Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-07 / 131. szám
1962. június 7. 3 Csütörtök A gyomai Járásban 1001 tsz-fiatal versenyez az idei jobb termésért Közös beruházások —kölcsönös haszon Az elmúlt napokban a gyomai járási KISZ-bizottsúg kibővített vezetőségi gyűlésen értékelte az eddig végzett KISZ-munkákat, majd ismertette a nyári hónapokra váró feladatokat is. Békési elvtárs, a KISZ járási titkára a beszámolója elején az idei munkaversenyekről szólott. Elmondotta, hogy a járás területén összesen 1001-en neveztek be termelési versenyekbe. Ez a s^ám a megyei benevezettek egy negyedét adja. A falusi KISZ-szervezetek kukoricatermesztési mozgalmában kilenc munkacsapatban 294-en vesznek részt. A silókukorica termesztésére is versenyt kezdeményeztek. A benevezettek közt vannak a hunyai Hunyadi, a gyomai Győzelem Tsz és a Körösi Állami Gazdaság munkacsapatai, mintegy 71 résztvevővel. A gyomai és a Dévavámyai Gépállomásokon 89-en vesznek részt ifjúsági traktoros versenyben. A Hétfőn délelőtt nagy üggyel-bajjal próbáltunk megszámolni az el oki határban a borsószedöket Turóczfci Géza, Bótyik András brigádvezetőkkel. m-eg Szatmári Elek üzemegysóg-agronómussal. Végül 'ráfogtuk, hogy háromszáz körül vannak. Ámbár az le lehet, hogy borsószedönek néztük a borsó közt álló zsákokat is. Ugyanis az egyes üzemegység 23 holdas tábláján szóródtak el az asszonyok és a férfiak. Az össz-bonsóvetés 96 hold az eleki Lenin Tsz-ben, ebből mintegy 40 hold termését zölden szállítják a múlt hét közepe óta a csabai és a Pásteleki Konzervgyárba. A szállítást a Il-as üzemegység 7 hold korai vetésű bonsójáról kezdték a múlt héten, s első szedésre mintegy 80 mázsa gyűlt össze. Most az utolját szedik, s mindjárt felhúzzák a borsótöveket is, hogy a helyét pár napon belül bevethessék rövid^ tenyészidejű kukoricával. Ez lesz a többi zöldbarsóföld sorsa is. Tehát két jó termést vesznek le a földről, mert amellett, hogy holdanként 14—18 mázsa zöldborsót eladnak, mázsánként 570 forintért, s ezenkívirág, jöttünkre felvetette fejét a vad éjjeli viola és a tűzliliom. A határőr-élet — így mondtuk és . hittük is — szépség, büszkeség. Járőrszolgálat nappal és éjszaka. Ez nem könnyű. Figyelőállásban órákon át. „Állj, ki vagy?” „A jelszót!” Mégis, mi volt az ebhez, az itteni „életbennvaradási kiképzésihez képest? „Most Jelly Roll Morton számát hallják — mondja a rádió. — The King of New-Orleans”. Megfojtasz te fülledt okinawai éj. Védőm vagy-e valóban, vagy börtönöm? A nyugati végeken térdig jártunk a tündérkert virágaiban: rózsaszínű ciklámen, mérges gyűszűvirág, vörös szappanfü a páfrányok zöldjében. Szépséges, mesebeli magyar erdők... A fejed fölött kakuk kiált, gerle válaszol, fülemüle csattog. — Egek, gondolod, milyen jó, hogy holnapután szabadnapos leszek. „A kocsik hercege a Prince Skyline. Gyártja a japámi Fuji cég, Kyobashi, Tokio.” Csendes, meleg délután... A fák levele se mozdul, a fű se rezzen. Fegyvered az avarban lapul. A kristályos ragyogásban megfigyelheted a fészekrakó tengelicét, a költést, a fiókák érzését, látod a repülés tanulását, lélegzeted is visszafojtod, amikor brigádok versenyébe 67-en, az egyénibe 12-en, míg a kombájno. lási versenybe 10-en neveztek be. Tizenegy fiatal benevezése a tsz-ektől történt. A húsz órás társadalmi munkából mintegy 800 fiatal veszi ki részét a nyári munkák idején. