Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-07 / 131. szám
ÍÖ62. Június 1 4 Csütörtök * Egy gonddal kevesebb Nyár eleji portya a napközi otthonokban Olvasó kisdiákok A nagy nyári mezőgazdasági munkák idején évről évre egyre több asszony vállal részt a közös munkából a termelőszövetkezetekben. A gyermekek elhelyezése azonban mindig gondot okoz. A tanácsok, a községek vezetőd, a nőtanácsok kezdeményezésére évekkel ezelőtt idény-napköziket hoztak létre, hogy ezzel is megkönnyítsék a nyári hónapokban az asszonyok munkáját. Az idénynapközik beváltak, s igen sok termelőszövetkezet — látva ezek szükségszerűségét — segítséget is adott működésükhöz. — Ma már inkább arra törekszünk, hogy az idény-napköziket, ahol erre szükség és főleg lehetőség van, állandó jellegűvé tegyük — mondotta Knapcsek Pálné a megyei tanács művelődésügyi osztályán, amikor a napközikről érdeklődtünk. — A megyében összesen 26 idény-napközi működik, ahol 650 gyermek elhelyezéséről. étkeztetéséről gondoskodnak. Ez kevesebb a tavalyi létszámnál. de éppen abból adódik, hogy több az állandó jellegű napközi. Dobozon is a 60-as létszámú idény-napköziből állandó jellegű lett, s még több olyan községet sorolhatnánk, ahol nem volt, vagy csak a nyári hónapokban működött napközi, s most pedig egész évben. Ezenkívül vannak termelőszövetkezetek, ahol helyiséget biztosítottak, és a teljes ellátást a szövetkezet vállalta. A békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezetben 30 gyermek kap teljes ellátást a tsz napközijében, hasonlóan a Kuiioh Gyula Tsz-ben is. vagy Battonyán, Medgyesegyházán, Kertészszigeten és más községekben. A gyermekek ellátásáról, a róluk való gondoskodásról szereztünk tapasztalatot látogatásunk alkalmával az elefci napköziben is. Változatos étrend — Háromszázbuszonkét gyermek étkeztetéséről gondoskodunk naponta — mondotta Janecskó Jánosné, az elek! napközi vezetője. A Lenin Termelőszövetkezet 44 gyermek ellátásához járult hozzá a nyári hónapokra, de sok termelőszövetkezeti tag gyermeke nemcsak a nyáron, hanem egész évben jár napközibe. A konyhából kellemes illat áradt. Borsóleves — újborsóból — vagdalt hús készült rizskörettel, s hozzá most kaptak az idén előszói' cseresznyét. — A termelőszövetkezet ellát bennünket zöldséggel, főzelékfélével és gyümölcssel," s a földművesszövetkezet útján is beszerezhetjük a szükséges nyersanyagot. Húsban nincs is hiány, de amíg az új zöldféle meg nem jelent, bizony igen sok nehézséggel kellett megküzdenünk — mondotta Janecskóné. — Most már csak a burgonya beszerzése okoz gondot. — Hogy milyen az étrend? A lehetőségekhez mérten igyekszünk változatossá tenni. Kedden karalábéleves és tejfeles sonkáskocka, szerdán paradicsomleves, pörkölt, fejessaláta, csütörtökön gulyásleves, túróslepémy és mákostekercs, pénteken húsleves, tavaszi főzelék — borsó és karalábé — főtt hús. Szombaton ünnepi ebéd lesz, mert a nyolcadikosok ballagnak, a főétel: rántott csirke. Tisztaság Meggyőződtünk a tisztaságról is, s igen modern, higiénikus berendezéssel. rendelkezik az eleki napközi konyhája. Ragyogó tisztaság fogadott a lőkösházi napköziben is, ahol a nyári hónapokban 20 óvodással több étkezik. Itt is idény-napközi volt tavaly, s ez év januárjától már állandó jellegű napközi működik, korszerű új épületben. A Május 1 és a Szikra Termelőszövetkezet látja el friss zöldséggel, s ez lényeges, hiszen a gyermekek 90 százalékának tsz-tag az édesapja, édesanyja. Csupán egy panaszuk van. A termelőszövetkezetek piaci áron adják a nyersanyagot, holott ha olcsóbban juthatna hozzá a napközi, ennek a gyermekek látnák a hasznát. — Azért nincs különösebb baj — mondotta Dévai Lászlóné, a napközi vezetője. — A mi Juli néninkkel — Újházi Mihályné szakácsnőt hívják így. pedig fiatal — mindent felkutatunk, amire a gyermekeknek szüksége van. Az étrend is azt bizonyítja, azt tapasztaltuk, hogy igen változatos, s habár még alig lehet főzeléknek valót venni, itt már nem újság a borsó és karalábé. Már többször szerepelt az étrendben spenót, sóska, pöszméte és kelkáposzta is. Naponta több ezer gyermek étkeztetéséről gondoskodnak a napközikben, s a létszám a nyári hónapokban, a mezőgazdasági munkák idején megnő. