Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-20 / 168. szám
W02. július 20. I Péntek Az állami gazdaságokban végzett pártmunkáról Mutasd a tervedet!... A párt megyei végrehajtó bízott, sága június 9-én rendes ülésén értékelte az állami gazdaságokban működő párt- é® tömegszervezetek munkáját és fontos határozatokat hozott. A határozatok végrehajtásáról a napokban tanácskozást tartottak az állami gazdaságok vezetői. Az értekezleten Lestyán István elvtárs, a párt megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezető, je ismertette a párt megyei vb határozatát. Beszámolójának első részében az állami gazdaságok gazdálkodásának néhány jellemző adatát ismertette, majd elmondotta, hogy tovább javul az állami gazdaságok gazdálkodása A kedvezőtlen időjárás ellenére túlnyomó többségük a betervezett nyereséget az előzetes felmérés alapján az intézkedési tervek szerint biztosítani tudja. Növénytermelési eredményeik, terveik lényegesen magasabbak a megyei átlagnál. 1961-ben holdanként átlagosan 17,90 friázsa búzát, az idén előreláthatólag körülbelül 15 mázsát, 1961-ben takarmánygabonából 14,61 mázsát termeltek, az'idén ennél jobb lesz a termésátlaguk takarmánygabonából. Hasonlóan kedvező a helyzet a gazdálkodás más területein is. A határozat szerint azonban a végrehajtó bizottság nem látja kielégítőnek a tejhozam növekedését és az itatásos borjúnevelésnél, a növendéküsző- és tinónevelésnél, a süldónevelésnél, a malacszaporulatnál és a sertéságazatoknál az önköltség alakulását, jóllehet ezeken a területeken is van javulás. A végrehajtó bizottság határozatában hangsúlyozza, hogy az állami gazdaságok a még meglévő fogyatékosságok ellenére Is évről évre igazolják a nagyüzem előnyét, bár a gazdaságosság tekintetében még nem használják ki ősz. szes adottságaikat. Lestyán elvtárs a határozat alapján részletesen foglalkozott az állami gazdaságok szervezeti kérdéseivel, majd a pártpolitikai munkáról beszélt. Többek között elmondotta'', hogy az állami gazda. Ságokban működő pártalapszervezetekben ma már mindenütt kialakult pártcsoport-vendszer, általában szervezett, rendszeres pártélet folyik. A párt állami gaz. dasági szervezetei falusi viszony-Császári! Julius Caesar, a hajdani római császár sokat megélt, sokat látott. Jött, látott, győzött, s a végén tőrdöfésektől csúfított teste bevonult az istenek galériájába. Halála után írlak róla regényt, drámát, humoreszket, glosszát, tanulmányt, értekezést, indulót, nótát. Reklámanyagnak azonban csak most lépett elő a londoni Times című lap jóvoltából. Egy plakátkiállításra hirdettek pályázatot, s a legjobbak közé bekerült a Caesart ábrázoló is. A derűs arcú császár, fején az elmaradhatatlan babérkoszorúval olvas — természetesen egy Times-t. A lepedő nagyságú újságba csomagolt római férfiú feje felett a szöveg: „Minden művelt ember Times-t olvas”. Sic transit gloria mundi. vagyis így múlik el a világ dicsősége. A jó Caesar is elmondhatja, hogy Non omnis moriar. vagyis nem halok meg egészen. Ha máshol nem. hat egy plakáton csak tovább él az emlékezés. Az ötlet előtt — le a babérkoszorút! (búr—) latban a legerősebb szervezetek közé tartoznak, a legnagyobb tekintéllyel rendelkeznek. A pártvégrehajtó bizottság határozatában bírált egyes alapszervezete. ket, amiért taggyűléseik beszámolója felszínes és nem hoznak kőnk. rét határozatokat. Kétségtelen, hogy az állami gazdaságokban