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalomról Békési élvtárs megállapította, hogy az 1352-es KISZ létszámhoz viszonyítva az 1390 be. nevezett nem éppen kielégítő, mert kevés a KISZ-en kívüliek száma. Szervezett KISZ-oktatáson 308- am, propagandista és politikai oktatásokon pedig 470-en vettek részt. A nyári hónapok kiemelkedő eseményei lesznek a spartakiád, valamint a KISZ vezetőképző táborok rendezése. Békési elvtárs beszámolóját az alapszervi titkárok értékes hozzászólásai egészítették ki. Dobi János, Gyoma vül a borsó szárából kitűnő és elég sok takarmányt nyernek, a kukorica is könnyen megterem 20 mázsát holdanként. A szövetkezeti gazdák nagy kedvvel szedik a borsót, mert mindén mázsa terven felüli termés után 40 forint készpénz-prémiumon osztozhatnak. Bár azt tartják, hogy az asszonyok és a lányok fürgébb kezűek, mint a férfiak, itt a valóság az, hogy Marosán György és Juhász Béla csaknem ugyanannyi borsót szed le, mint Borbiró Báüntné és Nagy Irén. Az igyekezetei persze diktálja az i6, hogy nemcsak borsóból, hanem sokminden másból is prémiumot akarnak elérni. Az I-es üzemegységben még van egy kevés kapáinivaló kukorica, s közben megkezdődik a lucerna második kaszálása is. De sok kapálást igényel a 201 hold; cukorrépa, a 30 hold sárgarépa, a 8 hold petrezselyem és a 30 hold cukorrépadugvány. Ezenkívül még többféle jól jövedelmező növényt termelnek a Lenin Tsz-ben. Többek között 45 hold ikersoros kukorica közé babot, 13 hold közé pedig sárgarépát vetettek. K. I. a növendék leesik a fészekszél rői és riadtan csapkod. Jön érte az anyja, segít neki: felrepülnek, visszatérnek. Mindig visszatérnek ... A határőrnek jó ismerőse minden fa, minden bokor, még a fűszálak rendje is bevésődik emlékezetébe ... Elárult, vert hadak módjára csellengtünk azokban az őszi napokban. Előbb még kurucok szavát idéztük: „Sárgul már a levele a sűrű Bakonnak, hervad szerencséje szegény kurucoknak! Meddig áll fönn fejünk? Csak az Isten tudja. Csak az Isten tudja — senki nem mondhatja: Mi piros vérünknek hol lesz kiontása, fáradt tetemünknek földben nyugovása... Végső pusztulása!” ... A hazánk felszabadulása tizenegyedik évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi estünket megnyitom — mondotta a kőszegi őrsön Pásztor hadnagy, az egység politikai tisztje. — Dávid Mihály tizedes szavalt. Én szavaltam. Dávid Mihály tizedes ón voltam. Én idéztem A bujdosó kurucok szavát. „Szórakozzon Monte-Carlóban — aáztat a rádió. — Szálljon meg a Hotel Hermitage-ban. Szolid árak az Old Beach Hotelben.” Már mindenki megbolondult akkor körülöttem. „Nem hagyják „1962 májas 10-én kapcsolták össze a Barátság kőolajvezeték csehszlovákiai és magyarországi szakaszát, 6 május második fe'óben már feltöltik a magyar vezetékszakaszt a Csehszlovákián keresztül érkező szovjet olajjal.” A néhánysoros hír jelentősége sokkal nagyobb annál, mint amit első hallásra mond. Igaz, már önmagában is Igen jelentőé, hogy a nemzetközi köo'ajvezeték 140 km-es magyarországi szakaszán rövidesen megindul a népgazdaságunk szempontjából olyan fontos olaj áramlása hazánkba. Az olajvezeték azonban már a szocialista országok közötti együttműködés új szakaszának egyik fontos mérföldköve, amikor a távlati fejlesztési tervek- összehangolása nyomán egyre inkább előtérbe tolódnak az együttműködés o’yan fejlett formái is, mint a közös beruházások. Mint ismeretes, a szocialista világrendszer kialakulása után a fejlődés első szakaszában az együttműködés formál közül a főszerep a külkereskedelemé volt. a jelenlegi második szakaszban ezt a szerepet fokozatosan a nemzetköz! munkamegosztás fejlettebb formái kezdik betölteni. A közöis beruházások fejlesztésé nek szükségessége különösen a következő 20 év egyik döntő megoldásra váró problémájával összefüggésben vetődik fel. Ez a feldolgozóipari kapacitás és a nyersanyagbázis fejlődése között fennálló aránytalanság, amely ma még valamennyi szocialista ország, de különösen az európai népi demokratikus országok állandó gondja. Ennek az aránytalanságnak létrejötte szorosan összefügg azzal, hogy míg a legfontosabb nyereanyagaink felhasználása különösen az ötvenes években jelentősen, gyakran ugrásszerűen megnőtt, azok termelése lényegesen lassabban fejlődött, IS szocialista Világ lényegé ben valamennyi fontos és szükséges ipari és mezőgazdasági nyersanyaggal jend'elkezik, az aránytalanság felszámolása