Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-21 / 169. szám
1SS2, július Zt 4 Szombat Egy negyedszázad a vásárlók szolgálatában Sokat hallottam a köröstarcsai földmiívesszövetkezet vegyesboltjának vezetőjéről: Hajdú Gyuláról. A szakmáját szerető, mindig vidám ember nagy lelkesedéssel beszél munkájáról. Egy negyedszázada, 1929-óta áll a pult mögött. A „Hangya,, szövetkezet vette jel inasnak, de amikor felszabadult, elbocsátották. Mit tehetett mást, elment pincérinasnak azzal a gondolattal, hogy vagy egyik, vagy másik szakmában majd csak akad munkája. Jóval később, 1938-ban került vissza a „Hangya,, köröstarcsai fiókjához boltvezetőnek, kaució ellenében, amit az apja kért kölcsön. Azóta ott dolgozik, kiválóan. Még sohasem volt leltárhiánya. Nemrégiben kapta meg a földművesszövetkezettől munkája elismeréseként a 20 éven túli szolgálatért a törzsgárda-jelvény aranyfokozatát. Az elmúlt években Kiváló Dolgozó jelvénnyel és oklevéllel is kitüntették. Az egy negyedszázada lelkiismeretesen dolgozó és a szakmáját nagyon szerető Hajdú Gyulát a község lakosai is közmegbecsülésben részesítik. Back Gyula, Békéscsaba Gyerünk a moziba Á kérdés: Sarkadkeresztúron mit fűznek még ehhez a dalhoz? Kétszer hetenként játszik a I mozi Sarkadkeresztúron. Keskenyfilmes. Balogh Károly, a mozi vezetője, gépésze, Horváthné, a tanács fiatal titkárnője azt mondja róla, hogy már régóta, és amit tud, mindent megtesz, hogy a vetítések technikailag zavartalanok, jó minőségűek legyenek. Nem nehéz kideríteni tehát, hogy Sarkadkeresztúrra most azért vitt az utunk, hogy érdeklődjünk: milyen szerepet tölt be a mozi a község kulturális életében, és ha már nyár van, hát nyáron. Az élet középpontja — Keresztúron különösen — a tanács. Még a kulturális életé is részben, mert a községi népkönyvtár is a tanácsépületben kapott egy kis szobát. (Elég baj. mondják a tanácsiak, nem azért, mert helyet foglal, hanem inkább azért, mert különálló épületben, vagy helyen sokkal jobb, nagyobb forgalmat tudna lebonyolítani. A község művelődési termét, a „kultúrt” ahogy ők mondják, most tatarozták kívül, a megyei moziüzemi vállalat költségén, belül a tanács költségén. Ahhoz sincs semmi, csak a nagyterme van, és egy ici-pici színpada, de oly kicsi, hogy a Jókai Színház sem tud játszani ott, bár sok évvel ezelőtt azért megpróbálták. (Reménykednek, hátha az új szezonban is arra járnak a csabai színészek egyszer-kétszer?) Ennyi az egész, nincs több kulturális objektumuk, a kiszeseknek még klubhelyiséget sem tud adni a tanács, mert nincs olyan állami ház, ahol adhatna. Van te-i hát a könyvtár (a tanácsnál), aj kultúrterem, és ott vetít heten-í ként kétszer a községi mozi, aí Béke Filmszínház. Nem érdekte-J len tehát kérdezősködni, hogy mi-I lyen a „mozi-élet”, szeretnek-e aj községbeliek moziba járná, és? van-e kívánságuk, panaszuk? 1 Szeretnek is, nem is, és pana-J szűk is van. J Debreceni Sándor, a tanács vb-J elnöke jól ismeri a község kultu-J rális ügyeit, a mozi dolgát is. J — Nagyon szép most kívülről at kultúr, a MOKÉP (csak így mond- » jak mindenütt!) tavasszal hozattaJ rendbe. Mi pedig belül csinosítot-. tűk, amennyire a pénzünkből fu-j tattá. A napokban kaptunk egy? átiratot a járási tanácstól, hogy! vb-ülésen vitassuk meg: hogyant tudná a tanács még jobban segí-? tani a. mozi munkáját, mert —j őszinte vagyok — csökken a láto-J gatottsága. ' 1 Azt mondja Debereceni elvtárs, I hogy két hét múlva tűzik napi-t rendre a mozi ügyét, de már törik! a fejüket, hogy mit lehetne ten-J ni. A terem most már csinos, von-? zó. Hát a műsor? 