dől. gozó kommunisták többsége becsületesen, szorgalmasan végzi munkáját. Vannak azonban olyan tapasztalatok, hogy a párttagok egy része közömbös a pártmunka és a termelési eredmények iránt. Egyes területeken nemegyszer tapasztalni, hogy a pártonkívüliek fegyelmezettebben dolgoznak, hamarabb észreveszik és szóvá teszik a hanyagságokat, mint egyia-másik ott dolgozó párttag. Lestyán elvtárs ezután részletesen ismertette a termelés pártellenőrzésére vonatkozó határozato. kát és a pártmunka színvonalának emeléséről beszélt. A tanácskozáson mind a beszá. mólóban, mind pedig a felszólaló, sok során kialakult vitában igen sok szó esett a párt-, a gazdasági, valamint a tömegszervezeti vezetők tájékozódásának fontosságáról és a pártonkívüliek állandó tájékoztatásának szükségességéről. A végrehajtó bizottság ugyanis következetesen bírálta azokat a gazdaságokat, ahol a vezetők nem fordítanak kellő figyelmet a közgazdasági elemzésre és a termelési ágak összefüggéseire. Nem figye-Július 21-én van nyolcadik évfordulója annak, hogy Genfben aláírták a Vietnamra, Laossra és Kambodzsára vonatkozó fegyverszüneti egyezményt. Ebből az alkalomból a Magyar Jogász Szövetség elnöksége baráti üdvözletét küldi a Vietnami Demokratikus Jogászok Szövetségének és a Vietnami Demokratikus köztársaság népének. Az 1954. évi genfi egyezmény év-Virág bácsi, a szomszédom, elhatározta, estig nem megy haza. Utóvégre nem gyerek már, hogy Virág néni csak úgy komandirozza. A vasárnap pedig mindig úgy volt szép, ahogy egyfolytában évek óta. Virág néni főz, Virág bácsi ül a konyhában, fabrikál. Mindig van valami csinálnivaló a háznál, ezen a vasárnapon a konyhakredenc zsanirját kellett megcsavarozni. Ha készen lesz, Virág néni azzal a mosolyával köszöni, amely most már ráncok közé búvik, de amelyért elvette annak idején. Bizony akkor nem járt olyan sebesen a nyelve Virág néninek. — Fényes nagy lakodalom volt a mienk — magyarázta Virág bácsi nekem —, rendeltem a ligeti vendéglőben egy egész pohár sört: felét kiitta a Mariska, felét meg én, de a kiflit, amit a lagzira vettem, mind ő ette meg... Ha tréfált is Virág bácsi, nem voltak azok mórikás idők. Konyhabútort valójában csak jóval a felszabadulás után vettek. Aztán mi módon készítik az lik az egyes ágazatok önköltségalakulását, a munkatermelékenység mutatóit. A párt megyei végrehajtó bízott, sága az állami gazdaságokban most a pártmunka fő célkitűzését a termelést segítő munkában, a terméskiesések pótlásában, az általános költségekkel való takarékosságban, valamint a rendelkezésre álló eszközök szakszerű felhasználásában határozta meg. Éppen ezért nagyon fontos feladatként említi a határozat, hogy a pártszervezetek és vezetőségeik rendszeresen ismerjék meg és tanulmányozzák a gazdaságok távlati terveit, legyenek tisztában a termelés valamennyi oldalával. Érdeklődjenek a közgazdasági mu. tatöszémok iránt. Észrevételeiket mindenkor tegyék meg, tartsák ezt. fontos pártkötelességnek. Moszkva D. Pantius, az Egyesült Államokbeli Koosevelt Egyetem pro. fesszora a moszkvai béke-világkongresszuson elhangzott beszédében azt fejtegette, hogy „nem lehet egyik kormányra (értsd az amerikait) mindent ráfogni, a másikat pedig (vagyis a szovjetet) csupa nemes fényben feltüntetni”. A jelenfordulója alkalmából a Magyar Jogász Szövetség elnöksége sikereket kíván mindazoknak, akik síkraszállnak a genfi egyezmény