tehát pusztán a termelés növelésével megoldható. Az európai népi demokratikus országokban a problémát gyakran az okozza, hogy a beruházások a nyersanyagtermelésben, különösen a bányászatban, igen nagy összegekbe kerülnek, és hosszú idő alatt térülnek meg, s egy viszonylag kisebb országban gyakran még akkor sem lehetne biztosítani a meglévő természeti kincsek teljes kihasználását, ha mindazt az összeget, amelyet beruházásra szánnak, erre a célra fordítanák. Nyilvánvaló azonban. hogy ez nem is lenne helyes, hiszen a szocialista országok közötti munkamegosztás egyik döntő alapelve az egyes országok érdekeinek, és az egész szocialista világrendszer szükségleteinek összhangja. A megoldás ilyen esetekben az, hogy az egyik szocialista ország hozzájárul a másik ország nyersanyagtermelő sének fejlesztéséhez, hitelek útján, gépekkel, műszaki segítséggel. Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK között megállapodás jött létre, amely szerint a három ország együttműködik a Lengyelországban feltárt ásványi kincsek'kitermelésében. Egyebek között az NDK 400 millió rubel, Csehszlovákia 250 millió rubel hitellel segíti Lengyelország széntermelésének és szénexportjának fokozását. Lengyelország k'éntermelésének növeléséhez Csehszlovákia 250 millió rubeles hitelt nyújtott, s részt vesz a lengyel rézbányászat fejlesztésében is. A szocialista országok közötti együttműködés egy másik kiemelkedő példája a Duna deltájában épülő cellulóze-kombinát, amelyben a Duna-deltában nagy mennyiségben található nádból készítenek cellulózét. Szinte kimeríthetetlen nyersanyagforrás ez. Egy hektárról minden évben mintegy 7—10 tonna nyersanyagot gyűjtenek össze, míg az erdők ugyanilyen területről csak 1,7—1,8 tonna nyersanyagot biztosítanak, s a felújításuk 12 évet igényel. A kombinátban a cellulózéból nemcsak papírt gyártanak, hanem műszálakat, lakkokat és egyéb vegyipari cikkeket is. Ezt a gyárat Románia, a Német Demokratikus Köztársaság. Csehszlovákia és Lengyelország közösen építik fel. Mindbgyik ország saját tapasztalataival, technikájának legújabb eredményeivel járul hozzá a létesítményhez, a Román Népköztársaságnak nyújtott hitelek formájában. A papír, műszál. valamint egyéb vegyianyagok gyártásának' technológiáját az NDK dolgozta ki, s 5 szállítja a gépi berendezések jelentős részét is. A berendezések másik részét csehszlovák és román vállalatok készítik. Lengyel mérnökök dolgozták ki a nyersanyagszállítási és raktározási rendszer műszaki dokumentációját, ők irányítják a dunai kikötő építését. A Román Népköztársaság végzi az építőmunkát, és biztosítja a szükséges munkaerőt. Románia a kapott hiteleket a kombinát termékeivel törleszti majd1. II RfflZÖS beruházások megvalósítása természeteseti sok közgazdasági és műszaki problémát vet fel. Megoldásukat elősegítheti a közös beruházások eddigi példáinak elemzése. Már az eddigi közös beruházások tapasztalatai is ezek kölcsönös hasznosságát bizonyítják. A csehszlovák—lengyel együttműködés egyik területének, a lengyelországi kéntermelés finanszírozására nyújtott cseh hiteleknek a közelmúltban elkészült pénzügyi elemzése azt bizonyítja, Csehszlovákia számára Is hasznosabb, ha hitelt nyújt Lengyelországnak a bőséges kénlelőhelyek fejlesztésére, mintha a maga kis hatásfokú hazai nyersanyagai termelésének fejlesztésére fordította volna ugyanazokat a beruházásokat. A Barátság olajvezetéknek csupán magyarországi szakasza tonnánként mintegy 170 forintos megtakarítást jelent majd népgazdaságunknak és közgazdasági számítások szerint a beruházási költség kb. egy év alatt teljes egészében megtérül. A közös beruházások alapvető kérdése, hogy hol, melyik országban legyenek a létesítmények. A válasz látszólag egyszerű, ott, ahol a Ieggazdaságosabbak. Gyakorlatilag sokkal bonyolultabb. Ennek meghatározásához ugyanis többek között módszereket kell kidolgozni e közös beruházások