Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-20 / 168. szám

1962. július 20. 3 Péntek Átadták rendeltetésének az új lucernalisztkészítő üzemet Mezőhegyesen Csütörtökön a Mosonmagyar- keszes szárítóhengeren át a két óvári Mezőgazdasági Gépgyár, az Állami Gazdaságok Főigazgatósá­ga, s a MEDOSZ megyei elnöksé­ge képviselőinek jelenlétében át­adták rendeltetésének az új, több mint 6 millió forintos beruházás­sal épült mezőhegyesi lucemaliszt­­készítő üzemet. Az új üzem be­rendezése az utolsó szegig magyar gyártmány, s a mosonmagyaróvári gépgyárban készült. Teljesítőké­pessége túlhaladja a hazánkban működő holland gyártmányú szá­rító- és őrlő-berendezésekét. Mindössze hat-hét perc telik el, amíg a szecskavágóba dobált nyers, 70—80 százalékos nedves­ségtartalmú lucerna az óriási re­negyvennyolc-kalapácsos daráló­malomba s onnan őrölt liszt for­májában a zsákokba jut. A fel­hordó dob, a tüzelőberendezés, a szárítóhenger, a hatalmas ventillá­tor s a daráló-malmok működését központi vezénylőszerkezet irá­nyítja. A zsákoló ciklonokból egyszerre 5 helyen ömlik ki a liszt. Óránként átlagosan 11 má­zsát visznek a huszonötvagonos raktárba, ami azt jelenti, hogy na­ponta, tízórás műszakban, 5—600 mázsa nyers lucernát képes lisztté őrölni az üzem. A Mezőhegyesen csütörtökön átadott lucernalisztkészítő üzem az országban a 14., a megyénkben pedig 4. ilyen létesítmény, Mozgóboltok segítik az aratásban dolgozó asszonyokat A mezőberényi nőtanács a föld­­művesszövetkezettel tanácskozott az aratás megkezdése előtt, és úgy döntöttek, hogy minden segít­séget megadnak az aratásban dolgozó asszonyoknak. Most he­tenként két alkalommal mozgó­boltok járják a határt és tűt, cér­nát, sót, cukorkát szállítanak el adásra, így a földeken beszerez­hetik az asszonyok a legszüksége­sebbeket. A nőtanács kezdeményezésére mosógép és háztartási gépek köl­csönzésével is segítik a kereszt­hordó asszonyokat. A földművesszövetkezetek munkáját vitatta meg a gyulai járási tanács végrehajtó bizottsága A gyulai járási tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a földművesszövetke­zeti bolthálózatok tevékenységét, az áruellátás helyzetét, valamint a földművesszövetkezetek gazdasági és tömegszervezeti munkájáról, és a takarékszövetkezetek működé­séről tanácskoztak. A már több mint tizenhárom és fél ezer létszámot számláló szö­vetkezetek munkájáról a végre­hajtó bizottság elismerően nyilat­kozott. Tevékenységük gyenge ol­dalait bírálva többek között a vb felhívta a figyelmet arra, hogy a közületéknek s a napközi otthonok, nak egyenletes áruellátást bizto­sítsanak. A tanácskozáson a továbbiak­ban a gyulai járás második ötéves terve végrehajtásának megszerve­zésére irányuló intézkedések ter­vezetét vitatták meg és elhatároz­ták, hogy a tervet július 24-én terjesztik a járási tanács elé. Eredmények, gondok, tervek az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben Ezekkel a szavakkal lehet ta­lán legjobban körülírni azt a ké­pet, amely az újkígyósi termelő­­szövetkezet jelenlegi életét mu­tatja be: — Szép számmal vannak ered­ményeink a gazdálkodásban, nagyszerű terveink a jövőt illető­en, de akadnak gondjaink is — mondotta Bozó József, az Arany­kalász Tsz elnökhelyettese, ami­kor az elnök távollétében öt kér­tem meg, tájékoztasson a szövet­kezet éleiéről. Vegyük sorba a tényeket. Igen sók szól amellett, hogy mint az elmúlt években, az idén sem lesz baj a betervezett munkák elvégzésével, hiszen a több mint 1400 tagot számláló tsz. ben olyan az emberek munkaked­ve, a munkához való hozzáállása, mint talán még sohasem. — Nem is csoda ez — kapcsoló­dott az elnökhelyettessel folyta­tott beszélgetésünkbe Domokos Imré, a tsz építőbrigádjának ve­zetője, s mindjárt adatokkal egé­szítette ki szavait. — A munkakedv szorosan ösz­­szekapcsolódik azzal a valóságos építkezési lázzal, amely évek óta jellemzője Újkígyós községnek. A tsz új gazdasági épületei mellett — jórészt a közös támogatásával — számos családi házat