maradéktalen érvényesítéséért, Délkelel-Azsiában az Egyesült Államok beava'kozása következtében kialakult háborús feszültség felszámolásáért, Vietnamban a demokratikus emberi szabadságjogok érvényesüléséért, Vietnam békés egyesítéséért és ezzel Délkelet-Azsiában a béke és a biztonság megteremtéséért. (MTI) ilyen konyhabútort, alig tízéves, máris kiesik a zsanírcsavar!... Itt ül a szomszédos eszpreszszóban Virág bácsi és már a második rumos feketét rendeli. A fusizók, a selejtgyártók az okai az egésznek. Igaz, a csavarhúzó is elugrott és zsupsz, betörött a konyhakredenc ablaka, mert az ablakot is úgy csinálták, hogy az első szélre... Hanem Virág néninek nem kellett volna tüstént rákezdenie. így, meg úgy, nem tudsz te semmire se vigyázni, itt van ni, az a szép kredencablak... Aminek az üvegje nem csörömpölt Manyit, mint Virág néni egyhuzamban. Úgy ki tudja kerekíteni, toldani-foldani, egy vérszegény szúnyogból kövér elefántot csinál. Hát Virág bácsi is tudja a módját... „Hát amikor te tányért törtél!...” Ez a tányértörés ugyan öt évvel ezelőtt történt és Virág néni ki is iktatta emlékezetéből. mint ahogy a szégyenletes dolgokat szokták az emberek, hogy most Virág bácsi szó-Franciaországban elkészítették az első tízéves tervet. Ne tessék félreérteni, nem gazdaságfejlesztési elképzelésekről van szó, nem is iskolaépítésről, vagy folyó-szabályozásról: ez az önálló francia atomhaderő megteremtésének tízéves terve. A hadügyminisztérium legnagyobb sajnálatára ennél rövidebb idő alatt nem tudják elkészíteni a szükségesnek vélt fegyvermennyiséget, sem kiképezni a személyzetet. Közük egyébként, hogy az első szakasz 12 milliárd új frankba kerül, ennek ellenértékeként ennyi és ennyi hidrogénbombét, annyi meg annyi repülőgépet gyártanak majd. 1967- re remélik az első atom-tengeralattjáró elindítását, s a teljes megvalósulás 1970-re várható, lévén a terv első esztendeje 1960. A mi fülünk kissé elszokott az effajta tervszámoktól. Igaz, a szükség a szocialista tábort is rálegi feszült helyzetért — mondotta — mindkettő felelős. Beszéde végén pedig a kongresszusi küldöttekhez fordulva, így szólt: „önöktől függ, hogy az amerikai küldöttség lelkesen, vagy pedig szárnyaszegetten tér-e haza Moszkvából.” Nos, valóban érdekes és érdemes megtudni: vajon Pantius professzor „lelkesen”, avagy „szar. nyaszegetten” hagyja-e el a Szovjetuniót. íme, így vélekedik a kongresszusról ő maga: — Teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy a leszerelési és békevilágkongresszus nagy sikerrel végződött — hangzik az APN tudósítójának adott nyilatkozat első mondata, aztán így folytatódik: — a kongresszus eredményei reményekre jogosítanak, hiszen a küldöttek — tekintet nélkül az egyéni szemléletükben megmutatkozó különbségekre, megtalálták a közös nyelvet. Pantius a szovjet népről és a kormányáról most, miután módjában volt első forrásból megismerkedni a szovjet külpoütika célkitűzéseivel, a következőket mondotta : — Először vagyok a Szovjetba hozta, egészen megdermedt. De csak azért, hogy megint nekiiramodjék. Zengett bizony a vasárnap, Na, ha zeng, zengjen a konyhaajtó is, Virág bácsi úgy bevágta maga után, hogy az már dörrenetes válasz volt. Hozzák a rumos feketét az asztalhoz, mármint a másodikat. A pincér rátekint Virág bácsi ősz bajuszára. Akik egész nap viszik a kávét, kiismerik a vendégeiket. Ez a bácsi nyilván nem rumozó, kapatos