1 — Azzal van egy kis baj. Mert? nézze, nálunk most még az a hely.! zet, hogy nem is annyira a fiatalok’J mint inkább az öregek járnak szí-i vesebben moziba. A fiatalság aj táncért van oda, minden héten? tolna kedvük hálózni. Na márj most, az idősebbek meg csak a magyar filmeket szeretik, meg azokat a külföldieket, amelyeket szinkronizálnak. Miért? Egyszerű: a magyar filmet nem kell olvasni, nem kell bajlódni a feliratozás böngészésével, ami a keskenyfilmes vetítésnél nem is olyan könynyű dolog. Már többször kértük a MOKÉP-et, hogy több magyar, meg szinkron-filmet adjanak. Azt mondták: ahogy a terv előírja. De hát a terv az emberekért van, nem fordítva! Tudom, hogy nem megy csak úgy a dolog, hogy most Keresztúrra csak magyar meg szinkron-filmet, aztán a többi községbe mehet másmilyen, hiszen az idősebb korosztály ott is jobb szereti nézni meg hallgatni a mozit, nem böngészni is hozzá... II televízió is „besegít” abban, hogy kevesebben járnak manapság moziba Keresztáron, mint régebben. Két „közületi” TV-vevőkészülók van a községben, egy a tanácsnál, egy a tsz-nél. Zsúfoltak a helyiségek, ahol ezek a masinák fel vannak állítva. Aztán az is előfordul sokszor, hogy a TV- ben hamarább látják (tegyük hozzá: ingyen) ezt vagy amazt a filmet, mikor aztán a községi mozi is műsorra tűzi, alig akad néző. így volt ez az NDK-filmgyártásának nagyszerű óriásfilmjével is, a Lelkiismeret lázadásával. — Egymás hagyén-hátán szorongtak a nézők a tanácsteremben, meg a tsz-irodán is. Ilyen sikere kevés televíziós-műsornak volt. Aztán elhozták a filmet a moziba A minisztériumi kollégium több elgondolás megvitatása után úgy döntött, hogy az új üzemet az északi ipari övezetbe telepítik, a gombolyítókombinát, a lepényhengerlő, a fűrészporgyár és a cipőpertliművek mellé. Ez a jól kiépült gyárnegyed tovább fejleszthető, mert az itt elhelyezkedő üzemek által bezárt félkör alakú területen nem gond az elektromos hálózat, a vízvezeték és az utak további bővítése, s mindez lényegesen olcsóbb, mintha „szűz” területen jelölték volna ki a népgazdasági szempontból igen fontos és sürgős medvecukorgyár helyét. Olcsóbb megoldásokra kell törekedni, ezért nem jelentéktelen, hogy az üzem itteni felépítésével kerek ötmilliót lehet megspórolni: harmincmillió helyett mindössze huszonötmillióba kerül a beruházás! Az építkezés hamarosan meg is kezdődött, s mikor már kiemelkedtek a földből a betonfalak, megjelentek szemlélődésre, természetesen külön-külön, a szomszédos üzemek képviselői is. Körülnéztek, belekukkantottak a tervekbe, azután mentek a dolgukra, majd ismét külön-külön a beruházókhoz. — Kérem szépen, mi igazán is, nem ment jól: Hogy is ment volna? Hiszen majdnem azt lehet mondani, hogy aki élt és mozgott, vagy ráért, az végignézte a televíziós-sorozatban — körvonalazza a mozi—TV viszonyát Horváthné, a tanácstitkár. II tanács két hét múlva tárgyalja a mozi látogatásának mikéntjeit. Igaz, hogy kicsit hamarabb is lehetne, mert most, nyáron, esténként nem rossz szórakozás a mozi, de ha eredményes lesz a vita, akkor azt mondjuk: jobb később, mint soha... Jobb műsorpolitika is kell, és valahol figyelembe kell venni annak kialakításánál a TV-műsorát is, mert üres házak előtt egyetlen mozigépész sem szeret vetíteni. A műsorösszehangolás nyEván bonyolult és hatalmas munka. Elkezdeni azonban —valahogy mégis él kell kezdeni, ezt is. Aztán... de fejezze be a tanácselnök: — Nagyon hiányzik itt egy igazi kultúrotthon. Olyan, amelyben nemcsak egy nagyterem van, hanem szakköri szobák meg mindenféle, ami kell. Az ifjúság akkor nem a kocsmában találkozna, és sokkal hamarabb megszokná a kulturált szórakozást, mint a nagyíröccsöt vagy a féldecit. De erről... csak 1965 után lehet szó.. Azért gyarapszunk. Hamarosan készen lesz a község gyógyszertára, 300 ezer forintot költöttünk rá. Igaza van Debreceni elvtársnak. Ez is a kultúrálódáshoz tartozik, akár egy jó mozi. Sass Ervin Mindenki tehénkéié örülünk annak, hogy új gyár épül a szomszédságunkban — így a gombolyítókombinát főmérnöke —, no de elnézést, mi adjunk neki utat? Néztem a tervet, s rajtunk keresztül megy a közlekedésük. Akikor, amikor az üzemi főútvonal amúgyis rossz állapotban van. Nekünk még megtenné öt-hat évig is, de kétszeres forgalom esetén... Nem, kérem! A beruházó hozza rendbe ezt az utat, akkor... akkor talán lehet... És ettől kezdve természetesen közösek lennének az utat érintő költségeink... A beruházás csak elbír még hárommilliót?... — Rendben van, hogy áram keE a medvecukorgyárnak — így a lepényhengeriő igazgatója —, no, de hogyan? Nekünk emiatt nagy átalakításokat kell végezni. Ha már a transzformátorházat átalakítják, bővítik, a belső hálózat egy részét célszerű kicserélni. Soha kötelezőbb alkalom. De kellett volna ez nekünk, ha nincs ez a medvecukor exportszerződés? Időtlen időkig megtette volna. Viselje hát ennek a költségeit az. aki előidézi a változást! Igen, tessék ezt is belekalkulálni a beruházásba. Cse-Liliomfi — Magyar film — 1830-ban vagyunk., Balatonfüredien. Itt ét egy előkel0 házban Szilvay professzor nevelt lánya, a szép Mariska, nevelőnőjével, Kamilla kisasszonynyal. Egy nap a korzón sétálva látják, hogy a városba színtársulat érkezett. Este a Rómeó és Júliát adják elő, címszerepben a tehetséges Liliomfival és a bájos Zengőbérczyné asszonnyal. Mariska ott a korzón látja meg először LUiomfit, s egy szempillantás alatt beleszeret... És folytatódik tovább a romantikus történettermészetesen « fiatalok boldogságának beteljesedéséig... (A gyomai Szabadság Filmszínház mutatja be július 21~22-ig.) Ma kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok kély háromszázezerről van sző... —• Tessék nézni! — verte az asztalt a fűrészporgyár megbízottja. — Háromszáz méter hoszszan új kerítést kell építenünk... A régi nem felel meg, hiszen egy új gyár mellett nem szégyenkezhet a mi ócska kerítésünk... Aztán itt van a víz- és gőzellátás. Mi adjuk ugye a gőzt, meg a vizet, de ennek olyan kihatásai vannak, hogy egyszerűen nem vállalhatjuk. A kazánház erre már öreg, fel keli újítani. De miért? Mert a medvecukorgyár megtisztel bennünket szomszédságával! Akkor vegyék ezt a költséget a beruházás számlájára... Nekünk erre nincs keretünk... Honnan szednénk mi most négy és fél milliót!? — Meg se kérdezik a vállalatot, csak egyszerűen lehasítanak a portájából másfél hektárt! Vagy a cipőpertli-üzemmel azt csinálnak, amit akarnak? Nekünk erre a területre egy nagy központi raktár volt tervezve. Itt vannak a terv dokumentumai. Honnan vegyek én másik tei'ü-E műveken kívül augusztus 20-ig Verdi Aidá-ját, Aszafjev Párizs lángjai című balettjét. Az ember tragédiáját, a Magyar Állami Népi Együttes műsorát láthatja majd a közönség az ország legkiválóbb művészeinek előadásában. Sokfajta más szórakozási lehetőség is várja az Ünnepi Hetek idején Szegedre látogatókat. Napközben tíz kiállítást tekinthetnek meg. Kétóránként, még éjszaka is indul majd sétahajó a Tiszán. Országos és nemzetközi sportversenyék egész sorát rendezik meg a játékok időszakában. letet? De mindegy, van egy megoldás: terjeszkedhetünk nyugat felé... ott, ahol a gyümölcsösök vannak. Három maszek kertet kell csupán kisajátítani és természetesen új tervet kell készíteni. De ezt a három-négyszázezer forintot a beruházásnak kell vállalnia, aki felbolydította nálunk a rendet! És jött a posta, és jött a MÁV* és jött a csatornamű és az áramszolgáltató... A kórus zengte: „A beruházó érdeke! A beruházó érdeke!” Az összeg pedig egyre szaporodott, mint mikor táskát vesz egy fiatalasszony potom kétszáz forintért, amiről utóbb kiderül, hogy semmit sem ér egy háromszáz forintos cipő, egy 1200 forintos kabát, meg egy hatszáz forintos kardigán nélkül. Lehetetlen, hogy az az asszony ne tudná: nincs mihez hordania azt a táskát. Nagyon jól tudja, de csak akkor jut eszébe, amikor már késő, mert különben egyszerűbb lenne lemondani — legalábbis a férj szempontjából. Nyolcmilliót már beépítettek. Kárba veszhet 8 millió? Nem? Meg kell menteni! Meg kell menteni harmincmillióval! Sz. Simon István Egy évi szünet után, július 21- én szombaton ismét a művészetkedvelők ezreivel népesül be a szegedi Beloiannisz tér. Este nyolc órakor harsonák tucatjainak a hangján csendülnek fel a „Szeged híres város” kezdetű népdal bevezető sorának dallamai, jelt adva a Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadássorozátának megkezdésére. A megnyitón Erkel Bánk bán című operáját adják elő, majd vasárnap a játékok egyik új bemutatója, Kodály Háry János című daljátéka szerepel a programon.