épített fel a tagok számára a tsz kiszes épitőbrigádja Nagy lelkesedéssel, bámulatos gyorsasággal dolgoznak az építő fiatalok. Az idén kilenc családi házat adtak már át, és a szövet­kezet üzemegységeinek központ­jaihoz, illetve gazdasági épületek­hez vezető bekötőutak építéséhez is hozzáfogtak. — Az idei eredmények közé tartozik a tsz teljes gépesítésének megvalósítása — vette át ismét a szót Bozó József. — Hirtelen össze sem tudnám számolni, hány munka, és erőgé­pünk, s milyen kertészeti, illetve az állattenyésztésben használatos felszerelésünk van már — sorolta, de büszkén csillogó tekintete elko­morult, amikor ideért. — Azt mondtam, gondjaink is vannak — idézte előző szavait. — Nos, még az aratásnál is nagyobb gond számunkra az állat­­tenyésztésben uralkodó áldatlan állapot, mert igaz, hogy csak mintegy 1300 hold aratnivaló ma­radt a május 20-i nagy jégeső után, de a letarolt gabona helyére más növényeket vetettünk.... — Itt egy pillanatra elhallgatott. Látszott rajta, nem szívesen beszél az „ál­datlan” állapotról. — Nemrégen készült el egy száz férőhelyes istállónk. Május 20-án ez is megrongálódott a vi­har által — mondta el Bozó Jó­zsef helyett Domokos Imre. — Azóta van és még sincs istállónk A kárt ugyan megtérítette az Ál­lami Biztosító, de az újjáépítés el­maradt, mert a tervező vállalat nem vállalta a renoválási, átalakí­tási munkálatokhoz szükséges terv elkészítését. Nemcsak kelle­metlen, hanem bosszantó tény ez Sokat ígérő az állattenyésztés a csorvási Ady Tsz-ben A község legjobban gazdálkodó szövetkezeteként ismeretes Csor­­váson az Ady Tsz. A jól szervezett növénytermelés mellett jelentős helyet foglal el az állattenyésztés, ami évenként szép jövedelmet hoz a közös kasszába. Az idén 850 hí­zott sertés szerepel tervükben, melyből az első félévben már — Én mindig is hinni fo­gom... Virág bácsi felelhetne egyet­­mást. A konyhakredencről pél­dául meg a zsanítrról, az el­­ugró csavarhúzóról, a csöröm­pölő ablakról, de főleg a szó­áradatról. Minek mondja? Vő­legény ez a pincér, vőlegény­nek pedig nem is illik, de nem is lehet elvenni a kedvét. Azu­tán pedig, ha már összeismer­kedtek, inkábbb megkérdezi: — Hát a tisztelt menyasz­­szanyt hogy hívják? — Mariska — szól a kékka­bátos. — Mariska — ismétli Virág bácsi. A név hirtelen ráomlik. Mariska!... Virág bácsi, hogy még jobban redőzzék a homlo­ka, bozont-szemöldökét össze­húzza. Mariska!.., Hát nem mondta el őt százszor is ügyet­lennek, kétbalkezesnek azért a vacak kredencüvegért az ő Mariskája? Virág bácsi még az orrát is dörgöli kemény keze­­fejével, micsoda patáliát kere­kített az öregasszony, mintha csak a világ ment volna tönkre azzal a fél négyzetméter üveg­gel... Bbben a pillanatban a pincér ismét megszólal: — Igen, kérem, Mária, Ma­riska... — Hm... — mondja Virág bácsi. Most megérinti a be­cézve kimondott név, mint Va­lami selymes fuvallat. Virág bácsi lassan elmosolyodik, ba­jusza megrándul, kerek szeme kis lángot vet. Hát persze: Ma­riska már negyven év óta... jó­ban, rosszban... Mariska, ahogy ott áll a tűzhely mellett, ahogy keskeny kezével kavargat, gyúrja a tésztát... Mariska... ha nyelvelt is rá a kredencabla­­kért... Persze, jobban kellett volna vigyázni azzal az átko­zott csavarhúzóval. Finom ab­lak volt, metszett, virágos... Virág bácsi arca hirtelen ki­­gömbölyödik. A pincér fehér szalvétájával a nem létező morzsákat is le­söpörgeti az asztalról. — Mariska — szól mély meg­győződéssel most Virág bácsi. — Mariska... szép név!... Még meg is ismétli: — Nagyon szép... Bizony... Aztán nyújtja a kezét a pin­cérnek, jól megszorítja. Haza kell sietni. Bodó Béla négyszázat leszállítottak. A 45 hí­zott marhából hatot adtak át az első félévben az Állatforgalmi Vállalatnak. Hamarosan sor kerül a száz mázsa baromfi egy részének a leszállítására is. A tervezett ezer hektoliter tejből 450 hektoli­tert, a 30 ezer tojásból 22 ezret adtak eddig közfogyasztásra. A 86 család méh, s a juhok gyapjúhozama is jelentős bevétel­lel növelte a gazdálkodás eredmé­nyességét. Ugyanis mézből és gyapjúból jobb az eredmény, mint amire számoltak. A megalapozott állattenyésztés különösen hozzájárul ahhoz, hogy havonként rendszeresen megkap­ják a szövetkezet gazdái munka­egységeikre a kilenc forint előle­get. A következő hónapok előle­gezését már előre biztosítja a most hizlalás alatt álló szarvas­marha-állományuk, mely előrelát­hatólag megfelel exportra. A jégkár, s a kevés eső igaz, kellemetlenül jelentkezett a csor­vási Ady Tsz-ben is. Az említett két tényező nyomán az első félév­ben mutatkozott is bizonyos jöve­delemkiesés, azonban a borsó he­lyébe vetett rövid tenyészidejű kukorica, s a hízott sertéseknél és szarvasmarháknál tervbe vett rá­­hizlalás és több más intézkedés nyomán biztosítottnak látszik a munkaegységekre tervezett 35,17 forint. A jó munkaszervezés is meghozta az eredményt. A szövet­kezei vezetői elérték, hogy az első félévre tervezett 48 ezer munka­egység helyett csak 40 ezret hasz­náltak fel. Alapos utógereblyézés Szánt«« etütt juhok szedik össze az eTszr.rddott rozakalászokal a ruzcs gyarmati Aranykalász Tsz tarlóin, az újkígyósiak számára. Kitűnő állatállományukból — amely 1100 darab szarvasmarhát, 2200 sertést és 5000 darab baromfit számlál — száz szarvasmarhát az időjárás szeszélyeinek következményű fe. nyegetnek. — Az áldatlan állapoton a tsz kiszes fiataljainak jó kapcsolatai segítenek változtatni — mondotta Bozó József. A békéscsabai tervező vállalat egy szocialista brigádja elvállalta a munkát — szocialista szerződést kötött a tsz-szel az istálló terveinek elkészítésére. Ezzel természetesen még nem lesz kész egyhamar az istálló és addig sok mindent meg kell próbálni a tsz vezetőségének, hogy az álla­toknak megfelelő helyet biztosít­hassanak. Az ilyen és hasonló gondok el­lenére újabb és újabb terveket kovácsolnak a tsz-ben, amelyek­nek megvalósításában főleg a fia­talok vállallak s vállalnak jelen­tős részt. — A kiszes építők jó munkáját, s a szövetkezet egyre szilárdabbá váló gazdasági vezetését dicséri, hogy még július hónapban készen lesz három, egyenként 500 férőhe­lyes sertéshizlalda, két húsz férő­helyes íiaztató. Ezenkívül tervbe van véve mintegy 600 ezer forin­tos költség felhasználásával gép­színek építése, valamint a 350 hol­das, megyeszerte híres dohány- és zöldségkertészetük továbbfejlesz­tése. Nem lenne teljes a felsorolás, ha nem szólnánk azokról a tervekről, amelyekei, ugyan nem a tsz köz­gyűlésein, hanem egyszerűen a kertészetben, az állattenyésztő üzemegységben, vagy éppen a ház­­építkezéseknél szavaztak meg — a kiszes fiatalok kezdeményezésé, re. — ök mindig a fejlődést, a kéz. deményezést képviselték Újkígyó­son — jelentette ki Sódar József KISZ-titkár. ö mondta el, hogy az Aranykalászban uralkodó ál­landó munkaverseny-hangulatot éppen a fiatalok teremtették meg. Hét ifjúsági munkacsapatuk dol­gozik a közösben és ezek legfon­tosabb terveik közé több orszá^bs növénytermesztési versenybe való nevezést is besoroltak már. Wegroszta Sándor Egy hét alatt 10 vagon búzát szállítottak be a tsz-ek a gyulai malomba Teljesein üres raktárakkal várta a malom az új búzát. Az aratás megkezdése utáni napokban meg. jelentek az első kocsik az olasz és szovjet búzafajtákkal. Egy hét alatt több mint 10 vagon búzát szállítottak be a termelőszövetke­zetek. Legtöbbet a Népköztársa­ság és a Vörös CsŰlag Tsz szálli. tó-kocsijai fordultak meg a ma­lomban. Az új búzának igen jó a hektolitersúlya. Az olasz és a szovjet búzafajták szokvány hek­tolitersúlya 78 a megengedett nedvesség mellett. A búzák jelen­leg még nedvesebbek, s a hekto­litersúlyuk 78,5, ami azt jelenti, hogy a szokvány nedvesség-tarta­lom elérésekor 79—80 lesz. Tanítói lakás épül A Mezőberényhez tartozó kereki általános iskolába eddig kerékpár­ral jártak ki a pedagógusok. A 20 kilométeres kerékpárutat most megszünteti a községi tanács úgy, hogy az iskolához közel lévő ta­nyában tanítói lakást létesít.

Next

/
Thumbnails
Contents