Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

1962. Június 9. 2 Szombat Tovább dühöng a fasiszta terror Algériában Párizs (MTI) Rochet Noirban csütörtökön éj­félkor lezárták a népszavazás elő­készítésében részt vevő politikai pártok jelentkezését. Qsszesen hét párt vesz részt a kampány­ban, közöttük az FLN és az Algé­riai Kommunista Párt. Az ultrák törekvése, hogy „európai pártot” létesítsenek, nem járt eredmény­nyel. Az OAS, miután nem tudja ma­gát az FLN tárgyalópartneréül elfogadtatni, visszatért a „felper­zselt föld” taktikájához. Kalózrá­diójában csütörtökön este — az algíri orvosi fakultás, több isko­la és óvoda elpusztítása után — bejelentette, csak romokat hagy maga után Algériában. Három héttel a népszavazás előtt az algériai városokban sza­badon dühöng a fasiszták terrorja, a francia katonaság pedig tétle­nül szemléli a pusztítást. A hely­zet rendkívül súlyos — állapította meg csütörtökön este az FLN saj­tószolgálata —, a francia hatósá­gok vagy teljesítik Evianban vállalt kötelezettségüket, vagy pe­dig adják meg az ideiglenes vég­rehajtó hatalomnak a rend hely­reállításához szükséges eszközö­ket. Bár az európai ultrák táborá­ban megindult bomlási folyamat kedvező helyzetet teremtett, hogy a fegyveres erők határozott fel­lépéssel megsemmisítsék az OAS bandáit, Párizsban és Rochet No­irban tovább folyik az eviani egyezmények csendes szabotálása. Két hónappal ezelőtt a baszkföld! ötezer lakosú Beasain városból indult el a spanyolországi fasiszta diktatúra 23 éves fennállása óta a legnagyobb és legkitartóbbnak bizonyuló sztrájk­mozgalom. Az 1951. és 1959. évi spanyol sztrájkmozgalmaktól az ez évi sztrájk abban tér el, hogy földrajzilag sokkal nagyobb területen jelentkezett. Beasa­in vas- és fémipari munkásai a tűr­hetetlen bérviszonyok megjavításáért indították meg sztrájkharcukat. Rövi­desen csatlakoztak hozzájuk Guipuz­­coa és Vizcaya baszk tartományok ipari munkásai is, s a sztrájkközpont a több mint negyedmillió lakosú Bil­bao városára helyeződött át. Bilbao és környéke Spanyolország nehézipari központjainak egyike. A városban és körzetében kohómüvek, fémfeldolgozó­üzemek, gépgyárak, vegy- és egyéb nehézipari üzemek munkásai szüntet­ték be munkájukat. A Vizcayai-öböl keleti partvidékéről a sztrájkmozga­lom Asturiára terjedt át. Itt, Oviedo és Gijón városoktól délre fekszenek Spanyolország legnagyobb szénbányái. Az asturiai bányászok bérharcához rövidesen csatlakoztak León tarto­mány szénbányáinak munkásai is. Asturiából a sztrájkhullám a Föld­közi-tenger partvidékére, Katalóniára terjedt át. Barcelonától Geronáig főleg textilipari munkások sztrájkoltak, de csatlakoztak hozzájuk kisebb gépgyá­rak, vegyiművek munkásai is. Kata­­lónia után a Madridtól délre fekvő Puertollano és Penarroya vidékén fek­vő szén- és ólombányákban, a Jaén város melletti szénmedencében, vala­mint Spanyolország legnagyobb szí­nesére-központjának, Riotinto körze­tének réz- és ólombányáiban állt le a munka. A sztrájk tehát főleg az észak­spanyolországi nehézipari központok­ra, valamint a bányavidékekre terjedt ki. Emellett azonban El Ferrol, Vigo, Sagunto, Murcia és Zaragoza városok ipari munkásainak egy része is sztráj­kolt. A kereken 800 000 négyzetkilomé­ternyi területű és 30,6 millió lakosú agráripari ország gazdasági és politi­kai életét jelentős mértékben megráz­ta a sztrájk, amelyben — zömmel si­kerrel — több százezer spanyol dol­gozó vett részt. Vadász Ferenc: Társadalmi ügy a munkavédelem Megyénk mezőgazdasági üze­meinek munkavédelme nem mond­ható kielégítőnek. Ez kitűnik ab­ból a statisztikából, amelyet leg­utóbb készített erről a MEDOSZ megyei bizottsága. Kiderült ugyanis, hogy 1960-<ról 61-re 1802 baleset történt a megye állami gazdaságaiban, gépállomásain és erdőgazdaságaiban, az ebből ere­dően kiesett munkanapok száma pedig 4350-ne! emelkedett. 