Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
196S. június 10. 3 Vasárnap Munkában a kultivátor Wagner József, a Hidasháti Állami Gazdaság traktorosa és Fodor Sándor munkagépkezelő már hetek óta kultivátorozzák a különböző növényeket. Képünk egy szójababbal vetett silókukorica-táblán készült a kultivátorozókról. Szocialista szerződést kötött az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat és a Békési Nyomda MSZMP-aíapszervezeie Tegnap, június 9-én a Békési Nyomda pártalapszervezete és az ÉM Békés megyei Állami Épitőipari Vállalat pártalapszervezete szocialista szerződést kötöttek. A két pártalapszervezet a termelés pártellenőrzési feladatának megfelelően vállalta, hogy a Békési Nyomda 1961—63. évi beruházásának építési jellegű kivitelezési munkáit program szerint végrehajtják. Az Építőipari Vállalat vállalta, hogy 1963 május elsejéig, az eredeti határidő előtt két és fél hónappal az épületeket olyan állapotban adja át a nyomdának, hogy oda a külföldről importált nyomdagépeket fel lehessen szerelni. Az Építőipari Vállalat a határidő betartásával, a hiány nélküli műszaki átadás mellett vállalta az építési munkák 100 százalékos minőségben való elvégzését. A szerződés jelentőségé az lesz, hogy 1963. december 31. helyett már 1963. június 30-án a Békési rnnnál és más könyvkiadóknál dolgozott. Lektor volt, szerkesztő, esztéta. Egy azok közül, akikre Fenyő László — a későbbi mártírtárs — gondolhatott amikor azt írta: „Hová lettek a költők, a barátaim, akikkel együtt indultunk az úton — daloló szájak, énekes sebek —, ó hallgatás nehéz pecsétje forrt rátok... csöndkényszerű hegedés.” „Ehhez a munkához elszántság, erős természet szükségeltetik” — mondja rideg hivatalossággal a főnök. Tudom, tisztában vagyok ezzel. Az élet eléggé megedzett, hogy ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezzem. Hiszen alig tipegtem, amikor már félárva lettem, s hogy élek, azt hiszem, tényleg csak az erős természetemnek és azoknak az embereknek köszönhetem, akiknél anyám elrejtett, akik magúkénak mondtak azokban a napokban, amikor a hozzám hasonló gyerekeket Auschwitzban teherautókról lángoló máglyákra szórták, mint az aprófát. Birkás tiszteletes úr és a felesége voltak a megmentőim — szüleim — a halálos veszedelem idején. Ma is ragaszkodással gondolok rájuk... Igaz, ötvenhatban már a nagytiszteletű úrral is sok tekintetben differenciáim támadtak. Egyszer, amikor meglátogattam őket, némán hallgatta szenvedé-Nyomda új részlege is belép a termelésbe. A szerződés megkötésekor jelen voltak Korek Ferenc elvtárs, az ÉM. Békés megyei Építőipari Vállalat főmérnöke és Botyánszki Pál elvtárs, a Békési Nyomda igazgatója, Sitz György elvtárs, a városi pátbizottság munkatársa, Háromszéki Pál, Fazekas Tamás elvtársak, a Békési Nyomda műszaki vezetője, illetve beruházási előadója, valamint a pár (vezetőség több tagja. A szerződést Medovarszki Mátyás elvtárs, az ÉM. Építőipari Vállalat MSZMP-csúcsalapszervezetének titkára és Gera Lajos elvtárs, a Békési Nyomda pártalapszervezetének titkára írták alá. Hol tart as állat felvásárlás as első félév végén? Jó három hét múlva eltelik ez év első fele, amikor összesítik felvásárló szerveink, hogy darabszámra és mázsatételekben hogyan tettek eleget megyénk termelőszövetkezetei, háztáji gazdaságai a szerződésben vállalt állatnevelési és hizlalási tervüknek. Most az úgynevezett „finisben” arra voltunk kiváncsiak, hogy a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok megtesznek-e tőlük telhetőén mindent, s a szerződöttnél inkább többet, mint kevesebbet adnak-e baromfiból, sertésből és vágómarhából? E kérdéssel Szabó László elvtársat, az Élelmezésügyi Minisztérium megyei felvásárlási kirendeltségének vezetőjét kerestük fel. A párnapos összesítés szerint, amely a vállalatok gyors jelentése alapján készült el, megyénk termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai eddig 72 491 hízott sertést adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak, a félévi terv 62,4 százalékát, vágómarhából 12 237 darabot, a félévi terv 83,2 százalékát. Baromfiból 7847 mázsát, a féléves terv 76,9 százalékát, tojásból pedig csaknem 30 millió darabot, a féléves terv 67,4 százalékát értékesítették. KÉRDÉS: Biztosítottnak látja-e Szabó clviírs a fenti számok alapján a féléves terv maradéktalan teljesítését? VÁLASZ: Egyik -másik cikkből, például sertésből aligha teljesíti megyénk a felvásárlási tervet. Ennek egyrészt oka a tavalyi gyenge takarmánytermés, de oka a hizlalási alapanyag nélküli szerződéskötés is. Közudomású az, hogy a népgazdaság takarmányjuttatással igyekezett segíteni a termelőszövetkezetek állattartási és hizlalási gondját. Megyénkben eddig 1185 vagon Féléves ellenőrzés A termelőszövetkezetek gazdálkodását időszakonként alapos ellenőrzésnek vetik alá a békési járásban. A járási 'tanács mezőgazlyes hitvallásomat a demokráciáról, aztán meglepetésemre így csillapított: „Vigyázz kisfiam, ez az egyébként rokonszenves és a hasonlókorú fiatalokra annyira jellemző lobogás megfoszt téged a nyugodt szemlélődés és megfontolt ítélet biztonságától. Légy óvatos, nehogy elhamarkodj valamit. Világok harca a földön folyik, földi eszközökkel. Eszmények és érdekek küzdelmét emberek vívják, s az emberek sehol sem mentesek a gyarlóságtól.” Birkás nagytiszteletű úr békepap, kollaborál a kommunistákkal. Én többé nem tudok megalkudni, sem másokkal, sem magammal... Ez a színtiszta igazság. Az anyám akkor, negyvennégyben, a Pozsonyi út 35. számú védett házból a Duna-partra került. Súlyos sebbel — három golyót kapót, mielőtt a vízbe zuhant — kórházba vitték, aztán állandó életveszedelemben bujkált a nyilasok elől. Apám nem a Donkanyarban — ezt csak a főnök tanácsára a legutóbbi életrajzomban írtam így —, hanem Fertőrákoson pusztult el. Kálváriás útját, anyámnak írott leveleiből és néhány életben maradt társának elbeszéléseiből még gimnáziumi éveimben rekonstruáltam. Utolsó levele Lébény községből kelt, negyvenöt elején. (Folytatjuk) dasági osztálya és a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja félévenként meglátogatják a körzetükbe tartozó szövetkezeteket, hogy a termelési tervben foglalt gazdálkodási mutatók valóra váltását ellenőrizzék, s ugyanakkor segítséget adjanak a további termelési célkitűzések megvalósításához. Az eddig megtartott ellenőrzések azt tanúsítják, hogy a járás szövetkezeteiben egyre szilárdul a gazdálkodás. Helyenként viszont a tavaszi nagy szárazság miatt kisebb bevételi kiesést fednék fel, amelyek pótlására — pénzbevételi egyensúly biztosítására — év végéig megtérülő kisebb termelési beruházások megtételét javasolják. Új óvoda Eleken Elek külső kerületében igen nagy probléma a gyermekek óvodai elhelyezése. A tanácshoz