sem volt, amikor bejött ebben a délelőtti napsütéses időben, hogy itt folytatná, amit valahol elkezdett. — Jó a kávénk? — kérdezi a pinC&r. — Jó a fenét! — válaszolja daccal Virág bácsi —, csak éppen iszom, mert... A felszolgáló nem szívesen hallja, hogy a kávét szidják, a maga posztját mindenki védelmezi. De ez az öreg bácsi tiszta őszinteség, ha le is nézi a kávét. — Pedig a mi kávénk jó — folytatja a pincér. Virág bácsi máris a szavába kap; — Hát akkor hozzon méf egyet, de jól rumozza!... A pincér bólint. Aztán ism< viszi arra, hogy fegyvert gyártson, de nálunk a nemzet terve, amelyet célul kitűzünk, melyet az államférfiak ismertetnek, amely szívünkhöz nőtt, s amire büszkék vagyunk, nem a fegyverkezés. Nálunk 1964-re ennyi és ennyi fogyasztási cikk gyártása van előírva. 1967-re annyi meg annyi lakás, s 1970-re is egészen más vágyak teljesülését reméljük, mint De Gaulle. Ezzel szemben Párizsban az elnök is, a külügyminiszter is arról a tízéves tervről beszél. abban látja az ország célját, hatalmának megtestesülését. A szocialista tábor 1970-re túl akarja szárnyalni a kapitalista világot a békés termelésben — Franciaország vezetői rakétákra és bombákra vágynak. Lám csak, átalakítható a közmondás: mutasd a tervedet — megmondom ki vagy. ti. unióban, természetei, hogy ez alatt a néhány nap alatt lem sokat láthattam — mégis sót mindent megértettem. Megértetem, hogy a szovjet emberek bakét akarnak és barátságban akanak együttélni más népekkel. És íiszek Hruscsov miniszterelnök szivarnak is: igen, önök oroszok bélét akarnak. Magam győződtem neg erről. — Meg kell a-'onban mondani, hogy nálunk, az Egyesült Államokban még nen mindenki látja ezt. A sajtó rreglehetösen sokat fáradozik azon, hogy hazug fényben tüntesse ti a „kommunista atheizmust”, anely állítólag meg akarja sem műteni a „keresztény világot”. Pedí; ahhoz, hogy valaki békét akarjon egyáltalán nem kötelező hívő lereszténynek lennie. Thomas Jeftrson és Abraham Lincoln, az gyesült Államok egykori elnökei nem sorolták magukat semmilen valláshoz, mégis hatalmas é: haladó szerepet játszottak haank történelmében. — Ha met visszatérek az'Egye. sült Államkba, minden tőlem telhetőt megsszek majd azért, hogy mielőbb kialakuljon a kölcsönös megértés •rszágaink között. (MTI) rátekir az öreg bajuszára, amelyek hószínét barnási'a színez^ a dupla. — ’em lesz nagyon hirtelen, kér er? Vi»g bácsi végigmustrálja a pincrt. Kék kabát, fekete nadag, kis szőke bajusz, szalvéta» kézben. Virág bácsi eügazítj; kétoldalt a n,aga bajuszát, kölnt egyet.- Magának, kartárs, van felese? l felszolgáló elmosolyodik. Kt ember néha olyan, mint a leió- meg a felvevő-állomás. Ey mondat a gombnyomás, tárás megtalálják lelkűk közös lillámliosszát. A pincér örömlel felel: — Vőlegény vagyok én, kéem... — Az már baj — szól Virág bácsi. Nem szokta a rumozást, kicsit nehéz már a feje. — Miért lenne baj? — a pincér ott áll az asztalnál —, miért lenne baj, kérem? Hiszen ez a legszebb... — Nono — magyarázza Virág bácsi —, én is azt hittem valamikor... A pincérnek sugárzik a szeme. „Megértettem, hogy a szovjet emberek békét akarnak és barátságban akarnak élni más népekkel“ — mondotta Pantius professzor — II Magyar Jogász Szövetség elnökségének nyilatkozata a Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára vonatkozó 1954. évi genfi egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából
