Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-06 / 130. szám
1562. június 6. 2 I Szerda A parképítésről Tiltakozunk általában az ellen, ha valahol a pártépítés fogalma alatt csak a tag- és tagjelöltfelvételi munkát értik. Azt mondjuk ilyenkor, hogy a pártépítés sokkal szélesebb körű tevékenység, magában foglalja a pártmunka minden oldalát. Mégis mind ennek ellenére, még ma is, ha a pártépítési munkáról érdeklődünk, a tag- és tagjelöltfelvételről tájékoztatnak. Ennek a gyakorlatnak a nyitja bizonyára ott keresendő, hogy a tag- és tagjelölt-felvételi munkát lehet szűkén is és tágan is értelmezni. Ha ennek a munkának valamennyi összefüggését vizsgáljuk — s ez a helyes —, akkor tényleg nem szűk körű tevékenységről van szó, mert a párt ilyen irányú erősítésének sok feltétele van. A pártépítés fogalmát a tag- és tagjelöltfelvételi munkára csupán azok szűkítik le, akik csak azt nézik, hogy pártonkívüli emberek kérik felvételüket a pártba, mások javaslataikkal támogatják őket, aztán a felvétel megtörténik az alapszervezetben. Erről különféle statisztikai kimutatásokat készítenek, és ezzel a pártépítést elintézettnek vélik. Ez a dolog a pártmunkának tényleg csupán egy része, méghozzá a kis része. Azonban, ha azt is vizsgáljuk, hogy a pártonkívüliek hogyan nevelődnek, és a legjobbak miért kérik felvételüket a pártba és a tömegszervezetek miért küldik őket az élcsapatba, akkor az ilyen és hasonló kérdésekre válaszolva mindjárt más megvilágításba helyeződik a tag- és tagjelöltfelvételi munka. jelöltfelvételek jóváhagyása. A munka közben azonban egyik-másik alapszervezetben előfordul, hogy megkerülik a pártépítés legnehezebbjét, a nevelést, a pártvezetőség csak ..kinéz” magának egy-két jó gazdát, s rövid úton igyekeznek őket felvenni a párt tagjelöltjeinek sorába. Az ilyen hamarjában kerekített — tisztesség ne essék szólván — párfmunkának aztán olyan „eredményei” születnek, mint amilyet nemrégen tapasztalhattunk két község termelőszövetkezetében. Nem típusesetről van szó, de érdemes felfigyelni rájuk, mert sok tanulsággal járnak. Az történt, hogy kis létszámú alapszervezetükben mármár úgy volt, hogy lesz tagjelöltfelvétel, amikor hirtelen „visszaléptek” a jelöltek. A fenti esetet értékelve egyes vezetők úgy vélekedtek, hogy a nemzetközi helyzet a ludas a dologban. Akik viszont mélyebbre hatoltak az okok felkutatásában, és a pártépítő munka egészét tartják szem előtt, azt mondják, hogy az a baj, gyenge náluk a politikai nevelőmunka... Igazak van az utóbbiaknak, akik azt hangsúlyozzák: nem helyes látszat-eredményekre törekedni. A rendszeres politikai nevelőmunka az a híd, melyen a tagjelöltségig, majd pedig a pártba juthatnak a munkáskollektívák legjobbjai. Ahol megkerülik ezt a hidat, ott nem ússzák meg szárazon a dolgot, mint ahogyan az említett eset is bizonyítja. Boda Zoltán Puerto Cabello: 250—400 halott Caracas (MTI) A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a szombaton kirobbant Puerto Cabello-i felkelésnek legalább 250, de esetleg 400 halálos áldozata is van. A városban még hétfőn is folytak a kormánycsapatok tisztogató akciói a szétszóródott felkelők ellen. A szemtanúk szerint a tengerészeti támaszponton, ahol a felkelés kirobbant, legalább 60 halottat találtak meg, a tengerből pedig újabb holttesteket halásznak ki. A Fortin Solando nevű régi spanyol erőd ostroma során — a tengerészeti támaszpont feladása után ide vették be magukat a felkelők — a jelentések szerint a kormánycsapatok vasárnap 100 ellenállót ölték meg Később a városban a szórványos lövöldözésnek 30 halottja volt. A Reuter jelentése szerint Cara. easban, a fővárosban továbbra rs bombarobbanások teszik bizonytalanná az életet. Spanyol politikai foglyok felhívása Oviedo (TASZSZ) A spanyolországi Oviedo börtönének 24 politikai foglya levélben fordult a spanyolországi demokratákhoz és a világ minden emberéhez. Kérik, hogy nyújtsanak segítséget azoknak a sztrájkoló asturiai munkásoknak, akiket a francoista rendőrség börtönbe vetett. (MTI) A legnagyobb befektetés Egyszerre hozott két levelet a postás. Egy termelőszövetkezetből jött, s ugyanarról a dologról szól mind a kettő. Az egyiket Buzi József párttitkár írta, a békési Október 6-ból, a másikat Szűcs Lajos szövetkezeti, dolgozó ugyanonnan. Az egymástól függetlenül írt levelek tartalma, de mondhatnám a stílusa is egyezik. Arról szólnak, hogy az utóbbi hetekben a termelőszövetkezet tagjai egyre szomorúbbak lettek, amikor a derült égre pillantottak: ,,Nem jön az eső, nem, az istennek sem” — mondogatták, s azután egy szép napon fényes csövek garmadája és két vadonatúj 33 lóerős, nyugatnémet Mannesmann öntözőmotor érkezett. Felszerelték és néhány nap múlva sok-sok kíváncsiskodó előtt 36 szórófejből 72 sugár permetezte a vízre szomjas földet. Ezzel a berendezéssel bővülve a békési Október 6 Termelőszövetkezet 300 katusztrális holdat öntöz. Ez a levelek rövid tartalma, íróik a maguk módján írtak az emberekről is, némelyiket megszemélyesítették. Az élet adta a kezükbe a tollat, hát megírták. Egymástól függetlenül. így van ez, s ez benne a nagyszerű: ha az emberek boldogok, akkor azt szeretik nagyon gyorsan tudtára adni másoknak is. Megmondani a világnak: mi történt velük, s miért ragyog az arcuk. Ennek a termelőszövetkezetnek két tagja az egész világ előtt, ha szó szerint nem is így, de az emberek ezrei előtt akarta elmondani, hogy milyen öröm érte őket. Az egyik levélíró, Buzi József ezt tette írása végére: „Borosgyánban most már mindig esik az eső.” Szűcs Lajos meg azzal zárta sorait, hogy a lehetőségek adva vannak, a hozzáértés, a tagság összefogása, munkakészsége szükséges csupán. „Ha ezek nem lennének meg a Mannesmann sem segíthet rajtunk.” A két gondolat egy dolgot jelent abban, amilyen érzéssel leírták. A mi századunk a technika korának százada. A mi társadalmunk a szocializmus építésének korszaka. S a technikai fejlettség növeli az emberek alkotó készségét, az akaraterőt, s ez így együtt nagyszerű dolog. S a legnagyobb befektetés pedig az emberek javakat teremtő akarata. Hát ezért örültünk mi a két levélnek, s mert a kettő közül csak egyet lehetne közölni, így mindkettőt az olvasók elé tesszük. Kiss Máté Fidel Castro a cukornádaratók között Havanna (TASZSZ) Fidel Castro kubai miniszterelnök vasárnap a Camague tartomónybeli egyik termelöszovetke-Most — mondta a kubai miniszterelnök — ránk hárul az új társadalom felépítésének legnehezebb szakasza. Txz-tdzenkét év Ugyanis ahhoz, hogy a párt újra és újra felfrissüljön a legkiválóbb emberekből, hogy újra és újra jelentkezzenek olyanok, akik akarnak és képesek is az első sorokban küzdeni ahhoz, hogy pártunkat mindig elismerjék, hogy megbecsüljék, kövessék, ahhoz, hogy ebbe a pártba tisztesség legyen belépni, az