gazdaságosságának elemzésére, figyelembe véve a szállítási költségeket és más tényezőket. A távlati tervek kétségkívül számos közös létesítményt, közös beruházást, . intézkedést irányoznak majd elő. A Duna menti államok pl, közös beruházásokat vettek tervbe a Duna energetikai forrásainak komplex felhasználására, nagy teljesítményű vízierőművek és elvezetőcsatomák építésére is. A nemzetközi munkamegosztás tudományos elvek alapján kidolgozott átfogó rendszerének megvalósítása fontos feltételét jelenti a szocialista világgazdaság gyorsított fejlődésének, országaink gyors előretörésének a két rendszer versenyében. A közös beruházások, a szocialista nemzetközi munkamegosztás más, rejlett formáival együtt ugyanakkor magasabb szintre emelik oszágaink együttműködését. Előmozdítják az egész szocialista világrendszer fejlődését a Lenin által zseniálisan megjövendölt közös terv szerint szabályozandó egy séges szocialista világgazdaság irányába. Dr. Simái Mihály Újabb hárommillió forint tiszta nyereségért Egy kis rövid ideig tartó határjárásra indultunk Juhász Istvánnal, a Bán kúti Állami Gazdaság lőkösházi kerületének vezetőjével. Szép, tiszta, gyommentes a kerület 2700 hold földje. A kukoricát mér másodszor büntetlenül hogy nyitva hagytuk a határt” — ijesztgettük egymást. „Felpakolnak valamennyiünket, és usgyi Szibériába...” Hidegségben voltam két nap, két éjszaka. Bújtam. Többször is felzörgették Kisséket. „Az Erzsi vőlegényét keressük, az ávóst!” Erzsi nem félt. Biztatott: maradjak. „El tudnál menni? — kérdezte. — Apád is megtagad, ha ezt mered tenni” — súgta. Takarókat hozott a padlásra, forró teát, jó falatot. „Maradj!” ” ... ha ezt megteszed.” Munkás az apám a győri gépgyárban. Becsületre nevelt. Műszerész technikus vagyok magam is. A gyárban szerettek. Mindig a repülés izgatott. A Szabadságharcos Szövetségben vitorláztam. Ugrottam is. Egy ideig bejártam a DISZ-be. Erőltettem az apám kedvéért. De nem találtam ott abban a csoportban semmit. Merő unalom volt, meddő tétlenség. Kíváncsi voltam a világra, kívánkoztam idegenbe. Jöttek ismerősök, századbeliek. Sapkarózsa és rangjelzés nélkül vagy egészen civilben. „Hallottad, mi történt Mosonnia gyaróvárott ? — Hallottad, hogy Stefkó főhadnagyot megölték?” (Folytatjuk.) kultivátorozzák, s megkezdték a cukorrépa második kapálását is. Nagyon szép minden növény, bár április eleje óta itt nem volt eső. A bénkúti gazdaság lökösházi kerületének fő profilja az állathizlalás. Főleg erről beszélgetünk. Juhász István elsorolja, hogy tavaly is ezer hízott marhát adtak le, 95 százalékban extrém minőségben. Az idén is ezer darab szarvasmarhát hizlalnak meg, főleg exportra. Június 11-én, 12-én várják a külföldi vevőket. Van miből válogatniuk: ki tudják elégíteni a svájciakat nagyszerűen hizlalt tinókkal, a nyugatnémeteket hízott bikákkal. — Honnan szerzik az alapanyagot? — Erre a kérdésre az a válasz, hogy a kerületnek 160 tehene van, de van vagy kétszáz a bánkúti gazdaságban is, s ezek szaporulatát hizlalják, meg vásárolnak is. Amikor mindezt Juhász István elmondja, az a kérdés kíváncsiskodik elő, hogy honnan veszik a takarmányt? A válasz az, hogy egyetlen szem takarmányt sem hoznak. Csupán az alomnak való szalmával van haj, most is kifogyott szinte egy szálig, úgy próbálnak beszerezni a környező gazdaságoktól. A 613 hold intenzívbúza erre az évre sem ígér sok szalmát, de szemet annál többet. Juhász István 17—18 mázsát vár holdanként, de kacsint és azt mondja, hogy inkább több lesz. Ezen nem is igen lehet vitatkozni, mert szépen fejlett mindegyik búzatábla. És az is hihető, hogy a banküti gazdaságnak ez a kerülete tavalyelőtt 2,5, tavaly pedig 3 millió forint tiszta nyereséget ért el, s az idén ... A növényápolásból, a terméskilátásokból és a hízóállományból ítélve az idén sem adják alább hárommillió forint tiszta nyereségnél. Zöldborsó-s&üret Eleken