1961 első negyedévéhez viszonyítva ez év első három hónapjában ugyan csökkent a balesetek miatt kieső napok száma, die így is túl magas. Legtöbb baleset az állami gazda­ságokban fordul elő. Mi az oka annak, hogy még napjainkban is ilyen túlzottan magas a mezőgazdasági üzemek­ben előforduló balesetek száma? Ez részben a védőberendezések és eszközök hiányából, valamint, a gépek műszaki meghibásodásá­ból származik, mindenekelőtt azonban a hanyagságból, nemtörő­dömségből, amely a munkavédel­mi intézkedések be nem tartásá­ban jut kifejezésre. Nem lehet azt mondani, hogy a MEDOSZ és a megyebizottság mellett működő munkavédelmi bi­zottságok nem tettek semmit a balesetek megelőzésére. Sőt, két óv óta igen komoly erőfeszítések történtek a dolgozók munkakörül­ményeinek javításában. Csaknem valamennyi üzemben munkavédel­mi bizottság alakult, mely intéz­kedési tervet állított össze. Ez a terv kötelezi az üzemek vezetőit a munkavédelmi feladatok végre­hajtására, ugyanakikor a szakszer­vezetet arra, hogy munkavédelmi őrséget alakítson minden üzem­ben, amelynek feladata a dolgo­zók balesetmentes munkájának biztosítása. A megyebizotl­­ság különböző brigádvizsgá­latokon ellenőrizte is a mun­kavédelmi intézkedésék végre­hajtását, és megtette az intézke­dést, ahol hibát talált. Ugyanak­kor meg kell mondani, hogy mindezek ellenére nem tudott óda­hatni, hogy a helyi szervezetek ré­széről jó nevelő- és oktatómunka segítse a munkavédelmi őrségek tevékenységét. A munkavédelmi őrségek feladata, hogy a munka­védelmet társadalmi üggyé te­gyék, a balesetek megelőzésére és elhárítására a legszélesebb tö­megeket mozgósítsák. De nem töl­tik be ezt a hivatásukat. A hiba ott kezdődik, hogy maguk a szak szervezeti vezetőségek sem oktat­ják ki megfelelő gondossággal feladataikról a munkavédelmi őr­ségeket, és tevékenységüket nem kísérik kellő figyelemmel. A má­sik hiba az, hogy csak kötelessé­geket hárítanak a munkavédelmi őrre, jogokat nem a szakszerveze­ti vezetőségek ülésein való rész­vételre, ahol pedig feltárhatnák a munkavédelemmel kapcsolatos eredményeket és hiányosságokat. Jelentős mértékben tudnánk csökkenteni megyénk mezőgazda­sági üzemeiben a baleseteket, ha jobban működnének a munkavé­­dalmi őrségek. Foglalkozzanak te­hát velük úgy a szakszervezetek, hogy munkájúk segítése egyet je­lent 6záz és száz dolgozó testi ép­ségének megőrzésével, ezer és ezer munkanap kiesésének meg­akadályozásával. ▼. d. Kibővítik az Országos Béketanács tudományos bizottságát Az országos Beketanacs tudomá­nyos bizottságénak tagjai jelentő­sén hozzájárultak a moszkvai lesze­relési és béke-világkongresszust megelőző akció sikeréhez. Felhívá­suk, amellyel a különböző országok bókebizottságaihoz és tudományos akadémiáihoz fordultak, világszerte jelentős visszhangra talált. A nyu­gati országokban élő és dolgozó kollégáikhoz intézett leveleikben A trójai faló Szovjet segítség Ghánának Accra (TASZSZ) A napokban szerződést írtak alá, amelynek értelmében a Szov­jetunió segítségével három, egyen­ként 2400 hektár vetésterületű ál­lami gazdaságot létesítenek Ghá­nában. Henri Aileg újra meg akarja jelentetni lapját Algírban Párizs (MTI) Hemri Aileg levelet intézett Ab­­derrahman Fareszhez, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnö­kéhez. Az algériai kommunista ve­zető bejelenti, rövidesen újra meg akarja jelentetni Alger Republi­­cain című lapját Algériában. (MTI) A Szovjetunió gépeket, műszaki felszerelést, építőanyagot, műtrá­gyát, vegyszereket, kitűnő minő­ségű vetőmagot szállít Ghánának. Két állami gazdaságban mező­­gazdasági gépjavító-műhelyeket is szerveznek. A műszaki segély­­nyújtás végett 55 szovjet mező­­gazdasági szakember érkezik az országba. Az említett állami gazdaságok megszervezése ez év második fe­lében kezdődik, és három évig tart. Mintagazdaságok lesznek ezek, amelyek egyúttal nagy sze­repet játszanak majd a lakosság