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy megfelelő az ellátás, változatos ételeket főznek a konyhákon. A szülőknek egy gonddal kevesebb van a vállukon, nyugodtan dolgozhatnak a nagy mezőgazdasági munkák idején is. Kasnyik Judit A szarvasi felsőfokú óvónőképző intézet egyik vezető tanára, dr. Kovács György rendkívül érdekes, gyaboi'lati értékű nevelőeszközt, úgynevezett „bútorjátékot” tervezett és készített, mely a szarvasi intézeti napok alkalmával rendezett gyermekjáték-kiállítás látogatóit, különösen az öt megyéből je_ I. JJogy az általános iskolai tanulók hány százaléka olvas rendszeresen könyvet, nem könynyű megállapítani. A könyvkedvelő gyermek ugyanis otthon is elolvas mindent, ami a keze ügyébe kerül, de az iskolai, üzemi, szakszervezeti és népkönyvtárakból is kölcsönöz ki olvasnivalót. Körültekintő vizsgálódás alapján elmondhatjuk, hogy a nagyobb helyeken általában minden második, harmadik általános iskolás olvas rendszeresen, kisebb helyeken ennél rosszabb a helyzet. Viszont még a városokban is jelentős azoknak a tanulóknak a száma, akik egyáltalán nem olvasnak. Az alsó tagozatos olvasók száma pedig elenyészően csekély a felső tagozatosokéhoz képest. Ha az általános iskolásoktól megkérdezzük, hogy mit olvasnak a legszívesebben, a válasz csaknem mindig ugyanaz: ami jó, ami érdekes, ami izgalmas. Minden érdekli őket, ami rendkívüli: a csodálatos, exotikus tájak, kimagasló hősök, jelfedezők és feltalálók, a bátor én önfeláldozó emberek. Ezért ragadják meg képzeletüket a kalandos utazások, a fantasztikus történetek, az örökké újnak ható Verne-regények és még nyolcadikos korukban is — a mesék. Érdekes nyomon követni, hogy az általános iskolás olvasók honnan szerzik olvasnivalóikat. Talán különösen hangzik, hogy legkisebb mértékben az iskola ifjúsági könyvtárából. Ifjúsági könyvtáraink nagy részének könyvállománya ugyanis jelenleg sem mennyiségileg, sem minőségileg nincs még azon a színvonalon, hogy a tanulók évről évre növekvő igényeit ki tudhatná elégíteni. lázért az olvasni vágyó tanulók a megyei, járási és községi könyvtárakhoz, a megyei úttörőkönyvtárhoz, az üzemi és szakszervezeti könyvtárakhoz fordulnak olvasnivalóért. A területi könyvtárak olvasótáborának jelentős része az általános iskolai tanulók közül kerül ki. Eleken például a községi könyvtár csak-* nem 900 állandó olvasójának fele általános iskolai tanuló. Meglepő, hogy milyen sok általános iskolásnak van saját kis könyvtára. Csak egy iskolát említünk meg találomra. A sarkadi II. számú általános iskola 57 nyolcalenlevő pedagógiai szakértőket, nevelőket, óvónőket igen meglepte, s az volt az általános vélemény, hogy teljesen újszerű gyermekfoglalkoztatót láthattak. A komplex bútorjáték két-három fő bútorelemből áll, s ebből az óvodások konyhát, boltot, orvosi rendelőt, bölcsődét, postahivatalt és egyéb helyiséget, munkaterületet variálhatnak. Nem kell más, csupán a bútorelemeket megfelelő módon forgatni, rakni, egymáshoz kapcsolni. „Alkotó játék” ez, melyben a gyermekek játéktevékenysége már a munka jellegét ölti magéra. Például, ha boltot rendeznek be, ők maguk a vevők, eladók, pénztárosok, maguk készítik az árukat, hozzájuk a zacskót; mérnek, csomagolnak, vagyis az életet játsszák. A komplex bútorjátéknak a saakvilág nagy jövőt jósol. diikosa közül csak négynek nincs saját könyve. Természetesen van köztük olyan is, akinek csak 1—2 könyve van, de van nem egy, akinek 30—40 kötete is van. Többen ebben az évben már 30—50 forinot költöttek könyvre. Ezeknek a kis diákkönyvtáraknak az alapja rendesen az a néhány könyv, melyet a kisdiák szüleitől, rokonaitól kapott karácsonyra, névnapra és születésnapra. Az ajándékozások mesekönyvvel kezdődtek, de lassan követni kezdték a gyemnek érdeklődését. A jó tanulók kis könyvtára aztán évről évre a jutalqmkönyvekkel, a tanulmányi versenyeken nyert könyvekkel is gyarapodott. Sajnos, a jutalomkönyvek közt