőség tájékoztatja a bizottság tagjait a társadalmi ellenőrzések tapasztalatairól. A gyulavári községi tanács ülésén az ifjúság nevelésének kérdéseiről tárgyaltak A Gyulavári községi tanács a napokban megtartott rendes ülésén megvitatta a községi ifjúság nevelésének problémáit. Az ülésen hozott határozatokban többek között utasították a tanács végrehajtó bizottságát, hogy a tantestülettel együttesen érjék el, hogy a községben minden fiatal elvégezze a nyolc általános iskolát. Az ülésen. az ifjúság ügyében több hasznos javaslat hangzott el a KISZ helyi szervezete és a termelőszövetkezet felé. A háziipari szövetkezetek bedolgozóinak betegségi biztosítása Az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet hatályának a kisipari szövetkezeti tagokra való ki. terjesztéséről szóló 12/1959. (III. 1.) Korm. számú rendelet 2. paragrafus (1) bekezdése szerint az 1953. évi július 1. napját megelőző háziipari szövetkezeti bedolgozó tagsági idejét a szolgálati idő számításánál figyelembe venni nem lehet. Azonos tartalmú rendelkezést tartalmaz az 5/1961. (V. 7.) Mii. M. János. Hasonló korúak, mint 5 — válaszolja. Kérlelem, mndja el részletesen, hogyan, mit tesznek vele? — Legutóbb, két hete történt — kezdi. — A rádai gyepen legeltettünk a lányokkal. Játszottunk. Péter is oda akart jönni hozzánk játszani. S akikor Avramucz és Seres megrohanták. Verték. Bottal szorították a derekát, és fojtogatták is. Mi, lányok, sikoltoztunk. Másnap meg, amikor Péter lovon ült, elvették tőle a gyeplőt, hogy elszaladjon vele a ló. De szerencsére Péter gyeplő nélkül is le tudja fogni a lovat. .1 Elbeszélése itt hirtelen megszakad, ő is, mint élőbb Péter, felugrik, a csalitos irányába fordul, s már szalad is, mert tehenei közül a tilos felé közelít az egyik. Amíg távol van, Péter megérkezik és visszatelepszik mellém. Egymás tekintetében kutatunk, szeretnénk kitalálni a má sik gondolatát. Áthallgatjuk azt a néhány másodpercet, amíg a kis mentőangyalunk, Etuka a futástól lihegve megérkezik. Viszszaül ő is a gödör szélére. Mielőtt folytatná a beszédet, biztatóan rámosolyog Péterre. A fiúnak megenyhülnek a vonásai. És folytatódik a történet— Ottlakán bácsi, a fiú apja megtudta a dolgot, hogy Pétert megszánni rendelet 2. paragrafusa (2) bekezdése is. A háziipari szövetkezetek bedolgozóinak betegségi biztosítási kötelezettsége csak azokban a hónapokban áll fenn, amelyekben a be. dolgozó munkadíja a havi 220,— forintot meghaladja. A háziipari bedolgozók ilyen minőségben eltöltött szolgálati idejének számítása a részükre rendszeresített „biztosítási igazolvány” alapján történik. verték. De csak összeszidta a két legényt Mit is tehetett volna mást, meg nem verhette őket, hiszen nem az ő gyermekei. — És milyen fiúk azok ketten? — kérdezem. — Hát, nem futnak a munka után, az biztos. Pláne a Seres. Ha rábíznak valamit, mindent elránt. — Magyarázza a kislány. — Na és a KISZ-szervezet miért nem figyel fel az ilyen esetekre? — mondom inkább magamnak, de azért neki is. — Miért nem vállalnak védnökséget Péter felett? Jó munkás. Ügyes gyerek. Miért nem védik meg? Miért nem segítenek neki, hogy megszabaduljon az efféle durva lelkű mihasznák támadásaitól. Szép feladat lenne a KISZ részéről a baráti védnökség a fiú mellett — magyarázom. — Mi nagyon sajnáljuk őtet, ha csúfolják, és ha csak tudunk, segítünk rajta, mert rendes fiú, igazán jó munkás— — Erről jut eszembe — kapok a gondolatán. — Neked mi a véleményed a munkáról? — Ha dolgozunk, csak akkor van valami... — válaszolja tömören és olyan meggyőző bölcsességgel, hogy egy pillanatig sem kételkedtem abban, tisztáin érti, miről van szó. Egy tapasztalt felnőtt sem mondhatta volna jobban. Arról beszél, hogy szeret A járás valamennyi termelőszövetkezetében jó ütemben halad a szalmalehúzás, azonban nagy a lemaradás a tarlóhántásban, s az azt követő másodvetésben. Különösen jellemző ez a Körösújfalui Rákóczi és a vésztői Aranykalász Termelőszövetkezetekre. A körösladányi Dózsa Tsz-nek is két napig állt egy saját DT-traktora, pedig lett volna mit szántani. Szerda délig 3000 holdon végezték él a középmélyszántást a járás közös gazdaságaiban, ezzel szemben mindöszsze 800 holdra szórták ki a trágyát. Egy-két tsz kivételével a trágyázást úgyszólván egy helyben topog. Sokat hallani mostanában arról, hogy néhány kisipari termelőszövetkezetnek — köztük leginkább a cipészekének — szaporodik a gondjuk. A gyárak olcsóbban termelnek, a népgazdasági érdek úgy kívánja, hogy ezek a szövetkezetek elsősorban javítással foglalkozzanak. A Mezőberényi Cipész Ktsz mégis jó eredménnyel zárta a félévet, a nyereségük 179 ezer forint az első félévben, mely 9 százalékos emelkedést jelent. A napokban a gazdagság titkáról beszélgettünk Rózsavölgyi Márton elvtárssal, a ktsz elnökével. Szerényen, okos fejtegetéssel mondlegeltetni. Tízen vannak lányok és legeltetés közben van idejük játszani is, fogót, meg hunyót, vagy ami eszükbe jut. Reggei hajtják ki az állatokat a legelőre. — Akkor kell — bizonygatja —, mert olyankor még hűvös van, szívesen legelnek. Napközben jobban szeretnek heverészni. Délben behajtják őket. Délután 4—5-ig aztán játszhatnak a gyerekek, vagy aki akar, alszik. Késő délután kezdődik a legeltetési műszak második része. Este 8 órákor hajtanak be ismét... — Péter mennyi munkaegységet keresett a múlt évben? — érdeklődöm. — Azt nem tudom. Pedig Péter mindig írni szokta, mert számolni azt nagyon jól tud, abban nem tudja lehagyni senki. Péter felé fordulok, blokkfüzetem egyik tiszta lapjára ráírom 1961 számképeit, és mellé a feltehető munkaegységmennyiség számait. Mutogatom neki a számoltat, intek a lovak felé, hogy a munkára emlékeztessem. Sajnos minden erőfeszítésem eredménytelen. Péter nem érti, mit akarok kérdezni. — Nem tudott megtanulni írni, az idegei felmondták a szolgálatot — világosít fel Etuska. — Péter szemébe nézek, szeretném neki megmagyarázni, hogy azért MÁSODVETÉS A gádoros! Petőfi Termelőszövetkezetben javában aratnak. Már levágták az olasz búzát és kombájn tiszta állapotban 17,5 mázsa került holdanként a szövetkezet magtárába. A gabonától megtisztított tarlókon a keresztek között megkezdték a másodvetést. Mintegy száz holdba vetettek silókukoricát, de bőségesen adtak földterületet a háztáji állatok eltartására is. Képünkön a szövetkezet tagjai a háztáji silókukoricát vetik a feltört tarlóba. A GAZDAGSÁG III TIK A — Beszélgetés a Mezőberényi Cipész Ktsz elnökével — ta el, miért kevés a gondjuk, miért nincsenek híján a munkával. A Mezőberényi Cipész Ktsz nagy hírre tett szert az országban. A legújabb minták szerint gyártanak, újvonalú cipőket szállítanak a kereskedelemnek, s ha nincs bőr, hát műanyagból készítik azokat. Ebben az évben még nem kaptak kiutalást bőrre, és mégis több ezer cipőt szállítottak, ötvenöt forintos árban kapható az ország sok boltjában a mezőberényiek gyártmánya, a kasírozott műanyagból készült strandpapucs, ne szomorkodjon. Ne érezze magát szerencsétlennek, mert nem értjük meg egymást. Hiszen a munkában ő azért egész ember. Én például nem tudok lovagolni. Tőlem ugyan a húsz csikó húszfelé szaladhatna. Én azokhoz nem értek. Nem tudnám megállítani őket ebben az életben. Aztán nézze csak, a kollégámnak is hogy reszket a térde, ahogyan fényképezd őt a szabadon engedett csikók között. Ö, Péter pedig úgy irányítja, tereli ezeket a lovakat, ahogyan neki tetszik. Nem kell hát kisebbnek éreznie magát semmivel, hisz a munkában ő is megteszi, amit meg kell tenni. — De most látom, hogy kissé soványak ezek a csikók — jegyzem meg a kis Eta felé fordulva. — Nem csoda — válaszolja. — Az év elején kevés takarmányt kaptak, de most majd újra feljavulnak. Mint egy tapasztalt gazda részletezi, milyen takarmányok maradták el és milyeneket kapnak majd most a csikók.^ Búcsúzunk. A kézfogás most még természetesebbnek hat. A munka felnőtté teszi őket, s csak akkor látom, hogy mégis gyerekek, amikor játszanak. De miért nem játszhat velük Péter ...?! Boda Zoltán s mikor náluk jártam, Rózsavölgyi elvtárs épp a legújabb mintákat mutatta be. A papucsok felső részén újdonságok, színes nyomásban. Idegenforgalmi érdekességek, az Országház, a Lánchíd különböző színekben díszük a cipőkön. Tetszik a kereskedelemnek. A vásárlóknak is, s már a IV. negyedévre 15 ezer párat kötöttek le az új cipőből. A sima strand-papucsból Pécsre, Kaposvárra, Szekszárdra és most már a megyébe is 25 ezer párat szállítottak. Utcai férfi-papucsok párizsi divatlapokból készült minták alapján, modern vonalú cipők, a kereskedelem ostromolja a ktsz-t, hogy szállítson minél többet. Hát ez a gazdagság titka. A szövetkezet elnöke persze nem elégszik meg az elért eredményekkel. Most boldogan beszélt arról, hogy rövidesen még egy újdonsággal lepik meg a vásárlókat. Készítményeiket újszerű módon polietilén csomagokban szólítják, melyen a cégjelzés is rajta lesz, és ha nagyobb mennyiséget rendel egy-egy bolt, akkor reklámot is festenek a csomagolótasakra. A ktsz elnöke egyben a szövetkezet újítója is. Ö alakítja ki az új formákat, s most azon töri a fejét, mit lehetne csinálni olyat, amilyep még nem volt. Már kész a terv: olyan cipőket gyártani olcsón, amelynek kaméleontulajdonságai vannak. Az újítás egyszerű. A felsőrész csatolható, s a csomagba különböző színű felsőrészeket tesznek. A cipő tulajdonosa ugyanazon a talpon egy nap 3—4 fajta cipőben is sétálgathat. Természetese nemcsak magának él a mezőberényi szövetkezet. Ahol csak lehet, segíti a megye többi cipőipari szövetkezetét is. Átadják modelljeiket, és rövidesen megyei modellező-műhelyt nyitnak, amelyben más ktsz-ek méretes cipőinek gyártásához adnak majd segítséget. Kiss Máté