szükséges, hogy a pártmiunka valamennyi területén jól dolgozzunk. Ha valamelyik munkaterületen az ottani pártszervezet nem vonzza az ott dolgozók legjobbjait, ha nincs kellő nevelő hatással a pártonkívüliekre, ott bizony hónapszámra sincs tag_ és tagjelöltfelvétel sem, ott nem beszélhetünk eleven, alkotó pártéletről, pártépítésről. Tehát ahol a feltételadva van, ott a tag- és tagjelöltfelvételi munka a ^pártépítés fontos mércéje. Igaz, a párt ereje elsősorban a tagság eszmei színvonalán és elvi szilárdságán, egységén s tömegkapcsolatán múlik, mely tényezők megteremtéséhez nem feltétlen szükséges az adott létszámot állandóan növelni. Nálunk azonban a párt olyan helyzetben van, hogy minden tekintetben egészségesen fejlődhet, erősödhet eszmeileg, szervezetileg, színvonalában és társadalmi összetételében egyaránt. A számszerű erősödés szükséges azért is, mert általában, de elsősorban a termelőszövetkezetekben ma még kevés fiatal és nő dolgozik az alapszervezetekben. Egyik-másik párt-alapszervezetet a kiöregedés veszélye fenyegeti. Ezeken a helyeken a tagok átlagos életkora negyven—ötven körül van. Látva ezt a helyzetet, a pártszervezetek igyekeznek is friss erővel szilárdítani a pártot, a járási pártvégrehajtó bizottságok ülésem minden alkalommal napirenden szerepel a tag- és tagÁz Egyesült Államok két napon belül újra megkísérli végrehajtani az első magaslégköri atomrobbantást Washington (MTI) Az Egyesült Államok a hétfői sikertelen kísérlet után ismét megkezdte az előkészületeket az első magaslégköri atornirobbantás végrehajtására. Hírek szerint az újabb kísérletre két napon belül sor kerül. Az Amerikai Hadügyminisztérium és az atomenergia-bizottság szakértői szerint ''életlen atomrobbanás nem következhetik be abban az esetben, ha a hordozó rakétával valami baj történik. A New York Times egyik keddi vezércikke szerint a kudarcba fulladt hétfői kísérlet ismét felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az amerikai kormány egyoldalúan készül erre a robbantás-sorozatra az Egyesült Államok és más országok vezető asztrofizikusainak és asztronómusainak tiltakozása ellenére. Az ügy globális vonatkozásúvá válik azzal, hogy felvetődik a kérdés, van-e joga bármely országnak egyoldalúan cselekedni ilyen dolgokban. „Országunk biztonságának talán jobb szolgálatot tenne, ha a kísérlet végrehajtása helyett tanácskozást folytatnának a nyugati világ tudósainak nemzetközi testületével, amely világ biztonsága ugyanúgy forog kockán, mint a mienk” — írja cikkében a New York Times. (MTI) zetben részt vett a cukornád-aratásban. A nap folyamán végzett munkájával keresett pénzt a VIII. Világifjúsági Találkozó kubai előkészítő bizottságának ajánlotta fel. A munka szünetében Castro beszélgetett a szövetkezeti parasztokkal. Elmondta nekik, hogy a jövő évben már ezer nádaratógépet fognak munkába állítani. múlva minden más lesz. De már most is jelentőségteljes korban élünk. Kubáról azelőtt szinte az égvilágon semmit sem tudtak sehol. Most mindenütt Kubáról beszélnek, hatalmáról, arról a hatalomról, amelyet ti adtatok neki, szalmakalapos parasztok, akiket munka közben égetett barnára a nap. (MTI) Felhívjuk a vállalatok, közületek és sportkörök figyelmét, hogy személyszállítási engedélyek és körzeti igazolványok kiadása, illetve ügyintézése kizárólag kedden, csütörtökön és szombaton történik. Más napokon ügyfélfogadás nincs. 