olyan mezőgazdasági termékekkel való ellátásában, amelyek beho­zatalára Ghana jelenleg nagy összegű valutát költ. (MTI) Ezek se nagyon bíznak az em­berben. Kifacsarják, mint a citro­mot. A saját katonáikkal sose tud­nák azt megcsináltatni, amit ve­lünk véghezvisznek. Azok fü­tyülnek nekik rámenni a műszaka zárra, átvergődni olyan terepen, amilyenen mi hentergünk De rajtam nem fognak ki. Ha valaki, én tuti, hogy végigcsiná­lom, ha már egyszer nekivág­tam... Le kellene pihenni. Holnap me­gint nehéz napunk lesz, Sinkó is megjött. Látszik rajta, hogy sze­retne ide telepedni mellém. Több­nyire akad elmondani valója. Ér­demes őt meghallgatni. Most nincs hozzá türelmem. Erzsi jár az eszemben. Napfény­ben ragyogott az arca, amikor utoljára láttam. Késő őszi napsü­tés volt. Erzsitől egészen tavasz lett azokban a percekben. Fekete hajától, kék szemétől. Kérleltem: „Gyere velem, hiszen szeretsz.” Sírt. Azt mondta: „Szeretlek, azért nem megyek. Nekem ez a falu a legkedvesebb. Ha mennék, csak oda, ahonnan mindig visszajöhe­tek. Idegenben nem.. Akkór már elhatároztam: én is maradok. Egy apró, poros ablakon áttört a fény. Erzsi arcának fehér bőrén élesen megvilágított minden parányi forradást, amit csecsemő­korától rákarcolt az élet. Külón­­külön csókoltam meg valameny­­nyit. „Gyönyörűm, nem hagylak el” — suttogtam. S hittem is azok­ban a percekben, hogy elhatáro­zásom végleges'... Gyáva voltam. Most aztán ... Sötét van ... Valahol nagyon magasan 'gép száll. Éjszaka is szüntelenül cirkálnak az F—86- osok. Azt mondják, hogy ez a sziget „Little America”. Minden, a há­ború után épült itt. Azelőtt a ja­pán időkben sár volt, nyomorúság. A lakosságnak még rizs se jutott. Édesburgonya volt a fő eledele. Az USA-lógierők itt fejezték be a háborút: lesöpörték a térképről a régi Riukiut. Most kőépületek áll­nak, paloták. A parasztokat, igaz, elzavarták a földjeikről. Sok-sok repülőtér épült. Laktanyák, kikép­zőtáborok, óriási rádióállomás — katonai persze — titkos üzemek, radar-telepek, Hawk-típusú irá­nyított rakétalövedék és Nike- Hercules rakéták kiröpítő állomá­sa. Mintatámaszpont: Okinawa. Most épülnek a telepek a beszámolnák a magyar bekemozg?.­­lom tevékenységéről, ismertetik a magyar értelmiség álláspontját a békével, a leszereléssel kapcsolat­ban. A következő hónapokban ki­bővítik az Országos Béketanács tu­dományos bizottságát. Üjabb szak­emberek bevonásával megalakítják jogász, biológiai, fizikai, közgazda­­sági, neveléstudományi és pszicho­lógiai szekcióját. (MTI) MAGÉ—B mintájú nagy hatósuga­rú, távirányítható atomlövedékek­hez. Ezekből is szállítanak ide. így beszélik. De erről jobb hallgatni, mert Caravay tábornok, az új fő­biztos nem ismer tréfát. A „halál­törvény” hamar lecsap, minden fecsegés USA-ellenes cselekedet. Elmaradoznak Erzsi levelei. Az utóbbi félévben egyszer írt. Óva­tosan, tartózkodóan. Hát persze... A szemem megtelt könnyel. Nincsen apám: megtagadott. Nincs szeretőm: elhagytam. Ö is elhagy. Ezt most már teljes bizonyosság­gal érzem. Csak anyám sajnál. Ö sirat, talán gyászol is... Milyen nagyon sötét van. Zöld barettsapkáí viselünk. Mé­regzöldet. Otthon sohasem láttam ilyen színű svájcisapkát. Persze ez más dolog. F,z az egyenruhánkhoz tartozik. A zubbonyunk ujjára hímzett jelvényt eleinte nem ér­tettem. Szárnyas pajzs van rajta, abban a trójai faló és a villám jel­képe ... Bányász vagyok. Berhidai, job­ban mondva peremartoni születé­sű, Seres András a nevem. Szög­­ről-végről földik vagyunk Sinkó Gabival. Ö somogyi. Fort Jacksön­­ban ismerkedtünk meg. Ott barát­koztunk össze. Azóta is együtt va­gyunk. Várpalotán dolgoztam. Csaknem öt évvel idősebb vagyok Vándor­nál, aki a legfiatalabb közöttünk. Sulyok, az ágyszomszédom meg­jegyzéseket tesz rá, gúnyolja: Nem értem, hog y miért. Én becsű-Ä spanyolországi sztmjkntozgalom földrajzi elterjedése

Next

/
Thumbnails
Contents