akad olyan is, amelyben inkább a jutalom érdekelhette a tanulót, mint a könyv. Érdemes volna utánanézni, hogy milyen könyveket vesznek ezek a kisdiákok saját maguk számára. Van, aki egy-egy neki nagyon tetsző ifjúsági regényt, érdekesebb kötelező olvasmányt vesz meg kis könyvtára számára. Sokan megvették Móra Kincskereső kisködmönét, Molnár: Pál utcai fiúk, Gárdonyi Egri csillagok, Móricz Légy jó mindhalálig című művét, vagy a szépen illusztrált János vitézt. Ebben a korban kezd kialakulni a tanuló érdeklődési köre. Ezt mutatják a megvásárolt könyvek is. Megjelennek a könyvespolcon a népszerű tudományos, technikai, sport- és egyéb könyvek. Figyelemre méltó, hogy a városokban sok tanuló szerzi meg a helytörténeti kiadványokat Hogy a tanulóknak lehetőséget nyújtsanak nekik való könyvek vásárlására, több iskolában bizománybán árulnak ifjúsági könyveket. Sok iskolában folyik úttörő könyvterjesztő verseny is. jCjzámos községben szinte már hagyományossá vált, hogy a tanulók könyvnapon az 'iskolában válogathatnak a jobbnál jobb, szebbnél szebb ifjúsági könyvek között. Sok olyan általános iskolai tanulóról hallottunk, aki munkával és húsvéti locsolkodással szerzett pénzét könyvnapi könyvvásárlásra tartogatja. A tanulók olvasásának irányítása terén iskoláink még csak a kezdeti lépéseket tették meg. Több életrevaló kezdeményezésről hallottunk, ez alkalommal azonban csak egyről számolunk be. A sarkadi II. számú általános iskolában az idén első ízben alakult olyan magyar-szakkör, amelyiképpen azt tűzte ki feladatául, hogy bevezeti tagjait a könyvek birodalmába. A foglalkozásokon sorra megismerkedtek az általános iskolásokat érdeklő műfajokkal. Meséket, mondákat, történelmi és mai tárgyú elbeszéléseket, kalandregényeket, érdekes utazásokat ismertek meg. Belőlük ízelítőül szemelvényeket olvastak fel. Könyvismertetéseket tartottak. Forgattak versköteteket is, belőlük a szép versolvasás gyakorlására költeményeket olvastak fel. Foglalkoztak a saját kis könyvtáruk fejlesztésével. Beszámoltak kedves könyveikről, abból részleteket mutattak be. További feladat: Tájékozódnak az iskolai ifjúsági könyvtár anyagáról, és elsajátítják a könyvkölcsönzés körüli teendőket. Meglátogatják a helybeli járási könyvtárat, ahol a katalógusok kezelésével ismerkednek meg. Kívánatos volna, ha a jövő tanévben minél több általános iskolában alakulna hasonló célkitűzésű magyar-szakkör. A tanulók olvasásának irányításában, a tanulóknak hasznos olvasnivalókkal való ellátásában nyilvánvalóan az iskolai ifjúsági könyvtárakra vár a legnagyobb feladat. Hogy ifjúsági könyvtáraink jelenleg hogy töltik be fontos hivatásukat, erről következő, pénteki számunkban számolunk be. Implom József Gyula Az Aszfalt útépítő Vállalat keres útépítési munkára változó munkahellyel erős brigádokat. Jelentkezés tanácsi igazolással személyesen vagy írásban: Szeged, Bajza u. 2. Telefon: 12—62. Békéscsaba, Szarvasi út 1. Telefon: 13—71. 20071 FILMHÍRADÓ A megszökött falu — Csehszlovák film — Vojtech Jasny tehetséges csehszlovák rendező új filmmel jelentkezett. Címe: A megszökött falu, műfaját tekintve szatíra. A vidám, mókás felszín alatt azonban komoly gondoláink rejtőznek, és a rendező biztos kézzel bontja ki a falusi emberek sokrétű, érdekes gondolatvilágát. Nem mindennapi cselekmény körül bonyolódik a film története. Malá Lhota kisközség, a járás szégyene, ahová esztendeje hiába járnak üzemi agitátorok, az emberek csak nem akarnak a szövetkezés útjára lépni. Sőt, elhatározzák, hogy borsot törnek az agitátorok orra alá, és közgyűlés helyeit búcsújárást szerveznek. Hogyan érnek mégis a boleslavi Szűz Mária helyett a közös gazdálkodás „honába”, ezt meséli el remek szellemességgel, sok ragyogó ötlettel ez az új csehszlovák film. A Míloslav Stehlik által megírt forgatókönyv nagyszerű figuráit kitűnő szereplőgárda kelti életre — egészében A megszökött falu a megszokottól eltérő, szórakoztató, jó filmalkotás. (Békéscsabái! a Szabadság mozi mutatja be 1962. június 7-től.) Komplex bútorjátékot készített egy szarvasi főiskolai tanár