8. sz. AKÖV, Békéscsaba 39924 Szeretek kiabálni. Azt tartom, hogy a jajgatáson kívül minden 1 egyéb ordítás valamilyen hatalom 1 jele. Ügy érzem, amit a hangom i birtokba vesz, azt előbb-utóbb én 1 is megkaparintom. Ahol kiabálni 1 merek, ott úr vagyok. i Amióta itt élünk, hatunk közös i hálótermében az első ágyban al- i szom. Én vagyak — sajnos — a j legidősebb: húsvétkor leszek hu- 1 szonnyolc éves. Pedig még nem is í nagyon éltem. A tisztségem? Amolyan szoba- * parancsnok-féle. Sulyok Berci az ' igazi nevem, de otthon mindenki 1 Döngölőnek szólított. ötvenhat előtt négy évet ültem. Hazafiságért. A „Fehér Sasok” : nevű titkos szervezet miatt. Hogy mi volt az? Megírtam az életrajzomban. Elég nehéz dolog volt, í mert magam se tudok róla sokat. Azért összehoztam valahogy. A s főnök szimpatizál velem. Talán a származásom miatt. Segített. Így * aztán sok brahis dolog belekerült. Titkos nyomda, röpcédulák, látha- 1 tatlan írás, fényképek hadiobjek- s tumokról, levélszekrény a sírkő alatt... A főnök jól érti. Egy 1 egész detektívregény ment az FD ( parancsnokához, a colonelhez. s De azért nincs minden rendben. Ezek — a szobatársaim — már megkezdték a fúrkálást. Leginkább Ilyés. Nyamvadt pacák. Itt Katona Sándornak keresztelték. Nem tudom miért. Nekem még nem adtak más nevet. Fogalmam sincs, mit kajol rajta a főnök. Egyszóval ez a Katona túlságosan sokat járatja a száját. Amíg be nem tapasztom. Azt mondja a múltkor éjszaka a szomszédjának: „Tudod miért volt a Berci Vácon? Ötvenkettőben elkapták a bandájukat. A Gellérthegyen kifosztottak járókelőket, nőkkel erőszakoskodtak ...” Azt hitte a nyavalyás, hogy alszom. De minden szót hallottam. A másik — Valentin Árpádnak hívják — röhögött. Annak hamar ellátom a baját. Határőr volt. A határőr is ávéhás, ez köztudomású. Ilyés azt mondja, fosztogattam, erőszakoskodtam, amiatt ültem. Az bizonyos, hogy nem volt könnyű az életem. Nem nevelt senki... Harminckettőben születtem egy borsodi faluban, Mezőnyárádon. Ott szolgált az aoám a csendőrségnél. Nagyratörő volt, kevesellte az őrs forgalmát. Nagyobb helyre kívánkozott. Ezért került Pécsre, ahol nyomozó lett. Végül tiszthelyettességig vitte. Erélyes csendőmyomozó volt. A háború éveiben sok munkát szerzett a vezérkari főnökség különbíróságainak. Ezreket vallatott a Felvidéken, Erdélyben, a Bácskában, Budapesten és a vidéki városokban. A Nemzeti Számonkérő Különítménynél szolgált utoljára a Hárshegyen. Volt vagy egy tucat plecsnije. Az oroszok bejövetelétől kezdve évekig bujkált a szülőfalujában, rokonoknál. Csak éjszaka járt ki friss levegőt szívni. Én meg ezalatt Pesten hányódtam. Tizennégy éves koromtól kezdve „alkalmi munkás” voltam. Hamar meguntam. Tagbaszakadt, kajakos legény lett belőlem. Bevallom őszintén: előfordult, hogy megszorultam és a lányok pénzeltek. Először emiatt kerültem a Mosonyi utcai „jerglibe”. A harmadik ügy után kimeszeltek Pestről. De visszaszöktem — mi egyebet tehettem volna? — A lebukásig Pesten éltem. A főnök alighanem ismerte az apámat. Nem mondta — de az az érzésem. Nem tudok pontos részleteket az öreg pályafutásáról, csak annyit tudok, hogy sok izgalmas heccben benne volt. Jó, hogy ezek itt most alszanak, egyik sem mocorog. Ilyenkor tudok gondolkozni... A főnök azt mondja: „Tarsd á Fehér Sasokat. Azt mondd, amit le-Vadász Ferenc: ^ A& öwéMf vissz’.ané'z A „Fehér Sasok"