már többször jöttek kéréssel a környék lakói, hogy létesítsenek óvodát, mert a gyermekeknek több mint egy kilométert is kell gyalogolniok a községi óvodába. A tanács eleget téve a kívánságnak, 90 ezer forintos költséggel még ebben az évben átalakíttat egy régi épületet óvodának. Hasonlóan az újtelepi ó>voda bővítésére is sor került. Itt a korábbi 40 gyermek elhelyezése helyett 80 gyermeknek biztosítottak ellátást az óvodában. Az újtelepi óvoda bővítésére a községi tanács 40 ezer forintot fordított, s ezen kívül a község lakói 20 ezer .forint értékű társadalmi munkáival segítették az átépítést. takarmányt adtunk ki részben állatfenntartási céllal, részben pedig a hizlalás biztosítására. Egyes termelőszövetkezetek enyhén szólva visszaéltek ezzel: csak azért kötöttek hizlalási szerződést az első félévre, hogy takarmány juttatásban részesüljenek, holott olyan alappal rendelkeztek, amelyből legfeljebb július végén, de inkább augusztusban lehet kész hízott sertés. A csak takarmányjuttatásban részesülni akarást bizonyítja az is, hogy a termelőszövetkezetek a tervezett 70 ezer hízott sertés helyett 78 653 darabra kötöttek szerződést, de ebből május 31-ig csak 49 317 darabot adtak át az Állatforgalminak, s szinte kizártnak látszik, hogy a még hátralévő három hét alatt át tudják adni a féléves terv teljesítéséhez szükséges mennyiséget. KÉRDÉS: Van-e valamilyen intézkedés folyamatban, hogy a kiesést a lehető legkisebb számra csökkentse? VÁLASZ: Pillanatnyilag azt tartjuk legjobb megoldásnak, hogy azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek 90 kilogramm körüli hízósertés-állománnyal rendelkeznek, s nincs megfelelő mennyiségű takarmányuk, sertésenként újabb egy mázsa takarmányt adunk, hogy a kívánt súlyra fel tudják hizlalni sertéseiket, s még a félév vége előtt át tudják adni őket a , felvásárlási szerveknek. Számításunk szerint ezzel mintegy 6500 darab hízósertéssel csökkentjük a félévi kiesést. Természetesen csak akkor, hogyha a termelőszövetkezetek ezt az újabb takarmányjuttatást valóban a hízósertésekkel etetik fel. Ezt azért említem meg, mert a tapasztalat az, hogy a nem megfelelő alapanyagra szerződő termelőszövetkezetek nem arra használták fel a takarmányjuttatást, amire kapták. Ez tanulságul és figyelmeztetésül kell szolgáljon a jövőre vonatkozóan: a termelőszövetkezetek csak akkor szerződjenek meghatározott időre, ha valóban megvan hozzá a megfelelő súlyú alapanyag, de az Állatforgalmi Vállalat dolgozói is fokozottabban győződjenek meg erről, mint eddig. KÉRDÉS: A háztáji gazdaságokból sikerül-e felvásárolni azt a mennyiséget, amennyire az év elején számítottak? VÄLASZ: A múlt évi gyenge takarmány termés következtében előállott magas szabadpiaci takarmányárak miatt többen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy érdemesebb a kukoricát eladni, mint sertést hizlalni. Természetesen, hogy ezek az emberek nem az önköltség. hanem a szabadpiaci árat vették figyelembe. Szabadpiacon ugyanis 400—500 forintra emelkedett egy mázsa kukorica ára, az önköltsége viszont bőven számolva is, alig éri el a 80—100 forintot. Ha így számolnak — márpedig így kell számolni—.akkor kiderül, hogy kifizető a sertéshizlalás. Azt az elméletet, hogy érdemesebb a süldőket eladni, mint meghizlalni, többé-kevésbé az szülte, hogy állami takarmányt biztosítottunk a süldőnevelési szerződéskötés után. Most, miután megszűnt ilyen címen a takarmányjuttatás, csökkent a süldőnevelési szerződéskötés is. KÉRDÉS: Miután a félévi vágó•narhafelvásárlási tervet május 31-íg 83,? százalékra teljesítették ternielészövotkezeteink, ez arra enged, következtetni, hogy vágómarhából nem lesz lemaradás. VÄLASZ: Nekünk is ez a véleményünk, bar vágómarha-felvásárlásnál is vannak problémák. Elsősorban az, hogy megyénk termelőszövetkezetei erre az évre 20 958 darab szarvasmarha hizlalását és átadását állították be üzemtervükbe, jóval többet, mint amennyit leszerződtek. Nem azért nem szerződték le, mintha nem akarták volna, hanem várják, amíg a 40 vagy 60 hizlalni való marha össze nem gyűlik, és csak aztán akarják a szerződést megkötni. A háztáji gazdaságok sokkal rugalmasabbak: már borjúkorban leszerződtetik állataikat, s így mire a termelőszövetkezetek szerződni akarnak, már betelt a negyedévi vagy félévi keret. Ezt az állításomat azzal is alátámasztom, hogy a háztáji gazdaságokból az 1963-as évre hatezer hízómarhára kötöttek szerződést, a termelőszövetkezetek pedig mintegy háromezer darabra, holott ennél jóval több hízóba fogható szarvasmarhával rendelkeznek. KÉRDÉS: Végül arról kérnénk tájékoztatást, hogy milyen arányban van megyénkben a baromfi, keltetés mennyisége, az állami baromfit etvásárl ássál?' VÁLASZ: Nehéz erre röviden választ adni. De megpróbálom. Megyénk keltetőállomásai ez év első öt hónapja alatt kétmillió 800 ezer darab naposcsibét keltettek, s ebből másfél milliót a termelőszövetkezetek vittek ki, a többi a háztáji gazdaságokba került. Ezenkívül kikerült a tsz-ekbe és háztáji gazdaságokba csaknem 200 ezer kiskacsa, több mint 300 ezer kisliba és 110 ezer kispulyka. A pulyka nagy részét, a liba kétharmadát, kacsának pedig egyharma. dát a termelőszövetkezetek kapták. A termelőszövetkezetek szerződést kötöttek a kivitt naposbaromfi 80—90 százalékára, viszont a háztáji gazdaságok csak a 20—22 százalékára. Ebből nem nehéz kiszámítani, hogy az eddig kikeltetett és nevelésre kiadott naposbaromfinak megyei viszonylatban csak mintegy 66 százalékát vásárolják fel az állami felvásárló szervek. a többi pedig' szabadpiacra kerül. Különösen sok kerül szabadpiacra a háztájiba nevelésre kivitt naposbaromfifoól, nyilvánvaló nyerészkedési megokolások. ból, hiszen mint mindent, a tojástermelést, s a kotlós baromfikeltetést is hátráltatta a kedvezőtlen időjárás. Mivel késett a piacon a primőr csirke, ezért magas árak alakultak ki a szabadpiacon, s ezt a háztáji gazdaságok igyekeznek is kihasználni. A földművesszövetkezeti dolgozókon múlik, hogy az ezután nevelésre kikerülő naposbaromfiból minél több kerüljön az állami felvásárlási szervekhez, vagyis csak azoknak adják a naposbaromfit, akik legalább 30 százalékára nevelési és értékesítési szerződést kötnek — fejezte be nyilatkozatát Szabó László elvtárs. Gyógynövényt gyűjtenek a dévaványai asszonyok A száraz, hűvös idő következtében buján nőtt és teljes pompájában virágzik a szarkaláb a dévaványai földeken. Szemre szép ez a lila virág, de a vetésnek nem használ. Számos dévaványai háziasszony — és az iskolai szünetben a gyerekek — zsákszámra szedik, s hordják be a gyógynövényt felvásárló telepre Szerdán délig mintegy 30 mázsái szarikaláb virágot vásárolt fel Szűcs Imre telepvezető. Brikics Antalnétól például 30 kilót vett át, s 90 forintot fizetett érte.
